Békés Megyei Hírlap, 1991. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-02 / 205. szám
KÜLFÖLDI HÍREK 1991. szeptember 2., hétfő A béketervet elfogadták, a háború folytatódik Újabb összecsapások - áldozatokkal A teherautója nem védte meg ezt a horvát gépkocsivezetőt a szövetségi hadsereg támadásától (Der Standard) »BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Analfabetizmus Amerikában Szeptember eleji körkép Szerbia szombaton késő este elfogadta az Európai Közösség béketervét, a megfigyelők kiküldését is, azzal a kikötéssel, hogy a külföldi megfigyelők polgári személyek legyenek. Előzőleg Belgrádban ismertették Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter utolsó figyelmeztetését Szerbiához, amelyben megerősítette: Belgrád az Európai Közösséget elutasításával lépésekre kényszeríti. „Aki erőszakkal lehetetlenné teszi a tárgyalásokat, az ösztönzi az amúgy is erősödő irányzatot, Horvátország és Szlovénia egyoldalúan bejelentett függetlenségének elismerését” — mondotta Genscher szombat este közölt interjújában. A horvát kormány szombat esti válságülésén elvetették ugyan a hadiállapot formális kihirdetését, de számos döntést hoztak, amelyek lényegében a köztársaság háborús körülményekre való felkészítését célozzák. A horvát kormány felszólította Stipe Mesic szövetségi elnököt, hogy a „szerb agressziót nem helyeslő többi köztársasági képviselővel együtt” adjon több utasítást a jugoszláv néphadseregnek. Utasítson a demonstratív hadmozdulatok, a felderítő és harci akciók beszüntetésére, az összes katonai alakulat laktanyákba történő visszarendelésére. Az államelnökségtől a továbbiakban követeli a horvát közlemény: a hadsereg szüntesse be és akadályozza meg a „lázadóterrorista erők katonai forrásokból történő felszerelését, csökkentse az alakulatok létszámát a békelétszámra, és hozza összhangba horvátországi tevékenységét a köztársasági szervekével”. A kormány egyúttal felszólította a szövetségi szervek összes horvát tagját, beleértve a diplomáciai testület horvát tagjait is, hogy álljanak a Horvát Köztársaság rendelkezésére. Intézkedtek arról, hogy a tájékoztatási tevékenységet háborús viszonyokhoz igazítsák, s szervezési és egyéb jellegű intézkedéseket foganatosítanak a Horvát Köztársaság háborús körülményekre történő átállítására. A szerb válasz az utolsó pillanatban hangzott el, a belgrádi televízió késő esti híradójában. Vlagyimir Jovanovics szerb külügyminiszter nyilatkozatában leszögezte, hogy Szerbiának semmilyen elvi fenntartása sincs a brüsszeli béketervvel kapcsolatban, leszámítva azt, hogy a megfigyelő missziónak polgárinak kell lennie. Az alapvető elemek a dokumentumban Szerbia számára elfogadhatóak — tette hozzá —, amennyiben elvonatkoztatnak attól, hogy a brüsszeli álláspont a horvátországi szerb népet vádolja, s felmenti a felelősség alól a horvát fegyveres erőket. A dokumentumnak ez a része teljesen valótlan és elfogadhatatlan — hangsúlyozta Jovanovics. A szerb külügyminiszter a javaslat kulcselemének nevezte a döntőbizottságot, amelynek szakértőkből kell állnia. A harc élén a First Lady áll: „Az olvasás megnyitja előttünk a világot” — ezzel a jelszóval próbálja Barbara Bush vonzóvá tenni az írás-olvasás művészetét. Nagy szükség van rá, mert Amrikában egyre ijesztőbb méreteket ölt az analfabetizmus. A legutóbbi adatok szerint a 250 milliós lakosságból, 27 millió felnőtt tekinthető írástudatlannak. 36 és 47 millió között van azoknak a száma, akik felnőtt koruk ellenére nagyjából egy 12 éves gyermek írás-olvasás készségével rendelkeznek; 74 millióan tudnak ugyan olvasni, de nem elég jól ahhoz, hogy egy komplex, technikailag fejlett társadalomban beilleszkedjenek. Ebbe az utóbbi csoportba tartoznak azok a bevándoroltak, akiknek már az anyanyelvűkkel is voltak problémáik, az angollal azonban mindmáig végképp nem tudtak megbirkózni. Ebben a kategóriában mellesleg a spanyol nyelvű országokból érkezettek állnak az első helyen. Az analfabetizmus annál is problematikusabb, mert a kör ördögi. A szülők, akik alig tudnak ími-olvasni, értelemszerűen nem tudnak segítséget nyújtani gyermekeiknek, akik képtelenek lépést tartani az oktatással, és feltehetően szüleikhez hasonló felnőttekké válnak. A Barbara Bush Alapítvány elsősorban a felnőttek oktatását célozza meg. Alapelve, hogy a szülői ház minden gyermek első számú iskolája, a szülők az első tanárok és az olvasás az első tantárgy. Az amerikai költségvetés 1991-ben 238,8 millió dollárt szán a felnőttoktatásra. Minden 16 éven felüli, iskolába már nem járó lakosra vonatkozik ez a kampány, ám bármilyen imponálónak tűnik az összeg, na- gyonis kevéá. Ha minden rászoruló felnőttnek meg akarnák adni az Oktatási segítséget, az bizony vagy 4-5 milliárd dollárba kerülne. Az amerikai oktatási minisztérium adatai szerint jelenleg 3,3 millióan vesznek részt felnőtt- oktatásban, ami mellesleg az angol nyelv oktatását is felöleli. A tanulók 83 százalékának életkora 16 és 44 év között van. Az ilyen típusú oktatásban való részvétel eredményeként több mint 150 ezren jutottak munkahelyhez, 123 ezren pedig javítani tudtak életkörülményeiken. Az új analfabetizmus a szakértők szerint az amerikai állami iskolarendszerben gyökerezik,- mégpedig elsősorban a szövetségi államok és a helyi közigazgatások rossz szervezése miatt. Riasztó adat, hogy egyes szövetségi államokban az iskolából kimaradók aránya meghaladja a 30 százalékot. A munkaadók persze nem csak az írás-olvasás hiányosságai miatt panaszkodnak; az iskolákból kikerülő amerikaiak matematika- és természettudomány-ismeretei jócskán elmaradnak legtöbb külföldi társuk mögött, s hiába divat a Fehér Házban immár évek óta a „verseny fokozását” emlegetni, ha egyszer ennek alapfeltétele, az általános oktatás nem javul. Szászi Júlia Üzbegisztán és Kirgizisztán is független Gorbacsov a múlt embere, Jelcin a jövő A NATO beavatkozott volna, ha... Az új csapat élén Jelcin áll (Der Spiegel) Üzbegisztán és Kirgizisztán szombaton kinyilvánította függetlenségét. Az üzbég köztársaság vezetése jelezte, hogy hajlandó aláírni az új szövetségi szerződést, ha az ténylegesen független köztársaságok laza konföderációját helyezi kilátásba. A szovjet—kínai határ mentén fekvő közép-ázsiai Kirgizisztán (volt Kirgizia) parlamentje is függetlennek nyilvánította a köztársaságot — jelentette az AP és a Reuter a szovjet Interfax hírügynökséget idézve. Az üzbég parlament taskenti Öt kopejkával drágább áron és a megszokott Lenin-kép nélkül szombaton ismét megjelent a Szovjetunióban a Pravda. A betiltott szovjet kommunista párt egykori központi orgánumát független lapként jegyezték be az oroszországi hatóságoknál. A Pravda mostantól a szerkesztőség újságírói szervezeténektulajdona. A lap címoldalán publikált szerkesztőségi cikkben a szerkesztők közölték, hogy az újság minden pénzügyi támogatás nélkül maradt, s az olvasók segítségére van szükség ahhoz, hogy továbbra is megjelenhessen. rendkívüli ülésén elfogadott törvény azt is kimondja, hogy a köztársaság területén lévő szovjet tulajdonú vállalkozások üzbég fennhatóság alá kerülnek. A dokumentum szerint Üzbegisztán független külügyi, politikai és gazdasági kapcsolatokat szervezhet, és hatáskörébe tartoznak az államstruktúra kérdései is. A kirgiz parlament a függetlenség megszavazásán kívül október 12-ére elnökválasztást írt ki. A jelenlegi elnök, Aszkar Akajev azonnal bejelentette, hogy indulni kíván a posztért. A szombati számban egy teljes oldal foglalkozik az augusztus 18-dika és 21-dike közötti eseményekkel. Borisz Jelcin orosz elnök a sikertelen puccs után rendeletileg felfüggesztette a Pravda megjelenését. A szerkesztőség azzal védekezett, hogy nem volt más választása, mint közölni a puccsisták közleményeit, de az újságírói gárda semleges hangon tudósított a puccsról. A lap szerkesztősége azzal vádolta Jelcint, hogy politikai bosszút akart állni, de beleegyezett abba, hogy független lapként ismét bejegyeztesse a Pravdát. Ha van valami, amit a moszkvai puccsból meg kellett tanulnunk, akkor azt, hogy nem várhatunk a magyarok, a lengyelek, a cseh-szlovákok és más barátaink megsegítésével —jelentette ki Robert Hunter az MTI washingtoni tudósítójának. A neves amerikai politikaszakértő a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának korábbi vezető munkatársa, jelenleg a Stratégiai Kutatóintézet európai igazgatója. A kérdésre, hogy milyen kihatásokkal járhatott volna a moszkvai puccs sikere Közép- Kelet-Európára, Hunter kijelentette: — Magyarországot nem féltettem, de aggódtam Románia, Bulgária és Szerbia miatt. Ott a kommunisták azt mondhatták volna, hogy ismét eljött az ő idejük -— de szerencsére erre nem került sor. — Lehetségesnek látszott, hogy a szovjet hadsereg ismét meginduljon Nyugat felé? — Nem hiszem, hogy ilyen támadásra komoly esély lett volna, abból az egyszerű okból, hogy Gorbacsov leszerelte az ehhez szükséges kapacitás nagy részét... A NATO szerint a szovjeteknek a Nyugat elleni támadásra hónapokig, ha nem évekig kellene készülniük. — Hogyan reagált volna a Nyugat, ha Moszkva gazdasági, vagy egyéb okokból beavatkozással fenyeget Közép-Európá- ban? — Őrült dolog lett volna, de ha megteszik, igen kemény választ kaptak volna a NATÓ-tól. Az Észak-atlanti Tanács júniusi ülésén leszögezte, hogy ha a szovjetek beavatkoznak a demokrácia előrehaladásába, a kelet-európai országok függetlenségébe, ezt a NATO a lehető legsúlyosabban ítélné meg. — Mit jelent ez a gyakorlatban? — Lélektanilag kiterjesztették a nyugati biztonság védelmi ernyőjét a felszabadult keleti országok fölé. Kelet-Európa szovjet invázióját a Nyugat nem nézhette volna tétlenül, reagált volna. —Miért van az amerikai kormány egyfajta várakozó állásponton, halogatva a balti államok elismerését? — Más, ha egy nyugat-európai ország foglal állást a baltiak ügyében, és ismét más, ha mi, a szuperhatalom. A kormány óvatos, mert attól tart, hogy bizonyos kijelentések nem segítenek a Szovjetunióban. — Kell-e még számolni Gor- bacsovval? — Az államcsíny az első négy nap után nem ért véget, folytatódott, s az áldozat ugyanaz — Gorbacsov. Az új csapat élén Jelcin áll, s a demokraták, az oroszok és az ország más népei folytatják az államcsínyt a régi rendszer ellen. Ezért feltételezem, hogy Gorbacsov a múlt embere, míg Jelcin és társai a jövőt jelentik. — Őszinte demokratának tartja Jelcint? — Nyilvánvaló, hogy igen bátor ember, aki tud vezetni és rengeteg embert magával ragadott. Ám világos az is, hogy a gazdaság katasztrofális helyzetben van, s egyhamar nem is fog javulni, egyik köztársaságban sem. Ezért igen nagyok az esélyek a politikai káoszra — és a politikai elnyomásra. Egyébként a politikusok sorsát illetően ott van a lengyel példa: Mazowiecki miniszterelnök meghozta az összes nehéz — és helyes — gazdasági döntést. Azután a választáson harmadik lett egy senkiházi mögött. Ez a kockázat fennáll abban az orsszágban is, amelyet még mindig Szovjetuniónak nevezünk. — Segítsen ott a Nyugat anyagilag, vagy sem? — Feltétlenül. Vannak, akik azt mondják, hogy elpocsékolnánk a pénzt — de vajon menynyit lettünk volna hajlandók kifizetni, hogy megakadályozzuk a puccs sikerét?... Ha az sikerül, kiadásaink óriásit nőttek volna. E rengeteg pénznek, amelyet Jelcin és az orosz nép most megtakarított nekünk, töredékéből meg lehetne segíteni Oroszországot és Kelet-Európát — mondotta Robert Hunter. Heltai András Washington. 1991. szeptember 1. Mit jelenthet Magyarországnak az Eurowatt? Magyarország számára is előnyös üzleteket hozhat a napokban Brüsszelben megalakult Eurowatt Commerce Európai Közösségi Kereskedelmi Részvénytársaság. A társaság villamosener- gia-kereskedelemmel, villamosenergia-termelő kapacitások bővítésével foglalkozik. A vállalkozás igazgatótanácsának magyar tagja is van, Szergényi István mérnök-szakértő, aki elmondotta: az Eurowatt Commerce tevékenységének első területe a Szovjetunió és Magyarország lehet. Ä nagy nyugat-európai pénzintézetek és társaságok Ukrajnában szenes erőműveket újítanának fel villamosenergia ellenében, amelyet Nyugat-Európába szállítanának vissza. Az áram- szállításban elsődlegesen Magyarországi tranzitra gondolnak. Mivel hazánkban egyelőre az eltérő szabványok miatt gond a keleti és nyugati elektromos áramszállító vezetékek összekapcsolása, a konverziós berendezéseket el kell készíteni. Valószínű, hogy ez nem jelentene külön kiadást Magyarország számára, mivel az Eurowatt Commerce az ukrajnai rekonstrukcióval kapcsolatban ennek technikai kivitelezését is vállalná. Szergényi István elmodta: a vállakózás annyiban is újszerű, hogy a társaság nemcsak a villa- mosenergia-kereskedelmet szervezi meg, hanem gondoskodik a beruházáshoz szükséges tőke előteremtéséről, sőt a rendelkezésére álló mérnöki irodák révén, a megfelelő technológia kidolgozására is vállalkozik. A villamosenergia-igény Nyu- gat-Európában évről évre nő, előállítása viszont több országban nagy gondot okoz. A társaság eredményes működésében az egyik, legérdekeltebb fél Olaszország, ahol például erőműépítési moratórium van életben. Ukrajna nem az egyetlen helyszín, ahol ilyen típusú villamos-energetikai együttműködést terveznek. Az Eurowatt Commerce ugyanis ennél nagyobb léptékben, az Atlanti-óceántól az Uraiig gondolkodik. Rövid, találós összegzés a moszkvai fejleményekről: ,,Katasztrojka”... Ismét megjelent a Pravda
