Békés Megyei Hírlap, 1991. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-26 / 226. szám
KÖRKÉP 1991. szeptember 26., csütörtök Szilveszter az Akropolisz tövében Ismét nyerhet, ...ha játszik velünk! Nagyszabású, több héten át tartó rejtvénypályázatot indítunk a közeljövőben a Békés Megyei Hírlapban. A játék főnyereménye: szilveszter Athénban, az Ibusszal. Ezen kívül számos más értékes ajándék vár önre, ha figyelemmel kíséri lapunkat. Részletes ismertető a jövő héten. Lehetetlen helyzetben a közoktatás, a művelődés (Folytatás az 1. oldalról) A közművelődés nem létezik állami támogatás nélkül, ez továbbra is kötelező önkormányzati feladat lesz, központi állami támogatással, normatívák meghatározásával, pályázati rendszerrel megerősítve. Hamarosan ismertté válik a Békésből pályázó 110 művelődési közösség közül az a 71, amelyik elnyert valamilyen minisztériumi pályázatot. A megyében relatíve stabil a közgyűjtemények, a múzeumok, levéltárak, könyvtárak helyzete. Az egyik legfontosabb feladat a múzeumok műkincsmegőrző, örökítő szereltének fenntartása. Érdemes lenne e vidéken létesíteni tornán és szlovák nemzetiségi múzeumokat. A fórum előadói dicsérőleg szóltak arról, hogy megyénkben megőrizték azokat a közművelődési, oktatási, közgyűjteményi eredményeket, intézményeket, amelyek az elmúlt évtizedekben létesültek és értéket jelentenek. Néhány előzetesen érkezett kérdésre írásban adtak választ, de a helyszínen is számos érdeklődőnek válaszoltak. B. Zs. „AZ EMBER MAJD’ MINDEN BŰNRE KÉPES, CSAKHOGY NE KELLJEN MAGÁT BŰNÖSNEK TUDNIA.” (Ancsel Éva) Megjelent a Denise legújabb száma! ! Illetve előfizethető: 1900 Budapest, Helir Aradi delegáció Békésben Egy közös vállalat alapításának lehetőségeiről tárgyalt tegnap délelőtt a Gyulai Húskombinátban az az Arad megyei delegáció, amely Craciun Avram- nak, az Arad megyei elöljáróság elnökének vezetésével, Gavra Kristian aradi városi alpolgármester, valamint Göcző Béla, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetsége képviselőjének társaságában szeptember 25-én reggel érkezett kétnapos látogatásra Békés megyébe. Dr. Jeszenszky Géza, a megyei önkormányzat alelnö- ke fogadta a határon a vendégeket, majd a Gyulai Húskombinátban tárgyalást folytattak a vendégdelegáció tagjaiként érkezett szakemberekkel egy közös vállalat létrehozásáról. esopus óta nyilvánvaló, hogy az állatmesék inkább emberekről szólnak. Nincs túl nagy különbség a teremtés koronája és az „alacsonyabb rendű” teremtmények közt, sőt néha még tanulhatnánk is az állatoktól, hogy mit, döntse el mindenki saját maga. Például ha az angolnákról van szó, bizony nekünk, embereknek is tanulságos lehet e kígyótestű halak sorsa, főként a pusztulásuk riasztó története. Mindig ámulattal néztem ezekre a síkos, furcsa jószágokra, s olyankor eszembe jutott róluk egy régi mese, amelyet ím közreadok. Volt nekem egy kedves tanító bácsim, Isten nyugosztalja, nagyon hasznomra vált. Nem azért, mert nagyon okos ember volt, ezt éppen senki se állíthatta róla, de nagyon szeretett mesélni—különösen, ha éhgyomorra két kupicával többet kapott be a szokásosnál—, és néha olyan „zöld” dolgokat mondott, amitől könnyen hascsikarást kaphatott az ártatlan gyerek. Áldásos működése hatására jöttem rá, hogy érdemes utánanézni a dolgoknak, mi az igazság és mennyi a mese a hallottakból. El kell ismerni, felkeltette a figyelmet, s aztán magára vessen, aki nem pontosította a históriát. így tanul a gyerek. Egyik hajmeresztő története az első világháborút idézte — hiába, hiszen akkor volt katona, mi másról beszélhetett volna. Elmondása szerint olyan pici golyókat lődöztek a puskából, hogy a rohamozó katona csak akkor vette észre, hogy ő már tulajdonképpen meg is halhat, mire elfoglalta az ellenség állását. Ezért aztán nagyobb töltényeket kezdtek gyártani, hogy tessék időben meghalni. Nos, ez a tanító bácsi mesélte, hogy van egy olyan állat, ami hal is meg kígyó is. Messzi tengeren, Kuba közelében él. Onnan, ha elhozzák kicsi korában, akkor felnő, S ha jó nagy lesz, visszaúszik a születési helyére. Millió ikrát lerak, s a kikelő halak maguktól elúsznak újra arra a helyre, ahol a szülői éltek. Utána így halad a dolog, vándorolnak az angolnák, mert így hívják őket, vándorolnak, akár a fecskék. Csak egyszer kell betelepíteni, s később lehet enni a finom húst, jön az magától. Mondom, nem árt, ha rákérdezünk a tanító úr meséire. Ami az angolnákat illeti, bizony nem mese, hogy a hazai vizekbe is betelepítették őket, és bizony az is igaz, hogy újabban pusztulnak, de nagyon. Nyáron a Balatonból tonnaszám szedték ki az elhullott állatokat a , finnyás" külföldiek nagy riadalmára. Arra gondoltak, hogy az a víz, amelyik nem jó a halnak, talán árt az embernek is, ezért szedték a sátorfájukat, és usgyi, el innen. Zömmel mi maradtunk, bennszülöttek, akiknek mindent ki kell bírni, és maradtak a döglött angolnák. Nem bírták tovább. Hallom, elkészült a szakértői vélemény, mely szerint az angolnák a stressz miatt pusztultak. Nem tűrték az idegek ingerlését. Még a halvérű halak sem. Igaz, a víz szennyezettsége, a sok vegyszer is ingerelte szegényeket, de az örökös izgalom aztán végképp betett nekik. És mivel az állatmesék is emberekről szólnak, ezért egy kicsit a mi sorsunkat figyelve, aggódom az angolnákért. Ugyan mi végzett velük? Talán a vizeinkben is „rossz a légkör” ? A halpénz — a pikkely — is egyre kevesebbet ér? Csalódottak, elkeseredettek, egymás kopoltyújának esnek? Netán öngyilkos is akad köztük? És van néhány bölcs példány, aki reménykedik? Tudván, hogy egyszer majd csak letisztulnak a vizek. szegény halak és szegény emberek! Miféle rossz ingerekre vagyunk kárhoztatva. Akik eddig itt, a parton éltünk, szerettünk volna úgy ficánkolni, mint a vízben a hal. Egy kívánsággal ismét kevesebb. Pontosan kiszámolták, hogy a balatoni angolnapusztulás 300 millió forint kárt okozott. És az emberek élete ugyan mennyit ér? Andódy Tibor Angolna BNV — a Budapesti Nagy Várakozás Magyar Chanell lesz a Szirén? A könnyűiparban, de különösen a divat- és konfekciópiacon nem könnyű tartósan megvetni a lábukat a kisebb cégeknek. Már rég letűnt az az idő, amikor a nagy keleti piacokon viszonylag igénytelen áruk dömpingjével lehetett megjelenni. Ma egyre inkább a minőség és a gazdaságosság a legfőbb szempont minden gyártó cég üzletpolitikájában. Nem kivétel a szarvasi Szirén Szövetkezet sem. — Sikerült megvásárolnunk a Seidensticker cég márkahasználatának kizárólagos jogát — hallom Kiszely Mihály elnöktől. — S ez garancia arra, hogy a hazai és külföldi — elsősorban osztrák — piacokon képesek leszünk a megjelenésre. A di- vatdiktárok szerint ’92 a szivárvány éve lesz, s ez meghatározza az alkalmi célra készített ingek színeit, fazonját is. A Módi Kereskedelmi Vállalat forgalmazásában több mint 60 ezer elegáns fehérneműt szállítunk a magyar boltokba. A BNV jó alkalom arra, hogy a jövő évi — mintegy 100 ezer darab — eladásokról megkezdődjenek az érdemi tárgyalások. Kedvezőek a tapasztalatok, a szakemberek szerint (is) az első vonalba tartoznak portékáink. Jó volt a fogadtatásunk a Trade Center manökenbemutatón, ahol — úgy érzem—sikert arattunk. Egy igazi „üdítő” jelenség a Békéscsabai Üdítőital-ipari Vállalat kollekciója, amelyben megtaláljuk az új „slágert” a BNV-díjas 1,5 literes müanyagflakonba töltött termékcsaládot is Meghökkentő színkombinációk, érdekes új fazonok — ez jellemzi a Szirén új termékskáláját Több nap, de több kolbásszal — Gyuláról Bár nincs kolbászból a kerítés, azért az ínyenceknek érdemes ellátogatni a Gyulai Húskombinát pavilonjába. A népszerű, hagyományos szárazkolbász mellett az idén több új ízletes portékával jelentkezett a gyár. A gusztusos kirakat nemcsak a haspókok gyomomedveit mozgatta meg, hanem a kereskedők fantáziáját is. Nem csoda, az először önállóan kiállító vállalat repertoáijában legalább 15 féle szárazkolbász, több mint tucat szalámifajta található. Ez utóbbiaknál érdemes megemlíteni a paprikás, csemege, borsos és köményes szalámit, valamint „nemespenészes” Burg- és Mester szalámit, amely után komoly az érdeklődés a német és angol területen. De nemcsak a külhoniakra gondoltak, amikor megjelentek a boltban a cég termékei szeletelt, vákuumos-fóliás kiszerelésben. Csodalámpák és lámpacsodák „Fényes” sikerre számítanak a Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezet kiállítási standján is, ahol a megszokottan bő választékkal találkoztunk. — Az éves 1,8 milliárd forintos forgalom megtartása komoly feladatokra kötelez — szögezi le Hódos Sándor, a szövetkezet műszaki vezetője. — Ehhez segíthet a Budapesti Nemzetközi Vásár, ahol jól használható információkat kapunk a piaci fogadtatásról. A „hagyományos” árucikkek mellett jó néhány új világítótesttel is jelentkeznek. Az ízléses és dekoratív lakásvilágítási termékeket, csillárokat, fali- és állólámpákat, valamint újszerű gyermek- és halogénlámpákat hoztak az idei vásárra. Ez utóbbiak minden tekintetben megfelelnek a kor igényének, energia- takarékosak és rendkívül megbízhatóak. A viszonylagosan magas ár a vevőknek hosszú távon megtérül az olcsóbb üzemelés következtében. A több mint 300 (!) fajta világítótest közül 200 (!) új típus. Kiemelkedik az üveglapos és drótvázas lámpák kollekciója, amely sok látogató tekintetét köti hosszú percekre bilincsbe. Kőhalmi Endre A finom falatokat kedvelők most még türelmesen várnak a jóféle kolbászra, szalámira a Gyulai Húskombinát pavilonja előtt Egy „álomkonyha” minden háztartási gépe megtalálható a kínálatban. A készülékek önmagukért beszélnek, nem az eladhatóság szempontjából kell a „kedvező megvilágítás” Ehhez a huszárcsapathoz nem kell(ene) behívókat küldeni, toborozni a férfiak körében
