Békés Megyei Hírlap, 1991. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-29 / 202. szám
KÖRKÉP 1991. augusztus 29., csütörtök „Az őrtoronyból hazalátok” Angyalbőrben kicsit más a bab gulyás A megelőzés olcsóbb, mint a gyógyítás A munkanélküliség a társadalom betegsége Az utolsó percek civilben Fotó: Fazekas Ferenc (Folytatás az 1. oldalról) — Az otthonra most csak a fogkefém és a borotvám emlékeztet — fűzött rövid kommentárt a bevonuláshoz Nádasi Péter. Otthon maradt a behívó Persze örömódát egyik kiska- tona arcáról sem lehetett írni és a hozzátartozók is szomorkásán hallgatták a parancsnok tájékoztatóját. Az egyik újonc eközben szüleire várt türelmetlenül, mert feledékenységből otthon hagyott egy papírdarabot, csakhát arra éppen a behívóparancsot írták. Miután a szülők és a barátnők mögött záródott a laktanya kapuja, Pellek Ernő parancsnokhelyettessel beszélgettünk, hogy mennyiben téréi a mostani bevonulás az előzőektől. — Az idén már az alakulat fogadja az újoncokat és nem a hadkiegészítési parancsnokság — kezdte. — Az alapkiképzés ideje változatlanul egy hónap, ezután tesznek katonai esküt szeptember 28-án a fiúk. Addig jelentkezhetnek azok is, akik a fegyver nélküli, illetve a polgári szolgálatot választják. Jelenleg a hozzánk bevonult mintegy 150 kiskatona közül két ilyenről tudunk. Egy héten belül felmérjük, kiknek vannak szociális problémái, hányán szorulnak segélyre. „Öregmentes” övezetben — Sokan mindjárt a középiskola elvégzése után kaptak behívót. Előnyt vagy hátrányt jelent ez önöknek? — Annyiból biztosan nehezebb a helyzet, hogy többen nem rendelkeznek még szakmával és a gépkocsivezetőknek is friss a jogosítványuk, így nincs megfelelő gyakorlatuk. Ezért a szakkiképzésekkor nagyon odafigyelünk majd. — A katonák viszont általában arra figyelnek nagyon oda, hogy mikor mehetnek haza és mennyi zsoldból gazdálkodhatnak. — Kicsit sarkítva, mondhatnám, hogy ha nincsenek szolgálatban, hazamehetnek. Természetesen ez függ attól, hogy miként teljesítenek, milyen feladataik vannak. Mivel hozzánk csak Békés megyéből vonultak, egy kimenő vagy kimaradás is sokat jelenthet. A katonák havi illetménye ugyanakkor 1200 forint. — Gondolom, az „öregek” repesve várták az újoncokat, hogy néhány furfangos ötletüket kipróbálják rajtuk. —A bevonultakat külön épületbe helyeztük el, másodidőszakosok oda csak engedéllyel mehetnek fel. A rajparancsnokok sem a sor-, hanem a hivatalos állományból kerülnek ki. Egyébként az újoncok „zaklatása” nálunk amúgy sem divat. Erőnlét és video A fiatalok közben orvosi vizsgálaton estek át, és ennek tapasztalatairól dr. Szabó Gábort kérdeztük, aki erre a napra érkezett a kecskeméti Honvéd Kórházból. — Régen, aki lépni, járni tudott, be is vonult, mert az előirányzott létszámnak még kellettlennie— emlékezett a katonaorvos. — Ma már a sorozás rendszere is más és ott eleve kiszűrik azokat, akik időlegesen vagy véglegesen alkalmatlanok. Tény azonban, hogy a fiatalok edzettségi állapota romlott, de a video előtt nem is lehet erőnlétet szerezni. Búcsúzás után, a laktanya kapuján kilépve a civil életbe a muronyi Hegedűs Mihály szavai jutottak eszembe, pedig csak ennyit mondott: — Tudod, mi a furcsa? Az, hogy szerintem az őrtoronyból hazalátok és mégis minden olyan messze van. Nyemcsok László mlékezzünk rájuk. Megrendülve, riadtan, fájdalommal. Ok, ott a mohácsi mezőn, mintegy húszezren, a tízezres túlerővel szemben, repülni akartak, szárnyak nélkül, és lemészároltattak. Főhajtás a vakmerőknek, akik nem tehettek mást, mint kihívták maguk ellen a sorsot, és a sors nem kegyelmezett. Akkor sem volt irgalmas a sors az elszánt vitézkedőknek, azóta se az, megszokhattuk immár, nekünk ez jutott. Lettünk örök túlélők, mind a mohácsi vesztesek unokái, sokszor nyomorultul, néha reménykedően, de élünk, s valahogy nem tudjuk kikerülni az újabb veszedelmeket. Elektromos számológépeink egy pillanat alatt megmondják, hogy hány nap, hány óra telt el azóta, hogy a dombok mögött felcsillant a lándzsák erdeje, megszólaltak az ágyúk és elszabadult a pokol. 465 éve, 1526. augusztus 29- én, Keresztelő János fővételének napján, Mohácsnál lefejezték a kusza magyar reményeket. Igen tiszta, derült volt ama nap — írja a túlélő szemtanú, Brodarics István kancellár, szerémi püspök, az Igaz leírás a magyaroknak a törökökkel Mohácsnál vívott csatájáról című munkájában. Egész nap feszült várakozásban hagyott bennünket. A nap már délutánba hajlott, körülbelül három óra volt. A törökök csöndesen megindultak, csak a lándzsák hegyei árulták el, vagy táborunk szétzúzására vagy bekerítésére törekszenek—írja a püspök. Nem érkezett meg a segítség. A huszonegyedik évében járó ifjú király, II. Lajos, Európa szinte valamennyi uralkodóházával széltében- hosszában rokonságban volt, de a tántik és sógorok saját magukkal voltak elfoglalva. A segítség sose érkezik időben. II. Rákóczi Ferenc is hiába kérlelte a francia királyt, Kossuth Lajos is csak az ellenünkre kötött szövetséget tapasztalhatta, Nagy Imre is hiába búgta-hörögte az éterbe: a kormány a helyén van, segítsetek, segítsetek. Lószőrrel díszített lándzsák, labancok ágyúi, kozák dárdák, testvéri tankok ellenében nekünk mindig a magányos, elkeseredett példamutatás marad. A küzdelem pontosan egy és fél óráig tartott — emlékezik Brodarics kancellár. O látta, amint a halálra sápadt király leereszti sisakrostélyát, hallotta az ágyúk ugatását, fuldokolt a lőporfüstben, magával ragadta a rémült kavarodás, haldoklók hörgése, vonagló testek iszonyata, vér, vér, vérözön. A hadrendfelborult, a király eltűnt a helyéről, valószínű, hogy magára maradt, any- nyi segítsége sem volt, hogy valaki talpra állítsa, amikor páncélruhájában vízbe pottyant. „Éjjel és a csatát követő napon az ellenség a környező vidéken gyorsan szerteözönlött, s amit előtaláltak, azt elpusztították, fölperzselték, halandó embernek nem kegyelmeztek, nemre, korra, vallásra való tekintet nélkül mindenféle iszonyatos és kegyetlen dolgot műveltek a szerencsétlen néppel.” Szerencsétlen nép. Sorsáról ki szólhatna pontosabban, mint a szerémi főpap, aki állítja, hogy ez országos csapás alkalmával közel kétszázezer ember veszett el. S a török szultán, , .miután kedvére kidühöngte magát a nyomorult Magyarországon, bizonyos belviszályok, melyek közben Kis-Azsiában támadtak, visszaszólították őt. Egyetlen helyen sem hagyott őrséget, amit csak a Duna és a Dráva között elfoglalt, még Buda várában és a városokban sem, hanem egyenesen hazatért." Maradt viszont a szerencsétlen nép, s maradtak a koncra éhes hatal- maskodók. Minden korábbinál nagyobb zűrzavar, s olyan hatalmi marakodás, amelyet csak ritkán ismétel meg a magyar történelem. De néha bizony megismétel. jött Mohács után tizenöt évvel, szinte napra pontosan ugyanabban az időben Buda eleste, amikor besétált a szultán a védelem nélkül hagyott városba. Mohács pedig megmaradt örök figyelmeztetésnek, amelyre jaj de nehezen akarfigyelni ez a gyakorta vesztes, csodákban bízó, mégis mindent túlélő nép. Andódy Tibor Mohács A megyei munkaügyi tanács feladata, hogy segítsen a foglalkoztatási gondokon, minden lehetséges törvényes eszközzel és pénzzel támogassa a munkahelyteremtési törekvéseket, megelőzze a munkanélkülivé válást. így fogalmaztak tömören tegnap a békési városházán a megyei munkaügyi tanács kihelyezett ülésének résztvevői. — A Foglalkoztatási Alap megyénkre szánt összege a tervek szerint ez évben 120 millió forint volt, viszont a munkanélküliek számának növekedésével az összeg nagysága is emelkedhet — tájékoztatott dr. Nagy Ágnes, a megyei munkaügyi központ igazgatója. — A megyének jutó pénzeket teljes mértékben fel szeretnénk használni okosan, célszerűen, nehogy az amúgyis hátrányos helyzetű vidéknek a jövőben kevesebb jusson! Részletesen megtárgyalták a tervezett összegek különböző célú felhasználását, rugalmas átcsoportosításának szükségességét. Az átképzések esetében az egyéni átképzésekre nagyobb az igény, mint a munkáltatóira, azt kell tehát támogatni. Szeptemberben és októberben indulnak azok a tanfolyamok, amelyeket a pályakezdőknek, munkanélkülieknek szervezett a központ. Nagy téma a munka- nélküliek vállalkozóvá válásának kérdése. A Start-hitel például, amelyre sokan számítottak, előreláthatóan nem váltja be a reményeket. Békés megyének az átlagosnál is kevesebb felosztható pénz jut, ez ellen minden fórumon apellálni fognak a megyebeliek. A foglalkoztatást bővítő támogatások iránt mérsékelt az érdeklődés. Oka lehet a tájékozatlanság is. A közhasznú munkaerő foglalkoztatása népszerű, előnye, hogy több pályakezdőnek nyújt munkahelyet. A rész- munkaidős foglalkoztatást a gazdasági élet indokolná, de a munkavállalók nem szívesen fogadják. Hátránya például, hogy a később munkanélkülivé válónak a kisebb átlagkereset miatt alacsonyabb lehet a munkanélküli járadéka. Elbírálták a munkahelyteremtő pályázatra beérkezett 28 kérelmet, támogatásukhoz több, mint 30 millió forint szükséges. Ezeket a jelentkezőket etikai és pénzügyi szempontból is megvizsgálják, banki garanciákat kémek és az egyéni vállalkozók esetében az érdekképviseleti szervek véleményére is kíváncsiak. A pályázók elképzelései változatosak; élelmiszerüzlet megvalósításától a péküzemig, tejszínkaramella-gyártó üzemtől a ciroknádtermelésig, az olasz tésztagyártásig, a nemesfémötvöző üzem kialakításáig nagy a szóródás. Ä soros elnök, dr. Jeszenszky Géza vitavezetésének erényeként számos téma sorra került, amelyekre még visszatérünk. Békés város jegyzője, dr. Luczi József bemutatta a jelenlévőknek városukat, s felhívta á figyelmet legdrámaibb gondjaikra. Beszélt a kritikus szennyvíz- elvezetési problémákról, a hírközlés hiányosságairól és a 22 380 lakost számláló város legaktívabb korú 1700 munka- nélkülijéről, a súlyos foglalkoztatási gondokról. A vállalkozók is csak megfelelő infrastruktúra-, jú településen maradnak meg, ezért is kéri az önkormányzat a támogatást és minden eszközzel fejleszteni kívánja Békést. Bede Zsóka Megtollasodott biztosítási ügynök Lopás vagy élelmesség? Több ügyfelünk keresett fel bennünket azzal a panasszal, hogy az Állami Biztosító orosházi fiókjánál kötött különböző biztosítások miatt a rendőrség sorra berendeli őket. Kellemetlen kérdéseket tesznek fel: mikor kötötték a biztosítást, milyen összeget vett fel a biztosító ügyintézője és erről milyen bizonylatot adott? Nem tudják a panaszosok, hogy kár érte őket, vagy más okból kér a rendőrség ilyen információt. A problémával felkerestük Medvegy Sándort, az Állami Biztosító orosházi fiókjának vezetőjét. — Valóban kellemetlen számunkra, hogy M.-né, aki hat évig volt kiváló üzletkötőnk, most rendezetlen elszámolási problémába keveredett. Az történt ugyanis, hogy az alkalmazottunk több napig magánál tartotta az ügyfelektől felvett biztosítási pénzt, s azt feltételezhetően haszonnal forgatta. — Hogy derült fény a visszaélésre? — M.-né úgy döntött tavaly október 31-én, hogy egy újonnan alakult biztosító társaságnál helyezkedik el. Felmondásakor ellenőriztük mi az, amivel el kell számolnia, s ekkor derült ki, hogy sok pénzzel nem számolt el időben. —Mit csinált a pénzzel? — Nem tudni pontosan, mit csinált vele, egy biztos: volt ösz- szeg, amelyet egy-két napig, míg mást egy-két hónapig is használt. Mindenesetre befizette, tehát az ügyfelek egyetlen esetben sem károsodtak, csupán a biztosító, de ez a mi belső ügyünk. Ez az oka annak, hogy a rendőrség folyamatosan felkéri az M.-névéi szerződést kötőket, hogy számoljanak be a biztosításkötés körülményeiről. —Hogyan történhetett a visz- szaélés, s miért nem vette észre az önök belső ellenőrzése? — Mint említettem, M.-né kiváló szakember volt. Ismerte a biztosítás - minden formáját. Tudta, hogy a belsőellenőrünk hosszú időn keresztül táppénzen van, így ezt a rést is kihasználta. Tisztában volt azzal, hogy bizonyos biztosítások, mint például a Casco három hónapig akkor is érvényes, ha az ügyfél nem fizet. Ez alatt az idő alatt M.-né akár három hónapig is használhatta a biztosított pénzét anélkül, hogy azt bárki észrevette volna. — Lopásnak vagy jogtalan haszonszerzésnek lehet-e az esetet minősíteni? — A kérdés érdekes, mert még a rendőrség sem tudja, hiszen egyetlen ügyfelet sem károsított meg. Az viszont tény, hogy az Állami Biztosító szigorú szabályait megszegte, a belsőellenőrzést kijátszotta, és több mint százezres nagyságrendű, tételben használta ügyfeleink pénzét. — Mennyit keresett M.-né önöknél? — Anélkül, hogy pontos számot mondanék, elárulom: az 1990. évi átlagkeresete többszörösét teszi ki a magyar átlagkeresetnek, nettóban. Tehát nem volt rászorulva, hogy ilyen eszközökhöz folyamodjon és becstelen módon növelje jövedelmét. A hölgy már nem a mi alkalmazottunk és az eset kapcsán megszigorítottuk az üzletkötőinkkel szemben támasztott követelményeket. Szigorúbban vesszük a pénzbefizetéseket, tervszerű ellenőrzést valósítunk meg és szúrópróbaszerűen is meggyőződünk az elszámolások hitelességéről. Bízunk abban, hogy ügyfeleink továbbra is bizalommal fordulnak az Állami Biztosítóhoz — mondta befejezésül Medvegy Sándor. Papp János „A GYŰLÖLET MAGÁTÓL VISSZASZÁLL AZOKRA, AKIK TÁPLÁLJÁK.” (Beethoven) Tankönyvellátási gondok Tanulni — de miből? (Folytatás az I. oldalról) % ehhez kapcsolódó feladatlapok, amelyeket szeptember 15-ére ígértek. Kicsit sok az a két hét csúszás—véli dr. Kovács Lász- lóné, a József Attila Általános Iskola igazgatóhelyettese. — Néhány felső tagozatos könyv is hiányzik, például a nyolcadikos történelem. Ettől eltekintve reméljük, zökkenőmentesen indul az idei tanév; nálunk csökken a tanulók száma, s ez jó is, meg nem is. Egy osztállyal kevesebb lesz évfolyamonként, kisebb létszámmal. Úgy, mint tavaly, most is a tanévnyitó után kapják a könyveket és a következő héten kell fizetni. — Ötven alsós gyerekünk van, s viszonylag jó körülmények között dolgozunk a 4-es iskola tagintézményeként — mondja Egri Ferencné, a mezőmegyeri iskola munkaközösségének vezetője. — Hozzánk még nem, de a központi iskolába már megérkeztek a tankönyvek; valószínű, hogy a szállítást nekünk kell megoldani. Pénteken lesz az évnyitó, s hétfőn kezdődik a tanév. Reméljük, ez sem indul nehezebben, mint az előző... G.K.
