Békés Megyei Hírlap, 1991. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-28 / 201. szám
1991. augusztus 28., szerda KÜLFÖLDI HÍREK s Göncz Árpád Finnországban Találkozó a gazdasági élet vezetőivel, sajtókonferencia A finn gazdasági élet vezető képviselőivel találkozott keddi programjának nyitó eseményeként Göncz Árpád köztársasági elnök. A reggeli órákban megtartott gazdasági miniszimpo- zion magyar elnöki nyitóelőadásának legfőbb mondanivalója: a gondok ellenére a magyar gazdaság és társadalom megteremtette a feltételeket a külhoni befektetők magyarországi invesz- ticióinak biztonságához. A magyar államfő mint egy íróból politikussá lett „self made közgazdász” körvonalazta a magyar gazdaság megoldásra váró problémáit és a külföldi tőke befektetési lehetőségeit. A finn üzleti élet képviselői különösen a hagyományosan erős finn iparágakban kapcsolódhatnának be sikeresen a magyarországi privatizációba — mondta. Az Iparszövetségben megtartott találkozó után Göncz Árpád nemzetközi sajtókonferenciát tartott. A finn újságírók elsőként a határokon túl élő magyar nemzeti kisebbség helyzetéről kérdezték az államfőt. Göncz Árpád úgy értékelte, hogy a környező országokban élő kisebbségek helyzete az elmúlt csaknem két év forradalmi változásai nyomán jelentősen átalakult. A kisebbségek jelentős politika- formáló erővé váltak, és sorsuk elszenvedőiből ma már mindenütt sorsuk kovácsaivá váltak. Magyarország azt szeretné, ha a kisebbségek mindenütt az emberi jogok teljességében részesülnének, a szomszédos országokat elválasztó határok pedig átjárhatóvá válnának, ily módon is elősegítve az anyaország és a nemzeti kisebbségek kapcsolat- tartását. Az igazi veszélyt az jelentené a kisebbségek sorsára, ha politikaformáló erőből a többségi nemzet politikai sakkjátszmáinak gyalogjaivá próbálnák tenni őket. A finn sajtó képviselői feltették a kérdést: a gazdasági gondokat kísérő szociális feszültségek nem veszélyeztetik- e a magyar demokráciát. Az államfő óvott a túlzott türelmetlenségtől, mondván: „Az Isten sem egy nap alatt teremtette a világot”. A magyar nép alkalmazkodóképessége, az üzleti élet eddigi rugalmas reagálása alapot ad az optimizmusra. Kérdés hangzott el a letűnt rendszer vezetőinek sorsára vonatkozóan is. Göncz Árpád utalt arra, hogy egyetlen volt politikust sem ért valamiféle represszió. Éppen ellenkezőleg, a szakemberek túlnyomó többsége jól alkalmazkodott az új viszonyok közepette. A jogállamiság követelményei egyébként megkülönböztetések nélkül mindenkire egyaránt érvényesek. Általános érvényű megállapítás: az elmúlt 40 évet nem lehet meg nem történtté tenni. A sajtókonfereniáról Göncz Árpád egyenesen a repülőtérre hajtatott, s lappföldi látogatásra indult. A Vatikán felhívása II. János Pál pápa kedden felhívást intézett Stepan Mesic jugoszláv elnökhöz, valamint Hans van den Broekhoz, az EK külügyminiszteri tanácsának elnökéhez. A két felhívásban a szentatya a jugoszláviai békéért és a köztársaságok önrendelkezési jogáért szállt síkra. A francia AFP hírügynökség ismerteti a pápa által a jugoszláv szövetségi elnökhöz intézett felhívást, melyben a katolikus egyházfő aláhúzta: a köztársaságok hatóságai tartsák tiszteletben a Jugoszlávia által aláírt'nemzet- közi egyezményeket, különösképpen a helsinki záróokmányban megfogalmazott 8. alapelvet a népek jogi egyenlőségéről és önrendelkezéséről. Válságülést tartott a horvát kormány A horvát rádió jelentése szerint hétfő éjszaka rendkívüli ülést tartott a horvát kormány. A tanácskozáson a miniszterek sürgették, hogy Horvátország adjon választ a szerb agresszióra. Szorgalmazták, hogy oldják fel a Horvátországba irányuló fegyverszállítások embargóját, tiltsák be a hadsereg horvátországi csapatmozdulatait és mielőbb hajtsanak végre általános mozgósítást. Kénytelenek voltak elismerni, hogy a hadsereg megszállta Baranyát. Megfogadták, hogy a horvát erők rövidesen felszabadítják a Duna és Dráva között fekvő területet. Franjo Greguric kormányfő azzal vádolta a hadsereget, hogy Kijevo körzetében nyilvánvaló módon bekapcsolódott a támadásba. Jelcin és Gorbacsov Borisz Jelcin orosz elnök helyettese hétfőn Mihail Gorbacsov támogatására szólította föl Oroszországot és a külföldi államokat. A Reuter brit hírügynökség jelentése szerint Alekszandr Ruckoj, az orosz köztársaság alelnöke azt is kijelentette, hogy Borisz Jelcin nem akar szembeszállni Mihail Gorbacsovval a következő elnökválasztásokon. Mint sajtóértekezletén elmondta, az egymással hosszú ideje riválizáló két politikus most jól kijön egymással. Hangsúlyozta: reméli, hogy az egész ország támogatni fogja erőfeszítéseiket a Szovjetunió megreformálására. — Ebben a helyzetben a szovjet és az orosz parlamentnek, s a világ gazdasági közösségének minden módon segítenie kell Gorbacsovot és Jelcint, esélyt adva a két vezetőnek, hogy végrehajthassák a demokratikus reformot — mondta Alekszandr Ruckoj. „Eljött az ideje” A brit kormány most már a balti államok függetlenségének elismerését ajánlja a Közös Piacnak — mondta Douglas Hurd brit külügyminiszter kedden a BBC tévében. Az elismeréssel kapcsolatos brit fenntartások eloszlását azzal indokolta, hogy a balti köztársaságok függetlenségét Moszkva is mindinkább elismeri, tehát ennek a nyugati lépésnek „eljött az ideje”. Úgy vélte, a három balti köztársaság ügye más mint a többi szovjet köztársaságé, hiszen a balti államok 1940-es bekebelezését a brit kormány soha nem vette hivatalosan tudomásul. Közölte, hogy a Szovjetunió átalakítása — végső esetben akár tizenöt különböző külpolitikával és biztonságpolitikával rendelkező egységgé, ami véleménye szerint nem lenne feltétlenül jó — még eltart egy darabig. — Remélhetőleg békésen zajlik majd le a folyamat, de a Nyugatnak el kell fogadnia az eredményt—mondta. Bob tombolt Az Egyesült Államok keleti partvidékén a közelmúltban végigsöprő Bob nevű hurrikán 780 millió dolláros kárt okozott — amivel elnyerte a ,,második legdrágább hurrikán" címet. A sok ezer összedőlt ház tulajdonosának persze kevés vigaszt nyújt, hogy Bob a pusztítás mértékét illetően meg sem közelíti Hugót, amelynek rombolása 1989-ben 4,2 milliárd dolláros kárt okozott a Karib-térséghen és az Egyesült Államok délkeleti partvidékén. Értesítjük Tisztelt fogyasztóinkat, hogy Gyula, Shell üzemanyagtöltő állomás részére épített ESZK csere- és kisfeszültségű hálózatot 1991. augusztus 28-án feszültség alá helyezzük. A létesítményeken elhelyezett tárgyak érintése életveszélyes és tilos! DÉMÁSZ Üzemigazgatóság Békéscsaba BÉRBE KIADÓ a SIVA KFT. elköltözése miatt a Gyula, Kossuth u. 16. sz. (Vérfürdő 300 m-re) és Gyula, Pósteleki u. 1. sz. (városközpont 300 m-re) telefonos ingatlan. Érdeklődni: SIVA KFT., Gyula, Pósteleki u. 1 telefon: (66) 62-933. A Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat Mezőgazdasági Ágazata vállalkozókat keres: — májliba és — májkacsa előállítására. Jelentkezni lehet a vállalat Mezőgazdasági Ágazatánál. Békéscsaba, Orosházi u. 25. szám. Telefon: (66) 25-366/299. Önre várunk, szerződjön nálunk! Az idén augusztus 24-től 28-áig rendezték meg a hagyományos és nagyszabású nemzetközi vásárt Frankfurtban. A világ egyik legnagyobb iparcikk-seregszemléjén kilenc különböző szakmai vásárt rendeztek „egy tető alatt”, több mint 4000 kiállító céggel a világ minden tájáról Aktuális világgazdasági kislexikon Európai Közösség (EK) Eredetileg Európai Gazdasági Közösség (EGK) néven alapította az NSZK, Franciaország, Olaszorság, Belgium, Hollandia és Luxemburg az 1957. március 25-én aláírt római szerződéssel. Tagjainak száma azóta Anglia, Írország, Spanyolország, Portugália, Görögország és Dánia belépésével 6-ról 12-re növekedett. Az integráció első szakaszában az egymás közti vámok és kontingensek fokozatos leépítése és a közös agrárpolitika bevezetése képezte a súlypontot, míg a most napirenden lévő második szakaszban az egységes tőke- és munkaerőpiac kialakulása révén 1992 végéig úgynevezett Belső Piacot akarnak teremteni, ami például azt is magában foglalja, hogy minden ország a többi tagállam cégeit is belföldinek tekinti, és még állami rendeléseknél is minden tagállamban azonos elbánásban részesülnek a cégek. Ez az egységes belső piac előreláthatólag hátrányosan érinti majd a kívülállókat és eddig még az EFTA sem tudott megállapodni az EK-val az áthidaló intézkedésekről, amelyeknek az elképzelések szerint egy az EK és az EFTA tagállamait magában foglaló Európai Gazdasági Unióhoz kellene vezetnie. Magyarország jelenleg tárgyal az Európai Közösséggel egy társulási szerződésről, amelynek gyakorlati előnye elsősorban abban állna, hogy fokozatosan javítja az ország piac- rajutási lehetőségeit. Olyan, a tőkeexport terén kiemelkedő országok cégei, mint az Egyesült Államok és Japán, kívülállók az EK egységes piacán, és a társulás életbe lépése után Magyarországról előnyösebb feltételek mellett lehet majd exportálni az EK-ba, mint ezekből az országokból. Mivel erre azonban kizárólag akkor nyílik lehetőség, ha a szóban forgó termékekben megtestesülő munka nagyobb részét Magyarországon végezték, a társulás előmozdíthatja a részegységeket gyártó vagy összeszerelő magyar iparnak a világpiacra orientált növekedését is. A KGB-főnök reméli, hogy a vizsgálat után szabadon engedik. Mi is—mondjuk húsz év múlva...
