Békés Megyei Hírlap, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-15 / 242. szám

Túltermelés után hiány? Kamuton sem a téesz a bűnös Úgy tűnik, a magyar gazda­ság piacra való átállásának ter­hét az agrárszektor (is) fizeti. Amíg korábban az állattenyész­tés és felvásárlás rendszerében egy közvetlen kapcsolat alakult ki a termelő és a feldolgozó kö­zött, addig ma ez szertefoszlani látszik. A piacgazdaság ürügyén megjelent egy vállalkozói réteg, amely beékelődve ebbe a rend­szerbe hatalmas hasznot húz a makrostruktúra agóniájából. A kis „fantom” ktf.-k, bt.-k és magánvállalkozók kihasználva a túltelített kínálati piac okozta alacsony árakat, a „mindegy hogyan, csak már szabaduljunk a disznótóF’-szerű pánikot bu­sás jövedelemhez jutott. így van ez szerte az országban, többek között Kamuton is. — Bár papíron a fizetési ké­sedelem minket terhel, ám a gaz­dák nem a szövetkezet hibájából nem jutnak a pénzükhöz — szö­gezi le beszélgetésünk elején Uhrin János elnök. Mi, még a csekély közvetítési díjat sem számoltuk május-júniusban, hogy nehogy ez legyen az oka az átvételi árak további csökkené­sének. Az egy kritikus időszak volt, a Gyulai Húskombinát és a Szegedi Szalámigyár szinte semmit sem vett át, így rákény­szerültünk, hogy a kis társasá­gok ajánlatait fogadjuk el. A disznókat mi is, a gazdák is kényszerűségből túletettük a méregdrága kukoricával, s így nem sok választásunk volt ab­ban, hogy kinek adjuk el. Meg­ijedtek az emberek, s szinte min­degy volt nekik, hogy milyen fizetési határidővel, feltételek­kel kötik meg a szerződéseket. Ekkor jött „divatba” a kilenc­vennapos átfutás — amit szinte senki sem tart be! S bizonyságul mutatja az AGRO-FORG Bt.-nek küldött fizetési felszólítást, amelynek egyes tételei már rég lejártak, de pénznek még a színét sem látták. A téesznek és a kistermelőknek a különböző cégek majdnem 16 millió forinttal tartoznak, s eb­ből 6 millió 700 ezret már meg kellett volna kapniuk. — Itt is „arat a sorbanállás”, a feldolgozók nem tudnak fizetni a felvásárlóknak, azok meg ne­künk, s így mi sem tudjuk kielé­gíteni az embereket — hallom az elnöktől. — Tőlünk senki sem várhatja, ebben az átalaku­lási zűrzavarban, nehéz helyze­tünkben, hogy mi hitelezzük meg ezeket a pénzeket. És ha már itt tartunk, akkor elmon­dom, hogy mi érvényesítjük a büntető kamat törvény adta le­hetőségét, s az ebből befolyó összegeket a károsultaknak utaljuk át a fizetések során. —A „sertéspánik” levonulta nyáron, de mi várható a: őszi— téli időszakban? — Nézze, én még soha ilyen mértékű kocakivágást nem ta­pasztaltam. Az emberek a ko­rábbi kedvezőtlen tapasztalatok miatt úgy döntöttek, hogy meg­szabadulnak az anyaállatoktól, s ez már az év végén is éreztetni fogja hatását. Ebben a negyed­évben a szokott 1200 darab he­lyett jó, ha 400—500 darabot tudunk értékesíteni, ennyivel csökkent az állomány. Ennek ismeretében nem nehéz megjó­solni: a közeljövőben újból hiány lehet a piacon, ami már most érezteti a hatását, hiszen a felvásárlási árak jóval 60 Ft/kg fölé emelkedtek. Kőhalmi Endre Én vagyok a Címtár! Nekem nyolc, hogy más hogy csinálja, de gondolja meg, hogy ÖN HOGY CSINÁLJA! Mert ha engem lát az üzletkötőnél a megrendelő papíron, akkor: biztos, hogy EGY HIRDETÉSE PÉLDÁNYONKÉNT 24 FILLÉRBE KERÜL; biztos, hogy nemsokára MEGJELENEK^ MÉGPEDIG 10 000 PÉLDÁNYBAN;, biztos, hogy INGYEN fog terjeszteni majd a BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP. ' Van ennél jobb ajánlat? BÉKÉSCSABA, GYULAÉSBÉKÉS KERESKEDELMI ÉSSZOLGÁLTATÓ CÍMTÁRA MEDIA ÖN CSAK A BIZTOSBAN BÍZZON! MÉDIA MIX BT. MÉG MA HÍVHATJA! Tel.: (66)24-140 KÖRKÉP 1991. október 15., kedd Elmaradt pénzek és előadások Pankráció a kulisszák mögött is (Folytatás az 1. oldalról) —Most mégis visszatért... — Azt hittem, megváltozott minden az országban. De úgy látszik tévedtem. Másfél hónap­pal ezelőtt Tihanyi úr (a Buda­pest Sportcsarnok igazgatója — a szerk.) behívott engem és azt mondta, van neki egy szponzo­ra, csak menjünk be a másik szobába. Amikor aztán kettes­ben voltunk azzal folytatta, hogy a szponzora hárommillió forintot felajánl a cégünknek, de sajnos ebből le kell adni. Kérde­zem: kinek? Azt mondja, valaki­nek egymilliót, neki egymilliót, a harmadik pedig marad nekem. Azt válaszoltam, hogy ezt meg kell gondolnom, próbálja meg és majd megbeszéljük. De saj­nos ezt vissza kellett mondanom azért, mert igaz, hogy egymilliót kaptam volna, de három után kellett volna adóznom. A dolog így nem jött össze. — Gondolja, hogy ezért bosszút álltak Önön? — Ez lehetséges. Mert most pénteken, amikor beszéltem Ti­hanyi úrral, csak készpénzbe fi­zetési csekket akart elfogadni, átutalásost nem. Bizonygattam, hogy hétfőn megkapja a pénzt. Mégis az első előadás után a hátam mögött lemondta a többit, telefonált az MTI-be, hogy lead­ta telexen, én fedezetlen csekkel akartam a stadiont kibérelni. — Miért csak hétfőn tudott volna fizetni? — Azért, mert a szponzori és más különböző pénzek a ban­kokba csak hétfőn folytak volna be. A történtek után azonban le­tiltanám a csekkemet. — Mennyi pénzről volt szó? — Egymillió 80 ezret kellett volna előre fizetni, összesen pedig hárommillióba került vol­na a három nap. Nemsokára megyünk Csehszlovákiába, ott húsz stadion együtt olcsóbb, mint a budapesti.-—Beszéljünk egy kicsit a bé­késcsabai szerződéséről. Itt minden simán ment? — A 100 ezer forint bérleti díjat készpénzben fizettük. A pesti események után azonban pesszimista vagyok abban a te­kintetben. hogy mennyien lesz­nek itt és az országos tűmé többi állomásán. . , , Nyemcsok László Természetesen az ügyben kerestükTihanyi urat is, sikerte­lenül. Ugyanakkor a Mai nap hétfői számában interjút olvas­hatunk Ládonyi László tollából Tihanyi Pállal. Ebből az írásból idézünk: — A Wéber úrral kötött szer­ződés értelmében három elő­adást tartottak volna a BS-ben — mondja (Tihanyi Pál; — a szerk.) Megállapodtunk, hogy szeptember 15-ig előlegként ki­fizeti a bérleti díj 40 százalékát — ennek azonban a többszöri felszólítás ellenére sem tett ele­get. A múlt csütörtökön viszont aláírt egy kötelezvényt, hogy másnap délig készpénzben vagy csekken kifizet egymillió­nyolcvanezer forintot. Azt is rögzítettük, hogy ha nem teszi le az előleget, akkor nem tarthatja meg az előadásokat. —Tudjuk, Wéber űr a csekket választotta... — Igen, csak fedezet nélküli­vel akart fizetni. Érdeklődé­sünkre ugyanis a Mezőbank Rt. közölte, hogy csekkje „pénzü­gyi fedezet híján nem váltható be”. Ezt természetesen Wéber Árpáddal is közöltük, aki égre- földre esküdözött, hogy hétfőre lesz pénz a számlán. Mi konzul­táltunk az OTSH-val, és adtunk még egy esélyt pénteken a pank­rátoroknak, mondván, hátha a jegybevételből meg lesz a pénz. — Hát a nézők nem szedték szét a csarnokot a Bolgár Cso­dáért, Afrika Oroszlánjáért és a többiekért. — Bizony nem. Hisz csak kétszázhatvan fizető néző volt, így a ring körül még három sor se telt meg. De a pankrátorok sem erőltették meg magukat: produkciójuk inkább szánalmat keltett, mint hogy sikert aratott volna. A jegybevétel a költsé­geink egyhatodát fedezte ..ABS fennállása óta nem élt meg ek­kora bukást. —Mit szólt ehhez a főszerve­ző? — Úgy tűnt, mintha nem tud­ná felfogni, mi is történt valójá­ban. Azt hajtogatta, hogy majd szombaton meg vasárnap meg­telik a csarnok, no meg azt, hogy a BS ’86-ban egyszer már tönk­retette, még egyszer nem fogja. —Ezzel szemben ő és csapata komoly károkat okozott a sport- csarnoknak? — Igen, hiszen egyrészt fut­hatunk a pénzünk után, másrészt pedig a botrány komoly erkölcsi károkat is okozott. Nem mi csaptuk be a nézőket, de esetleg minket szidnak majd. Mit tehet a BIT az iskolákért? • • Uzemavató Antall József miniszterelnök hétfő délelőtt. Százhalombattán felavatta a Dunai Kőolajipari Vállalat új üzemét, a6,1 milliárd forint beruházással épült refor- málót. Az új létesítményben olyan komponens gyártására rendezkedtek be, amely a ben­zinhez keverve csökkenti annak „Mi, látássérült emberek azt tapasztaljuk, hogy a csopor­tunkat érintő kérdésekbe bele­szólási jogunk nincsen, hiszen a hatalom gyakorlói döntései­ket nélkülünk hozzák meg. Próbálkozásaink, hogy változ­tassunk e gyakorlaton, rendre meghiúsulnak” — hangzott el azon a sajtótájékoztatón, ame­lyet a Fehér Bot Napja alkalmá­ból rendeztek hétfőn Budapes­ten. Erhartné dr. Molnár Katalin, a Vakok és Gyengénlátók Or­ólomtartalmát. Ily módon a ha­zai benzinekből eddig évente a levegőbe kerülő, hozzávetőleg 540 tonna ólommennyiség a fe­lére csökkenhet, ami kevésbé károsítja a környezetet. Az üzemavatás után Antall József a vállalat munkásgyűlésén vett részt, majd a Dunamenti Hőerő­mű új gázturbinás, enerigiataka- rékos áramtermelő blokkjái adta át. szágos Szövetségének főtitkára elmondta: e nap ez évben nem­csak megemlékezésre ad alkal­mat. Ugyanis a több mint 70 éves múlttal rendelkező, költ­ségvetésből gazdálkodó szerve­zetnek tavaly óta pályáznia kell, hogy a működéséhez szükséges anyagi eszközöket előteremtse. A főtitkár méltánytalannak tart­ja ezt a rendszert, hiszen a szö­vetségre számos olyan feladat hárul, amelynek megoldása a társadalom e rétege számára lét­kérdés. Sokan aggódnak manapság az iskolákért; erre legtöbb okuk a fiataloknak van, hisz a ma is­kolarendszere csöppet sem biz­tos, hogy felkészíti őket az élet­re. „A ma oktatása a holnap munkanélkülisége!”—hívja fel a figyelmet szórólapján a Balol­dali Itjúsági Társulás, amely az Autonóm Iskola Demokrácia Sokszínűség (AIDS) jelszavait tűzte zászlajára. Az iskolákért tenni akarókat, pedagógusokat, diákokat, a pártok oktatásügy­gyei foglalkozó képviselőit, az önkormányzat szakembereit hívták találkozóra a napokban Békéscsabán, a Dózsa György úti Független Ifjúsági Klubba. Hogy mi volt e találkozó cél­ja? Elsősorban felhívni a figyel­met a gondokra, tájékozódni a város oktatási elképzeléseiről, sürgetni egy válságkezelő prog­ramot. A kötetlen beszélgetésen szó esett többek közt a szakkép­zés és a gazdaság valós igényei­nek ellentmondásairól, a peda­gógusok bérezésének kényes pontjairól, az iskolák egyre szű­külő költségvetésének veszély­eiről. Diákok és pedagógusok elmondták: a rendszerváltás még nem igazán tapasztalható az oktatási intézményekben. El­fogadhatatlan, hogy a középis­kolát végzettek egy része mun­kanélküliként kezdje az életét. Az önkormányzatnak támogat­nia kell a szakközépiskolákban, a szakmunkásképzőkben a pro­filváltást, s tegyenek intézkedé­seket a pedagógusok megfelelő bérezésére. November első felé­ben vitadélutánt tervez a BIP, amelyen elsősorban Békéscsa­ba rövid távú oktatási tervéről szeretnének hallani az érintet­tek. G. K. A Fehér Bot Napján „A BOLDOG HÁZASSÁG LEGFŐBB FUNDAMEN­TUMA, HA AZ EMBER HAGYJA.” (Kner Izidor) Perfekt bemutatkozás Békéscsabán Tegnap délután, a békéscsa­bai Garzon Szállóban sajtótájé­koztatón mutatkozott be a Per­fekt Pénzügyi Szakoktató és Kiadó Vállalat. Bevezetőjében Heiler Zoltán megbízott igazga­tó elmondta, hogy a PM tovább­képző intézetéből államigazga­tási felügyeletű vállalattá kinőtt Perfekt békéscsabai központtal Békés és Csongrád megyére ki­terjedő illetékességű kirendelt­séget hozott létre. A vállalat pénzügyi és szám­viteli szakképesítést nyújtó tan­folyamokat szervez, szakköny­veket, jegyzeteket ad ki. Klaukó Mátyásáé kirendeltségvezető arra hívta fel a figyelmet, hogy ma már nem előírások ösztönzik az embereket a munkakörükhöz szükséges tudás megszerzésére, hanem a közvetlen anyagi érde­keltség. Kisvállalkozóknak, vállalati és intézményi szakem­bereknek többek között pénz­ügyi, számviteli, társadalombiz­tosítási, vagyonértékelési tanfo­lyamokat szerveznek Békéscsa­bán, s a megye más városaiban. A tanfolyamok többsége vizs­gával zárul, s képesítést ad a résztvevők kezébe. Az igazgató úgy ítélte meg, hogy a hasonló témában okta­tásra vállalkozó cégek között áraikkal a középmezőnyben he­lyezkednek el. Azért nem töre­kednek gyors és látványos ha­szonszerzésre, mert a pénzügyi kormányzathoz kötődő, tekinté­lyes szervezet stabil, hosszabb ideig működő ügyfélhálózat kialakításában gondolkodik. A szakképesítést nyújtó, illetve továbbképző céltanfolyamok közül a legnagyobb érdeklődés­re számottartónak a közeljövő­ben megváltozó számviteli tör­vény oktatására, megismerteté­sére vállalkozót jelölték mes. K.Á.J. Játsszon, nyerhet! Kérdések Koreáról Tegnapi lapunkban jelent meg először a két fenti cím, amelynek / témája szorosan kapcsolódik a Békéscsabán ok­tóber 18—24. között sorra kerü­lő Koreai Hét eseményeihez. Könnyű lenne mentséget találni, ám fölösleges: sajnos a kérdé­sek beküldési határidejét a hét­fői lapunkban tévesen jelöltük meg. természetesen nem októ­ber 14. a határidő... A válaszokat összegyűjtve legkésőbb októ­ber 21-én hétfőn adják postára szerkesztőségünk címére, a bo­rítékra, levelezőlapra írják rá: „Koreai Hét”. Úgy hisszük, egyik kérdés sem nehéz, ráadá­sul aki ezekben a napokban fi­gyelmesen olvassa a Békés Megyei Hírlapot, a Koreai Köz­társaságról szóló információs anyagok között mind az öt kér­désre megtalálja a választ. Beküldési határidő: később! Ahogy már jeleztük, a fődij egy Samsung televízió, a külön- díj pedig egy repülőjegy a Lau­da Air jóvoltából Budapest — Bécs—London és vissza útvona­lon. További nyeremények: hír­adástechnikai berendezések, sportcipők. Folytassuk tehát a játékot: 2. kérdés: Melyik évben lesz a „Láto­gasson Koreába” év? Október 18-24.: Koreai hét Békéscsabán

Next

/
Thumbnails
Contents