Békés Megyei Hírlap, 1991. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-28-29 / 228. szám

KÖRKÉP 1991. szeptember 28-29., szombat-vasárnap „Rokonok” az alpolgármesternél A Mari Köztársaság Csök­kent Munkaképességűek Szö­vetségének vezetői Békéscsa­bára érkeztek a napokban az Ér­telmi Fogyatékosok Szövetsé­gének megyei szervezete és a Harmati és Társa Kft. vendégei­ként. Céljuk egy együttműködé­si szerződés megkötése, mely egyrészt munkahely-teremtő, másrészt kereskedelmi alapokra támaszkodna. Egy alapítvány is a tervek között szerepel. A Vol- ga-medencéből érkezett „roko­nok” itt létük során a hivatalos tárgyalások mellett vállalatokat, iskolákat keresnek fel. A magyarokhoz hasonlóan, a szintén finn-ugor nyelvcsaládba tartozó mari delegáció vezetője, Rumjanev Viktor látogatást tett Molnár György alpolgármester­nél is. Találkozójukon szó esett többek között a mozgássérültek támogatásáról, munkalehetősé­geiről, szakmai információcse­rékről, a kérdés gazdasági ala­pokra történő helyezéséről. Újabb FAO-összeírás Mi terem a kiskertekben? Tavasszal beszámoltunk róla, hogy az ENSZ szakosított mezőgazdasági szervezete, a FAO hazánkat — és ezen belül Békés megyét is — bevonta kü­lönböző mezőgazdasági felmé­résekbe. Idén először állatszám­lálást végeztek a mezőgazdasá­gi kis-, illetve nagytermelők körében. Végh Zoltán, a Köz­ponti Statisztikai Hivatal me­gyei igazgatója a következőket mondja: — Ezúton is csak köszönete- met fejezhetem ki a lakosság­nak, amiért segítette a számláló- biztosok munkáját. Hasznos volt az együttműködés a FAO- nak és a magyar gazdáknak egyaránt, hiszen a tavaszi állat­számlálásnak is köszönhető, hogy a kormányzati szervek szembesültek az óriási problé­mákkal. Belátták, hogy érdemi döntéseket kell hozni a feszült­ségek feloldására. Most repre­zentatív számlálást végzünk 62 Békés megyei településen, 203 körzetben. A 150 számlálóbiz­tos 3826 kistermelőnél méri föl a növénytermelés adatait, a gaz­dálkodásra fordított költsége­ket, a felhasználási, értékesítési módozatokat, a mezőgazdasági épületeket stb. A gazdaságok egy részében felmérjük az állat- állomány alakulását, hogy képet kapjunk a fél év alatt bekövetke­zett változásokról. Az összeírás október l-jén kezdődik és előreláthatóan 15- éig tart. S ami nagyon fontos: a háztáji gazdaságok jövedelmei­ről nem kell nyilatkozni. L. S. „AZ ELLENSÉGESKEDÉS HARAG, MELY KERESI A BOSSZÚRA ALKALMAS IDŐT.” (Cicero) Törvényalkotás előtt gondolatébresztő vita „A magyar szövetkezetek nem kolhozok” — A Parlament október 7-én és 8-án napirendre tűzi a szövet­kezeti törvényt és a szövetkezeti átalakulási törvényt — kezdte mondandóját Vastagh Pál or­szággyűlési képviselő tegnap délután az MSZP székházában Békéscsabán. — felesleges erősítenem, hogy mennyire fon­tos a Szocialista Párt számára a magyar vidék, a falu, a szövet­kezetek jövője. Ezért kértük a találkozót Önökkel, hogy az Országgyűlésben képviselhes­sük véleményüket, elmondhas­suk aggályaikat, tolmácsoljuk ötleteiket. A találkozóra meghívták a volt és jelenlegi szövetkezeti vezetőket, a téma szakértőit és az érdeklődőket. Lakos László és Vastagh Pál ismertették a tör­vénytervezet leglényegesebb pontjait, felhívták a figyelmet az MSZP agrárelképzeléseire. Lakos László az új szövetke­zeti és átalakulási törvény szer­ves egységéről beszélt. A kár­pótlás után megmaradó szövet­kezeti vagyon jövőjéről szólva ismertette erről a különböző par­lamenti pártok véleményét, a döntő kérdéseket. — A magyar szövetkezeti mozgalom megszüntethetetlen, erős gazdasági tényező. Ezzel tisztában van a kormány is — szólt vitaindító előadásában Nyers Rezső közgazdász, az MSZP országgyűlési képviselő­je. —A nemzetközi szövetkeze­ti mozgalom tagja a magyar is, annak védemyőjét sem leérté­kelni, sem túlértékelni nem sza­bad. A magyar ipari és mező- gazdasági szövetkezetek már évtizedek óta nem kolhozok, ahogyan azt néhány érdekcso­port igyekszik jellemezni. A kormány viszonylag elfogadha­tó törvényjavaslatot alkotott, az átalakulás elvét elfogadjuk. Ez­zel stabilizálódhatnak a szövet­kezetek és akkor már nem lehet a sorsukba avatkozni. Lénye­ges, hogy az átalakulás minél hamarább megtörténjen, a bi­zonytalanság véget érjen. Döntő kérdések; a vagyonnevesítés, a vagyonértékelés, a szétválás, a kiválás lehetőségei, módozatai. Sorsdöntő, hogy a törvény ren­det eredményezzen, ne fellazí­tást és anarchiát! Győrfi Károly, a TESZÖV titkára elsőként szólt a megye mezőgazdasági jellemzőiről, a válságról, amely a szövetkeze­tek munkáját nehezíti. Az érté­kesítési gondok, a pénzhiány, a hitelek óriási kamatterhei elle­nére még be lehetett takarítani, a szalma sem maradt a földön. Arról kevés szó esik, hogy a szövetkezetekből már két éve kiviheti a földjét az a tag, ame­lyik akarja. így a nagyüzemi gazdálkodású 400 ezer hektár­ból 4-5 ezer hektár földön foly­tatnak magángazdálkodást. A termelőszövetkezeti tagok és az agrárágazathoz kapcsolódó iparban dolgozók attól tartanak, hogy a törvényes átalakulás el­húzódása, a bizonytalanság miatt a rend helyett a káosz lesz úrrá a mezőgazdaságon. Szóba került a vásárolt földek sorsa, az idős termelőszövetke­zeti tagok létbizonytalansága, amely a piacgazdaság körülmé­nyei között csak fokozódik. Vélhetően, a felvetett gondo­latok közül a használhatóakat beépítik parlamenti munkájuk­ba a képviselők. B. Zs. Vendégkommentár Kurzus a pusztán A kocsmában mondják: dr. Savai teoló­giai tanár épített paplakot az Árpád-kori „romtemplom” mellé. Szegedéből gyak- • ran kijár. A romjaiból újjáépített pusztai kerített templom kapuja nyitva, a házban egy fiata­lember. A paptanár a Trabantjával bement Tótkomlósra, gázt hoz egy tanyasinak, aki megkérte. Égyetemisták jönnek ki ide vele elmél­kedni. Ok segítettek a házat fölépíteni, a kertet vele együtt művelik. Bokrok, fák a világ minden tájáról; ahol járnak, hoznak. Kis diófa a nyári asztal mellett, egyszer tán árnyékot ad. Régen itt egymást érték a tanyák, mára, miután az embereket bezavarták a kolhozba, néhány maradt. Az őslakosok katolikus magyarok, két fél c.salád katolikus már csak. A többi, tizen­nyolc—húsz ember, evangélikus szlovák telepes. A misékre (karácsonykor, húsvétkor, pünkösdkor meg bú­csúra) eljönnek az evangélikusok is. Amikor a paptanár itt van, hétköznap minden este miséz magának, maguknak. Hajdanán eskettek is, az egyik szomszéd huszonöt éve itt es­küdött, ő volt az utolsó. Bogárzón is ilyen pusztatemplom van, ott volt pap is, ő járt ide. Búcsú október húszadika körül. Nem Gellért-napon (Gellért a templom védőszentje), mert a pásztomép Szent Vendelt tartja igazi patrónusának. Tízen, tizenöt—húszán jönnek el, itt már csak öregek élnek. Hoznak kalácsot; szép ünnep. Dr. Sávai János, a szegedi hittudományi akadémia tanára vatikáni kutatásai alapján a hódoltsági ferences missziók jelen­téseiről ír könyvet. A pusztai papiakban komoly szakkönyvtár, dolgozószobájának az ablaka (az íróasztaltól) a pusztára ny flik. Hol a tévé, kereste egy vendége. „Odavittem, ez az én képer­nyőm”. Csodálatos a puszta. Télen, nyáron, mindig. Sávai tanár úr örökségéből épült a pusztatemplom mellé e ház. Az egyházé lesz. Amikor 1982-ben idejött, embermagas gaz verte föl a kertet, a templom oromzatán lévő lyukon bemásztak, madártojással, fiókával dobálóztak a tanyavilágba kiruccanó suttyók. Azóta újra istenháza a kopácsi pusztatemplom. Keresztény sziget a pusztán; hol még tán a böfögő barbárt is az asztalhoz ültetik. Igaz, el kell viselnie, hogy vendéglátói áldást kémek a vendégnek nyújtott kenyérre is. (Egyéb kommentárt e pusztai „kurzus”—azt hiszem—nem kíván.) Sarusi Mihály A hivatal megkapta... Dr. Farkas Gabriella, a Ma­gyar Demokrata Fórum (egyik) alelnöke ritkán ke­rül reflektorfény­be. A fordulat ide­jén még téeszjo- gászként kereste kenyerét Heves megyében, aztán a változások őt is politikai pályára terelték. Nemrégi­ben az MDF Békés megyei szer­vezete által megtartott kárpótlá­si fórumon találkozhattunk, s az azt követő sajtótájékoztató jó al­kalom volt arra, hogy válaszokat* kapjunk a „csendes középutas­nak” tartott politikustól néhány aktuális kérdésre. — Sokan több mint figyelem­felhívónak tartják a demokrata fórum parlamenti frakcióján belül azt a változást, amelynek nyomán 26 képviselő önálló platformot alkotva kinyilvání­totta véleményét. Nem jelent-e törést ez a párton belül? — Úgy vélem, egyáltalán nem jelent semmiféle törést. Egy demokráciában a parlamen­ti képviselők szívé-joga, hogy a frakció fegyelmét betartva al­kosson olyan csoportot, amely­ben szívesen vállal feladatot. Én nem nevezném platformnak sem, mert nem valamelyik szel­lemi áramlat köré csoportosultak, hanem az MDF alapító levelében foglaltakat akarják gyorsabban és — véleményük sze­rint — konzekven­sebben véghezvin­ni. Talán nem járok messze az igazság­tól, ha azt mon­dom, hogy sok szempontból sze­rencsésnek is tartom ezt a for­mációt. Gondoljunk bele, a par­lamenti frakció csaknem 170 képviselőből áll, amit — már csak nagyságánál fogva is—ne­hezebb gyorsan és eredménye­sen működtetni. Az meg egye­nesen elfogadhatatlan, hogy ez a pártnak valamiféle szétverése lenne. Inkább a türelmetlenség, a radikálisabb tenniakarás igé­nye szülte, s ez a szándék köny- nyen lehet, hogy húzóereje lesz a pártnak. — Az időpontok szinte kísér­tetiesen egybevágnak. Megjele­nik a Kónya-tanulmány, az MDF Békés megyei szervezeté­nek nagy port kavaró nyilatko­zata és a platformszándék. Ón szerint milyen összefüggés van közöttük? — Szerintem semmilyen ösz- szefüggés sincs a platformalakí­tás és Kónya Imre tanulmánya között. A honatyák már koráb­ban megmutatták szándékukat, s az akut kérdésekben való véle­ményazonosságukat. S azt sem szabad feledni, hogy a kiváltó okok jóval régebbről datálód­nak, sem mint a tanulmány meg­jelenésének ideje, vagy a Békés megyeiek nyilatkozata. Nem árt arra sem emlékezni, hogy az MDF alakulása pillanatától kezdve tárháza a sokszínű prog­resszív elképzelésnek. — Jónéhányan úgy látjuk, hogy az MDF-en belül megtör­tént egyfajta „szereposztás". Csurka István radikális kijelen­téseivel „teszteli” a közvéle­ményt, dr. Kónya Imre a jog ta­lajába kapaszkodó kemény kezű politikai szándékról tesz tanúbi­zonyságot. S ha ,,kedvezőtlen a fogadtatás”, akkor az MDF leg­felsőbb vezetése, a kormánypo­litikusok, s maga Antall József foglal mérsékelt reálpolitikusi álláspontot. Mindezek tükrében logikusnak tűnik az a konklúzió, hogy az MDF egysége felbom­lott... —Ezzel kapcsolatban szeret­ném leszögezni, hogy a dolgok lényegét illetően a Magyar Demokrata Fórum álláspontja egységes. Én azt hiszem, hogy a pártnak a jövőben is tolerálnia kell a benne rejlő sokféleséget, ez erényünkre válik. Politiku­saink megnyilvánulásait nem szerepvállalásként értelmez­ném, hanem vérmérsékletük, mentalitásuk alapján való kü­lönbözőségnek. — Kónya Imre tanulmánya jókora botránykőnek bizonyult. A közvélemény nehezen tudja megemészteni az abban leírta­kat, sokan antidemokratikusnak vélnek benne gondolatokai. Mi erről a demokrata fórum állás­pontja? — Nem fogalmaztunk meg állásfoglalást, de elemeztük az abban leírt megállapításokat. A frakcióvezető dolgozata nem a nyilvánosságnak készült, in­kább egy mélyebb politikai elemzés egyik alappillérének szánta. Véleményem szerint is időszerű volt egy ilyesféle ösz- szegzés megszületése. Most ah­hoz a történelmi pillanathoz ér­keztünk, amikor már nincsenek szovjet csapatok magyar földön, most már nem szabad, nem lehet félelme a politizálóknak. Azt azért szükségesnek tartom meg­jegyezni, hogy egészségesebb és hasznosabb lett volna, ha eze­ket a gondolatokat feldolgozhat­ta volna a parlamenti frakció, s nem kényszer szüli a megjelené­sét. Az mindenesetre tény, hogy a sajtóval szemben elégedetle­nek a koalíciós pártok is. Nehéz tudomásul venni, hogy a sajtó mindig liberálisabb, mint az or­szágot kormányzó hatalom. Ám a sajtó szabadsága—az azt gya­korlók szerint is — tárgyilago­san kell élni. A szabadság nem szabadosságot jelent. Kónya Imre tanulmányában én semmi­féle fenyegetettséget, „kézive­zérlésre” való átállás szándékát sem véltem felfedezni. — Köszönöm a beszélgetést. Kőhalmi Endre (Folytatás az 1. oldalról) Sem az alkotmány, sem más törvény nem szabályozza azt, hogy a köztársasági elnöknek mennyi ideje van az elé terjesz­tett személyi javaslatok meg­fontolására. Nincs limitálva az sem, hogy a javaslattevő indít­ványában szereplő kinevezési időpont ezt korlátozhatja-e — mondta az MTI érdeklődésére pénteken Kukorelli István alkot­mányjogász, aki szerint a kine­A rádióban „megállt az óra”. Gombár Csaba elnök fölfüg­gesztette azokat a fölmentő és kinevező döntéseit, amelyeket a Magyar Rádió struktúrájának korszerűsítése keretében októ­ber 1-jei hatállyal kellett volna meghoznia. Az elnök lépése előzményeiről és okairól pénte­ken délben adott tájékoztatást. „Két levelet kaptam csütörtö­kön a miniszterelnök úrtól” — kezdte Gombár Csaba. Antall József az egyikben azt közölte, hogy bármilyen, a rádió szerve­zetében tervezett változtatás jogszerűtlen, ezért semmis, ér­vénytelen. Mindezt a rádió és a televízió felügyeletéről szóló jogszabályra hivatkozva közli, amely ugyanis a kormány jóvá­hagyását teszi szükségessé az intézmények működési szabály­zatának elfogadásához. A másik vezési eljárás szabályozatlansá­gát csupán a politikai kultúra és a szokásjog regulálja. A köztársasági elnök szóvi­vője nem kívánt kommentárt fűzni a nemzeti médiumok alel- nökeinek kinevezésére ismétel­ten beterjesztett javaslathoz. Ismeretes viszont, hogy e tárgyban Göncz Árpád köztár­sasági elnök egyszer már levelet intézett Antall Józsefhez, meg­fogalmazva abban aggályait. levél arról tájékoztatta a rádió elnökét, hogy a kormány ismét alelnökök kinevezésére tett ja­vaslatot a köztársasági elnök­nek. „Nem vitatom a miniszterel­nök jogát arra, hogy alelnökök kinevezésére tegyen javaslatot” — fejtette ki álláspontját az el­nök, ám hozzátette: a rádió szer­vezetének reformját akadályozó levelet durva beavatkozásnak tartom az intézmény életébe. Gombár Csaba emlékezte­tett: a rádió elnöki posztját azért vállalta el, mert a pártoktól füg­getlen intézmény kialakításában bízott. Á történtek tanulságát most azonban úgy szűrte le, hogy az MDF egyedül tevé­kenykedett. A döntések így in­kább pártdöntéseknek, mint kor­mánydöntéseknek nevezhetőek — mondta. Szürke eminenciás vagy a hátország tartalékosa? Alelnöki vélemény platformról, politikai botránykövekről Gombár Csaba: Durva beavatkozás WH HIRDESSEN A BÉKÉS MEGYEI HÍRLAPBAN! MAGYAR POSTA Hirdetését feladhatja 1991. október l-jétöl a megye minden postahivatalánál.

Next

/
Thumbnails
Contents