Békés Megyei Hírlap, 1991. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-17 / 218. szám

KÖRKÉP 1991. szeptember 17., kedd Tanévkezdés örömökkel, gondokkal A Geyer család nem adja fel! (Folytatás az 1. oldalról) ha a családi pótlékot is hozzá­adom. — Valóban nem sok az egész — szól közbe a kislányok apja, Geyer Gyula. — Különösen az én fizetésem kevés. Tudja, vegyszeres voltam, de az orvos eltiltott tőle. Olajos vagy vizes munkát sem végezhetek. Hát akkor mit!? Elvállaltam az éjje­liőrséget. Egy előnye ennek is van: egyikőnk mindig itthon le­het a lányokkal. Édesapámék kilencen, édesanyámék hatan voltak testvérek. Talán innen a vonzalom a sok gyermek után... — No, meg tedd hozzá — mondja elpirulva Bakotáné —, hogy szerettünk volna egy fiút is. — így igaz — veszi vissza a szót a férfi.—De nem sajnáljuk, hogy így alakult. Mindját meg­jönnek a tanulószobáról, meg­látják, milyen aranyosak. Hát még amikor Erzsikém gyerme­kei is itt vannak az unokákkal! Az ám a boldogság, ha mind együtt vagyunk! Hogy miből élünk? Jár három hektár háztáji, egyet még bérel­tünk hozzá. Ugyancsak bére­lünk lucemaföldet és árokparti kaszálót. Tíz-tizenkét marhát hizlalunk állandóan, másfél évenként adjuk le őket. Az állat­tartásba öljük a pénzünket, de ha a felvásárlás akadozik, befucs- csolunk. Közben nyílik az ajtó, megér­kezik a három Geyer kislány. „Akár az orgonasípok” — jut eszembe az „ideillő” közhelyes hasonlat. Kissé meglepődnek az idegen láttán, köszönnek udva­riasan, aztán a két kisebb rögtön apu-anyu ölében terem. A hete­dikes Marika diszkréten elvo­nul. (O mégiscsak nagylány!) Hajni és Zsuzsi viszont felsza­badultan csacsog, mesélik az iskolában történteket. — Értük minden munkát el­vállalnék, fittyet hányva az or­vosi tiltásra — simítja meg a kicsik haját Geyer Gyula. — Mennyibe került a beisko­lázásuk? — A középiskolásra 10 ezer forintot költöttünk, pedig csak a legszükségesebbeket vettük meg neki. A kicsikkel most ki­jöttünk 2-2 ezer forintból, de a tankönyveket az önkormányzat vásárolta meg minden battonyai gyereknek. Ez 16 ezer, és haza­hozunk a párommal együtt ösz- szesen havi tizenegyet. És akkor még hol van a kollégiumi díj, a ruhák, a cipők ára? Ez utóbbia­kat „öröklik” egymástól a lá­nyok, újakat főleg a román piacon szoktunk venni. A 900 forintos tomadressz és a 6—700 forintos tornacipő például szá­munka egyszerűen megfizethe­tetlen... Félre ne értsen, nem pa­naszkodom, hiszen látja, mi egyelőre tartjuk magunkat. De azon már sokat gondolkoztunk, hogy mi lenne a gyermekeink­kel, ha kizárólag a fizetésből vagy a munkanélküli-segélyből kellene megélnünk. — A szeptemberi iskolakez­déskor sok családban megfogal­maznak hasonlókat. Örülök, hogy önöknél ez a kérdés csupán kérdés maradt. Ménesi György Nemzeti kisgazdák: egyelőre nem lesz megegyezés A szegedi központú Nemzeti Kisgazdapárt elnöksége megvizs­gálta a Független Földmunkás- és Polgári Párttal folytatott egység­tárgyalás körülményeit. Megálla­pította, hogy megbízottai helyesen jártak el, amikor — a politikai partner provokációs helyzette­remtése miatt — megszüntették tárgyalásaikat. Leszögezte az el­nökség: a közeljövőben nem lát lehetőséget a megegyezésre —tá­jékoztatta hétfőn az MTI szegedi munkatársát Szegh'ó István, a Nemzeti Kisgazdapárt elnöke. Elmondta: az elnökség tudo­másul vette Bába István pártfőü­gyész tisztségéről történt lemon­dását és kilépését a pártból. Az elnökség határozott arról is, hogy a párt a Romhányi vezette Nemze­ti Szövetséggel minden kapcsola­tot megszüntet. Ennek okaként azt jelölte meg Szeghő István, hogy a Jurta-színház utóbbi gyűlé­sein durva és igazságtalan vádas­kodások hangzottak el a Nemzeti Kisgazdapárt vezetőivel szemben, amiért a Független Kisgazdapárt­tal egység-helyreállítási tárgyalá­sokat folytattak, továbbá a Szent Korona című lapban megjelent írás miatt. Ezzel kapcsolatban megjegyezte a pártelnök: kalóz­kodás történt a Nemzeti Kisgaz­dapárt nevével, a közlés valótlan állításokat tartalmaz. Megerősí­tette ezzel kapcsolatosan azt a ko­rábbi határozatot, miszerint a Nemzeti Kisgazdapárt nevében csak a párt elnöke, Szeghő István és főtitkára, Boross Imre adhat ki közleményt. Jól jön egy kis segítség a délutáni tanulás előtt Fotó: Gál Edit Elfeledett értékeink Nem sokáig búslakodik a Vigarda Elhunyt Lukács László sportújságíró Hetvenhét éves korában elhunyt Lu­kács László, aki kiemelkedő pályafutá­sának legjelentősebb korszakát a Nép- szabadság sportrovatának vezetője­ként töltötte el. Szerencsésnek mondhatom magam; az elmúlt években gyakran ülhettem mellette a szakmai megbeszéléseken. Sokszor emlékezett a régi időkre, a nagy pillanatokra, előtte persze min­dig precízen megigazítva csokornyak­kendőjét. 1936 óta minden olimpián jelen volt, a magyar sportújságírás doyenjeként tisztelték. Becenevét — „Monsieur” — azért kapta, mert 1956—tói tudósította a világ egyik leg­nagyobb sportlapját, a L, Equipe-et, valamint a híres France Fotballt, amelynek körkérdése alapján kapta meg az Aranylabdát Albert Flóri. Egy pici része neki is van benne... Bölcs hu­mora, óriási tapasztalata révén a sportolók elismerését is magáénak vallhatta. Hirtelenjében egy vele készí­tett rádiósportré jut eszmbe, amikor arról beszélt ifjú kollegáknak: hogyan képesek nyugodtan otthagyni éjfélkor a szerkesztőséget, ha csak sejtik is, hogy egy adat, egy név hibás?... Az olvasókat tisztelni kell! Laci bácsi, alig tudjuk elhinni, hogy már nincs többé á szivarfüst, s ma Szombathelyen egy szék üresen marad a sportújságírók szekcióülésén. F. I. Pompázatos dámák és frak- kos urak, fiákeres esti kocsiká­zásának végcélja volt egykoron az Andrássy úti Vigarda. A szín­ház épületében működő intéz­mény sem kerülhette el a rend­szerváltások krízisét. 1954-ig még maradt a megszokott miliő, de aztán a következő barbár év­tizedben széthordták belőle még minden mozdíthatót. Oda lettek a velencei tükrök, az értékes festmények, az öt kristálycsillár, s a rendszer által szentesített rablás végén a csupasz nagyte­rem és a pőre szobák csak úgy kongtak az ürességtől. A ’60-as évek közepétől a he­lyiségekben (is) szegény szín­ház kényszerűségből használta a létesítményt. Nem stúdiónak, hanem díszletfestő műhelynek. Ment ez majd’ húsz eszten­dőn keresztül, amikor is végre megkezdődött a teátrum felújí­tása. Ennek során megépült a hátsó traktus, a színház helyi­séggazdálkodása is javult, s így végre nemesebb célokra hasz­nálhatták a jobb sorsra érdemes Vigardát. Bár a nagyterem még magán viseli az elmúlt korok pusztítá­sát, ám azért már visszalopako­dott a kultúra is a falak közé. Próbák folynak, stúdióelőadá­sok születnek, s az elképzelések szerint 1993 őszére-végére újjá­varázsolják a szárnyat. Az épület további rekonst­rukciójára kiírt pályázatot az AGROBER nyerte meg. Nemes Roland Ybl-díjas építész veze­tésével készülnek a tervek. Az első fázisban — szeptember végéig — a tetőtéri két próbate­rem tervei készülnek el, majd december középére már a Vi­garda felújítási koncepciója is kialakul. A munka nem lesz olcsó mu­latság. A költségeket 70 millió forintra becsülik. Az induláshoz szükséges 15 milliót a megyei közgyűlés biztosította. Örven­detes, hogy a fennmaradó na­gyobb részre is van ígéret. A helyi erőforrások mellett számí­tanak az országos színházre­konstrukció programjának kere­téből központi támogatásra is. S ha minden a tervek szerint halad, akkor két év múlva lesz a városnak egy stúdiószínház­ként, koncert-, konferencia- és bálteremként is hasznosítható, dekoratív létesítménye. A szak­emberek kérik a város polgárait, hogy a stílushűség érdekében segítsék fényképekkel, doku­mentumokkal a tervezők mun­káját, hogy minél jobban hason­lítson a régihez a megfiatalodó Vigarda. Kőhalmi Endre J­i i i i i i i i i i A Bács, Békés és Csongrád megyei Telefonkönyveket 50%-os áron értékesítjük, amíg a készlet tart! Keresse az ügyfélszolgálati irodákban és a Halló telefonszaküzletekben: Szeged, Tisza L. krt. 41. és Csongrádi sgt. 12. Szentes, Kossuth u. 31. Békéscsaba, István király tér 1. Kecskemét, Kálvin tér 10/12. Baja, Arany J. u. 2. I % $Z£ZtC'i TAVXÜZíÉSf ’.GAtöA TCSAG I I r i r I I I I i I I CSAK EGY HÉTIG! 20%-os engedményes öltöny- és zakóvásár a Déltexker Rt. raktárában és üzleteiben (Orosházi út 103. és Andrássy út 30—32., volt Volán iroda). Bő választékkal várjuk kedves vásárlóinkat! PÁLYÁZAT! Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Békés Megyei Intézete pályázatot hirdet az alábbi munkakörök betöltésére: — megyei főápolónő — megyei fővédőnő. A munkakör betöltésének feltétele: — felsőfokú szakirányú végzettség —10 éves szakmai gyakorlat. Fizetés megegyezés szerint. A pályázatokat 1991. szeptember 27-éig kell benyújtani a megyei tisztifőorvoshoz (5600 Békéscsaba, Gyulai út 61.). A pályázat tartalmazza a szakmai elképzeléseket és a pályázó önéletrajzát. A kisebbség nem kapott szót? (Folytatás az 1. oldalról) rium által meghozott, a költség- vetési törvényhez képest szigo­rúbb feltételeket. A fideszes Wachsler Tamás — csatlakozva azon korábban szót kérő képviselőkhöz, akik nem javasolták a Háznak az 1990-es költségvetés végrehaj­tásáról szóló törvényjavaslat el­fogadását — a honvédelmi tárca kapcsán bemutatta, hogy az egész költségvetési szféra gaz­dálkodásának laza szabályo­zottsága miféle anomáliákat te­remtett. Ismertette, hogy a HM 1990-re a PM-nek benyújtott költségvetési tervjavaslatában 2,6 milliárd forint saját bevétel teljesítését vállalta. A költség- vetési törvény ezt 2 milliárddal megemelte. A minisztérium nemcsak ezen emelt előirányza­tot tudta teljesíteni, hanem azt 4,2 milliárddal túl is haladta. — Egy költségvetési, különösen a szavazást, s azt, hogy a kisebb­ségbe ezáltal „belefojtották a szót”. A szövetkezetek gazdálkodá­sával kapcsolatos egyes ideigle­nes szabályokról szóló törvény- javaslat általános vitájával foly­tatta munkáját ezt követően az Országgyűlés. Bár az ellenzék oldaláról felszólalók — miként a tervezet általános vitájában is — ismételten kétségüket fejez­ték ki az átmeneti törvényi sza­bályozás szükségességét ille­tően, a kormánypárti képviselők hangsúlyozták: a szövetkezeti törvény megalkotásáig minden­képpen biztosítani kell a szövet­kezetek működésének törvé­nyes kereteit. Az elhangzottakra reagálva Balsai István igazságyügymi- niszter határozottan kijelentette, hogy a kormány nem vonja visz- sza az átmeneti rendelkezésekre vontakozó törvényjavaslatát. A miniszter egyúttal cáfolta azo­Zsíros Géza népszerűsége Tegnap megkérdeztük Zsíros Géza országgyűlési képviselőt (FKGP), mit szól ahhoz, hogy — a Népszabadság tegnapi számának tanúsága szerint — felkerült a politikusok népszerűségi listájára. — Azt hiszem, első eset, hogy ez Békés megyei politikussal előfor­dul. Ez nem jelenthet mást, mint azt, hogy egyre többen odafigyelnek az országban arra, amit és ahogy teszek. Ez talán a megyének is a javát szolgálja. Külön öröm számomra az, hogy a külön elemzésbe Kupa Mihállyal együtt a két pozitív megítélésű személy közé sem, a rokonszempontoknál a középértékem a legmagasabb. — Ez mit jelent? — Azt, hogy egyértelműen értik és érzik az emberek, amit és ahogy akarok. Ez elég ritka dolog egy politikus esetében. S. A. egy nem éppen piaci szolgálta­tásokat nyújtó szervtől ez igen figyelemre méltó teljesítmény —jegyezte meg a képviselő. Szűcs István (MDF) emlé­keztette a Házat arra, hogy az előző ülésen már az átalános vita végére jutottak, s azt csak a be­nyújtandó módosító indítvá­nyokra tekintettel nem zárták le, Szabad György ezért szavazás­sal, további felszólalni kívánók meghallgatása nélkül lezárta a javaslatok általános vitáját. Pető Iván, az SZDSZ frakcióvezetője viszont a demokrácia legsúlyo­sabb megsértésének minősítette kát a vádakat, miszerint a terve­zet gátat szabna a szövetkezetek átalakulásának. Mint mondotta: az ideiglenes szabályokkal ép­pen egy másfajta szövetkezeti formában történő működést kí­vánnak elősegíteni. Az Országgyűlés nem sokkal fél hat előtt ellenszavazat és tar­tózkodás nélkül elfogadta azt a törvényt, amely hatályon kívül helyezi a Kölcsönös Gazdasági Segítség T anácsa alapokmányá­nak kihirdetéséről, valamint a KGST jogképességét, kiváltsá­gait és mentességeit rögzítő szó­fiai egyezmény kihirdetéséről szóló jogszabályokat.' Szülőföldemen ✓ Szörényi Éva estje Szörényi Éva hazatért. Két estén zsúfolásig megtelt tiszte­letére a Nemzeti Színház, őt ünnepelte a közönség, Szülőföl­demen című estje alkalmából. Sok mindenért kárpótolnak az ilyen találkozások, de 35 év hiá­nyát semmivel sem lehet pótol­ni. Hiányzott Szörényi Éva a magyar kultúrának, és a hazai levegő is fullasztó módonhiány- zott neki. Kölcsönösen sokat veszítettünk, vigasztalanul so­kat. Szegényebbek leszünk min­den honfitársunkkal, aki kényte­len elhagyni a szülőföldet, aki jó energiáival nem gyarapítja e hont, másutt talál új hazát, vagy önemésztőn, vergődve, bukdá­csolva vágyódik haza. Szerte a nagyvilágba kergetett értékein­ket siratva, vajon rádöbbenünk egyszer, hogy itthon lenne szük­ség minden jó gondolatra, értel­mes cselekedetre? Aki erős fogadalmat tesz — amíg megszálló hadsereg kato­nája van szülőföldemen, művei­met ki nem adhatják, nem lépek hazai földre —, megszállottan higgyen a csodákban, ha látni kívánja, hogy élete nem lobbant el hiába. Márai Sándor testi va­lójában már nem lehetett köz­tünk, de a szelleme előtt illőn tisztelegtünk, éppen a Gyulai Várszínházban, ahol az előző nyáron mutatták be a Kassai pol­gárok című drámáját. Szörényi Éva számára pedig a töretlen hit megszenvedett jutalma lett az a pillanat, amikor ismét a hazai közönség elé lépett. Hiszek a csodákban, s a jó Isten különös kegyelméből visszatérhettem szabad hazámba, és most újra szólhatok — mondta. S ha a csodákról szólunk, meghatottan ámulhatunk egy csodás jelenségen, aki visszajött közénk, felmutatni igaz magyar­ságát, pataktiszta hangját, a szi­várvány minden színében ra­gyogó művészetét. Köszönet érte Szörényi Évának, és annak, aki a csodák megvalósításában oly nagy égi mester. Andódy Tibor „MINDIG EGÉSZ FELE TÖRJ. DE EGÉSZNEK LENNI HA NEM BÍRSZ, LÁNCSZEMKÉNT ILLESZD EGY NAGY EGÉSZBE MAGAD.” (Schiller)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents