Békés Megyei Hírlap, 1991. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-31-09-01 / 204. szám
KORKÉP 1991. augusztus 31-szeptember 1., szombat-vasárnap Nyomdában rekedt tankönyvek (Folytatás az 1. oldalról) emelkedtek, és a nyomdai költségek is jelentősen megnövekedtek. A Művelődési Minisztérium mindössze 1,6 milliárd forintot kapott a kultúra egészére, amelynek több mint felét kellett volna tankönyvek gyártására fordítania. Mivel ez megoldhatatlan volt (és a terjesztőktől se folyt be elegendő pénz), a vállalatnak tovább növekedtek a tartozásai. Ennek a következménye lett például a kecskeméti nyomda tankönyv-visszatartó akciója. A tankönyvkiadó 200 millió forint kölcsönt vett fel, hogy az efféle vészhelyzeteket elkerülje. S bár a kecskeméti ügy megoldódni látszik, a tan- könyvkiadó továbbra is nehéz helyzetben van, hogy mást ne mondjunk, a 200 milliós adósságnak 22 millió a kamatterhe. — Mindezek után nem tudtunk egyebet tenni, mint azt, hogy a terhek egy részét áthárítottuk a szülőkre — fejezte be a gondolatsort az igazgató. — Először 2—300 százalékos áremelés került szóba, majd hosz- szú tárgyalások után megszületett a döntés a 85 százalékos emelésről. — Elismerem, mindez senkinek se öröm—folytatta —, ám a helyzet mégsem annyira tragikus, mint ahogyan ez időnként a sajtóban olvasható. Vilhelm József példákkal igazolta állítását: — Egy tíz tankönyvből álló első osztályos csomag a tavalyi 94,50 helyett ma 175 forint. A 8. osztályosok 150 forint helyett az idén 277 forintért vásárolhatják meg a komplex tankönyvcsomagot. Zárójelben mondom, ennek valós előállítási költsége 684 forint. Szó esett arról is, hogy a gimnazistáknak szóló új negyedikes történelemkönyv megírása elmaradt, hiszen az áprilisban kiírt pályázatra egyetlenegy jelentkező sem akadt. így az idén csupán a régi történelemkönyv egy átdolgozott formáját tarthatják majd kezükben a negyedikesek. A sok-sok probléma megoldását a kormány a következőkben látja: a jövőben versenyeztetni kell a tankönyvgyártást és terjesztést, szabadárassá kell tenni a tankönyveket és be kell vezetni a szabad tankönyv-választást Magyarországon. Visszatérve a jelenlegi helyzetképhez, a sajtótájékoztatón megkérdeztük, hogy igaz-e a hír, miszerint Békés megyében akadozik leginkább a terjesztés, s ha igen, mi ennek az oka. íme a válasz: — Igaz. Vidéken mindenütt a Művelt Nép terjeszti a tankönyveket, s mivel Békés megyében igen kevés üzletük van, a könyveket további terjesztőknek kell átadni. A többszörös áttétel miatt természetesen lelassulnak a folyamatok... Kilencven évre zárolják a titkos adatokat? Kilencven évre zárolják az egykori szigorúan titkos tisztek és úgynevezett hálózati személyek, valamint az 1956-57-es karhatalmisták adatait — javasolja Fodor István, Király Zoltán és Pozsgay Imre (függetlenek) abban a törvényjavaslatban, amelyet önálló indítványként nyújtottak be a Parlamenthez. A törvénytervezet napirendre tűzéséről az Országgyűlés hétfői ülésnapján döntenek a képviselők. A három balti köztársaság és Magyarország kapcsolatáról szóló határozati javaslat első napirendi pontként szerepel a tervezett programban. A képviselők kivételes eljárásban tárgyalják, és várhatóan megerősítik a magyar és a román kormány között, a Nyitott égbolt rendszer létrehozásáról Bukarestben aláírt megállapodást. Az orosházi kórház is segítséget vár Gyorsan tárgyal, körültekintően dönt a megyei testület (Folytatás az 1. oldalról) ciót fizetni az egészségügyi intézményeknek. 1992janurájától az alapellátásban kerül először bevezetésre a betegbiztosítási rendszer. Ettől különváló ágazatként működik majd a nyugdíjbiztosítás. Kovács Mihály és dr. Rácz László állították össze azt az anyagot, amely a megye egészségügyi és szociális intézményeinek rekonstrukciójáról szól. A gyulai Pándy Kálmán Megyei Kórház élelmezési üzemét az idén vagy jövő év elején fejezik be, a kórházi rekonstrukció 1993-ban folytatódik. Nagy összegű ráfordításokat kíván a Pulmonológiai és Rehabilitációs Szakkórház és a békéscsabai Réthy Pál Kórház, valamint a legtöbb túlzsúfolt megyei szociális intézmény is. Az orosházi terület képviselője átadott az elnöknek egy leiratot, amelyben az orosházi kórház igazgatója kéri a megyei testület fokozottabb figyelmét. A testület elfogadta a megyei önkormányzat első félévi gazdálkodásáról szóló beszámolót is. B. Zs. GETIK.’ (Ancsel Éva) Ö — Sophia Loren —, aki „csak” udvarhölgy volt egy 1948-as szépségversenyen, de ma is királynői... Az exkirálynő és az északi szél I. Antónia királynőnk egy hónapos uralkodása után megbukott, pedig nem is nyaralt a Krím félszigeten. Személyesen láttam viszont, hogy a viharos puccsista időkben Gorbacsov- hoz hasonlóan el merte hagyni trón ját. Nyíregyházára utazott egy egyetemista-találkozóra, ahol ő koronázta meg a tábor szépét. Tanúsíthatom, hogy a férfinép nagy-nagy bánatára több réteg ruhát viselt, bár egy-egy mosolyánál valóban kivillant mezítelen fogsora. Ennek híre juthatott minden bizonnyal az illetékesek fülébe, és úgy gondolhatták, hogy aki kimutatja a foga fehérjét, az másra is képes. Nyomozni kezdtek, és sorra kerültek elő a királynőhöz állítólag méltatlan fényképek. Talán ha népe szimpátiatüntetést szervez mellette és transzparenseken hirdeti, hogy csak a felfelé fújó északi szél lebbentette fel szoknyáját és a magyar gyártmányú fürdőruhájának csatolódott ki állandóan a kapcsa, megtarthatja koronáját. Nem ez történt, így ma este Békéscsabán, a Fiume Szállóban új szépségkirálynőt ültetnek a trónra. Egyet azért javasolnék neki: öltözzön vastagon, mert hűvös őszt jósolnak és csak csukott szájjal mosolyogjon. (nyemcsok) Bevonulok és szolgálatmegtagadók A Magyar Honvédség Vezérkara éves váltási tervének meg- . felelően 29 697 fiatal vonult be katonai szolgálatának teljesítésére, akik közül egészségügyi, szociális és egyéb okok miatt a laktanyákból 479 sorkötelest elbocsátottak. A bevonulok egy része, 3353 fiatalember a határőrséghez került —- tájékoztatta az MTI-t Keleti György ezredes, a HM szóvivője. A behívás alkalmával — lelkiismereti okokra való hivatkozással — polgári szolgálat iránti kérelmet 17-en nyújtottak be, fegyver nélküli katonai szolgálatra egy fiatal jelentkezett, 46- an pedig megtagadták mindennemű szolgálat teljesítését. Igazolta távolmaradását 118 fő, és eddig ismeretlen okok miatt 343-an nem jelentek meg a bevonulási helyen. A szolgálatot megtagadókkal szemben az eljárást megindították. Az igazolatlanul távol maradtak esetében a körülmények tisztázása folyamatban van, ennek függvényében a kiegészítő parancsnokságok feljelentést tesznek az érintett rendőri és igazságügyi szerveknél. A most bevonult fiatalok ünnepélyes katonai eskütétele a határőrségnél szeptember 14-én, a honvédségnél szeptember 28-án lesz. A honvédséghez bevonultakat már a hét végén lehet látogatni, az ifjú határőrök pedig levélben tájékoztatják hozzátartozóikat a látogatások lehetséges idejéről. Nem kérte a szerkesztőség Csütörtökön az MTI hírül adta a Pest Megyei Hírlapnál történt főszerkesztő-váltást. A Pest Megyei Hírlap szerkesztőségétől a következőkről tájékoztatták a Magyar Távirati Irodát: A hímek az a mondatrésze, hogy Honi József, a Hírlapkiadó Vállalat vezérigazgatója „szerkesztőségi javaslat alapján kinevezte Tallós Emilt”, pontatlan. Pontatlan azért, mert a szerkesztőség javaslatát ebben az ügyben nem kérték, és ilyen javaslatot a szerkesztőség nem tett. Vendégkommentár Ölelve halt Dobrudzsában Romániai Magyar Szó Mindent, mindent tudni akartam ifjú koromban az első meg a második világháborúról. Érdekelt engem, már hogyne érdekelt volna a pun háború is, véletlennek is mondhatom, hogy nem lettem történész, de most nem erről van szó, hanem arról, hogy akár a háborúk iránti múlhatatlan érdeklődésem, úgy él bennem Recsk. Nagy szégyene Recsk a magyar történelemnek, és az is csak részben az én szégyenem, hogy csak 1982-ben hallottam először a recski haláltáborról, Jeney Sándor nyugalmazott református lelkésztől. És mindent, mindent elolvasok, ami föllelhető és ami kapcsolatos ezzel a mátrai történelemdarabbal. Most legutóbb a Nyeste Zoltán könyvét (Püski Kiadó). Nyeste fogoly volt Kis- tarcsán, majd Recsken. Most emlékezik és emlékeztet. Benne vagyon megbocsátás, bennem nincs azok iránt, akik ott öltek, vertek, akasztottak. Ilyen hangulatban beszélek erről Kovásznán egykor Vájná jogásznak, ő bólogat. Megért. És megszólal: — Elmondhatok egy történetet? — Igen, mondom, és már félek, hogy tódítani akarja a rémületeket. Lehet még? — A háború után történt, már jól benne voltunk a békében, benne szügyig, már elindult a mezőgazdaság kollektivizálása, már ott csücsültek a román börtönökben a fölszámolt Magyar Népi Szövetség vezetői, Kurkó Gyárfás, Balogh Edgár, a többiek, már testén érezte a nép a balkáni szocializmus jótéteményeit és a kommunizmus ígéreteit, úgy 1949-ben, ötvenben lehettünk. Ismertem egy zsidó embert Bukarestben. Szegény, megúszta a zsidóirtásokat. Similabdát árusított potom pénzért, vették is a gyerekeknek, ő éldegélt a maga csöndjében. Ahogy sétálgatott az egyik bulváron, hintáztatta ujjaival a gumiszálon lógó színes labdát, míg gumi szakadván, a labda beesett, begurult egy vaskerítés mögé. Azt az ember kárba veszni nem akarván, kerített egy botocskát, és azzal próbálta kipiszkálni valahogy a simit. Tudta az a szerencsétlen, hogy az amerikai nagykövetség előtt kaparász?! A milicista nyakon csípte („a simi-eset volt a jelzés!”), megrúgdalta egy kicsit a forma kedvéért, és vitte a szálláshelyre. Másnap bilincsben vitték a Duna- csatoma lélekemelő építőtelepére. Hát az is Recsk volt, csak sokkal nagyobb, és sokkal többen pusztultak oda. Buldózerek temettek ott, és ma is előkerülnek hófehér csontvázak a dobru- dzsai televényből. A kis zsidó -— közismert volt akkor Bukarestben — egy nyarat, őszt húzott ki, és télen ott fagyott már meg, állva; úgy találták meg, hogy átölelt egy fiatal nyírfát, úgy ölelve halt meg. Hogy mi mindent kell még összeolvasnunk, hogy tisztába legyünk végre az utóbbi hetven évvel legalább? Trianontól, mondjuk, eleddig? Nem tudom, de kell tudnunk, kell tudósítanunk és tudatosítanunk mindent. Czegő Zoltán, a Romániai Magyar Szó munkatársa „A TISZTESSÉGNEK NEMCSAK ATTÓL KELL FELNIÉ, HOGY LEÜTIK, HANEM, HOGY VÁLLON VEREAz egészséges kecsege és a parazitás angolna A tanácsadó szervezetből szövetség Jett - a halkórtan lépést tart Ön, kedves olvasó, aki imádja a halászlevet, a sült halat, gondol-e arra falatozás közben, hogy a tányérján lévő jobb sorsra érdemes vízi lény aktív halkorában mi mindent élt át azon túl, hogy ideig-óráig kicselezte a horgászok csalijait, megküzdött néhány vírussal, kiheverte a szennyezett víz összes negatív hatásait. Mostanában egyre gyakrabban hallunk tömeges halpusztulásokról. A népgazdaságot is sújtó rejtélyes betegségre figyeltek fel a szakemberek a Balatonon is, amelynek következtében az angolnaállomány jelentős része elpusztult. Többek között ezt a problémát is megvitatták azon a konferencián, ahol az Európai Halkór- tani Szövetség kutatói vettek részt. A 36 országból érkezett 308 résztvevő a négynapos tanácskozás zárásaként ellátogatott Szarvasra, ahol megtekintette a Haltenyésztési Kutató Intézetet és az arborétumot. A konferencia tapasztalatairól kérdeztük a házigazdát, dr. Jenei Zsigmond tudományos igazgatóhelyettest. Elöljáróban annyit: az Európai Halkórtani Szövetség a FAO belvízi, halászati bizottságának volt a halkórtani tanácsadó szervezete. A szövetséget 10 éve alapították, és kétévente rendeznek ilyen nagyszabású konferenciákat. Annak ellenére, hogy szűk tudományterületről van szó Magyarországon, mégis nagyon fontos, hogy Kelet- Európában elsőként itt jöttek össze a kutatók. S, hogy miért? Mert 1993. január 1-jével létrejön az úgynevezett Egyesült Európa. Ide várnak bennünket is magyarokat. Politikai hozzáállásunk vitathatatlan, de a mező- gazdaságunkat, az élelmiszer- iparunkat nem fogadják nagy lelkesedéssel. Az eddig olcsó versenyképes termékeinkkel szemben olyan minőségi követelményeket állítanak majd fel, amelyekkel visszaszoríthatják áruinkat. A mi esetünkben a halszállításokat érinti ez a szigorítás. Megkérdőjelezhetik a haltermékek minőségét, felvetik a kemikáliák maradványainak kérdését. A konferencián az ezekkel kapcsolatos felvetéseket is megvitattuk, hangot adtunk a magyar szempontoknak. Igaz, a mi haltenyésztésünk az agrárágazaton belül nem jelentős, mégis modell-értékű lehet. Az elmúlt 10 évben ugyanis exportorientálttá vált ez a terület. Iránya mindig is a nyugat-európai piac volt. Ez alatt a négy nap alatt bebizonyosodott, hogy ez a tudományág is képes alkalmazkodni az emelt szintű követelményekhez. Cs. I.
