Békés Megyei Hírlap, 1991. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-07 / 184. szám

KÖRKÉP 1991. augusztus 7., szerda Kritikus napok a munkaügyi központban s Allás(kilátás)talanul „Embertelen körülmé­nyek között intézik az ügyeinket a Békés Megyei Munkaügyi Központban! Az átköltözés semmit nem oldott meg, az állás­talanok egymást tapossák a folyosón” — panaszko­dott csorvási olvasónk, aki Békéscsabán az Ár­pád sor 2/6. szám alatt tapasztalta a fentieket. Hétfőn délelőtt — ottjártunk- kor — valóban sokan álldogál­nak a munkaügyi központban sorszámra várva. Akik az elsők között kapnak számot, azok az utcán a fák árnyékában üldögél­nek, mint például a három dobo­zi fiatalember. — Ha a nevünket nem írja meg, elmondjuk: fél kilenckor jöttünk ide, de délelőtt semmi esélyünk arra, hogy végezzünk — alkudozik az egyik gépkocsi- vezető társai nevében is. — Mindannyian a Kunság Füszért békéscsabai telepén dolgoz­tunk, az ottani létszámleépítés­nek vagyunk az áldozatai. A bejárat előtt a lépcsőn pi- hengetnek és beszélgetnek a munkára várók. Közös téma akad bőven. — A Luther utcán sem volt gyorsabb az ügyintézés, sőt! — kapcsolódik be beszélgetésünk­be egy férfi, aki hat hónapja vár­ja jószerencséjét. A köröstarcsai fiatalasszony munkakönyvét szorongatva mondja: — Nekem mindegy, hogy mennyit kell állni, várni, csak munkám legyen. A 99-es sorszámot kaptam meg, bizto­san itt leszek még délután is. Szendvicset, kávét árulnak, majd kibírom valahogy! A Békés Megyei Munkaügyi Központ igazgatóhelyettesét, Kristófiné Szász Etelkát arra kértük, tájékoztassa olvasóin­kat, hogyan oldják meg a mun­kanélküliek ügyfélfogadását Békéscsabán. — A költözködéssel is az volt a célunk, hogy kulturáltabb kö­rülmények között fogadjuk az embereket. Sajnos a munkálta­tók hó végén szüntették meg a munkaviszonyt sok helyen, így a hétfői és a pénteki nap kritikus. A gyorsabb ügyintézés érdeké­ben sorszámokat osztunk, a vá­rakozóknak nem kell egész nap az épületben ülniük. Felvettünk öt új munkaközvetítőt is, akik néhány napon belül elsajátítják a teendőiket, ezzel is lerövidül ügyfeleink várakozási ideje. Csete Ilona „AKI NEM SZERETI A SZABADSÁGOT ÉS AZ IGAZSÁGOT, ABBÓL HATAL­MAS EMBER TALÁN LEHET, DE NAGY EMBER SOHA.” (Voltaire) Lesz, amíg tart... Mától olcsó hús vásár (Folytatás az 1. oldalról) — A megyére bontva ez mit jelent? — Csak a húskombinát kere­téről tudok nyilatkozni. Ez pedig tőlünk 37 tonna csontos hús és zsírszalonna kiszállítását jelen­ti. — Gondolja, hogy ez a meny- nyiség kielégíti az igényeket? — A válaszom egyértelműen nem! A hozzánk érkezett jelzé­sek szerint ugyanis ennek a többszörösét is el lehetne adni az akció folyamán. Miután megyei szinten nem koordinálták, így nem tudok nyilatkozni arról, hogy a többi húsfeldolgozó hova és mennyi húst szállít még. Min­ket behatárol a lehetőségünk, ha elfogy az olcsó hús — márpedig érzésem szerint nem tart tíz napig —, nincs mit tennünk, hiszen a saját zsebünkre ilyen áron már többet nem szállítha­tunk. — Itt jutottunk el a problémá­hoz, kis üzletek is kapnak az olcsó húsból? — Mi négy-öt partnerrel va­gyunk kapcsolatban, akiknek szállítunk, a kis boltokon nem tudunk segíteni, mert nincs arra kapacitásunk, hogy daraboljuk a féldisznókat. A nagy ABC-hez ugyanis félhúst szállítunk. — Hogyan tudják kiküszö­bölni, hogy a vendéglátósok ne jussanak az olcsón áruhoz? — Nehéz lesz kiszűrni, min­denesetre nem állítunk ki szám­lát... Jó lenne kihangsúlyozni, hogy bár tíz napra hirdették az akciót, az azonban csak addig tart, amíg a készlet... És mennyi a készlete a Bé­késcsabai Húskemek? A választ Simándi Béla üzemigazgatótól várjuk. — 8,8 tonna az a mennyiség, amelyet keretként az akcióra kaptunk. — Igaz-e a hír, hogy ezt a mennyiséget Önök a saját dol­gozóiknak adják el? — Nagyon kérem, pontosft- sunk. 1,8 tonnát valóban a saját boltunkba szállítunk. Az is igaz, hogy előnyben részesítjük a sa­ját dolgozóinkat, de ez nem je­lenti azt, hogy más nem vásárol­hat ott az olcsó húsból... — Hova kerül a többi? — 1,6 tonnát Szegedre, 5,4 tonnát pedig Salgótarjánba szál­lítunk. — Bocsásson meg, de a me- gye így is kevés olcsó áruval gazdálkodhat, miért nem itt osztják el a 7 tonna húst? — Azért, mert amikor nincs akció, senki nem rendeli a me­gyéből a tőkehúst. Ezért tartjuk természetesnek, hogy azok kap­janak az akciós áruból, akik máskor is jó vásárlóink. Az Élelmiszer-kereskedelmi Vállalat kereskedelmi osztály- vezetője, Novak Ernő: — Nagyon kevés az a tőke­húsmennyiség, amennyit kap­tunk. Mindössze 200 mázsa. így aztán kétlem, hogy a tíz napra hirdetett akció akár három-négy napnál tovább tartható. Kérjük, ne a boltok vezetőjét, eladóit kárhoztassák azért, ha nem jut­nak az elképzelt olcsóbb hús­hoz. B. V. / Életrajz - díszkötésben Az országos ipartörténeti gyűjtemény augusztus elején újabb értékes kiadvánnyal gaz­dagodik. A SPRINT Nyomda és Kiadó gondozásában megjelent Szíj Rezső: A könyvnyomtatás művésze Váci György (Feren­ces barát a könyvkötőműhely­ben) című 100 oldalas munkája. A könyv első harmadában a szerző vázolja azt az utat, amit a nyolcgyermekes családból szár­mazó Czibolya (Váci) György megtett hét évtized alatt. Az ősi mesterséget ma már művészi szinten űzi. Az ország 300 hely­ségében mutatták be szakmatör­téneti kiállítását. A térképmel­léklet szerint Békésben is jól is­merik a Békéscsabán, Gyulán, Orosházán szervezett tárlatok kapcsán. Dicsérőleg kell említeni a könyv befejező részét, Vahl Ottó színes fotóit. A ferences barát Váci György elmondta, hogy a legelső példányokból el­juttat rendjének magyar tarto- mányfőnökéhen. Papp Rezső Beiktatás Békéscsabán s Álmodsz, királylány? Vajon miről álmodik manapság Magyarország legújabb ki­rálynője? Gyanítom, hogy álmatlan éjszakái vannak, hisz ki­rálysága komoly veszélybe került, nem beszélve arról a babér­ról, melyet a világszépségversenyen hazánk színeiben aratha­tott volna, no meg az álomautóról. Habár — úgy tűnik — a Renault dióról nem kell lemondania Bálint Antóniának, hisz Marschalek Ákos, a díjat felajánló AB Art Audio Kft. képviselője a tegnapi Kurírban úgy nyilatkozott, hogy a verseny első helye­zettjének ajánlották fel a kocsit, mint koronaékszert. Meglehet, hogy a szépségkirálynő koronáját már csak ez az egyetlen ,,ékszer” díszíti, hisz a napvilágra került aktfotók jócskán meg­tépázták tekintélyét. Az sem volt szép tőle, hogy minderről szót sem ejtett önéletrajzában, s első udvarhölgyével együtt mélyen hallgatott, amikor a verseny előtt megkérdezték: no, kislányok, kinek van takargatnivalója? Hisz ők nem takargattak, sőt! Nos, úgy látszik, a hazai szépségversenyeknek mindig akad­nak fekete foltjai. Am nekünk, a versenyt végigizguló nézőknek nem kell sokáig álmatlanul forgolódnunk, azon töprengve: vajon kiben tisztelhetjük királynőnket? E kérdésben 12-én dönt a Miss World világszervezet, de az már egészen biztos, hogy Szépségország urálkodónőjének beiktatása Békéscsabán törté­nik majd, méghozzá a Fiume Szállóban, előreláthatólag a jövő hét végén. Sok vendégre, nagy jövés-menésre számíthat a város, hisz ilyesmi itt, az Alföld szegélyén azért nem történik minden­nap. Reméljük ez az ünnepi esemény végre koronát tesz a közvéleményt kissé túlzottan foglalkoztató eseményre, amely körüli hercehurcát— valljuk be—unjuk már kissé. G. K. Aszály után belvíz 3700 hektár víz alatt A belvízi helyzet valamelyest javult a hét elején, ugyanis hét­főn már csak 2-8 milliméter csa­padék hullott megyénkben. A Körösvidéki Vízügyi Igazgató­ság tájékoztatója szerint azon­ban még mindig 3700 hektár van víz alatt, többek között betakarí­tásra váró szép búzatáblák, pél­dául Csabacsüd, Szarvas, Sar­kad határában. Napok óta 21 szivattyútele­pet működtet az igazgatóság. Változatlanul érvényes még a másodfokú belvízvédelmi ké­szültség. A legsúlyosabb a bel­vízi helyzet Vésztő, Szeghalom, Körösladány, Köröstarcsa, Do­boz térségében, valamint Bé­késcsaba környékén. Ami a folyóinkat illeti, a Kö­rösökön nincs gond, kisebb ár­hullámok vonulnak le a Fekete- Körösön, de ez az első fokú ké­szültségi szintet sem éri el. Felvételünk Mezőmegyeren, a Hóvirág utcában készült, amit a kép tanúsága szerint átkeresztelhetnének Vadvízország utcá­ra is Fotó: Gál Edit Dr. Gondos József lesz a megyei kárpótlási hivatal elnöke (Folytatás az 1. oldalról) ügy várható, s ezek egy részé­nek lezárása — a lehetséges perek miatt — évekig elhúzód­hat. Úgy tudom, hogy az Or­szággyűlés olyan rendelkezést hoz majd, mely szerint hivata­lunk 1996-tól átalakul az Állami Kincstár Békés Megyei Hivata­lává. —Anyagilag megéri Önnek a váltás? — Hozzávetőleg annyi lesz a jövedelmem, mint eddig volt. A téeszben háztájival együtt 46 ezret kerestem, kárpótlási hiva­tali illetményem havi 50 ezer forint körül alakul majd — mondta a kárpótlási hivatal ve­zetői tisztségének várományo­sa. “ K.A.J. Zsíros Géza-most még­nem akar miniszter lenni A NAP-TV tegnap reggeli műsorában Zsíros Géza ország­gyűlési képviselő, a Független Kisgazdapárt Békés megyei el­nöke volt Havas Henrik műsorvezető beszélgetőpartnere a népszerű Kinn, pádon. A mintegy tizenöt perces beszélgetés­ből részleteket közlünk. Havas Henrik: —... Torgyán doktorral eddig, hogy úgy mondjam, nem ettek egymás tenyeréből. Most mégis mire ju­tottak: egyezségre, kompro­misszumra, békére? Zsíros Géza: — Vegyük kü­lön az egyént és vegyük külön a politikust. Arra utalok, hogy Torgyán doktor, mint országos pártelnök és én, mint megyei elnök írtam alá ezt az egyezsé­get. Valamit tudomásul kell venni: egy párton belül a fe­szültséget szítani fölösleges és országon belül nagy felelőtlen­ség, s ezt mindenképpen megkí­vántam előzni ezzel a jelzéssel, hogy igenis nekünk együtt kell dolgozni a béke érdekében. Az, hogy személy szerint mi a véle­ményünk, mit és hogyan aka­runk a jövőben?— az más kér­dés. H. H.— Ez, Zsíros Géza és Torgyán doktor személyes kapcsolatán túl előrevetítheti annak árnyékát, hogy a Parla­mentben a kisgazdafrakció ha­sonló álláspontra helyezkedik, mint Önök? Zs. G.: — A frakció nevében nem nyilatkozhatom, de remé­lem, hogy a felelősségünket érezzük ezért az országért, és ezen keresztül tudjuk a köteles­ségünket. Félreértés ne essék: Torgyán képviselőtársam is nyi­latkozott (és joggal), én is el­mondom, hogy mi továbbra is ellenfelek maradtunk, de nem ellenségek. És ez nagy különb­ség. A párton belüli egészséges rivalizálásnak pedig mindenkor helye van, hogy a természetes szelekció működjön. H. H.: — Személyes ambí­ciók. Amikor mi megismerked­tünk — ez már jó néhány éve volt —, akkor ön egy csodagye­rek, egy üstökös volt a magyar mezőgazdaságban... Én akkor már valamit megéreztem abból, hogy ön a sok diplomájával és széles körű felkészültségével sokkal nagyobb feladatokkal szeretne megbirkózni. És egé­szen mostanáig nem került kö­zel a tűzhöz. Torgyán doktor el­nökké választása után minden­féle személyi kombinációk fel­röppentek. Ön soha nem tagad­ta, hogy becsvágyó ember. Lesz-e önből földművelésügyi miniszter? Zs. G.: — A közeljövőben biztosan nem. Miután nem a mostani, az előző nagyválaszt­mányon közöltem, hogy sem párt-, sem állami tisztséget nincs szándékomban betölteni és ezt betartatom önmagámmal. H. H.: — Egészen pontosan meddig? Zs. G.: — Hát ez lehet, hogy évek kérdése. A politikai élet­ben most még a zajos erjedés időszaka van. Nem biztos, hogy szerencsés lenne, hogy ilyen vonatkozásban ringbe 'szálljak. Megmondom, hogy miért: ala­kuljanak ki az erőviszonyok, tisztázódjon sok minden a tör­vényhozás szintjén, a gazdasági gyakorlatban, és mikor a cselek­vésre lehet figyelni, akkor igye­keznék és szeretnék is tenni... Van egy másik része a dolog­nak: az amatőrizmusnak az árát mindig meg kell fizetni. És én nem szeretnék annak mutatkoz­ni. Más dolog, egy ágazatot, 19 megyét átlátni, más dolog egy ország teljes gazdaságpolitikai stratégiáját és taktikáját, és én hadd ismerjem el, hogy van mit tennem és tanulnom több vonat­kozásban is. H. H.: — Elképzelhetőnek tartja-e, hogy előrehozzák a vá­lasztásokat? Jó néhány politikus nyilatkozott az utóbbi időben, hogy ez volna a megoldás, hogy már 1992-ben válasszon az or­szág. Zs. G.: — Nem tartanám sze­rencsésnek, ne tegyük. Meg­mondom miért: azért, mert még az ország nem tudta megismer­ni, hogy melyik párt mit és ho­gyan akar, mire képes? Egyelőre még csak az erőviszonyok kez­denek kialakulni és letisztulni. S ha tisztán látnak az emberek, akkor tudjanak szabadon dönte­ni, a pártokról és ennek az or­szágnak a sorsáról. Én remélem, hogy kellő megértés, türelem lesz az állampolgárokban. .Ha nem, az nagy baj lenne, mert 1945-ben is valami hasonló tör­tént, és tudjuk, hogy hova veze­tett, ha más előjellel is, más kon­cepció szerint. Nem lenne tehát szerencsés, ha elkapkodnánk a dolgot, nevezetesen a saját sor­sunkat.

Next

/
Thumbnails
Contents