Békés Megyei Hírlap, 1991. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-17 / 193. szám

1991. augusztus 17., szombat Göncz-interjú a pozsonyi Uj Szónak „Látni vélem a jóakarat jeleit” „Hiszem, hogy a nemzeti ki­sebbségek kultúrája gazdagítja a többségi népek életét is”—je­lentette ki Göncz Árpád magyar köztársasági elnök, az Új Szó című pozsonyi lap főszerkesztő­jének, Szilvássy Józsefnek adott interjújában. A nyilatkozat — a magyar állami ünnep alkalmá­ból —pénteken jelent meg az Új Szó „Vasárnap” című hétvégi külön-kiadványában, s ugyan­csak pénteken, teljes terjede­lemben közölte a Slovensky Dennik, a szlovák keresztény- demokrata mozgalom lapja is. „A másság elviselése, sőt szeretete egy nép nagykorúsá­gának legbiztosabb jele. Úgy vélem, szlovákoknak és magya­roknak egyaránt van tennivaló­juk e téren, hogy hozzánőjenek legjobb önmagukhoz” — fejtet­te ki Göncz Árpád. Az elnök emlékeztetett arra, hogy negyven év alatt mit sem oldódott a korábbi bizalmatlan­ság, és hogy a szőnyeg alá söpört nemzeti érzés olykor sovén megnyilvánulások formájában bukkan ma napvilágra. „De meggyőződésem, hogy népeink őszinte együttműködésének nincs alternatívája, s én látni vé­lem az oldódás, a sorsközösség­ből fakadó megbékélés és jóaka­rat jeleit” — tette hozzá. „Annak érdekében, hogy a nemzeti kisebbségeket ne fe­nyegesse a beolvadás veszélye, igénybe kell venniük a kisebb­ség anyanemzetének támogatá­sát is” — állapította meg a ma­gyar államfő, és a „pozitív meg­különböztetés” szükségességét hangoztatta a magyarországi szlovákok, illetve a szlovákiai magyarok érdekében. A magyar köztársasági elnök az interjúban szólt Csehszlová­kia, Lengyelország és Magyar- ország viszonyáról is. „Az emlí­tett három ország ma önként vál­lalt, sőt forradalommal kivívott sorsát tekintve mind politikai­lag, mind gondjait illetően köze­lebb áll egymáshoz mint valaha a történelmük során”—mondta Göncz Árpád. A szankciók változatlanok Olajat exportál Irak Az ENSZ Biztonsági Taná­csa péntekre virradóra humani­tárius okból féléves időtartamra jóváhagyta, hogy Irak korláto­zott mennyiségben — mintegy 1,6 milliárd dollár értékben — olajat exportáljon. A BT tizen­három tagja szavazott a határo­zat mellett. Kuba ellene volt, mig Jemen tartózkodott a szava­zástól. Iraknak a határozat értelmé­ben az olajexportból befolyó összeget az ENSZ külön szám­lájára kell befizetnie. Innen emelhet le pénzeket élelmiszer- és gyógyszervásárlásra, s erről a számláról kell finanszírozni a BT-határozatok ellenőrzésének —köztük az iraki tömegpusztító fegyverek helyszíni ellenőrzé­sének — költségeit jelentették hírügynökségek. Thomas Pickering, az Egye­sült Államok állandó ENSZ- képviselője a döntés után közöl­te: a határozatot kivételképpen, humanitárius okból hozták, s az nem jelenti az Irak-ellenes szankciók feloldását. A BT két másik határozatot is elfogadott. Ezek értelmében Iraknak a jövőbeni olajbevéte­leiből 30 százalékot egy másik ENSZ-alapra kell befizetnie. Ebből az alapból fedeznék az egy évvel ezelőtti kuvaiti invá­zió áldozatainak kártérítését, míg a harmadik határozat a tö­megpusztító fegyverek után ku­tató ENSZ-bizottságot nagyobb jogkörrel ruházza fel. Oroszországi vájárok a dudari szénbányában. Huszonkilenc, többségében Rosztov környéki vájár dolgozik a Veszprémi Szénbányák Vállalat Dudari Bányaüzemében. A vendégmunká­sok alkalmazásával a vállalat a szakemberhiányt kívánja pótol­ni. A munkaerő-közvetítő a magyar NIKEX Rt. volt, a dolgozók innen kapják fizetésüket is. Az igen megterhelő munkát végző bányászokkal az ét végéig kötöttek szerződést, ám ha novembe­rig nem mondanak fel nekik, ezt további egy évvel meghosszab­bítják. , MTI-fotó: Korbély Barnabás ♦if KÜLFÖLDRŐL- ITTHONRÓL 'in,in um tp Magyaroknak behajtani tilos? Az ausztriai buszkatasztrófa nyomán drasztikus intézkedése­ket jelentett be maga Vranitzky kancellár. Eszerint a jövőben a határnál minden Kelet-Európá- ból érkező autóbusz műszaki ál­lapotát ellenőrizni fogják mie­lőttbeengedik az osztrák utakra. Ám az igazán súlyos és aligha elkerülhető következmények eddig még alig kerültek teríték­re. Nem kétséges ugyanis, hogy éppencsak elkezdődött egy fo­lyamat, amely a nyugat-euró­paihoz képest elviselhetetlenül elmaradott, megbízhatatlan kör­nyezetszennyező keleti jármű­vek, technológiák, termékek, élelmiszerek egyre jelentősebb beviteli korlátozását hozza majd magával. Aki alaposabban körülnézett Ausztriában, Németországban, az már eddig is csodálkozott, hogy miként engedhették be a magyar átlagbuszt, átlag-Tra- bantot ezekbe a biztonságukra, környezetükre egyre kényesebb országokba. Elég szomorú, hogy évtize­deken át eltagadták a lakosság elől a nyilvánvaló tényeket: a magyar Ikarusz legfeljebb sok importalkatrész beszerzésével értékesíthető a fejlett országok­ban. Ez olyan busz, ami a kairói, odesszai és fekete-afrikai nor­máknak eleget tesz, ám ennél nyugatabbra műemléknek szá­mít. Ám még nagyobb hiba lenne, ha továbbra is illúziókat kerget­nénk termékeink valóságos eladhatóságát, valóságos érté­két illetően. Legyen itt szó tele­vízióról, autóbuszról, húsról vagy almáról. Persze vevőt itt- ott még biztos találni, hiszen széles a kereslet sávja, akárcsak a kínálaté. De az idő nem nekünk dolgo­zik. Azokban az országokban, ahova mi a termékeinkkel tö­rekszünk, hónapról hónapra szi­gorúbbak az előírások, legyen szó akár a járművek biztonságá­ról, akár az élelmiszerek vegy- szertanaimat. PusaaiÉva Seat Marbella A leggazdaságosabb sze­mélyautó a spanyol Seat Mar­bella, őt pedig orrhosszal lema­radva a japán Daihatsu Cuore és az olasz Fiat Panda követi. Ezt a rangsort a német benzinárakon alapuló fogyasztás figyelembe­vételével állapította meg a leg­gyakoribb 88 autótípusnál az Auto Bild szaklap. A négy évig tartó, évi 15 ezer kilométeres autózást vizsgáló felmérés sze­rint utánuk a Fiat Unó és a VW Polo Fox, a Suzuki Swift, az Opel Corsa, a Ford Fiesta, vala­mint a Lancia Y 10 következik. Német benzinárakban mérve kedvező a nálunk egyre gyak­rabban guruló Skoda Favorit fogyasztása is, amely a szakér­tőktől valamivel jobb osztályza­tot kapott, mint a Szamara két fajtája. A takarékos németek szerint viszont szereljen benzinkutat az autója tetejére az, aki Audi 80- at, Nissan Primera SLX 1,6-ot vagy Renault 21 TL-Nevadát vásárol. De tény, ami tény, jóval kevesebbet fogyasztanak, mint az öreg Ladák. Arzénes víz: volt, nincs Kihúzzák végre a méreg „fogát”? ? Szabó Gyula, a Víz- és Csa­tornamű Vállalat szarvasi kiren­deltségének üzemvezetője fe­gyelmezettnek látszik, pedig feszíti az indulat: — Képzelje el, amikor szer­dán bejövök, a kolleganőm az­zal fogad, hogy mit titkolózom előtte. Az újságból tudtuk meg ugyanis, egy sajtótájékoztatót tartottak Szolnokon az arzén- mentesítéssel kapcsolatban. Hagyján, hogy engem nem, de a vállalatom vezetőit sem hívták meg oda, pedig hát^a kí­sérletek itt folynak nálunk. — Ön szerint eredményesen? — Június 11-én kezdték el a kísérleteket, ami négy napig tar­tott. A bevizsgálást a debreceni Vízmű Vízminőségellenőrző Laboratóriuma végezte. Az eredmény kimutatta, hogy a szű­rés az arzént a szabvány szerinti határérték alá vitte. A második szűrés már nem hozott ilyen fé­nyes eredményt. A bevizsgálás szerint az arzén a határérték kö­zelében mozgott... Demeter László, Szarvas vá­ros polgármestere részt vett azon a bizonyos tájékoztatón, amelyet szerdán Szolnokon tar­tottak: — Az Agromen Rt. svéd— magyar társulás menedzseli az arzénmentesítésre kikísérlete­zett eljárást. Dr. Törőcsik Mi­hály tudományos kutató és dr. Stefanovits Pál akadémikus — aki a talajtan Európa-hírű pro­fesszora és az eljárás kikísérle­tezői — tartották a tájékoztatót. Az ő eljárásuk alkalmazásával 85 százalékban kötik le az arzént a szennyezett kutakból. Talán hangsúlyoznom sem kell, hogy milyen nagy jelentőségű a talál­mány. Arról nem beszélve, hogy az eljárás nem energiaigényes, és a felhasznált anyaghoz is ol­csón juthatunk. Dr. Törőcsik Mihály tudomá­nyos kutatót, az Agromen Rt. vezérigazgatóját Szolnokon si­került telefonon utolérnünk: —Azt az információi kaptam, hogy a kísérletük második része már nem volt teljesen kifogásta­lan... — Ez természetes. Gondolja csak meg, a patronban lévő szű­rőanyag telítődött. Az volt a cél, hogy megtudjuk: mit és mennyit bír el az anyag, aminek az a feladata, hogy a vízből az arzént kiszűrje. —- Önöknek sikerült olyan komponenseket felhasználni az arzénmentesítésre, amit senki­nek a világon? — Ismereteink szerint az amerikaiak eredményei 20—30 százalékosak, a mi 85 százalé­kunkkal szemben. Engedje meg, hogy elmondjak ezzel kapcsola­tosan egy kis történetet, amit Szarvas polgármesterétől hal­lottam. Felkeresték őt amerikai üzletemberek és felajánlották, hogy 1,8 millió dollárért arzén­mentesítik a város összes szeny­nyezett kútját. Ennek csak az a szépséghibája, hogy minket is megkerestek az amerikaiak, hogy szabadalmunkat megve­gyék. Hiszen szerződést nem köthettek volna a 20—30 száza­lékos hatékonyságú rendszerük­re. Magyarul a mi eljárásunkat kínálták a polgármesternek any- nyiért, amennyiért mi az egész országot arzénmentesíthetjük... — Mikor alkalmazzák az Önök által szabadalmazott eljá­rást országszerte? — Jelenleg az egészségügyi bevizsgálásokat végzik. Szeret­nénk, ha teljesen egyértémű len­ne, hogy a szűrésre használt komponenseknek nincs mérge­ző hatása a szervezetre. Ezek­nek a vizsgálatoknak az ered­ménye —gondolom — két-há- rom hét múlva a rendelkezé­sünkre áll. így december végén, január elején gyártásra kerülhet­nek a patronok. Ez azt jelenti, hogy fél éven belül minden olyan kútra rákerülhet a szűrő- berendezés, ahol kérik. Addig az önkormányzatok is felmérhe­tik, hogy hol lesz szükség rá. — Vajon bírják-e anyagilag az önkormányzatok ennek a rendszernek az alkalmazását? — A kormányzat 4,5 milliár­dot irányzott elő az arzénmente­sítésre. Ebből 2,2 milliárd áll még rendelkezésre. Ne kérdez­ze, hogy a többi, a 2,3 milliárd hova tűnt, erre válaszolni úgy­sem tudok... Béla Vali Kérdőjelek Európába? Európában? A válasz a kérdésekre—mer­re járunk mi és hol fekszik Euró­pa — újabb kérdéseket kíván. Miről árulkodik a millenniu­mi emlékmű? István, a király azt hirdette, legyünk bátrak, nyi­tottak az új iránti fogékonyságra és — irány Európa. Az akkori! 1991. augusztus 20. előtt né­hány nappal pedig megrongál­ták a millenniumi emlékművön Szent István koronáját. Az egy dolog, hogyan jutott fel a tettes a Hősök terén a szobor királyhoz. De még fontosabb, hogy ez is jelzi, messze lehetünk még Eu­rópától. A maitól! Mit mond Göncz? Az elnök Szent Istvánra emlékezve fogal­mazott úgy, hogy társadalmi, gazdasági küzdelmeinket közö­sen kel! megvívnunk, mert nincs az a parlament, kormány vagy párt, amely szándékaink ellené­re és együttes erőfeszítések nél­kül visz —„célunkhoz, Európá­hoz" . Vagyis: még nem vagyunk a célban. Mit üzen a pápa? Magyar- országra érkezésekor elmon­dott üzenetében szólított egyet­értésre a humanizmus alapvető értékeiben, mint az igazságos­ság, a szabadság, a kölcsönös tisztelet, kiengesztelődés és a béke; óvott az erőszakos és igaz­ságtalan eszközöktől. S tette ezt abban a meggyőződésben, hogy „hazátok Európa közepén van". Amen. Úgy legyen... Kocsis Tamás Ferenczy-Europress ,.Közlekedési baleset”-tel fenyegették meg Kupa Mihályt. Mások az árhullámtól óvják. A színész naponta vizsgázik A közelmúltban szokatlan szerepben láthattuk Szabó Gyu­la színművészt. Ám nemcsak a szerep, hanem a „színpad” is egyedi volt! Ugyanis Orosházán a Pepe csemege „kisszínpadán” lépett fel a népszerű művész, s mint bolti eladó szolgálta ki a népes vásárlóközönséget. — Hogyan került sor erre a , fellépésre” — kérdeztük Sza­bó Gyulától. — Ennek egyszerű oka van •— mondja mosolyogva és bele­túr galambősz hajába. — A fele­ségem, Madarász Pálma ideva­lósi, tősgyökeres orosházi. Itt élnek a szülei, rokonai. De van egyéb családi kötődésünk is, kislányomnak, a három éves Zsófiának Bánki Mariann, a Pepe csemege tulajdonosa a ke­resztanyja. Ebből már könnyű kitalálni, honnan az ötlet. —Jól jön egy kis reklám... — Á, nem erről van szó. Kel­lenek a jó ötletek a vállalkozás­ban éppúgy, mint a színházi élet­ben. Szűkös szabadidőmből igyekszem egyre többet a csa­ládra fordítani, jólesik együtt lenni a rokonokkal. Úgy gondo­lom, a mai kis móka felfogható egyfajta közönségtalálkozónak. Es igyekeztem kiszolgálni azo­kat, akik elfáradtak ide vasár­nap. Elbeszélgettünk, kikértük egymás véleményét. Számomra nélkülözhetetlen a közvetlen emberi hang, jó érzés megtalálni egymást. —- Mennyire elfoglalt szí­nész? — Nem panaszkodhatom. A napokban Gyulán dolgoztam, ide Orosházára pedig Szombat­helyről érkeztem, ahol olvasó­próbát tartottunk. De ezekben a hetekben tartják a társulati ülé­seket, és ez is ad munkát bőven. Mint bizonyára tudják, a Thália is megújut, Arizona néven kezd­jük az új évadot. — Szólna néhány szót az elő­zetes tervekről? — A színházat csak új felfo­gásban tudom elképzelni. Óriási az igény a könnyed, zenés vígjá­tékokra. Ma már meggondolja a közönség, hogy mire megy be, Szabó Gyula: „Szolgálni Rtdl-.. Fotó: Szűcs László mire adja ki a pénzét. Ha a szín­ház elképzelése nem találkozik a nézőével, akkor nem lesz be­vétel. Tehát a közönség nélkül nem tudunk majd létezni. Ez a jövő útja, szolgálni kell. — Számolnak-e a nézők szá­mának csökkenésével? — Aki ráérzett egy színpadi előadás atmoszférájára, szelle­mileg és érzelmileg átélte a da­rabot, az ezután is igényli a köz­vetlen együvé tartozás élmé­nyét. A törzsközönség minden bizonnyal továbbra- is eljár a színházba. Sok családnál a kö­zös együttlét megszokott formá­jaként indulnak egy-egy előadás megtekintésére. — Úgy hallottuk, hogy a jö­vőben nem kíván tanítani a Szín- művészeti Főiskolán. — Közel tíz éve tanítok mű­vészi beszédet. Nagyon szere­tem ezt a munkát és a fiatalokat is. Nem osztom azt a nézetet, hogy aki tud, alkot, aki nem, tanít. Szerintem mindkettő teljes embert igényel. Néha lemon­dással jár a tanítás, olykor le kell mondani egy-egy próbát, film­felvételt. A tanári fizetés szé­gyenletes, a színész annyit kap egy filmért, mint a tanár egész évben. Bízom benne, hogy a jö­vőben ez is másként lesz. Meg­fontolom, hogy tanítsak-e to­vább. Én ha elvállalok valamit, azt teljes odaadással és figye­lemmel csinálom. PappJános

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents