Békés Megyei Hírlap, 1991. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-07 / 184. szám
1991. augusztus 7., szerda KÜLFÖLDRŐL- ITTHONRÓL / EBEE-tanácskozás Prágában Bős—Nagymaros A téma: Jugoszlávia Polgármesterek Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) 35 tagállamának képviselői csütörtökön Prágában találkoznak, hogy megvitassák a Jugoszláviában kialakult válsághelyzetet — jelentették be kedden a csehszlovák külügyminisztériumban. A DPA ismertetése szerint a találkozót eredetileg szerdára tervezték. A prágai összejövetel feltehetően két napig tart majd. A Reuter brit hírügynökség emlékeztet, hogy a helsinki folyamatban részt vevő országok diplomatái ebben az évben már második alkalommal vitatják meg ezt a kérdést. A múlt hónapi tanácskozáson az EBEÉ támogatásáról biztosította az Európai Közösséget, hogy az közreműködjön a jugoszláviai válság rendezésében, és ellenőrizze az egymással szembenálló felek között kihirdetett tűzszünetet. Az EBEÉ egyben jelezte, hogy kész jószolgálati küldetést teljesíteni a jugoszláv válság hosszú távú megoldása érdekében. A jugoszláv hatóságok azonban egyelőre nem válaszoltak az ajánlatra. Mit ír az ENSZ Alapokmány? Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Alapokmánya különféle lehetőségeket nyújt, amelyekkel a nemzetek közössége szembeszállhat „a békét fenyegető veszélyekkel”. A francia kormány azon a nézeten van, hogy az Alapokmány 39. cikkelye, az első a kollektív biztonság szavatolását célzó rendelkezések sorában, nemcsak államok közötti, hanem — mint Jugoszlávia esetében is — az államokon belüli konfliktusokra is alkalmazandó. Míg a 39. cikkely szerint először csak azt állapítják meg, hogy fenn- áll-e a béke fenyegetettsége, addig a 41. és a 42. cikkely a lehetséges katonai és nem katonai kényszerítő intézkedések széles skáláját tartalmazza. A 39. cikkely szó szerint: „A Biztonsági Tanács minden esetben megállapítani tartozik, hogy a béke fenyegetettsége, a béke megszegése vagy támadó jellegű cselekmény fo- rog-e fenn és ajánlásokat tesz vagy határozatokat hoz arról, hogy a 41. és a 42. cikkely alapján milyen rendszabályokat kell hozni a világbéke és a nemzetközi biztonság fenntartására vagy helyreállítására.” Hódexpo '91 Mezőgazdasági gép- és termékkiállítás. Gépek kis- és nagygazdaságok részére. Farmergépek! Hódmezővásárhelyen a Nagy Imre utcai kiállítási területen 1991. augusztus 9—13. között. Mintegy ötven neves kiállító várja a látogatókat! Magányos kertész nyírja a füvet a düsseldorfi városi parkban létesített műalkotás, a „Zeitfeld” (Időmérő) körül. Alkotója Klaus Rinke tanácskozása Dunaszerdahelyen tanácskoztak kedden a Csallóközi Régióhoz tartozó települések polgármesterei és az Eurolánc Polgári Kezdeményezés képviselői. A megbeszélés legfontosabb témája a bősi erőmű építése körül kialakult helyzet volt. Kinyilvánították, hogy a helyi lakosság védelmében kifejtett erőfeszítéseiket nem hagyják abba és külön hangsúlyt fektetnek a beruházó és az építő vállalatok által ideiglenesen használt területek kérdésének, mert a területhasználat jogi vonatkozásai az eddigiek során háttérben maradtak. A tanácskozáson két állás- foglalás született. Az egyik Dusán Slobodník szlovák publicista hétfői televíziós szereplésével kapcsolatos. Slobodník durva kirohanást intézett a vízlépcső ellen tiltakozók és a szudéta- németek ellen. Az állásfoglalás emlékeztet arra, hogy Ján Car- nogursky és Göncz Árpád a bánfai találkozón egyetértettek: Bős kérdése nem politikai és nem is nemzetiségi kérdés. Csallóköz lakossága a tiltakozásokkal az alkotmányos jogok értelmében és az alapvető emberi jogokról szóló alkotmányiévá! szellemében védi a jogait. A másik állásfoglalás a szlovák erdő- és vízgazdálkodási miniszter, Viliam Oberhäuser hétfői sajtóértekezlete nyomán a keddi szlovák lapokban megjelent egyoldalú vádaskodásokat utasítja vissza. Oberhäuser — hétfő este a televízióban — azt állította' hogy a bősi erőmű ellen tüntetők akadályozták az árvízvédelmi munkákat. Ez nem igaz, hiszen csak addig voltak helyszíni tüntetések az ártérben, amíg nem rendelték el az árvízvédelmi készültséget—mondja a nyilatkozat. Springer folyóiratok forintért Elkészült a Springer Verlag folyóiratainak forintáras katalógusa, előfizetéseket még szeptember tizenötödikéig fogad az ismert tudományos kiadó. A Springer—amely több külföldi leányvállalat után Kelet-Euró- pában először Magyarországon nyitott képviseletet — budapesti székházából a „tudomány házát” szeretné létrehozni. Bemutatótermükben már két héttel a megjelenés után a kiadó összes könyvének és folyóiratának egy. példánya olvasható. Ebbe az olvasóterembe mindenki beülhet, és válogathat a kiadványok között. Előadótermüket igénybe lehet venni továbbképzésekre és konferenciákra. A Springer Hungarica tizenhét magyar nyelvű orvosi könyvet jelentet meg az idén, jövőre pedig más természettudományi diszciplínákról is adnak ki könyveket. A magyar kiadások célja kettős: a hazai tudósok anyanyelvükön olvashassanak külföldi szakkönyveket, illetve magyar szerzők is publikáljanak Springer kiadványokat. A kiadóban a vásárlókedv fellendülését szeptembertől várják, amikor megindul az egyetemeken az oktatás. Konvertibilitás 1 dollár = A román állampolgárok hétfőn 40 évnyi mesterséges árfolyam-szabályozás után először vásárolhattak szabadon keményvalutát, piaci árakon. A pénzügy vezetői azt remélik a lej belső konvertibilitásának megvalósításától, hogy elvezet a teljes konvertibilitáshoz, s meggyorsítja a piacgazdaság kiépülését. Az AP jelentése szerint a kon- vertibilizálás nem ment zökkenőmentesen: néhány bank ugyanis még a régi, nem piaci árfolyamokkal dolgozik, régi szabályok alapján, miközben az újonnan létrehozott pénzváltó 225 lej irodák a volt feketepiaci árfolyamon váltják a pénzt (1 dol- lár=225 lej). Illetékesek szerint a feketepiac sem hal ki teljesen, hiszen még mindig magasabb árfolyamon vált, mint a hivatalos pénzváltó helyek, továbbá mert az emberek még mindig jobban bíznak benne, mint az új rendszerben. Hivatalos és nem hivatalos pénzváltóhelyeken egyelőre közös gondot jelent az, hogy az elméletileg naponta többször is változó árfolyamot kevesen ismerik, s a „change”- elők legtöbbször találomra rögzítik valutáik árát. Japán ötlet - magyar üzem? Selymet tejel a Riska Egy japán feltaláló kidolgozott egy eljárást, amellyel tejből a hernyóselyemhez hasonló minőségű selyemfonal állítható elő. A szenzációs találmány gyakorlati megvalósítására az ötletet felkaroló japán fejlesztő és befektető cégek szakemberei szerint Magyarország kínálja a legjobb adottságokat. A gazdasági elemzések alapján ugyanis nálunk állítják elő a viszonylag legolcsóbb, legjobb minőségű és nagy tételben azonos minőségű tejet. Éppen ezért a japán cégek a kaposvári Hematrade Kft. és az FM közvetítésével keresik a megoldást egy magyarországi tej selyemüzem létrehozására, amely 300 millió dolláros beruházás lenne. Több hazai tejipari üzem máris jelezte: szívesen részt venne a gyártásban, ami egycsapásra megoldaná a hazai tejfelesleg levezetését. Számítások szerint 15 millió liter alapanyagból állíthatnák elő — különböző adalékanyagok hozzáadásával a tejselymet, amelynek szálvastagsága — szemben a hemyóselyemével — változtatható.----------------------SlÉKÉS MEGYEI HÍRLAP L ebeszélte Győrfi a téeszelnököket? Nem ugyanúgy gondolkodnak a kárpótlásról A hét végén elterjedt a hír, hogy Győifi Károly, a Békés Megyei Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Szövetségének titkára a nagyüzemi vezetőket levélben tartotta vissza a kisgazdák kárpótlási gyűlésén való részvételtől. —Ez így nem igaz—mondta Győrfi Károly, majd megmutatta a július 30-án írt körlevelet. A hírrel összefüggésbe hozható részlet a következő: „A szövetség szűkebb vezetése úgy látta, hogy ebben az időpontban és ilyen összetételben nem lenne szerencsés a szervezésbe bekapcsolódni, annál is inkább, mivel a kárpótlási törvény végrehajtásáról szóló rendelet hivatalos szövegét még tegnap (hétfőn) is fogalmazták az Igazságügyi Minisztériumban.” — Zsíros Géza július 29-én telefonon felhívott. Az apparátus vezetője én vagyok, de az ilyen súlyú rendezvényen való részvételt nem a titkár dönti el egyedül. Megkérdeztem az elnököt és az elnökhelyettest. Az előzményekhez tartozik, hogy tavaly augusztusban Zsíros Géza már kért egy lehetőséget: találkozni kívánt a téeszveze- tőkkel. E rendezvénynek rossz visszhangja lett, mert ott eléggé ledorongoló módon szólt a szövetkezetekről, azok vezetőiről. S most hétfőn jött a szombatra szóló ajánlattal. Az aratás elhúzódott, mondtuk, hogy nem szerencsés ez az időpont. Csütörtökre egy szűkebb körű megbeszélést egyeztettünk vele. Amikor megmondtam Zsíros Gézának, hogy nem veszünk részt a szombati program szervezésében, nagyon mérges lett, s azt mondta, nem óhajt velünk tovább semmiről tárgyalni. — Van-e tartalmi vélemény- különbség a kárpótlás megítélésében Önök és a kisgazdák között? — Nem biztos, hogy ugyanaz a felfogásunk a kárpótlás végrehajtásáról. A vezetés úgy gondolta, nem lenne szerencsés közös értekezlet szervezése. De ha valaki meghívást kap, s úgy dönt, hogy elmegy: egy szóval sem akartuk lebeszélni. —A címzettek nem foghatták fel levelét célzásként a távolmaradásra? —Nem. ’ —Meghívták szövetségüket a gyűlésre? — A hétfői telefonbeszélgetést követően már nem. Egy munkatársunk azért ott volt. A kárpótlási törvény végrehajtása nem válhat pártüggyé. A kisgazdapárt felelős képviselői többször is úgy nyilatkoztak, hogy majd a végrehajtásban próbálják mindazt érvényesíteni, amit a törvényben nem sikerült. A földtörvény, s más törvények hiányában a végrehajtási rendelet akkor kényszeríti a kárpótoltakat a föld, a kárpótlási jegy megtartása és az életjáradék közötti választásra, amikor még nem tudják, hogy miben választanak. K.A.J. Lehull a Mázli-máz Nyilatkozik Bertalan Sándor: a sorsjegyeket visszaváltom A Mázli-sorsjegy Békés megyében is szomorú pályafutását a terjesztésért felelős Bertalan Sándor véleménye nélkül nehezen tekinthetnénk át. O a Békés Megyei Szabadidős Klubok Tanácsának titkára. — A Békés Megyei Hírlap július 9-ei számában közzétetteket megerősíthetem: a sorsjegyeket augusztus 1. és szeptember 15. között visszaváltom Békéscsabán, a Peter Jilemniczky utca 3. szám alatt — mondta Bertalan Sándor. Kifizetési napjaink: hétfő, kedd, szerda délelőtt 8—12 óráig. — Békés megyében miért csak 8 forintot hagytak a sorsjegyárusoknál ? — így döntött a Békés Megyei Szabadidős Klubok Tanácsa. Megjegyzem, hogy egyedül Békés megyében nem kap szervezetünk pénzt a megyei önkormányzattól. 61 klubunknak 3290 tagja van. Az idén eddig 120 ezer forint támogatást adtunk számukra, s különböző ren^ dezvényeket szerveztünk. A megyében 35 ezer sorsjegy kelt el, a vételárból 280 ezer forint Békésben maradt. A négy forintokat a klub tanácsa használja fel. Aki jelentkezik a sorsjegy áráért, garantáltan visszakapja a jegyenkénti 30 forintot. A bizományosok által már elszámolt 8 forintokat a Magyar Szabadidő- sport Szövetség biztosítja. — Kamatot is fizetnek? — Erről szó sincs, ilyet senki sem ígért. Július 25-éig kellett elszámolnunk a pénzzel, ilyen rövid idő alatt szinte semmi többletpénz nem keletkezett. A terjesztésért járó pénzt a szabadidősportra használjuk fel, illetve jegyenként 2 forinttal kevesebbet, mert ennyit jutalékként megtarthattak a terjesztők vagy gépkocsihasználati díjként számolhatták el. K. A.J. Két mondat a fóti katolikus templom hirdetőtáblájáról 1991 augusztusából: Rajong a felszín és hallgat a mély.” , ftágy gondolkodók hiányoznak és nagy jellemek.” No comment!
