Békés Megyei Hírlap, 1991. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-02 / 205. szám
KÖRKÉP 1991. szeptember 2., hétfő Udvarhölgyből szépségkirálynő Iskolát avattak Csorváson Michna Orsolyát koronázták meg Békéscsabán A békéscsabai Fiume Szálló 32-es szobájának ágya büszke lehet magára. Szombat éjszaka óta ugyanis bárkinek eldicsked- het azzal, hogy ő nyújtott fekhelyet Magyarország újonnan választott szépségkirálynőjének, Michna Orsolyának. Az előző szavazás harmadik helyezettjének—motoros rendőrök kíséretében — a szarvasi „Árpádon” át vezetett útja a trónig, hiszen az étterem előtt szálltak be a jelöltek egy hófehér Cadillac- be. Eközben Békéscsabán már fortyogott a zsír, sültek a húsok, készült a fejedelmi lakoma. A többfogásos vacsora közben bőven jutott idő arra, hogy a Miss Hungary verseny főrendezőjével, Darabos Jánossal beszélgessünk. — Miért éppen Békéscsabára esett a választásuk—kérdeztük először. — Az elődöntők közül itt találkoztunk a legjobb szervezéssel, és nagyon szép lányok jutottak be innen a döntőbe. Az is szerepet játszott a választásunkban, hogy csütörtökön fosztották meg Bálint Antóniát a koronától, s gyorsan találnunk kellett egy helyet, mert szeptember 1- jéig nevezni kell a világszépségversenyre. Szerencsére Fási Adám, a Fiume Szálló vezetője készséggel állt rendelkezésünk— Ha már szóba jött az exki- rálynb neve, kíváncsiak lennénk arra, hogy a botrány után miként érzik magukat önök, a szervezők? — Antónia becsapta a közönséget. Nemcsak szexújságokA királynő kedvencei Ruha: farmernadrág, póló. tornacipő, de alkalomtól függ. Étel: sajtos hús, rizibizivel. Ital: vodkás martini — mértékkel és paradicsomlé. Színész: Cserhalmi György. Sportoló: a művészi tornát szeretem, mégis Egerszegi Krisztina. Férfi ideál: a barátom, aki magas és kedves. Példakép: akiben értéket fedezek fel. Együttes: Pink Floyd. Állat: a kutyám, Bonso. Könyv: írni szeretnék majd, így rengeteget olvasok, de konkrét kedvencem nincs. ban, hanem egy szexfilmben is szerepelt. Én nem is azt tartom fontosnak, hogy mennyit mutatott magából, hanem, hogy pénzért fotózott, filmezett, ez pedig ellentétes a verseny szellemével. — Mit tesznek, ha a koronát mégsem adja vissza? — A korona csupán jelképes dolog. A lényeg, hogy Antónia, mint szépségkirálynő, semmilyenjogot nem gyakorolhat. — Térjünk vissza a mai választásra. Hogyan döntik el, ki kerül a trónra? — A szakmai zsűri a budapesti döntő videofelvételének és az akkori pontszámoknak az alapján hirdet eredményt. Mivel megérkezett a lángoló palacsinta, Darabos úrtól elbúcsúztunk, és a házigazdához, Fási Ádámhoz fordultunk: — Miért vállalták el a rendezést? —A verseny egyik fő szervezője, a Promerk International Kbt. kért fel. Menedzser típusú vendéglátósnak tartom magam, és úgy gondoltam, ez jó reklám lehet a megyének és a Fiumének is. Miután kiürültek a tányérok, elérkezett az est legizgalmasabb része, nevezetesen, hogy ki ülhet Bálint Antónia helyére,illetve indulhat majd december 28-án a Miss World versenyén. A zsűri Michna Orsolya mellett voksolt, udvarhölgyeinek pedig Ambrus Tímeát és Szalontai Szilviát választotta. Mivel Szalontai Szilvia nem volt jelen az eseményen, az ud- varhölgyi „posztját” ezen az estén Szabó Tímea látta el. Nyemcsok László Legyen-e helyi adó (és Tóth Imre) Sarkadon? Vitaműsor csak kormányszereplőkkel? A televízió kisajátítása ellen tiltakozik az SZDSZ és a Fidesz Az SZDSZ sajtóirodája és a Fidesz sajtóirodája az alábbi közös nyilatkozat közzétételére kérte az MTI-t: Aggodalommal állapítjuk meg, hogy a parlamenti munka őszi újraindulásakor a Magyar Televízió híradásai az eddiginél is távolabb kerülnek a közszol- gálatiság normáitól. A gazdasági törvények tárgyalásában az ellenzék pártjai jelentős hozzászólásokkal a kormányétól eltérő koncepciókkal vettek részt. Parlamenti sajtótájékoztatóikon információkkal szolgáltak a gazdasági kormányprogram valódi állásáról, a törvényhozás előtt álló feladatokról. Mindebből a hírműsorok nézői semmit sem tudhattak meg. A televízió híradója nem ismertette az Országgyűlésben elhangzott ellenzéki álláspontokat. A sajtótájékoztatókról csupán a késő esti kiadásban számolt be egy-egy mondatban. S ha szinte hozzászokhattunk is már a Tv-híradó elfogultságához, új fejleménynek tűnik, hogy immár a vitaműsoroknak is csak kormányszereplői vannak. A Napzárta előtt a hétfői ülésnap után kizárólag Kupa Mihály pénzügyminisztert szólaltatta meg, a kedddi napon pedig Botos Katalin állammi- niszter-asszonyt és Surányi Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank elnökét. Minthogy időközben megszűnt a parlamenti összefoglaló műsor is, ezzel bezárul a kör: a televízió hírműsoraiból, akárcsak néhány évvel ezelőtt, ismét csupán a kormány álláspontját ismerheti meg a nézők többsége. Ezt nem ellensúlyozza az egyenes tv-közvetítés sem, hiszen az nem a hírek helyettesítésére való, hanem a népképviselet teljes nyilvánosságának biztosítéka. Hangsúlyozzuk, nemcsak az ellen emelünk szót hogy ismét elhallgatják, s ezzel gyakorlatilag elhallgattatják az ellenzéket, valójában az adófizető polgárok azok, akik tulajdonosi jogon várhatják el a köztelevíziótól a magas színvonalú, pártatlan politikai tájékoztatást. Néhány nappal ezelőtt a sar- kadi önkormányzat (a képviselők és a hivatal dolgozói) közmeghallgatást tartottak. A vjros vezetői főként arra voltak kíváncsiak, hogyan vélekedik a lakosság a helyi adó(k) esetleges bevezetéséről, azoknak melyik típusát tudják elképzelni. A találkozón felszólalt az MSZP helyi vezetője, Mitykóné Szabó Zsuzsanna, aki pártja álláspontját ismertette az egybegyűltekkel. E szerint ők a magánszemélyek kommunális adóját javasolják bevezetni, ami adótárgyanként évente maximum 1200 forintig terjedne. Ebből aztán — mint mondta —, megoldhatnák Sarkad szennyvízproblémáját. A helyi iparűzési adót illetően az volt a véleménye, hogy az elriaszthatja a kezdő vállalkozókat. Mindezzel szemben Dobi Imre, a független kisgazdapárt városi vezetője — pártja nevében — a következőket mondta: — Ez a környék többszörösen hátrányos helyzetben van, ezért a mi javaslatunk az, hogy egyelőre (értjük ezalatt a jövő évet) ne vezessenek be semmiféle adófajtát, A kisgazdapárti állásfoglalást óriási taps kísérte, jelezvén, hogy a lakosság nagy része is ezzel ért egyet. Többen — megerősítve a felszólalót — elmondták, hogy jónéhányan már a gázszámlát sem bírják kifizetni, egyre több a munkáját, keresetét elveszítő ember, s az olyan, i maga is segélyre szorul. .. Dr. Halász Tibor képviselő 'AMSZP-tag) elismerte, hogy jogos az adózástól való félelem, hiszen végső soron senki sem szimpatizál a pénzkiadással. De ha a december 31 -ével megszűnő tanácsi lakossági adók és adójellegű kötelezettségek helyett semmit se vezetnek be — mondta —, akkor ebből 9 milliós pénzkiesése lesz a városnak. Ez pedig gyakorlatilag azt eredményezi, hogy a megkezdett fejlesztéseken túl Sarkadon semmi se lesz. Se új út, se járda, se szennyvízmegoldás. Megnyugtatásképpen még hozzátette, hogy — ugyanúgy, mint korábban a tehofizetéseknél — a „kevésbé tehetőseket” most sem sújtaná az adó. A közmeghallgatás során úgy tűnt, esetleg egy „emberséges” adófajtával tudna megbarátkozni a lakosság. Mivel a város vezetői is hasonlóképpen gondolkodnak (a vagyoni típusú építmény- vagy telekadót nem tartják megfelelőnek), ezért ezen a ponton feltehetően kompromisszum köthető a „lehetőségek” és a „szükséges” között. A közmeghallgatáson Tóth Imre polgármester felvetette, hogy tudomása szerint néhány képviselőnek fenntartása van a személyét illetően, ezért — megragadva az alkalmat — a lakosság előtt kéri, bárkinek a jelenlévők közül bármi problémája van, mondja el, hol és miben hibázott, szeretné kijavítani azt. A képviselők közül Molnár Imre állt fel, aki mint mondta, meglepve hallgatta az elhangzottakat, hiszen tudomása szerint senki sem „emelt vétót” a testületben Tóth Imre ellen. Több hozzászóló nem lévén, a polgármester megerősítésnek vette a képviselői hozzászólást. M.M. „SZERETEM AZ ERŐT: DE ABBÓL ERŐBŐL, AMELYET SZERETEK, A HANG^ UGYANANNYIT MUTATHAT, MINT AZ ELEFÁNT.” (Stendhal) A tervezők figyelembe vették az építészeti hagyományokat Augusztus 31-én szerény keretek között adták át Csorváson a 334 felső tagozatos általános iskolai tanulónak és az őket oktató pedagógusoknak az új iskolát. Az alapozási munkák 1988 őszén kezdődtek, majd különböző céltámogatások pályázat útján történő elnyerésével folytatódott a megjelenésében impozáns iskolát és művelődési házat magába foglaló kulturális központ építése. Szilágyi Menyhért polgármester (akkor tanácselnök) szakértők bevonásával jelentős anyagi bázist teremtett az intézmény létrehozásához. Céltámogatásként 1988- ban 10 millió, 1990-ben 6 millió, 1991-ben 9,8 millió forintot kapott a nagyközség vissza nem fizetendő, másra fel nem használható állami támogatást. Az 1991—92-es oktatási évre az építkezés első ütemét adták át használatba. A most működésbe helyezett hat tanteremben magyar, történelem, ének—zene és idegennyelv-oktatás valósul meg. Minden tanteremben televízió segíti az oktatást, amelyet kiegészít a jövőre átadásra kerülő technikai bázis és könyvtár. A befejező haimadik ütemben elkészül a nagyterem és a szakköri helyiségek. A szociális létesítmények is igazodnak a gyermekek igényeihez. Az épületet a Tervezésfejlesztési, Technikai Építészeti Intézet tervezte, vezető tervező: Malek István volt, az építésvezető Boncsarov Andrej. A tervek készítésekor figyelembe vették a csorvási építészet hagyományait, az ablakok körüli burkolótégla, az iskola belső terének faburkolata és a tetőtérbe épített világítóablak adja ennek tanújelét. A kivitelezői építőmesteri munkákat a Csorvási Gazdák Mgtsz építőbrigádja, valamint több más kivitelező végezte megfelelő színvonalon: A település méltán büszkélkedhet új intézményével. Szilágyi Menyhért polgár- mester az iskola átadásakor rövid beszédében megköszönte a kivitelezők munkáját és megnyitotta az általános iskola nyári táborainak (képzőművészeti, környezetvédelmi, olvasótábor) és a díszítőművész szakkör erre az alkalomra készített kiállítását. A Csorvásiak Baráti Társasága az olvasótáborok egy-egy diákjának könyvjutalmat ajándékozott. A kiemelkedő alkotások az alábbi tanulók ötletességét és kézügyességét dicsérik: Petrovszki Éva, Kiss Klaudia és Weiczner Roland. P.J. Botrányról négy fal között Zárt ülésen tárgyalta az orosházi önkormányzat képviselőtestülete a tulajdonát képező Közüzemi Vállalatnál kialakult tarthatatlan helyzetet. Miként a „Két igazgató egy üzemben” című írásunkban márhírt adtunk róla, Nagy Márton, aki pályázat útján tölti be a gazdálkodó szervezet igazgatói beosztását, több dolgozónak felmondott. A munka nélkül maradtak és a hozzájuk közel álló (ma még!) vállalati alkalmazottak sérelmezik az igazgató döntését. Ez utóbbiak erőteljesen megkérdőjelezik az elbocsátások szükségessége mellett Nagy Márton vezetői alkalmasságát és képességét is. — Mi a történtek hallatán azonnali hatállyal késedelem nélkül kivizsgáljuk az ügy hátterét. Erre a feladatra semleges bizottságot hoztunk létre. A képviselő-terstület saját soraiba dr. Horváth Antalt, Makula Győzőt és J. Kiss Józsefet választotta a bizottság tagjai közé. Két külső szakértőt is felkértünk e feladatra. Gombkötő Dezsőt és dr. Szőke Oszkárnét. Mire e tudósítás megjelenik, a vizsgálat már megkezdődik. A döntésről a soron kövezkető önkormányzati ülésen tájékoztatást adunk — közölte kérdésünkre Szokody Sándor alpolgármester. P.J. Tapogatózó pénzpolitika...
