Békés Megyei Hírlap, 1991. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-04 / 207. szám

KÖRKÉP 1991. szeptemberi, szerda Etikai ügyeink Ügyvezetőnk a megyei elnöknél Martin Feldenkirchen (balról): „A lap mértékadó orgánum marad Fotó: Kovács Erzsébet A Délkelet című hetilap arról tájékoztatta olvasóit, hogy a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) Etikai Bizottsága kifogásolta szer­kesztőségünk egyik döntését, így igaz. Az igazság azonban a kimon­dott és az elhallgatott részigaz­ságok összessége. Az írásban csupán két „apróságról” nem esett szó: az ügy előzményeiről, valamint arról, hogy az „ítélet” nem tekinthető „jogerősnek”. Az etikai bizottság úgy került kapcsolatba az üggyel, hogy Szokolay Zoltán és Varga Zoltán országgyűlési képviselők bepa­naszolták szerkesztőségünket az országgyűlés elnökénél, mi­vel a választások óta eltelt év mérlegét megvonó szerkesztő­ségi sorozatunkban „a szerkesz­tőséghez fűződő, közismerten ellenséges viszonya miatt” nem kívántuk megszólaltami sem egyiküket, sem másikukat. Sza­bad György elküldte az anyagot az említett bizottságnak. Álláspontunk kiváltó okai­nak érzékeltetésére lássunk né­hány idézetet, „...azt kell tapasz­talnunk, hogy a megjelent infor­mációk egyoldalúak, gyakran hamisak, rágalmazóak, egyetlen céljuk van: a létrejött új demok­ratikus rendszer megdöntése.” (Varga Zoltán írt így az Oroshá­zi Napló május 30-ai számá­ban.) Ugyancsak ő mondta el az egyik Vasárnapi Újságban: „A megyei lap ... Következetesen intéz a parlamenti demokrácia ellen is olyan fajta kirohanáso­kat, amelyek kimerítik a büntető törvénykönyv egyes passzu­sait.” Még frissebb emlék lehet­ne Szokolay Zoltán célzatos par­lamenti interpellációja. Minderről — álláspontjának kézhezvétele után — tájékoztat­tuk a bizottságot, illetve elnökét, Feledy Pétert. A feltárt tények talán számukra, számára is vilá­gossá teszik: nem politikai kifo­gások motiválták figyelemfelhí­vó lépésünket, hanem a gazda­sági vállalkozásunkat súlyosan érintő hitelrontás, a képviselők emberileg is nehezen értelmez­hető sajátos irányultsága. Feltehetik a kérdést, hogy miért nem mondtuk el mindezt az etikai bizottságnak még a döntés meghozatala előtt. Az ok egyszerű: elfelejtették megkér­dezni a véleményünket. De ez már egy másik etikai ügy. Nemzeti és etnikai kisebbségek jogai Elkészült a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló tör­vénytervezet —jelentették be a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalban a kedd délelőtti saj­tótájékoztatón. Elmondták, hogy a tervezetet a hivatal szep­tember 4-én terjeszti a kormány Kodifikációs Bizottsága elé. A Kodifikációs Bizottság munká­jában az érintett tárcák képvise­lői mellett részt vesznek a Ki­sebbségi Kerekasztal megbízot­tai is. A törvényjavaslatot a to­vábbi széles körű egyeztetések után a kormány — szándéka szerint még ez évben az Ország- gyűlés elé terjeszti. A tervezet tartalmazza a ha­zánkban élő kisebbségek egyéni és közösségi jogait, rögzíti töb­bek között a nyelvhasználathoz, valamint az anyanyelvi oktatás­hoz fűződő jogokat. Tegnap a megyeházán dr. Simon Imre Békés megye képvi­selő-testületének elnöke hivata­lában fogadta Martin Feldenkir- chent, lapunk osztrák ügyvezető igazgatóját. Ügyvezetőnk tájé­koztatta a megyei elnököt a Bé­kés Megyei Hírlap privatizáció­jának eddigi folyamatáról és a lappal kapcsolatos további fej­lesztési elképzelésekről. Leszö­gezte, hogy lapunk tulajdonosá­nak a bécsi Der Standard kiadó­nak eltökélt szándéka a megyei hírlapot gazdasági, társadalmi és formai vonatkozásban egy­aránt európai színvonalra emel-, ni. Ügyvezető igazgatónk vége­zetül véleményt cserélt Simon Imrével a magyar sajtó helyze­téről, a hazai sajtóstruktúra átrendeződéséről, a piaci ver­seny kilátásairól és az újságírók felelősségéről. Martin Felden­kirchen biztosította a megyei közgyűlés elnökét arról, hogy a Békés Megyei Hírlap továbbra is pártok felett álló, politikailag független és mértékadó orgá­num marad, amely felelősséget érez a magyar átalakulásért. Mérlegen a tavalyi költségvetés Uj kárpótlási igény (Folytatás az 1. oldalról) vül az idén meg kell előzni az ár­bér spirál kialakulásának veszé­lyét: Az Állami Számvevőszék je­lentésével Hagelmayer István, az ÁSZ elnöke ismertette meg a képviselőket. Kiemelte: a kor­mány előterjesztése a költség- vetés végrehajtásáról nem iga­zán alkalmas arra, hogy abból megítéljék, miként gazdálko­dott a kormányzat az elmúlt év­ben. Az igazi elszámoltatást az is gátolja, hogy az 1990. évi költségvetés viszonylag laza előírásaival nagy szabadságot biztosított a kormánynak a tör­vény végrehajtásában. Megkér- dőjelezhetőek bizonyos felhal­mozási alapokra — az év végi adótúlfizetések terhére — esz­közölt kifizetések. Hiányosság­ként említette az ÁSZ elnöke többek között azt, hogy ország- gyűlési határozat nélkül hasz­nálták fel a lakásalap, valamint a pártok támogatására most utóla­Nem ok nélkül panaszkodtak eddig a békéscsabai fiatalok, hiszen nemigen akadt megye- székhelyünkön egy olyan kultu­rális-szórakoztató intézmény, mely e korosztály tartalmas ba­ráti együttléteinek, színvonalas időtöltéseinek helyszínéül szol­gált volna. Ezt a hiányt pótolja most a Kinizsi utca 20. szám alatt a napokban megnyílt Diák­tanya és Információs Iroda. A város szívében lévő, műemlék jellegű parasztházra egykori építői rá sem ismernének, leg­alábbis ami a komfortot illeti. A több, mint százéves lakóház fel­újítása nem kevés pénzbe került, de megérte! Hófehér falak, a téglaburkoló alatt padlófűtés, kemence és jól felszerelt büfé várja a diákokat, a dolgozó fiata­lokat egyaránt. — Mit vállal fel a Békéscsaba Diáktanya Kuratórium felügye­lete alatt, s a városi önkormány­zat finanszírozásával működő intézmény? — kérdeztük Ujj Éva irodavezetőt. — Mindennel szeretnénk foglalkozni, ami érinti ezt a kor­osztályt. Ötleteket nyújtunk a szakmaválasztásra, segítünk a munkanélküliek elhelyezkedé­sében, jogi, pszichológiai taná­csokat adunk, foglalkozunk a gos jóváhagyásra benyújtott összeget. Az ÁSZ jelentése sze­rint a pénzügyminiszter megha­beilleszkedési nehézségekkel küzdőkkel, s támogatni szeret­nénk az alkotó kedvű fiatalokat. Művelődési ház jellegű az intéz­mény, a kistermek lehetőséget adnak a társasági életre, a sző­kébb körű kulturális programok szervezésére. Indítunk tanfolya­mokat, szervezünk szabadidős programokat. Van varrógépünk, szövőszékünk, a terveinkben szerepel táncház, tankönyvcse- re-akció. — Ez a korosztály általában nem költhet túl sokat a szórako­zásra. Mennyibe kerülnek ezek a szolgáltatások? ladta a költségvetés 1 százalé­kos túllépésére szóló hatáskö­rét. — Információs irodánk, amely az álláslehetőségektől a megyei és országos kulturális programokig mindenről ad tájé­koztatást, ingyenes. A szakmai, nyelvi és egyéb tanfolyamokat igyekszünk önköltségi áron megszervezni. A Diáktanya lét­rejöttét igen sok intézmény tá­mogatta, ezért valamennyi­üknek köszönettel tartozunk. Reméljük, a továbbiakban is számíthatunk segítségre, a fiata­lok kezdeményezőkészségére, ötleteire. A nyár elején a Magyar Nép­párt—Nemzeti Parasztpárt, a Szociáldemokrata Párt, Gazda­körök Országos Egyesületének elnöksége és a Magyar Cserké­szek Tanácsa közös fölhívást fo­galmaztak meg. Ebben követe­lik, hogy azokat a társadalmi szervezeteket — amelyektől székhazat és egyéb ingatlant vett el a kommunista rendszer — is kárpótolják. Bullái Páltól, a Magyar Néppárt—Nemzeti Parasztpárt országos elnökségi tagjától kértünk részletes felvi­lágosítást. — Az országgyűlés megal­kotta a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezé­séről szóló törvényt. A kizárólag egyéni sérelmek anyagi orvoslá­„BÖLCSEN GONDOL­KODNI ÉS ÉRTELMET­LENÜL CSELEKEDNI EMBERI DOLOG.” (Anatole France) Most olcsóbb! Új szolgáltatást indított lapunk a fenti címmel. Ebben a rovatban rendszeresen közöljük az alkalmi árleszállítások hírét, egyelőre az élelmiszerek köréből, ingyene­sen. Várjuk a kereskedők (kiske­reskedők. szövetkezetek és álla­mi cégek) közleményeit. Infor­mációikat három termék megne­vezéséig ingyenesen tesszük köz­zé. Hasonlóan térítésmentesen közöljük az olcsóbb termékeket árusító üzlet nevét és címét. Há­rom terméknél többet megnevező közleménynél a többi cikkre, va­lamint a nem élelmiszerekre a legolcsóbb hirdetési tarifát (sza­vanként 10 forintot) számoljuk fel. Ne feledje! Most olcsóbb...! Három termékig ingyenes! Csak az élelmiszerekre! Közleményét, ha „délig behozza, holnapután olvashatja". Hétfőtől péntekig várjuk, hogy mi, hol és mennyivel olcsóbb. * A Bioreform boltban — Bé­késcsaba, Csabai u. 11. szám alatt, az udvarban — a Compack müzli. 250 grammos, 43 Ft he­lyett 36 Ft, a csipkeszörp, kan­nás, nagykereskedelmi áron kapható. sára hivatott kárpótlási törvény után megszületett ezáltal egy olyan törvény, amely az egyéni társas közösségek kárpótlását is megfogalmazta. Ebből kiindul­va mi, a fölhívás aláírói jogos­nak érezzük, hogy a régi olva­só- gazda-, iparos körök, egyéb társadalmi és művelődési egye­sületek otthonait, székházait, a cserkészházakat mind kapják vissza a volt jogos tulajdonosok —érvelt Ballai Pál. A csatlakozási szándékot ki­nyilvánító szervezetek ameny- nyiben egyetértenek a felhívás tartalmával az állásfoglalás megfogalmazóinál jelentkez­hetnek. A szervezők úgy vélik, hogy a társadalom sokszínű ér­dekvédelmi szervezetei és A Békés Megyei Hírlap szep­tember 3-ai számát olvasva, el­gondolkodtam egy nyilatkoza­ton. Egy olyan nyilatkozaton, melyet feltételezhetően több­ször átnéztek, stilizáltak. Egy olyan nyilatkozaton, melyet fel­tételezhetően egy felelős testü­let adott ki. Szó van itt hátraha­gyott lőtomyokról. a hétközna­pok megmérgezéséről, sziszi­fuszi küzdelemről, akasztások­ról, léggömbnehezékről, a pokol magyarországi követeiről, egyéb kisemmizett szervezetei az ingatlanok visszajuttatása esetén újraindulásuk komoly bázisát mondhatnák újra magu­kénak. — Az alapvető emberi jogok sérelmének tekintenénk és diszkriminációként értékel­nénk, ha a parlament rövid időn belül nem alkotná meg a hiány­zó törvényt, amely megfelelően kárpótolná — az egyházi javak kárpótlásához hasonló módon — a magyar nép társas közössé­geit. Követeljük, hogy széles körű társadalmi vita után az új kárpótlási törvény mielőbb elfo­gadásra kerüljön — zárta be­szélgetésünket Ballai Pál. mindezekről természetesen a szabadság, a testvériség, a jót tenni akarás — („nagy terv”) — jegyében. Félek attól, hogy ez a régi filmhíradókra emlékeztető, sűrűn jelzős szerkezetű szöveg nem figyelmetlenségből látha­tott ilyen formában napvilágot. És ha nem, akkor ez valaminek a kezdete, ami azt jelenti, hogy ismét csak az érrendszeri és gyo­morbetegségek statisztikájában történik majd előrelépés. Kalmár Zsolt Kinek kell tizenöt forint? Az ember tervez, remél. Aztán csak bosszankodik látva a hosszú, gy omorbajos sárga földigilisztát amint komótosan araszol kifelé az autóbusz-öbölből. Tíz másodperc. Ennyi hiányzott csak a kétszáz méteres bőröndsprint békéscsabai döntőjében, ahhoz hogy elérjem a félóránként közlekedő esti járatot. Nem tudom miért, de megint csak az orrom előtt húzott el a 7-es. Lehet, hogy a Volán és a MÁV közötti „hagyományos” jó viszony az oka annak, hogy megint taxi­val kell kijutnom a lakótelepre, vagy tán csak a sofőrnek volt sietősebb az indulás... Mindegy, a gyűrt buszjegyet én is zsebre teszem, aztán elkecmergek az állomás felé, s közben egyre csak azon gondolkozom, vajon miért nem kell a Volánnak az én tizenöt forintos jegyem. Persze, holnap is megkaphatja azt, így hát igazán nem fontos a vállalatnak, hogy ezért a kevéske pénzért már ma megadják azt a szolgáltatást, amire nekem szükségem van. Nem hiányzik senkinek sem az a kis apró, amit én adhatok? Kőhalmi Endre Célját elérő interpelláció Szokoly Zoltán békéscsabai képviselő (MDF) még június­ban mondta el interpellációját, amelyet a következőképpen elevenített most fel: „Éltem a gyanúperrel, hogy a Magyar Szocialista Párt által alapított napilapok szerkesztősége és kiadója több helyütt olyan épületben működik, amelynek tulajdonosa a magyar állam, kezelőként pedig az MSZMP KB van bejegyezve.” Példaként a Békés Megyei Hírlapot hozta fel. A kérdés azért került ismét az Országgyűlés elé, mert Kupa Mihály pénzügyminiszter a válaszadás írásos módját válasz­totta, s erre a válaszra reagálhatott most a képviselő. A pénz­ügyminiszter vizsgálata megállapította, hogy 15 megyeszék­helyen, közte Békéscsabán is a jelzett állapot valóban fennáll. A Pénzügyminisztérium illetékes szerve lépéseket tett, hogy az ingatlanhasználat jogviszonyait és pénzügyi következmé­nyeit visszamenőleges hatállyal és a piaci viszonyoknak meg­felelően rendezze. A képviselő elfogadta a választ, de hozzátette: vajon miért nem történt meg a vagyonelszámoltatás ezen ingatlanok, és egyáltalán, az egykori pártvállalatok tekintetében? Simonffv Ágnes Megnyílt a békéscsabai Diáktanya p.j. Az én nyilatkozatom

Next

/
Thumbnails
Contents