Békés Megyei Hírlap, 1991. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-17 / 218. szám
1991. szeptember 17., kedd KÜLFÖLDI HÍREK Határsértések sorozata — Horvátországi célpontok Magyarországról és megtartóztatás Mától: ENSZ-tagok a balti államok Ki lesz az új főtitkár? Türelem Keleti György ezredes, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője hétfőn délben a leghatározottabban cáfolta azokat, a zágrábi rádió adására hivatkozó hírügynökségi jelentéseket, miszerint a magyar honi légvédelem lelőtt volna két jugoszláv katonai repülőgépet, amelyek részt vettek a horvát—magyar határ közelében végzett hadműveletekben, s ennek során behatoltak a magyar légtérbe. Annak ellenére, hogy a magyar légvédelem szoros figyelemmel kíséri az eseményeket, s megfelelő eszközökkel járőrözést folytat, semmiféle harci cselekményt jugoszláv gépek ellen nem indított — jelentette ki. Arról sincs tudomásunk — tette hozzá —, hogy a szemben álló felek valaEszéken és Vukováron hétfőre virradóra heves összecsapások voltak, de lövöldöztek Banja, Kordun és Dél-Horvátország több körzetében is. Nem szüneteltek a harcok a nyugat-szlavóniai Pakracon sem. Eszéken előző nap öten meghaltak, mintegy hatvanan megsebesültek. Tegnap érkezett Belgrádba Lord Carrington, a hágai béke- konferencia elnöke, aki Slobodan Milosevic szerb, Franjo Tudjman horvát elnökkel és Veljko Kadijevic nemzetvédelmi miniszterrel szeretne tárgyalni a tűzszünet megteremtéséről. Zágrábban egyre hevesebben támadják az Európai Közössémelyike által lelőtt jugoszláv katonai repülőgép roncsa magyar területre zuhant volna, vagy pilótája katapultálás után a határon innen ért volna földet. A szóvivő elmondotta azt is: a lokátorok és a figyelőrendszerek értékelése alapján hétfő reggel 9 óra 8 perctől folyamatosan határ menti repülések zajlanak a magyar határ közelében. Ennek során határ menti horvát településeket támadnak bombázással és rakétaindításokkal jugoszláv harci repülőgépek. A kora délutáni órákig három alkalommal sértették meg a Magyar Köztársaság légterét, két alkalommal a határ felett indítottak rakétát horvátországi célpontok ellen. Keleti György a határőrség szóvivőjétől kapott MTI-inforgek békekezdeményezéseit. Franjo Greguric horvát kormányfő határozatlansággal vádolta Európát, s különösen az olasz diplomácia vezetőjét, Drazen Budisa, az EK-megfigyelőkkel kapcsolatos feladatokkal megbízott miniszter pedig interjújában azt hangoztatta, hogy — úgymond — Európa felelős Horvátország szenvedéseiért. — Ha Európa nem változtat álláspontján — így a horvát miniszter - akkor Zágrábnak nem diplomáciai misszióra, hanem lőszerre és légvédelmi fegyverekre lesz szüksége. *** A Tanjug jugoszláv hírügynökség hétfőn megbízható formációt megerősítve közölte: a légvédelmi rendszer figyelemmel kíséri ezeket a légi tevékenységeket. A magyar légierő folyamatos járőrszolgálatot lát el a térségben, ami azt jelenti, hogy hétfő reggel óta a magyar légierő harci gépei — vadászrepülőgépei és helikopterei — magyar terület fölött figyelemmel kísérik az eseményeket. „A Magyar Honvédség a legnagyobb türelmet és megtartóztatást tanúsítja, de a jugoszláv határsértéseket a nemzetközi jog durva megsértésének tekinti. Fenntartjuk magunknak a jogot a Magyar Köztársaság légterének, szuverenitásának védelmére; ennek érdekében megfelelő intézkedéseket fogunk hozni” — hangsúlyozta. rásokra hivatkozva megerősítette, hogy a magyar határ közelében hétfő reggel megsemmisítették a jugoszláv légierő egyik repülőgépet. A horvát rádió délelőtt még arról adott hírt, hogy a jugoszláv és a magyar légierő között légicsata alakult ki, s hogy két jugoszláv repülőgépet lelőttek. A légierő és a légvédelem parancsnokságához közel álló források szerint nem volt légicsata, a jugoszláv repülőgépet a földről rakétával találták el. A repülőgép, amelyet lelőttek, valamint még egy jugoszláv harci gép felderítő repülést végzett Alsó Miholjác (Donji Miholjac) felett, ötven kilométerre Eszéktől északkeletre. A rossz látási viszonyok miatt nem lehetett megállapítani, hogy a rakétát horvát vagy magyar területről lőtték-e ki. A terület átvizsgálása folyamatban van, nem lehet tudni, hogy a pilótának sikerült-e katapultálnia. Katonai források egyidejűleg cáfolták azt, hogy a légierő bombázta Zadart, ahogy azt a horvát rádió állítja. Közölték, hogy a jugoszláv harci gépek megsemmisítették a horvát televízió átjátszóját Bokanac mellett, de Zadart nem lőtték. Ma nyílik New Yorkban az ENSZ 46. közgyűlése — egyike a legígéretesebbnek a világszervezet hosszú történetében: a hidegháború eltemetésével jó remény van arra, hogy az ENSZ végre maradéktalanul a nemzetközi béke és együttműködés ügyét szolgálhassa. Keddtől a szervezet 166 tagot számlál majd: eldöntött, hogy már az első nap felveszi tagjai sorába a három felszabadult balti államot, Litvániát, Lettországot és Észtországot, valamint a két Koreát, további két óceániai törpeállamot, a Marshall-szige- teket és a Mikronéziái Szövetségi Államokat. Nyitott kérdés viszont, ki lesz az új főtitkár az év végével nyugalomba vonuló 71 éves perui diplomata, Javier Pérez de Cuéllar helyett. Ezúttal az afrikai államok igénylik a posztot, amelyet eddig három európai, egy ázsiai és egy latin-amerikai töltött be. Az Afrikai Egységszervezet ajánlólistáján hat név szerepel, de azok egymással is vetélkednek, s hír szerint sem a nagyhatalmak, sem a tagállamok többsége nem elégedettek a javaslatokkal — így végül talán más földrész képviselője lesz a kompromisszumos jelölt. A kérdésben a BT októberig kíván dönteNadzsibullah egyoldalú tűzszünete Nadzsibullah afgán elnök vasárnap egyoldalú tűzszünetet hirdetett és utasította a helyi polgári és katonai hatóságokat, hogy kezdjenek tárgyalásokat a kormány ellen harcoló ellenzékkel. Az afgán elnök rádió- és tele- vizióbeszédben jelentette be intézkedését. Mint mondta, a tűzszünet az első lépés a vérontás megszüntetésében, s kedvező feltételeket teremthet a nemzeti párbeszéd megkezdéséhez. Nadzsibullah figyelmeztette a felkelőket: az ellenzéket terheli majd a felelőség a fegyveres harc folytatásának minden következményéért. Az afgán elnök bejelentése azt követően hangzott el, hogy pénteken Moszkvában James Baker amerikai és Borisz Pan- kin szovjet külügyminiszter megállapodott abbann, hogy január elsejétől beszüntetik az egymással harcoló afgán felek katonai támogatását. Grúzia államosít A tbiliszi parlament újabb lépéseket tett a köztársaság függetlenségének kinyilvánítására: „megszálló erőnek” nyilvánította a grúz területeken állomásozó szövetségi haderőt, Grúzia felvételére kérte a világszervezetet, s úgy határozott, hogy államosítja a köztársaság területén lévő összes szovjet tulajdont, illetve vállalatot. A törvényhozás ezzel egy időben döntést hozott az önálló grúz vámőrség létrehozásáról, s arról, hogy tárgyalásokat kell kezdeni Moszkvával az adósságállomány, valamint a vagyon megosztásáról. A parlamentben egyébként még a határozathozatalt megelőzően heves vita folyt arról, hogy a televízió közvetítse-e egyenesben az ülésszakot. ni, hogy az új főtitkár még egy ütt dolgozhasson Pérez de Cuéllar- ral. Tekintettel a drámaian megváltozott nemzetközi helyzetre, a közgyűlési beszédek, még inkább a kulisszák mögötti találkozók az állam- és kormányfők, külügyminiszterek között fontosabbak lesznek, mint valaha. Az első hét a formaságoké, a választásoké, majd 23-án kezdődik az általános politikai vita, Ingvar Carlsson svéd miniszterelnök, a hétvégi parlamenti választásokon elszenvedett vereség után, hétfő délelőtt benyújtotta lemondását. A Reuter hírügynökség jelentése szerint Thage Peterson, a parlament elnöke hamarosan tárgyalásokat kezd a kormányalakításról a törvényhozásba bekerült hét párt képviselőivel. A választás hivatalos végeredményei szerint a Szociáldemokrata Párt a szavazatok 38,2 százalékát, a négypárti nem szocialista ellenzék pedig a voksok 46,5 százalékát kapta. A másik szocialista párt, a Baloldali Párt a szavazatok 4,5 százalékához jutott. amelynek első 2 hetében minden vezető politikus felszólal. A sort már hétfőn George Bush amerikai elnök nyitja meg. Antall József magyar miniszterelnök várhatóan október 1-jén szólal fel a közgyűlésen. A kormányfő a tervek szerint amerikai útját más látogatásokra is felhasználja, elsősorban arra, hogy Washingtonban az amerikai kormányzat vezetőivel találkozzék. A Zöld Párt — amely az 1988-as választásokon jutott be a képviselőházba — most nem érte el a parlamenti részvételhez szükséges 4 százalékot, s így valamennyi képviselőjét elvesztette. A szavazatok alapján a következőképpen alakul a pártok kép- vislőinek száma: Szociáldemokrata Párt 138 hely (1988-ban 156 hely), Konzervatív Párt 80 (66), Liberális Párt 33 (44), Centrumpárt 31 (42), Új Demokrácia 25 (—), Baloldali Párt 16 (21), Zöld Környezetvédő Párt — (20), Kereszténydemokrata Párt 26 (—). Padlás — csata után. Szentlászló falu is szenved a szerbek és a jugoszláv néphadsereg rohamaitól MTI-fotó: Mónos Gábor Népszabadság: Torgyán nem érti Jeszenszkyt. Pista bácsi:-—Hát akkor fogadjon tolmácsot. Orbán Viktor biztos szívesen vállalná! |||! < MINDEN III i20-40%ka] * OLCSÓBB az j£Q orosházi BÚTOR BOLTJA amig a készlet tart! MEGSZŰNIK (Szarvasi út 15-1« Belövések Drávaszabolcsnál Európa határozatlan, és felelős Horvátország szenvedéseiért — mondja Franjo Greguric A határőrség szakértői a magyar—jugoszláv határvonaltól mintegy 500 méterre, Drávaszabolcsnál puskagránáttól származó lövedéknyomot azonosítottak: ezzel bizonyítást nyert, hogy jugoszláv oldalról átlőttek — közölte hétfőn délután a BM Határőrség szóvivője. Mint ismert, hétfőn hajnalban, illetve a nap folyamán jugoszláv oldalon heves harcok voltak, s a magyar határőrök átlövéseket is észleltek. Krisán Attila azt is elmondta, hogy a harcok elültével megnyílt a drávaszbolccsal szemközti jugoszláv határállomás, amelyet még kora hajnalban zártak le. A hazánkba érkezőket a magyar oldalon fogadják, de biztonsági okokból ezen az ellenőrző ponton egyelőre még nem lehet Jugoszláviába utazni. Kérdőjelek Csak tükör? A hagyományoknak megfelelően mindig szeptember harmadik keddjén kezdődik meg a new yorki East River partján álló hatalmas üvegpalotában a világszervezet közgyűlése. Várhatunk valamit éppen most az ENSZ-t'ól? Jó lenne. Különösen éppen manapság. Az idei tanácskozás sokban eltér a megszokottól. Nem csupán azért, mert dönteni kell Pérez de Cuéllar főtitkár utódlásáról is, hanem főként, mert glóbuszunk megszaporodott konfliktusforrásai miatt megkülönböztetett figyelem irányul az ENSZ tevékenységére. Tehet-e valami érdemlegeset a válságok megoldásáért az immár 166 tagúra bővült szervezet? Segíthet-e a sokoldalú diplomácia ott, ahol közvetlenül érintett felek nem jutnak dűlőre? A kételyek, a kérdőjelek sokszor jogosak, bár tény, hogy globális gondjaink, az éhezés, az írástudatlanság és a környezeti ártalmak elleni harcban az ENSZ szerepe felbecsülhetetlen. És az lehetne sok minden másban is. A világ tükre? Számtalanszor használták már az ENSZ-re e szimbolikus hasonlatot. Talán soha nem volt ennyire szüksége a világnak arra, hogy ez a szervezet több legyen tükörnél, mint most. Irak kapcsán 1991 már az ENSZ éve lett. A szervezet pedig cselekvő erő. Volna mit tennie a közgyűlés hónapjaiban is. Példát mindenki tud említeni, akár Európában. Sajnos. Szegő Gábor Svédország — választások után Carlsson lemondott
