Békés Megyei Hírlap, 1991. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-03-04 / 181. szám
KÖRKÉP 1991. augusztus 3-4., szombat-vasárnap Uraim, sorry... Nagy húzás, húzás nélkül? Van Mázlija? Nincs? Akkor mázlija van! Nem kell főnie a fejének amiatt, hogy visszakapja-e a Mázli-sorsjegy után járó 30 forintját, vagy sem. Nem kell baleknak éreznie magát, hogy akaratán kívül esetleg hozzájárult egy jelentős kamatmentes kölcsön megforgatásához. Nem áll olyan dilemma előtt sem, hogy 30—60—90 vagy akárhány forintjáért elutazzon-e a megyeszékhelyre vagy hagyja azoknál, ahol a sok kis pénz akár jelentősebb összeggé is dagadhat. E vásárlói töprengések mellé a napokban néhány eladói is társult. Az MTI általunk is közzétett anyagában azt olvashattuk a Mázli-sorsjegyekről: „A bizományos árusok hibája miatt úgy döntött a kibocsátó, hogy nem lesznek nyeremények, inkább visszafizetik az eladott szelvények árát. ígérete szerint kamatostól...” Schöffer Jenő, az idézett cikk írója sajnálkozik, de információja forrását nem tudja megnevezni.-— Talán félreértettem a Szolnokról érkezett hírt, ahol egy másik sorsjegyet is kibocsátottak — állítja. — Lehet, hogy ennél mutatható ki az árusok hibája. Tüstént csörgetjük is Nagyváradi Róbertnek, a sorsjegy szervezői irodája vezetőjének telefonját. Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt jelentkezik, de szó sincs tévedésről: itt kaptak helyet a budapesti szabadidősportosok. A keresett nincs bent, de később visszahív. — Ha megtartottuk volna a sorsolát, törvényt sértünk — mondja. — Ezt az utolsó pillanatban vették észre jogászaink. Az ilyen közösségi célú sorsjátékoknál a kibocsátott sorsjegyek árának 50 százalékát bizonyítottan közösségi célokra kell fordítani. Mi eredetileg úgy értelmeztük, hogy az eladott sorsjegyek értékének felét. —Akkor mégsem igaz. hogy a bizományos árusok hibája miatt maradt el a sorsolás. — Egyáltalán nem az ő hibájuk. A Békés megyei terjesztők egyébként is a legjobbak között voltak, rajtuk az ég világon semmi nem múlott. A Magyar Szabadidősport Szövetség visszatéríti a sorsjegyek árát. Egymilliót bocsátottunk ki, 200 ezer kelt el. —Igen ám, de a legtöbb bizományos—sportegyesület, iskola —már elköltötte a jutalékát. —12 forint maradt náluk, 7 a nyereményalapba került, a többi nyomda- és propagandaköltség. Mi egy fillérrel sem rendelkezünk. A 18 forintokat már visz- szautaltuk a megyéknek. A jegy árát, vagy annak egy részét a vevők visszakaphatják, de fel is ajánlhatják, például iskoláknak, sportegyesületeknek vagy más közcélra. S ahol a jutalékot már elköltötték: a különbözetet a Magyar Szabadidősport Szövetségnek kell állnia. — Miért nem kértek méltányos elbírálást a sorsolás érdekében? — A vám- és pénzügyőrségnél Balogh urat. máshol másokat is megkerestünk. Azt mondták: „Uraim, sorry, vállalják a következményeket.” Egy betéti társaság már perel bennünket: a terjesztésben való közreműködésük ódiumaként állítólag csökkent a forgalmuk. Várjuk, hogy a Balaton nyugati vendégeinek elmaradását is előbb- utóbb a nyakunkba „varrják”. Mielőtt a tanulságokon töprengnénk, néhány kérdést illene tisztáznunk. Ha Í2 forint a jutalék, Békés megyében miért csak 8-at kaptak a bizományosok? Ha 30 forintot adnak vissza egy sorsjegyért, hol marad a beígért kamat? S nem utolsósorban: hol lehet utolérni Bertalan Sándort, a megyei főteijesztőt? K.A.J. Lesz elegendő kárpótlási nyomtatvány A kárpótlási igénybejelentésre szolgáló egységcsomagok augusztus 12-től kaphatók lesznek a városok postahivatalaiban, a községekbe pedig az azt követő napokban jut e;l a kiadvány. A nyomdák augusztus 5-től kezdik meg az egységcsomagok elkészítését, melyhez a négydarabos garnitúrát a Zrínyi Nyomda, az egyéni azonosítóval ellátott borítékot pedig a Pénzjegynyomda állítja elő. A Kárpótlási Hivatal 1,5 millió egységcsomagot rendelt, azonban igény esetén utánren- delésre van lehetőség. Az adatlapokat forgalmazó Posta folyamatos ellátásra készül, ám ennek ellenére felkészül a vásárlók kezdeti rohamára, A kárpótlási igényt benyújtók figyelmét azonban felhívja, hogy a kitöltött adatlapok feladására november 7. 24. óráig van lehetőségük. Bérliberalizáció: Öröm, lány a polgármesternek Egyik sikeres és tehetséges polgármesterünk mesélt arról, hogy mi mindent kell magára vállalnia manapság (?) egy Békés megyei település első emberének. Történt egy alkalommal, hogy az önkormányzat este 9 körül „ébredező” olasz férfi vendégeinek a kiadós vacsorát követően szórakozhatnéka támadt. Nívós nagyközségi „dorbéz” hiányában éjfél körül elhatározásra jutottak: irány a város! Útközben az azurik kitűnő szimattal figyeltek fel a közismert „masszázsszalon” szemérmesen megbúvó cégérére. A tett halála az okoskodás, villanhatott át agyukon. így máris belül találták magukat az ajtón. Befizették a „beugrót”, ám némi bonyodalom támadt: a két olaszra és a kísérőül szegült polgár- mesterre kevésnek bizonyult a még talpon lévő összesen két leányzó. Az olaszok aggodalmát a sors e súlyos szorításában mindenekfelett a polgármester iránti szolidaritás váltotta ki. Polgármesterünk—a helyzetet mentendő—jelentős elhatározásra jutott. Mivel a „szalon” üzleti szabályzata nem tiltona. hogyr a szolgáltatás „hozott anyagból” is megvalósuljon, az andalítóan kellemes előcsarnokból felhívta telefonon a városban lakó ismerőseit. A körülmények szűkszavú ismertetése után az ágyból kiugrasztottak hölgytagját felkérte arra, hogy ugyan osztaná meg véle a hajnal még hátralévő óráit. Az együttérzésre módfelett hajlamos hölgy az ártatlannak ígérkező randevú helyszínéről mit sem sejtve ráállt, az alkura. Nagy ártatlansággal tudakolta: „És hová menjek?” A türelmetlen olaszoktól kissé egyensúlyát vesztett polgármester töprengés nélkül rávágta: „Hát a kupiba!” Szóval, korántsem fenékig tejföl napjainkban egy polgármesterélete. ír a i A kormány nem enged a 18-ból Ismeretes, hogy a munkavállalók az Érdekegyeztető Tanácsban a bérek teljes felszabadításáért harcolnak — ám a kormány ragaszkodik bizonyos szabályozottsághoz. Mi ennek a véleménykülönbségnek az oka, miért kell fenntartani a munkabérek ellenőrzésének valamilyen formáját? — fordultunk dr. Herczog László helyettes államtitkárhoz, aki a kormányzat egyik képviselőjeként vesz részt az Érdekegyeztető Tanács ülésein. Mint kifejtette, a kormány két okból tartja szükségesnek a bérek szabályozását. Az egyik, hogy az infláció ne gyorsuljon föl az eddiginél nagyobb mértékben. A másik. hogy a feltétlenül szükségesnél jobban ne növekedjék a munkanélküliség. A központi bérszabályozás 1989-ben megszűnt, azóta részleges bérliberalizáció érvényesül, amit az is mutat, hogy az első félévben az engedélyezett 18 százalék helyett 34,3 százalékkal nőtt az iparban dolgozók átlagbére. A kormányzat ugyan tisztában van azzal, hogy pusztán a bérek emelkedése még nem gyorsítja föl az inflációt, de az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a gyorsabb ütemű bérkiáramlás növeli a bérköltségeket, ami nem kedvez sem a ráfordítások. sem a foglalkoztatottság alakulásának. Alapvetően tehát e két ok miatt szükséges egy működőképes béralku rendszer kidolgozása. Nyugati példákra hivatkozva a helyettes államtitkár elmondta, hogy a fejlett piacgazdaságokban is megfigyelhető a bérek bizonyos szabályozottsága. A kormányok prognózisokat bocsátanak a piac szereplőinek rendelkezésére a várható áremelkedésekről, a gazdasági folyamatokról, a nemzeti jövedelem alakulásáról. Ezek ismeretében pontosan kiszámítható a munkabérek indokolt és megengedhető növekedésének üteme. Ezen kívül a gazdasági ágazatok is figyelemmel kísérik s valamiképp szabályozzák egymás jövedelmét, hasonló, a piaci viszonyokkal összhangban álló szabályozási formát kíván a magyar kormányzat is kialakítani. Dtimi Zsuzsa FT B Generációk életveszélyben Hogyan kamatoztassuk megtakarított pénzünket? A hároméves államkötvény Rákosok országa Magyarországon évtizedek óta a második vezető halálok: a daganatos betegségeké. Az elmúlt évben mintegy 38 ezren haltak meg rákban, s ami megdöbbentő, hogy férfi daganatos mortalitásban világelsők vagyunk. Százezer férfi közül Magyarországon mintegy 349- en halnak meg rákban. A fiatalok ötször-hatszor érzékenyebbek a daganatot kiváltó okokra, mint az idősebbek. A rákhalál lehetséges okairól, dr. Farkas Hona, az Országos Onkológiai Intézet Módszertani és Szervezési Osztályának tőorvosa részletes összefoglalót adott a Pesti Hírlap 1991. július 18-i számában. A főorvosnő elmondta, hogy országos elemzéseik nyilvánosságra hozatalával évtizedes hallgatást törnek meg. A kormányok gyakorlatilag nem vettek tudomást a daganatos betegségek ijesztő emelkedéséről, míg az USA-ban, de a szomszédos Ausztriában is látványosan csökken a rákhalál, addig nálunk a gyomor- és a méhnyakrákot kivéve minden más daganatos betegség drasztikusan emelkedik. Az egészségügyet sokáig a mennyiségi szemlélet vezette, s a maradékelvű finanszírozás az ágy számok és orvosok gyarapodó számát dicsérte. Arról például szó sem esett, hogy' sugár- terápiás lehetőségeink rosszabbak. mint a románoké, sok helyütt nem létezik önálló onkológiai osztály sem. és a rákbetegek szakmán belüli megítélése is változó. Az országos adatok rendkívül riasztóak. Az okok között első helyen állnak a környezeti ártalmak és a kemizácíó. A növényvédő szerek például kizárólag napfény hatására bomlanak le. azöldség- és gyümölcstermésből, ugyanakkor egész télen a fólia alatt nevelt primőrt fogyasztjuk. Senki nem ellenőrzi, hogy a piacra kerülő árut mivel kezelték, meddig fogyasztható? Nos. a termelőknek vezetni kellene bizonyos permetező kiskönyvet, de ez az eladáskor nem komoly szempont. A mezőgazdaságban dolgozó szakemberek sincsenek tisztában azzal, hányféle vegyszerrel, műtrágyával mérgezik a földet és a környezetet. A gyümöícs- és zöldségtermesztésünk az ex- tenzív gazdálkodás következtében teljesen műtrágya- és nö- vényvédőszer-központú. s mint kiderült, ezek jószerivel mindannyian rákkeltőek. Egyetemi kutatások már évekkel ezelőtt igazolták, hogy a mindennap használatos növényvédő szerek nemcsak a használót, de az utódot is károsítják. Mindannyian emlékezünk a DDT nevű univerzális rovarirtó szerre. Használat közben derült ki, hogy ez a kemény rákkeltő szer le sem bomlik, hanem koncentráltan kering mindenben, amibe belekerül, legyen az tehéntej vagy sárgarépa. Itt volt a Xyladecor nevű fakonzerváló és gombaölő szer esete. A benne található dioxin súlyosan rákkeltő, be légzéssel és fiirészpor- rai terjed. Mindezt bőven tudták róla. de mégis még évekig forgalomban volt. éppen úgy, mint a Gramoxone nevű halálos permetezőszer. Nyugaton a zöldpártok egyre mkáb hallatják a szavukat, de az önszerveződő csoportok is sokkal hatékonyabbak. Nálunk egyszerűen nincs lakossági érdekvédelem. a szakszervezetek pedig mostanság egészen mással vannak elfoglalva... Az elmúlt években a nyilvánosság is erősen korlátozott volt. A legnagyobb titoktartás övezte az ipari botrányokat, ilyen volt például a délalföldi arzénes v izek esete. A hetvenes években kiderült, hogy arzéné sek a kutak. Teljes volt a hírzárlat . hiszen a Békéscsabai Konzerv gyár termékeit, de a Gyulai Húsipari Kombinát áruinak forgalmazását is azonnal be kellett volna tiltani. Most már keverik a vizet, de az arzén lassan koncentrálódik a szerv ezetben. A legdrámaibb a helyzet Budapesten. A Mártírok úti ólomszennyezés csak az egyik vészjelzés a sok közül, de fuldokf ik a belváros is. Az előzetes vizsgálatok azt mutatják, az itt lakó férfiak öt évvel halnak meg hamarabb. mint a budai társaik. A világ kéndioxid-szennyezésének két százalékát Magyar- ország engedi a levegőbe, a kétütemű robbanómotoroknak köszönhetően. A Kárpát-medence jellegéből adódóan minden kömyzeti és ipari szennyezés az időjárás függvényében visszahul lik a fejünkre... A földek is mérgezettek: nehézfémekkel. kadmíummai. ólommal, nikkellel, higannyal és nem tudni még mit hagytak itt a kivonuló szovjet csapatok. A daganatos betegségek szomorú sorrendje: a férfiaknál első helyen áll a tüdőrák, oka a cigaretta és a kömyzeti ártalmak. Második a gyomor- és bélrak. a zsíros és korszerűtlen táplálkozástól. a harmadik a proszfata- daganat. Negyedik helyen osztozik a vese- és hólyagrák. Ezek keletkezésében nagy szerepe van a mértéktelen ívásnak is. Ötödik hely en áll a gégerak és a májcirrózis. A nőknél vezet az emlőrák és a bélrendszeri daganat. A helyzet nagyon rossz, s ha a felismerést nem követi összehangolt kömyzetvédelrm és egészségpolitikai stratégia, akkor generációk kerülnek közvetlen életveszélybe. Seszták Ágnes Szeptemberben kerül forgalomba a 3 éves lejáratú állam- kötvény. Már előre sejthető, hogy ha ilyen hosszú távra szóló értékpapírt kíván az állami költségvetés apiacon eladni, akkor a kamat és a visszaváltást feltételek kialakításánál számításba kell venni a gazdaságban felgyorsult inflációt, amely inkább a róvídebb befektetésekre ösztönöz. De mert vonzó befektetésként szereinek a 3 éves lejáratú államkötvényt piacra dobni, ezért megfelelően magas kamattal bocsátják ki, de az sem kizárt, hogy adókezdvezmémiyel ellensúlyozzák a lekötött pénz gyors elértéktelenedését. Az előzetes tervek szerint az államkötvény kamatát a pénzpiaci kamat változásához, a diszkont kíncstáfjegy aukcióin kialakult átlaghozamhoz kötnék. s ennél mindenkor 2%-kat magasabban állapítanák meg. Míg a kötvény névértékét tulajdonosa a lejáratkor, a 3. év végén kapná meg, a változó mértékű kamatokat évente fizetnék. Az első félévre — induló kamatként — évi bruttó 37%-ot jeleznek a pénzügy i körök. Természetesért ezek nem végleges adatok, hiszen mintegy 15 milliárd forintnyi áaJamkötvény-kibocsátás még előkészületi szakaszban van. a bankokban. a pénzintézeteknél egyelőre nem kapható. Kibocsátását négy szakaszban tervezik, amiből szeptemberben az első 3 milliárd forint várható. Előreláthatóan egy-két. a magyarországi pénzpiacon hagyomány nélküli, újszerű megoldást is alkalmaznak majd ennél a konstrukciónál. A kibocsátó hajlik arra. hogy ha a számító- gépes nyilvántartási rendszert sikerül addigra megszerveznie, akkor az új államkötvény a köt- vénytvek kinyomtatása nélküli értékpapír lesz. Az államkötvényt a Budapesti Értékpapírtőzsdére is szeretnék bevezetni, ez pedig azt jelenti, hegy ha egy befektető a lejárat előtt szeretné a pénzéi visszakapni, akkor lehetősége lesz a kötvényét a tőzsdén eladni. Persze ez fordítva is igaz: ha valaki lemarad a jegyzésről kibocsátáskor, a 3 éves lejáratú államkötvényt bármikor, a tőzsdei aktuális árfolyamon megvásárolhatja. A tőzsdén kialakuló' árfolyamra, hogy végül is mennyi pénzért cserél gazdát az értékpapír, nem lesz garancia. A mindenkori kereslet-kínálat és az újabb befektetők bizalmának a függvényében alakul
