Békés Megyei Hírlap, 1991. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-25 / 225. szám

SPORT 1991. szeptember 25., szerda © ,,Egy kicsit idősek a megyei játékvezetők” Nagy Miklós a „csabai trióról” Alapos, tájékozódó ember Nagy Miklós, a Magyar Labdarúgó Szövetség Játékvezető Testületének elnöke, aki sorra látogatja a megyék labdarúgó-szövetségeit, s azok játékvezető bizottságait. Legutóbb éppen ilyen alkalomból járt Békéscsabán, s vett részt a Békés megyei játékvezetők szokásos továbbképzésén. Ebből az alkalomból kértük meg, hogy mondja el szőkébb pátriánkról alkotott véleményét, játékvezetőink megítélését. — Régen láttuk Önt Békés­csabán, akkor még játékvezető­ként, s felettébb ritka esemény a JT elnökének jelenléte a Vihar­sarokban. Most milyen céllal érkezett hozzánk? — Meghívást kaptam a Bé­kés Megyei Labdarúgó Szövet­ségtől és a játékvezető bizott­ságtól, s ahová meghívnak, oda előbb vagy utóbb el is jutok. Többek között érdekelt, hogy miképpen tevékenykednek és milyen gondjaik vannak a vihar­sarki játékvezetőknek. Egyéb­ként innen játékvezetőként kel­lemes élményeim vannak, hi­szen soha, semmilyen probléma nem fordult elő azokon a mérkő- * zéseken, amelyeken én fújtam a sípot. Az akkori vezetőkkel is barátságos viszonyban voltam. Győri Lászlóval többször talál­koztam és sokat beszélgettünk a Békés megyei labdarúgást érin­tő belső dolgokról, a felmerült játékvezetői kérdésekről, így azt mondhatom, hogy eléggé tájé­kozott vagyok. — Most személyesen is talál­kozhatott megyei játékvezetők­kel. Ilyen rövid idő alatt milyen benyomást szerzett róluk? — Őszintén mondom, kevés megyében tapasztaltam ekkora nagyszámú részvételt tovább­képzésen, mint itt. A jövőben egyébként célunk a jó kapcso­lattartás, s hogy minden megye tagja legyen a játékvezető testü­letnek. Ha szabad egy kritikai megjegyzést tennem: ahogy lá­tom, egy kicsit idősek a Békés megyei játékvezetők, éppen ezért a csökkentett korhatár miatt is arra kell törekedniük az illetékeselyiek, hogy keressék a játékvezető-utánpótlást, s for­dítsanak nagyobb figyelmet a fiatal tehetségekre. — De azért a mostaniak kö­zött akad néhány olyan sípmes­ter, aki magasabb szinten is megállja a helyét. Azt hiszem, tudja, hogy kikre gondolok. Ké­rem, mondja el, hogy mi az ön véleménye róluk? — Természetesen tudom, hogy" kikre gondol. Én egysze­rűen csak „csabai” triónak neve­zem őket. Németh Lajos kelle­mes csalódást okozott nekem. Az várható volt, hogy jövőre a magasabb kora miatt már nem lehet tagja a FIFA keretnek, s ezt ő elfogadta, örömömre nagyon sportszerűen jelezte, hogy a to­vábbiakban a hazai bajnoksá­gokban még két évig számítha­tok rá, s vállalja a feladatokat. Roxin Györgynek Milön gratulá­lok azért, hogy az újságírók és a mérkőzésellenőrök jelentései alapján az élmezőnyben végzett a játékvezetői rangsorban. Fel­készülhet arra, hogy még jelen­tősebb mérkőzéseket kap ezután. Ifjabb Pillér Sándorról jó a véleményünk és komoly esélye van arra, hogy Németh helyébe lépjen. Erről majd a szeptemberi elnökségi ülésün­kön külön beszélünk, illetve döntünk. Mindenesetre nyugodt szívvel jelöltük ezt a hármast a szeptember közepén Portóban lazajlott Boavista (portugál)— Intemazionale (olasz) UEFA Kupa mérkőzésre, amelyen Németh dirigált, Roxin és Pillér pedig partjelzett. Gyurkó Mihály Új időszámítás az atlétikában? Közeledik az a nap, amikor a Nemzetközi Amatőr Atlétikai Szövetségnek tiszta vizet kell öntenie a pohárba, ami egyszer­re jelenti majd egy kételyekkel teli korszak végét, s egy új idő­számítás kezdetét. A világ legnagyobb, immár 184 tagországot számláló sport- szövetsége máris késésben van, hiszen 1988 óta húzza-halaszja annak a kimondását, hogy az elmúlt évtizedben elért világ­csúcsok egy része — vagy több­sége— át nem vihető mérceként magasodik a rekordok ostromlói előtt. Egyre többen várják el az olasz Primo Nebiolo vezette szervezettől, hogy hajtsa végre a régen várt tabula rasát, az eddig érvényes rekordlista lezárásá­val, s új alapcsúcsok lefekteté­sével. E merész lépés sporttörté­nelmi fordulópontot jelenthet­ne, leszámolást azokkal a meg­születésük pillanatától gyanús produkciókkal, amelyek túl­szárnyalását a dopping-elvonó­kúrára fogott atlétika legkivá­lóbb képviselőitől sem lehet el­várni. Akik egy pillanatra sem feledkezhetnek meg arról, hogy a leginkább hatásos teljesít- mény-fokozókkal próbálkozók­ra már nem két-, hanem négy­esztendős eltiltás vár. Ekkora büntetés, ilyen hosszú kény­szerszünet után aligha lesz ked­ve valakinek is az újrakezdés­hez... Ma már a nemzetközi szövet­ség vezérkarának — magukat megnevezni nem kívánó — tag­jai is elismerik, hogy a fenyítés ostora a Szöulban fülöncsípett (vagy csak fekete báránynak kipécézett?) Ben Johnson mel­lett többtucatnyi neves atléta hátán végigszánthatott volna. Az sem titok, hogy csak azért nem kerekedett még nagyobb botrány, mert sokan gyanút fog­va az utolsó pillanatban sérültet jelentettek, visszaléptek, vagy el sem utaztak Koreába. Mások időben leálltak a tiltott segéd­eszközök szedésével, ismét mások pedig olyan gyógysze­rekhez jutottak, amelyek mint egy jó álca, a legkorszerűbb la­boratóriumi berendezéseket is megtévesztették. A nemrégiben befejeződött tokiói világbajnokságon még a kívülállóknak is feltűnt, hogy a dobószámok legjobbjai — a fér­fi gerelyhaj ításban győztes finn Kimmo Kinnunen kivételével — messze elmaradtak attól a telje­sítményüktől, ami három esz­tendeje a szöuli olimpián az első hely kiérdemléséhez kellett, íme, a szembetűnő visszaesést bizonyító összehasonlítás: A hanyatlás kétségkívül a dobószámokban a leginkább feltűnő, de a rövidtávfutás törté­nete is szolgál elgondolkodtató adatokkal. A női 400-on például az egykori NDK talán legna­gyobb csillaga, Marita Koch már 1985-ben 47,60 másod­percre módosította a világ leg­jobbját, amit az utódok még megközelíteni sem tudnak. A Der Spiegel merész állítása sze­rint azt is tudni, hogy miért. Az ezredforduló utánra megjósolt eredményhez állítólag jókora adag „kemény” dopping is kel­lett, évekig tartó kúra. És nem csak a rostocki „lokomotívnak”, rajta kívül 260 versenyzőtársá­nak, akik kivétel nélkül az NDK állampolgárai, főfoglalkozású atlétái voltak. Ha mindennek csak a fele igaz, az is bőségesen elegendő ahhoz, hogy a Nemzetközi Amatőr Atlétikai Szövetség le­számoljon a múlttal. Nem köny- nyű feladat: a tisztogatás nyo­mán olyan csúcsok is feledésbe merülhetnek, amelyek gazdái mindent csak a kemény munká­nak, s tehetségüknek köszön­hettek... Ferenczy-Europress Ki lesz az utód? Ma, szerdán délután ismét ülést tart a Magyar Atlétikai Szövetség el­nöksége, s ez jó alkalmat kínál a nemrégiben lezajlott világbajnoksá­gon, illetve az ifjúsági Eb-n történtek alapos elemzésére. A tokiói, illetve a szaloniki mérleg minősítése azonban csak egy a napirendi pontok között. A M ASZ vezetőinek e héten kell el­dönteniük, ki veszi át a váltóbotot Facskó Istvántól, miután a szövetség főtitkára nem változtat júniusi dön­tésén — búcsúzik. — Pályázatot írtunk ki, amelyre ketten jelentkeztek — mondta Schu- lek Ágoston, a MASZ elnöke. — Ne­vüket azonban az elnökségi ülésig nem közölhetem... Férfi súly: Timmermann. NDK-beli Gönthör, svájci 22,47 m, 21,67 m Férfi diszkosz: Schult, NDK-beli Riedel, német 68,82 m, 66,20m Kalapács: Litvinov, szovjet Szedih, szovjet 84,80 m, 81,70 m Női súly: Liszovszkaja, szovjet Huang Zhihong, kínai 22,24 m. 20,83 m Női diszkosz: Hellmann, NDK-beli Hrisztova, bolgár 72,3J) m. 71,02 m Női gerely: Felke, NDK-beli Xu Demei, kínai 74,68 m, 68,78 m. A gyógytestnevelés magyar követeként Gentben A broadwayi sztárcsináló mezőberényi tanítványa Szászné Sziklai Ilona szeretné meghonosítani Békés megyében is a szórakozásnak és gyógy­módnak egyaránt ígéretes „padlólabdát”. Fotó: Fazekas Ferenc zókon, ismerkedési esteken vet­tünk részt. De ellátogattunk az egyetem külvárosi, sporttagoza­tos gyakorlóiskolájába is, mivel Belgiumban augusztus 20-án , már megkezdődött a tanév. Szinte hihetetlen: az egyik szü­netben bevezettek az iskola ud­varára három tehenet, s a gyere­kek maguk fejték kis bögréjükbe a tízóraira való tejet. — A nyáron esedékes volt másik két szakmai utazása is. — A jugoszláv válság miatt elmaradt a szarajevói rendez­vény. Budapesten viszont ott voltam azon a nemzetközi tánc­továbbképzőn, ahol életre szóló élményt jelentett Luigitól tanul­ni. A csak így, egyetlen néven ismert mester New Yorkban, a Broadway-musicalek sztárjai­nak tánctanára, ahogy egy kiad­ványban olvastam: a dzsessz- tánc világának vezető egyénisé­ge. De legalább ilyen fontos volt számomra, hogy a 10 napig Mezőberényben nyaraló csángó gyerekek a kezem alatt tanultak meg úszni. — Visszatérve a belgiumi programra, amelyen a képvise­lő-testület támogatásával vett részt: jövőre is rendeznek ilyen találkozót? — Hogyne, éppen Budapes­ten. Már ennek a meghívóját is kézhez kaptam. Az USA-beli Denverből egy úr máris megke­resett, hogy írjak a munkámról. Gentben amúgy is azzal váltunk el a világ minden részébe haza­utazó kollégáktól: viszont látás­ra, jövőre Budapesten — mond­ta Szászné Sziklai Ilona. K. A.J. kell, rendel­tem. Igaz, fo­galmam sincs, hogy miből fi­zetjük ki a 20 ezer forintos árat, ha betop­pan vele a pos­tás. Az viszont tény, hogy elő- segíthetj ük majd vele akár a szívbetegek, akár a gerinc- bántalmakban szenvedők gyógyulását. — Volt kö­tetlenebb része is a program­nak? — Minden A matrózsapkás Luigi magyar tanítványaival, nap éjszakába A mester mellett a mezőberényi Cili nyúló találko­—Mely nemzetek képviseltet­ték magukat Gentben ? — Többek között arabok, iz­raeliek, kínaiak, japánok, sváj­ciak, svédek, olaszok, egyesült államokbeliek, új-zélandiak, szovjetek, s persze belgák — mondja a helyben és a nagyvi­lágban csak Ciliként ismert gyógypedagógus. — Amit be­mutattam, azért is kuriózumnak számított, mert máshol a gyógy­testnevelés nem az iskolai rendszerben, hanem az egész­ségügyben jelenik meg. A tán­cos elemek is megtették a magu­két. A bemutató után már arra is jutott energiám, hogy mások anyagát is szemügyre vegyem. A koreográfiák összességükben semmi újjal nem leptek meg, de egy-egy, eddig nem látott és hasznos mozdulatot azért elles­hettem. Árad a a szó Ciliből, bizonyít­va, hogy jó „talajba” hullottak a genti élmények. Amikor a ma­gyar gyógytorna elismertségé­ről faggatjuk, meggyőződéssel állítja: — Senkinél nem vagyunk rosszabbak. Sőt a skandináv gyógytorna gépiessége, halvé- rűsége mellett igazán üdítő lehet a mi felszabadultságunk. Gon­dolhatják, engem többen is olasznak tippeltek. Természete­sen van tanulnivalónk is. Jó len­ne például meghonosítani itthon is a padlólabdát. Olyasmi ez, mint a jégkorong vagy a gyep­labda. Egyaránt játszhatják egészségesek, gyógytestneve- lésre járók, gyermekek és fel­nőttek. Ott helyben el kellett döntenem, hogy vásárolunk-e egy készlet ütőt és labdát. Mon­danom sem A nyárutó egy késő délutánján Szászné Sziklai Ilona várakozás­sal telve, ám határozott léptek­kel hagyta maga mögött a brüsz- szeli repülőtéren landoló MALEV-gépet. Gentig még várt rá egy kis utazás, de máris úgy érezhette, hogy helyben van. Mezőberényiként ritkán jut el halandó valamilyen világren­dezvényre, különösen meghívott előadóként. Márpedig a testne­velő tanárok nemzetközi konfe­renciájának 310 résztvevője szá­mára Sziklai Ilona közkinccsé tehette azokat az általa kitalált, továbbfejlesztett és alkalmazott új mozgásformákat, illetve tán­cos elemeket, amelyek már ed­dig is szép eredménnyel jártak a gyógytestnevelésben. „Saci” bácsi emlékére Az Orosházi Úszó­egyesület harmadik al­kalommal rendezte meg a Nagy Sándor- emlékversenyt. Lengyel Tibor­tól, az egyesület elnökétől meg­tudtuk, hogy öt egyesület — az Aradi Sportiskola, a Hódmező­vásárhely, a Tótkomlósi TC, az Orosházi Úszóegyesület és az Orosházi Búvár Klub-— képvi­seltette magát a viadalon. A 30—50 év közötti hölgyeknek, illetve a 40—60 év közötti fér­fiaknak is meghirdettek ver­senyszámot. A rendezők fontos­nak tartották kiemelni, hogy a szponzorok segítsége nélkül nem lett volna lehetőségük a verseny megrendezésére. Az Országos Kereskedelmi és Hi­telbank, az AGROSÜD Kft., az üveggyár szakszervezeti bizott­sága támogatta az idei ese­ményt. Győztesek. Fiúk. Úttörő. 50 m gyors: Szekeres Norbert (HÓD SE) 1:09,93. 100 m mell: Baros Gábor (HÓD SE) 1:28,65. Delfin. 50 m gyors: Bárboi Dán (Aradi SK) 33,91. 50 m mell: Balázs Tibor (Tótkomlósi UE) 42,44. Béka. 50 m gyors: Nagy Gergely (HÓD SE) 36,22. 50 m mell: Nagy Gergely (HÓD SE) 44,31.100 m mell: Nagy Gergely 1:37,25. Leányok. Serdülő. 50 m gyors: Bajusz Andrea (HÓD SE) 29,27. 100 m gyors: Kövesdi Adrien (HÓD SE) 1:11,78. 100 m hát: Bán Annamária (HÓD SE) 1:18,88. 100 m mell: Bor­bély Bernadett (HÓD SE) 1:27,91.200 m leány vegyes: Kövesdi Adrien (HÓD SE) 2:44,75. Gyermek. 100 m mell: Bajusz Andrea (HÓD SE) 1:24,21. Úttörő. 50 m gyors: Maier Alexandra (Aradi SK) 34,69. 50 m mell: Aradi Alexandra 43,82. 100 ni mell: Maier Alexandra 1:40,66. Béka. 50 m mell: Malya Lilla (Tótkomlósi UE) 55,03.

Next

/
Thumbnails
Contents