Békés Megyei Hírlap, 1991. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-31-09-01 / 204. szám
iÍKÉS MEGYEI HÍRLAPKÖRKÉP 1991. augusztus 31-szeptember 1., szombat-vasárnap Mit akar a Thermál Invest? Hasznosítani az alföldi hévizeket, szállodaláncot építeni! Mottó: egy harminc éve a szálloda- és vendéglátóiparban dolgozó igazgató mondta nemrégiben: amikor nyugati vendégeink érkeznek, külön fogadom őket, és megköszönöm nekik, hogy át merték lépni a Tisza vonalát... A lökösházi Bréda-kastély átalakítása is a nagyszabású program része Hazánk idegenforgalmának fejlesztése feltétlenül országos program, hiszen Magyarország nem ipari „nagyhatalom”, inkább mezőgazdasági berendezkedésű. S éppen ebből a sajátos helyzetből adódik, hogy nem annyira az ipart célszerű fejleszteni — ott gyökeres szerkezet- átalakításra van szükség —, az idegenforgalom viszont mindenképpen húzó ágazata lehet a gazdaságnak — mondta többek között Borbola László vezér- igazgató. Békéscsabán, a Thermál Invest Részvénytársaság székházában beszélgettünk a megye gyógy-idegenforgalmá- nak fejlesztési programjáról, a cég tevékenységi köréről, céljairól és arról, vajon miért látnak fantáziát a meglehetősen elmaradott és turisztikai szempontból nem éppen látványos térség idegenforgalmának fellendítésében. Végre valamiben gazdagok vagyunk! — Jelenleg még fellelhetők Magyarországon és így nálunk is iparilag tönkre nem tett területek. Ez az egyik oka annak, hogy belevágtunk. A másik az, hogy a politikai rendszerváltás következtében megnőtt hazánk iránt az érdeklődés. Közép-Ke- let-Európa közepén vagyunk, és ebből adódóan a gazdaságban és a politikában egyaránt a „híd" szerepét próbáljuk betölteni Kelet és Nyugat között. A Békés megyei adottságokat igyekeztünk a Békéscsaba és vonzáskörzetének gyógy-ide- genforgalmi fejlesztési programja című tanulmányunkban felvázolni... Egy viszonylag csendes dél- előttön beszélgettünk, de tudom, hogy ritka az ilyen. Az utóbbi fél esztendőben alig volt hét, hogy ne jelentkezett volna a megyében külföldi érdeklődő azzal a céllal, hogy kastélyt vagy földterületet megvásárolna, netán szállodát szeretne épíBorbola László vezérigazgató: ,Tehet, hogy sokan fantasztának tartanak bennünket, de...” teni. Borbola László jól ismeri megyénk rejtett lehetőségeit; annak idején nemegyszer lemerészkedett a már akkor omladozó pósteleki kastély pincéjébe és fiatal építészmérnökként készített tervet á jaminai strand- és tisztasági fürdő megépítésére. Húsz éve fúrták azt a kutat, de a strand megvalósításához pénz kellett volna, ami nem volt, sem akkor, sem azóta. — Az ENSZ húsz esztendeje átfogó felmérést készített a magyarországi hévízkincsekről, és ebből az anyagból kiderül: Békés megye az ország leggazdagabb területe. Szinte bárhol lefúrhatnánk, mindenütt gyógyvizet találnánk; ám a tőkeszegénység mindmáig nem tette lehetővé ezeknek a természeti erőforrásoknak a kiaknázását. A társasági törvény létrejöttével, 1988 végén, vetődhetett fel az a gondolat, hogy a hévíz feltárására tőkét lehetne szervezni gazdasági társaság formájában, és így megkezdődhetne a termálkincs hasznosítása. Nemcsak gyógyászati, hanem energiagazdálkodási jelentősége is lehet ennek. Külföldön a geotermikus energiát például fiítésre használják. A csabai termálkútnak 98 fokos a vize és 1300 literi perc a hozama, ami óriási hőenergia. — A termálvizén kívül Békés megye nagy területein igen sajátos növény- és állatvilág található. A Körösök vidéke jó otthont adhat a vízi sportoknak, a horgászoknak, a különböző turisztikai lehetőségeknek. Közismert, hogy a megye egyes részein kiválóan lehet vadászni. Mindezekből az adottságokból olyan programot lehet szervezni, ami a termálvízre épített gyógyturizmus kiegészítő szolgáltatásait biztosíthatná. Csupa olyan befektetésről és szolgáltatásról van szó, ami a megyének jelentős árbevételt hozhatna, és természetesen az országnak is. A térség gyógy-idegenfor- galmi programja a hévízhasznosításon, a jellegzetes növény-és állatvilágon túl még valamire épít, és ez a megye területén található, elhanyagolt vagy nem műemlékjellegüknek megfelelően hasznosított kastélyok rekonstrukciója. Nincs idegenforgalom korszerű szállodalánc nélkül. Persze, megfelelő infrastruktúra, utak, közművek, telefonhálózat, környezetrendezés nélkül sem, mindez pedig legalább annyira szolgálná az itt lakók életkörülményeinek javítását, mint az itt üdülők közérzetét. Pénz, pénz, pénz —Ha álmunk megvalósul, az körülbelül ötezer új szállodai férőhely megteremtését jelentené, ami legalább kétszer annyi új munkahelyet is jelent a szállodai és vendéglátóiparban, illetve a gyógyászatban. A Gyulai Várfürdő máris nemzetközi hírnévvel rendelkezik, de úgy gondolom, tőkebevonással jelentős mértékben lehetne emelni szolgáltatásainak színvonalát. Kincs, ami nincs? Azaz, hogy van a mélyben, fölötte élünk és nem is tudunk róla. Csak a másik kincs, a pénz hiányzik ahhoz, hogy természeti adottságainkat hasznosíthassuk. A Thermál Invest Rt. a Békés Megyei Beruházási Vállalat átalakulásával jött létre, 1990. március 1-jétől bejegyzett társulás. Az idegen- forgalmi fejlesztési programon több mint egy éve dolgoznak a szakemberek. A munkát annak idején még a városi tanács indította és finanszírozta az első tanulmányokat, éppen azzal a céllal, hogy az eddig felfedezetlen értékeket korszerű vállalkozásban tömöríthesse, s hogy azokból a lakosságnak rendszeres bevételi forrásai lehessenek a jövőben. Az elképzelés szép, mondhatnánk túl szép. A vállalkozás törvényes és korszerű. Akkor miért nem népszerű? Miért több a fenntartás, az ellenszenv és a rosszindulatú mende-monda a Thermál Invest körül? Kevés volt a pontos tájékoztatás? Nem tudja a lakosság, hogy jól jár? Sötét üzletek is köttettek az elmúlt időszakban vagyonelszámolás címén? Vagy csak az újdonság riasztja el az embereket? — Nézze, itt álljunk meg egy pillanatra! Sokszor bosszankodom, néha pedig már nevetek és mosolygok a rosszízű megjegyzéseken, amelyek teljesen rosszindulatúnak mondhatók, és remélem, hogy csak a megfelelő információ hiányából erednek. Lehet, hogy onnan indult ki minden, hogy annak idején elsők közt fordultunk a cégbírósághoz. A bejegyzésben formai, hangsúlyozom, formai hibákat találtak, amelyet — mert a jogszabályok így rendelkeznek — másodfokon a Legfőbb Ügyészség vizsgált meg. Aztán kiegészítettük, amivel ki kellett, és a mai napig nem tudok arról, hogy vétettünk volna a rendelkezések ellen. Semmilyen állami vagyont nem mentettünk át, és —- mint az újabb anomáliák pedzik —pártok sem állnak mögöttünk. Kocsis András, a nemzetközi tekintélyű tanácsadó cég, a Kockázat Rt. vezetője, egy a hatvan részvényesünk közül, a maga kétszázezer forintjával, ha tagja is az öttagú igazgatótanácsnak. És ha már itt tartunk, a részvénytársaságnak 293 millió forint az alaptőkéje, most, a nyáron bővítettük, s a szeptember 20-ai közgyűlésen válnak véglegessé. Mellesleg, 100 millió forintos tőke társ a Budapest Bank is. És Bunzel úr, a Világbank szaktanácsadója a napokban írt levelet, amelyben megerősítette, hogy igenis van esélyünk arra, hogy az úgynevezett fejlődő országok részére nyújtandó világbanki hitelből a térség fejlesztésére jelentős összeget kapjunk. Nem feladatunk, hogy ehelyütt azt elemezzük, miért zárkózik el meglehetősen mereven a békéscsabai városi önkormányzat attól, hogy komolyan vegye a Thermál Invest ajánlatait, a megyeszékhely fejlesztésével kapcsolatos elképezléseit. így aztán a már emlegetett téglagyári tavak hasznosítása jelenleg nem sorolható a konkrét tervek közé. Számítanak viszont Sarkadon rájuk, ahol közös beruházásban ötven férőhelyes szálloda épül, ugyanígy Gyo- maendrődön, ahol 100 ágyas gyógyszálló készül majd. Kondoroson a Geist—Csákó-kastély rekonstrukciója kezdődik el hamarosan. — A termálprogrammal csatlakozhatna Békés megye a világkiállításhoz — magyarázza a vezérigazgató. — Az egész terv mai áron 8 milliárd forintos befektetést jelent ingatlanértékekkel együtt. Jó lenne, ha az elképzeléseink 1995-ben működhetnének, hogy 1996-ban már bejáratott létesítmények lehessenek, fogadhassák az ide érkező külföldi vendégeket. — A Békés Megyei Beruházási Vállalat műszaki tervezéssel, pénzügyi és műszaki lebonyolítással foglalkozó, hatvan- hetven fős létszámmal dolgozó vállalat volt, amelyik elsősorban tanácsi megbízásokat teljesített az elmúlt harminc esztendőben. A tanácsoknál a fejlesztésre fordítható pénzek az utóbbi időkben egyre szűkösebbek lettek, ezért a vállalat munkája is bizonyos fokig csökkent. így olyan vállalkozásjellegű programokat kellett keresni, amik munkát biztosíthatnak ennek a szakmai gárdának. Új feladatok után kellett néznünk; s úgy gondoltuk, ha ennek a programnak a megvalósítását üzleti alapokon felvállaljuk, akkor változatlanul a tanácsi munka fejlesztését segítjük elő, illetve azt, hogy a lakosság életkörülményei jobbak legyenek. Változatlanul tervezünk, építünk mások megbízásából is, a termálprogram külön feladat, amit részvénytársasági formában, kül- és belföldi tőke bevonásával szeretnénk megvalósítani. — Sokan fantasztának tartanak bennünket, amikor ezekkel a tervekkel éppen most, az ismert gazdasági körülmények közepette állunk elő. Mégis azt mondom : az alapokkal rendelkezik a megye, a természeti adottságokkal, a termálkinccsel, az ingatlanok értékével, netán még lakossági részvényjegyzéssel is, helyi vállalatok tőkebefektetésével. Szükségesnek tartjuk a hazai tőke bevonását, befektető bankok részvételét is várjuk, ilyen irányú tárgyalásokat jelenleg isfolytatunk. Nagyon fontos tényezőnek tartom, hogy a lakosság ismerje fel, ha úgy tetszik, mindennapi érdeke fűződik a program megvalósulásához. Nemcsak a vendég jár jól — Részvénytársaságunk programja éppen abban különbözik sok más hazai kastélyhasznosítási elképzeléstől, hogy mi nem kívánjuk ezeket az ingatlanokat a külföldieknek eladni, ahogyan ezt tették már több helyen az országban eddig. Az a célunk, hogy részvényesként az adott önkoimányzat szerepeljen, és ilyen módon a vagyona, amit bevisz a részvénytársaságba, az felértékelődik a tőkebefektetés kapcsán. Majd az ön- kormányzat eldöntheti, hogy a tulajdonát képező részvényeket később más célra értékesíti vagy benn tartja a vállalkozásban, hogy évente az osztalékra tart igényt, amiből más településfejlesztési célok ugyancsak megvalósíthatók. Minden egyes részprogramra külön részvény- társaságot alakítunk; tehát szó nincs arról, hogy a gyulai programot egy Csabán székelő részvénytársaság akarja kézben tartani. A vezérigazgató elbeszéléséből kiderül, nem adják el a kastélyainkat, sem a romokat, sem a „nem rendeltetésüknek megfelelően” használt műemlék épületeket. A külföldi részvényesek számára csak használati jogot biztosítanának, általában harminc évre. A külföldinek hosszú távú befektetés, nekünk a program megvalósítása, az ingatlan nem kerül idegen tulajdonba; mindenki jól jár. Persze tárgyalni nem kevesen jöttek, akik eredetileg vásárolni akartak. Japán, svájci, német, kanadai üzletemberek fordultak meg a Thermál Investnél. Az osztrák bankok szerint a világkiállítási program után ez a legfigyelemreméltóbb magyar terv. Az érdeklődés azt igazolja, hogy nemcsak fantaszták, megszállottak, lokálpatrióták látnak fantáziát a békési idegenforgalomban... — Nem számoltam azzal — most már tudom, hogy számolnom kellett volna—, hogy negy- venegynéhánv év mulasztása és beidegződései után ma egyfajta áldemokratizmus alakul ki, ahol mindenféle ügybe mindenki bele kíván szólni. Ahhoz valóban közvélemény-kutatás és társadalmi döntés kell, hogy a lakosság mondja meg: akarja-e a programot. De a szakmai kérdésekben felelős szakembereknek kell dönteniük. Ezek a szavak már valamivel keserűbben hangzanak, mint amikor álmairól és hitéről beszél Borbola László vezérigazgató. Melyeket pedig megtoldhatna újabbakkal is. Azaz, nem álmok, hanem meglátása szerint nagyon is reális megvalósítható tervek ezek. „Beszállni” az infrastruktúra fejlesztésébe vagy a Déli Autópályába, vagy teljesen kész, előzetes programú, Kecskemét—Gyula közti autópálya vagy autóút megépítésébe. Vagy tovább lépni a Thermál Aero, a légiközlekedés irányában, esetleg beszélni a bejegyzés alatt álló „Dél-alföldi Thermál Alapítványiról, amely Csongárd, Bács-Kiskun és Békés megye összehangolt gyógy-idegen forgalmi fejlesztését tűzte zászlajára. Talán más alkalommal erre is érdemes lenne sort keríteni. Fábián István —Niedzielsky Katalin Csabaszabadiban a Beliczey-kastély várja, hogy elkerülje az. enyészetet
