Békés Megyei Hírlap, 1991. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-27 / 200. szám

iRÉKÉS MEGYEI HÍRLAPGYULA ES KORNYÉKÉ

1991. augusztus 27., kedd

Dr. Nagy Endrénél Balatonedericsen

Dr. Nagy Endre és kedvenc madara, a sokak által megcsodált afrikai uhubagoly, Hululu

Talán Zsolti sem gondolta, a sok egy Fagyi árából elkészül az árokfal és iskolatársaival nyaranta segédkezhet Endre bácsinál

Dr. Nagy Endre nagybátyja, Kittenberger Kálmán nyomdokain haladt. A Kilimandzsárónál élt, mint tudós vadász. Európai múzeumoknak gyűjtött, köztük a leégett Magyar Természettudományi Múzeumnak is. Két éve nyitotta meg itthon, Edericsen házát a látogatók előtt, természettudományi és néprajzi gyűjtéséből. Múzeuma mellett vízibivalyok, őzek, kecskék, szamarak, pónik élnek. Korszerű árokfal veszi körül az állatokat, ami a Gyermekek a természetért alapítványból épült. „Gyepes Zsolt gyulai kisfiú kezdeményezésére, egy fagyi árából” hirdeti a tábla.

Azok a gyerekek, akik sokat tettek az alapítvány létrejöttéért, egy hetet töltöttek az Afrika- vadásznál, és a Fekete kastély udvarán felállított sátorban, a Garamvölgyi Lajos és felesége által vezetett gyermeküdülő vendégszeretetét élvezve. Romantikus élményekkel gazdagodtak. Segédkeztek az állatok körül, vadat mentek befogni és Endre bácsi meséin keresztül megtanulhatták szeretni a természetet.

A gyulai alapítvány (OTP Gyulai fiókja, Gyermekek a természetért 269-1958) azt szeretné, ha minél több iskolás tölthetne nyaranta egy-egy hetet ebben a környezetben. Endre bácsi felajánlotta a kamatokat. Kérdés, lesz-e minek kamatoznia? Mert a közös álom, az állatoknak szabad mozgást biztosító árokfal megépült, de a kassza kiürült...

Gazdag a ház gyűjteménye, a látogatók, a sajtó egymásnak adja a kilincset

Lesz-e máj transzplantáció Magyarországon?

Augusztusban a Rockszínház társulata és a gyulai művészeti csoportok jótékonysági estet adtak a Magyar Gyermekek Májátültetéséért Alapítvány javára. Az eseményen itt volt dr. Jakab Ferenc sebész, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem tanszékvezető-helyettese, az alapítvány kuratóriumának elnöke.

— Professzor úr, Magyar- országon hogyan áll a szerv- átültetések ügye?

— Nálunk jól működik a vesetranszplantációs program. Szeged, Budapest és újabban Debrecen a központjai. Néhány gyermeknél, bár részben külföldön, már csontvelő-átültetést is végeztek. A többi szerv, a szív, a tüdő, a máj transzplantációja itthon még nem elérhető. Európában például Belgiumban és Genfben működnek májátültető központok, ám a felnőtteket és a gyermekeket együtt gyógyítják. Az ő műtétük pedig kényesebb, speciálisabb feladat. S hogy Simon Janikának Ausztráliába kellett utaznia, annak alapvetően szakmai és kicsit személyi okai is vannak. Tulajdonképpen az egész világon probléma az átültetendő máj megszerzése. Emiatt terjedt el az utóbbi időben, hogy a legközelebbi hozzátartozó, az édesanya adja szerve egy részét, ha a műtét sürgős. Ilyen műtéteket végeznek Ausztráliában. A másik ok, hogy ottani jő barátom, akivel a

világhírű pittsburgi központban tanultam a májátültetést, felajánlotta segítségét. S végül, az ausztráliai magyar kolónia sokat segített a költségek vállalásában.

— A személyi okot úgy kell értenünk, hogy hivatalos kapcsolataink nincsenek?

— Komoly kapcsolataink vannak, épp az utóbbi időben mozdul előre az állóvíz. Magyarország tagja lett az Európa Tanácsnak, ahol a legkülönfélébb szakértői konferenciákat tartják. Hazánk rendszeresen képviselteti magát. Az Európa Tanács épp most ájánlott fel szakemberképzést és transzplantációs szervezést. Svájc kormányszintű javaslatot tett együttműködésre, amit a magyar egészségügy támogat.

— Mint a tanács tagországa, bekapcsolódhatunk-e a szervcserébe?

— Nyugat-Európában megvalósult a szervek országhatártól független elosztása, sürgősségi alapon. Ha például valaki májkómába kerül, akár gombamérgezés, akár vírus miatt, az Európa Tanács által koordinált komputerláncolatban keresnek számára donor májat. Nálunk még meg kell teremteni az országon belül a komputer-, a donorhálózatot és létrehozni a transzplantációs központot. Becslésem szerint ez még jó néhány évbe kerül. Az elhivatottak küzdenek érte, dolgoznak

ezen a Népjóléti Minisztériumban és a kísérleti műtőkben. Összefognak belgyógyászok, gyermekgyógyászok, sebészek, mert hisznek benne, s mert az igény feszeget.

— Az Ónok alapítványa kép- visel-e valamiféle súlyt ez ügyben?

— Felhívja az emberek figyelmét. Az itt élők indították útjára az alapítványt, ami a szakembernek hivatkozási alapot nyújt és lehetővé teszi az alapítványi hálózathoz csatlakozást.

A várszínházban a jótékony- sági est nézői 83 ezer 800 forinttal gyarapították az alapítványt, amely gyulai székhelyű és nyitott. Az Örszágos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. gyulai fiókjánál vezetik a 262-10395-ös számKoszorú a Hargitának

A Minden Magyarok Táncfesztiválján nagydíjat kapott a Csíkszeredái Hargita együttes. De nemcsak a szakma ismerte el tudásukat, a közönség előtt is sikert arattak. Ráadás nélkül nem jöttek le a színpadról.

Antal Anikó művészeti vezető kérdésünkre a következőket mondta magukról:

— Együttesünk húszéves, januárban hagy műsorral ünnepeltük az évfordulót. Három generáció lépett fel, az új Állami Székely Népi Együttes, a középgeneráció, a Hargita és az 50 éves alapítótagok csoportja. Mi visszük tovább Hargita megye táncfolklórját. Azon vagyunk,

hogy mindig csak azt mutassuk be, ami igazán a miénk. Úgy népviseletben, mint táncban, zenében, énekben.

— A székelyföld fővárosában könnyű utánpótlást találni?

— Nagyon nehéz. Az ifjúságot elveszi tőlünk a diszkó. Ez még saját gyermekeinkre is igaz. A mozgalom elhalásától azonban nem félek, mert minden nehézség ellenére, mindig akadnak néhányan, akik tovább éltetik. Otthoni közönségünk nagy és lelkes.

— Milyen élményekkel térnek haza?

—. Sok ország sok fesztiválján jártunk a 20 év alatt, de egyik

se volt díjazott. Most vihetünk haza először oklevelet és mellé a nagydíjat. A felvidéki, vajdasági magyar együtteseket meghívtuk. Szeretnénk, ha eljönnének és tanulnának az erdélyi táncokból. Mert láttuk, színpadra viszik, de azok nem voltak eredetiek, igaziak. Legszebb élményünk a menettánchoz fűződik. A vámál ejtőernyősök ereszkedtek le és minden együttes kapott tőlük egy koszorút. Az elsőt mi, piros-fehér-zöld szalaggal. Nekünk ez sokat jelent, otthon nem használhatjuk. Köszönjük, hogy itt lehettünk és tapsollak nekünk. Jó egészséget és minden jót kívánunk a város lakóinak!

Vitték mint a cukrot...

a Sarkadi Cukorgyár termékeit, de más árusok sem panaszkodhattak a I. Gyulai Idegenforgalmi Kiállítás és Vásár alatt. A fánksütő például, hiába kígyóztak a sorok, nem tudott több fánkot sütni, mert elfogyott az alapanyag, a vár melletti Rondellában is széttárták a kezüket, az utolsó kólásüveg is kiürült.

De vannak mélyebb eredményei is a vásárnak, tudtuk meg Hack Ferenciül, a szervezőbizottság elnökétől.

— Tájékozódásunk szerint — mondta — a Békéscsabai Tégla- és Cserépipari Gyár leányvállalata félmilliós megrendelést kapott. Gazdára talált a szlovákiai faház. Sokan itt szereztek tudomást a füzesgyarmati hintókról, a gyulai Danszki Kft. stílfűrészeiről. Az informatikai cégek egymás között véleményt és megrendelést cseréltek, egyikük például vállalkozott a gyulai Vagyonvill Szövetkezet termékeinek forgalmazására.

—A testvérvárosok, Csíkszereda, Budrió, Ditzingen ittléte pusztán gesztusértékű volt?

— A német küldöttség jelenlétéről egyelőre nem tudjuk, hoz-e eredményt. Mindenesetre érdeklődtek a Fa- és Fémbútor- ipari Szövetkezet irodabútorai iránt. Az olaszoknak megtetszett rendezvényünk, mondták ők is szerveznek ilyet, amelyre meghívják Gyulát. Konkrét megállapodást kötött a polgár- mester a csíkszeredaiakkal: a közeljövőben cserekereskedelem jön létre a két város között. Nálunk, illetve Csíkszeredán bolt nyílik, melyek a két település termékeit forgalmazzák. Áruik kelendőek lesznek, ezt mutatják vásári statisztikáink. Többek között csergéket, páncélszekrényeket mutattak be nagy sikerrel. Ősszel ők is szerveznek vásárt. A mi bemutató kiállításunkon élelmiszeripari és elektrotechnikai termékek bizonyára szerepelnek majd, kínálatképpen a létesülő boltban.

— Ezek szerint egyértelmű siker volt az első vásár.

—Az árusok kasszíroztak, s a

kiállítók 90 százaléka úgy nyilatkozott, visszatérnek. Jónak tartották a forgalmat, az érdeklődést. Külön kiemelték a hangulatot, melyben nagy szerepe volt a néptáncfesztiválnak. Mi, szervezők is úgy érezzük, a jövőben nem kell négyszer meghívni egy-egy céget. A kiállítás és vásár amatőr kezdeményezés volt, de városi ügy, igazi csapatmunka lett.

Gyulán vásárdíjat kaptak a testvérvárosok, kereskedelmi díjat a székesfehérvári K + F Informatikai Kft., ipari díjat a gyulai Vagyonvill Kisszövetkezet, népművészeti-iparművészeti díjat Faragó Ágota debreceni fazekas, mezőgazdasági díjat a gyulai Biokultúra Egyesület, a gazdakör és a parasztszövetség szervezeteinek közös kiállítása, a legjobb magánvállalkozó Pallér István szabadkí- gyósi kutató és gazdálkodó lett.

Az oldalt írta és fényképezte Szőke Margit