Békés Megyei Hírlap, 1991. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-31-09-01 / 204. szám
1991. augusztus 31-szeptember 1., szombat-vasárnap CSALÁD - OTTHON A biokertész tanácsai Nem a nők ellen harcolnak Mit akar az Elvált Apák Egyesülete? A biokertészkedés divatja nálunk is mind több hívet toboroz. Dr. Benedek Pál, a Növény- és Talajszolgálat szakembere nekik adott tanácsokat a Falutévé „Biotipp” című műsorában. — Sokan azt gondolják: ha holnaptól abbahagyják a kertben a permetezést, az már biokertészkedés. Így van ez? — A biokertészkedés szerintem ott kezdődik, hogy a termőhelyhez választjuk meg a növényt -— kezdi álláspontjának összefoglalását dr. Benedek Pál. — Ha olyan növényeket ültetünk a kertbe, amelyek ott jól érzik magukat, és ezért ellenállóbbak lesznek a betegségekkel szemben. Egy másik nagyon fontos dolog: a fajta megválasztása. Egyes fajták a betegségekkel szemben ellenállóbbak, mint mások, termésük viszont hasonló értékű vagy csaknem olyan, mint a másiké. — Gyakran hallható bioérv: a növények gyógyítják egymást. Igaz ez? — Nem is annyira gyógyításról van szó, mint inkább arról, hogy a növény nem érzékeny bizonyos betegségekre. Vagy biokémiai okból vagy morfológiájából, esetleg más okból adódóan. A fajtáknál ez erősen megnyilvánul, ezért döntően fontos a termeszteni kívánt fajta helyes, körültekintő megválasztása. Például nagyon jól ismert tény, hogy az almák közül a Jonatán roppant érzékeny a lisztharmatra, míg a Starking a vara- sodással szemben csaknem védtelen. De a Jonatán a varasodás- sal. a Starking pedig a lisztharCousteau kapitány, akit filmjeiből, könyveiből Magyarországon is jól ismernek a Föld arcának tisztám tartására irányuló szándékáról. környezetvédő-kutató tevékenységéből. sziszifuszi harcához új szövetségeseket keres. A Paris Matehnak elmondta, hogy az ENSZ-hez. fordul azért, hogy a közgyűlés ismerje el „ünnepélyesen és végérvényesen az utánunk következő nemzedék jogait". Cousteau az eddigi negatív tapasztalataiból azt a következtetést vonta le. hogy új szövetségeseket kell keresni, név szerint azonban csak Magyarországot említette. „Már 1980-ban felkértem négy szakértőt, hogy fogalmazzanak meg egy nyilatkozatmattal szemben igen ellenálló. A burgonyánál is vannak új magyar fajták — említhetném az Őszirózsát, a Cikláment, a Saroltát — amelyek a vírusos leromlással szemben ellenállók, míg a holland fajták — a Cleo- pátra, a Desiré — nagyon érzékenyek rá. — Ha már megtörtént a haj. milyen szereket használhat a biokertész? — Elsősorban arrahívnám fel a figyelmet, hogy a biokertésznek nagyon pontosan kell ismernie a kártevőket és a betegségeket. Sokkal jobban, mint a hagyományos termesztést folytatók, mert a biotermesztésben használható védekezési módszerek szűkebb, speciálisabb hatásúak, mint a növényvédelemben általában elterjedt növényvédő szerek. Például pero- noszpóra, varasodás ellen a réztartalmú szereket: a bordódét, a rézoxikloridot ajánlom — a lisztharmat ellen használhatók a kénkészítmények. —Például? — A meszesíthető kén, a Sulfur, a Thiovit. A burgonyakártevők ellen a Bio-Sect nevű készítmény, ami nem más, mint egy káliszappan oldat, stabilizált formában. E szer a levéltet- vek, takácsatkák és más rovar- kártevők ellen nagyon hatásos, arra viszont nagyon kell ügyelni, hogy minden fertőzött részt jól befedjen a permedé, mert csak közvetlen érintkezéssel hat, ellentétben sok hagyományos és — sajnos — káros mellékhatásokkal járó növényvédő szerrel szemben. tervezetet, amelyet az akkori főtitkárnak, Kurt Waldheimnek átadtam. Ő ezt érdeklődéssel fo- adta. Ahhoz azonban, hogy a özgyűlés elé kerüljön, legalább két országnak javasolnia kellett volna. Én Franciaországra gondoltam. mert természetesnek vettem. hogy az emberi jogok első megfogalmazója kiáll mellettem. Nos, a magas politikai köröket nem érdekelte a dolog. Mindeddig semmilyen konkrét lépést sem tettek... Amit azonban ez ideig nem sikerült elérni Franciaországgal, azt talán most elérhetem a kelet-európai országokkal. például Magyarországgal és más Duna menti országokkal. Ezekkel máris dolgozunk." A Meseház verspályázat díjazottjai: Édesanyám emléke Mond miért lelted ezt '.' O mily fájó, hogy nem vagy niár mellettem. Nem luilliiin lágy hangod, szemed hizlaló pillantását, kezed finom simogatásál. Nincsen már kedves becéző szavad, elhalt minden, mint egy beteg fa. Fáj. még nagyon fáj. hogy elmentél tőlem, csak emlékemben élsz már, egyre feledve. Ha a képed kezembe veszem, fájó könnyek jelennek meg szememben. Jó nézni téged egy képen, hogy milyen voltál régen. Még mindig bánt. hogy elhagytál, mert nem tudom mondani. Édesanyám. Daróczi Andrea, nyolcadik osztályos,Kaszaper Nyár és tél között Lopott lombját A dombról lomhán A völgybe vontatta az Erdő. S a lappangó tájra Felcsavart Egy völgynyi avart Az ősz. Mert ezt akarta Hermész: érezni A fák halni kész Táborát. Játszik az idő. Hisz á fákon Fonnyadó levelek Még kiált ják a Korona kim ses fényét. De már Górt sás gallyak Kapaszkodnak Égve az ég felé. És gyökerük Fájó földet puliit A végleges Be vége zésnek. Minden vándor belém szökött Nyár és tél közölt. Becsy András, gimnáziumi tanuló, Gyula Éveken át harcolt mindhiába két fiáért az a férfi, aki egy különös újsághirdetéssel útjára indította az Elvált Apák Egyesületét. Sorstársakat keresett, akiket — csakúgy, mint őt — válásuk után súlyos jogsérelmek érték. A kezdeményezésből mára bejegyzett társadalmi egyesület lett, 350 nyilvántartott taggal, több vidéki csoporttal. Az egyesület tagjai szerveztek már tüntetést, és hamarosan újra az utcára vonulnak, mert egy éve várják az Alkotmánybíróság válaszát egy beadványukra. Legújabb kezdeményezésükkel az elvált apákat és gyermekeiket támogatnák, alapítványuk helyet adna nekik a láthatások idejére, sőt a nagyon megszorultaknak még átmeneti szállást is nyújtana. Ám a legfontosabbnak változatlanul azt tartják, hogy meggyőzzék a közvéleményt: a jelenlegi férfi- és apaelA kelet- cs nyugatnémetek meglehetősen eltérően töltik el szabadidejüket. Miközben a keletiek sokat és szívesen vannak együtt családjukkal, addig nyugati társaik nagyobb érdeklődést mutatnak a jobbfajta konzumja- vak iránt, és gyakrabban mennek el otthonról — ezt állapította meg az. a nemrégiben ismertetett felmérés, amelyet a BAT szabadidő- kutatási intézet készített 4000 állampolgár megkérdezése alapján. A felmérés szerint amíg az új tartományok lakóinak háromnegyede sok időt tölt el családjával, addig a régiekben csak 64 százalék teszi ugyanezt. A keletiek közel fele fontosnak tartja, hogy a lényeges dolgokról beszéljen családjával. a nyugatiaknak csak egyharmada teszi ezt rendszeresen. Az új tartományok lakói most olyan életcélokat tűztek Előmenetel „Ha egy állás már végleg tarthatatlanná válik, fölajánlják azt egy nőnek.” Recept „Ahhoz, hogy jó szerződést köthess, küzdeni kell. És ha arra van szükség, hastáncosnak is kell lenni." lenes bírósági ítélkezési gyakorlat, s az elvált férfiakat sújtó számtalan indokolatlan hátrány az egész társadalomra visszaüt. — A mostani családjogi törvény szinte kikényszeríti a válófélben levő házastársakból az ellenségeskedést. Hiába egyeztek meg esetleg minden részletben, az egyiknek al-, a másiknak felperesnek kell lennie — mondja dr. Hegedűs István, az egyesület jogásza. — Ha gyerek van, még élesebben szembekerülnek a szülők, mert jogaik a továbbiakban nem azonosak. Akinél a gyerek marad, minden fontos kérdésben dönthet a másik nélkül is. Véleményünk szerint, ha a szülők hajlanak a megegyezésre, rájuk kellene bízni a gyermekelhelyezést, a láthatást, a felügyeleti jogot. — Az elvált apák a családon kívül is hátrányos helyzetben vannak — folytatja Varga Péter, maguk elé, amelyek a nyugatiakat az 50-es és a 60-as években jellemezték. Keleten a lakosság kétharmadának most az a legfontosabb. hogy sok pénzt keressen. A régi tartományokban a megkérdezetteknek már csak 45 százaléka adott erre igenlő választ. A nyugatiakat napjainkban inkább a hedonista örömök, az élet ésszerű élvezete érdekli. Az új tartományokban a megkérdezettek 67 százaléka tartja fontosnak az életben, hogy másokon segítsen. Ez a segítőkészség a nyugatiaknak mártsak a felét jellemzi. A keleti országrészben igen fontos dolognak számít a továbbképzés: minden ötödik polgár erre fordítja szabadideje jelentős részét. Nyugaton már korántsem ilyen nagy a lelkesedés, mindösz- sze I3 százalék tartja ezt fontosnak. Felismerés „Azt hiszem, az előző kormányban én voltam a legjobb szakácsnő.” Kívülről nézve „Amióta megváltam a Mező- gazdasági Mini sztéri unttól, mindenki okosnak, kedvesnek és ötletgazdagnak látszik." az egyesület titkára. — Az elvált férj többnyire elveszíti a lakását, fizeti a tartásdíjat, az anya a családi pótlékon kívül adókedvezményt és kedvezményes lakáshitelt is kaphat. Ezzel szemben a férfiak egyedülállóként nem számíthatnak szociális lakásra, a tartásdíj levonása után maradó töredék fizetés sokszor nem elegendő garancia a banknak egy öröklakás árának meghitelezéséhez. Még albérletbe sem szívesen fogadnak be férfiakat. Ezért egyre több a hajléktalanok között az elvált férfi. Mindennek szerepe lehet a középkorúak járványszerű halálozásában is. Nem vagyunk nőellenesek, csupán a férfiakkal szembeni diszkriminációt szeretnénk enyhíteni. A legfőbb érvünk mégis az: a gyerekeinkről van szó, akiknek — ha tetszik, ha nem — mi vagyunk az édesapjuk. Szendrey Ildikó A nyugati lakosság a konzum- javak bőségét éli, míg keleti társaik a szabadidő bőségével küszködnek. Ez azt jelenti, hogy az előbbieknek elég pénzük volt és van arra, hogy kipróbálják a szabadidő eltöltésének minden elképzelhető módját, olyannyira, hogy emiatt kerültek stresszes állapotba: az állandósult aktivitástól nem maradt idejük a kényelemre. a pihenésre. Keleten éppen megfordítva van ez: a szabadidőt a nyugalom és a kényelem jellemzi elsősorban. Van még idejük kibámulni az ablakon, levelet írni. A felmérés iróniája, hogy mindkét országrészben az ott élők éppen arra vágynak, amire a másiknak van lehetősége, vagyis a nyugatiak nagyobb nyugalmat, a keletiek több luxust szeretnének. B.Á. Kezdít honanyák emlékkönyvébe „Egy férfipolitikus lehet homoszexuális vagy szeretők tömegével veheti körül magát. Egy nőnek makulátlannak kell lennie.” (Edith Cresson, az első francia miniszterelnök asszony megfigyelései) ...és róla mondták „Korábban egy Pompidou, most egy Pompadour áll a kormány élén." (F. d'Aubert képviselő) Cousteau kapitány Magyarországra tekint A németek és a szabadidő Szövegelés Fotó: Kovács Erzsébet és Fazekas Ferenc Tetőtől talpig Mit vegyünk fel szabadidőnkben? Természetesen nem mindegy, hogy az ember hogyan öltözködik fel a munkahelyére indulva, nem mindegy, hogyan jelenik meg hivatalos helyeken, miben utazik autóbuszon, vonaton, repülőgépen. De mi, nők már csak olyanok vagyunk, hogy a szépség látszatáért elviseljük a tűsarkú cipő okozta kényelmetlenséget, a kicsit nagyobb adagra sikerült ebédünk, kontra szűk szoknyánk kellemetlenségét és így tovább. Elviseljük, mert azt akarjuk, hogy a körülöttünk lévő ismerősök vagy idegenek csinosnak, divatosnak lássanak bennünket. Ilyenkor azt mondja magában a Nő: vigye az ördög azt a kis szenvedést, talán megéri! Kedves Hölgyeim! Ez ügyben nem kívánom elárasztani Önöket bugadoktoros jótanácsokkal, mert jómagam is csak nő vagyok... Ezzel szemben viszont hiszem, hogy a szabadidőnket nem mindegy, milyen öltözékben töltjük. A szabadidőruhánk legyen mindig kényelmes, pihentető viselet. Persze, ha igazán jól akarjuk érezni magunkat, akkor divatos is! Sokan a régebbi, elnyűtt utcai ruhájukat avatják egy idő után otthoni viseletté. Határozottan állíthatom, rosszul teszik. Ma már rengeteg, igazán jó alapanyagból készült, bővebbre hagyott, kényelmes szabadidőruha közül válogathatunk üzleteinkben. Áldozzunk rá, ez is megéri. „Példát” ezúttal a békéscsabai Centrum Áruházból és az Alex butikból hoztunk. Ha szabadidőnkben sportolásra, kirándulásra adjuk a fejünket, vásároljunk tréningruhát. A Centrum Áruház ehhez a svájci készítésű „Active” márkanevű termékeit ajánlja. Ha a tévézés és az otthoni vacsora mellett döntünk, az Alex szuperkényelmes Walt Disney viseletét javasol. Fogadjuk meg (ha még nem így lenne), hogy ezentúl szabadidős öltözködésünket sem hanyagoljuk el! ma-ria K tréningruha
