Békés Megyei Hírlap, 1991. július (46. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-04 / 155. szám
KORKÉP 1991. július 4., csütörtök Az országban egyedülálló módon, kézi csomózással készítenek szőnyegeket Békésszentandráson, a Szőnyegszövő Háziipari és Népi Iparművészeti Szövetkezetnél. Évente kétezer négyzetméter készül ezekből a termékekből, melyek keresettek a francia, az NSZK-beli piacon, de az angol királynő lakosztályában is megtalálhatók. Másik termékük az iparművész által tervezett kézi szövött szőnyegek, melyeknek jó piaca van a tengerentúlon is Fotó: Kerekes Tamás A nyugdíjasok érdekeiért Egyedül nem megy Kevesen tudják, hogy 1989. november 20 óta él és dolgozik a Nyugdíjasok Orosházi Városi Érdekvédelmi Szövetsége. A szervezet egyben tagja a Nyugdíjasok Békés Megyei Szövetségének, és kapcsolatban áll a Nyugdíjasok Pártjával. Plenter Lajos elnökhelyettestől megtudtuk, hogy céljaik egybeesnek az országos szövetség által elfogadott főbb irányvonallal. Az érdekvédelmi szervezet a nyugdíjas és a nem nyugdíjas polgárok társadalmi, gazdasági, szociális, egészségügyi, kulturális és jogi érdekvédelmét tűzte célul maga elé. Tagjaikat szeretnék képviseltetni az államigazgatási szerveknél, a helyi önkormányzatoknál és más társadalmi szervezeteknél. Kiemelt helyet foglal el a feladataik sorában az életkörülmények védelme és a létbiztonság megteremtése. A szövetség ideológiamentes szervezet. Alapelvei között az egyetemes emberi értékek, a humanizmus, a társadalmi igazságosság, a szolidaritás, a méltányosság szerepel. — Sajnos céljaink megvalósításához nem rendelkezünk megfelelő feltételekkel. Tettünk kísérletet arra, hogy kapcsolatot teremtsünk a városi önkormányzattal és a helyben működő pártokkal, ám erre csak a baloldali pártok tartottak igényt. Nagy gondot jelent számunkra, hogy a Pacsirta utcai kis irodahelyiségből kiköltöztettek bennünket. Jelenleg ugyan itt az MSZMP jóvoltából egy picike kis irodát kaptunk — mondta Plenter Lajos. A számos tagot magáénak tudó érdekvédelmi szervezet írásban és személyesen is megkereste a város polgármesterét, dr. Gulyás Mihályt, aki támogatásáról biztosította őket. — Bízunk a polgármester úr ígéretében, hiszen ő nagyon jól tudja, milyen sokan vagyunk nyugdíjasok Orosházán. A helyiségen túl kértünk még négy, öt napi- és hetilapot. Szeretnénk az önkormányzat támogatását kérni abban, hogy létrehozhassuk a nyugdíjasok közösségi házát, ahol szervezeti és közösségi életet élhetnénk. Vágyaink között szerepel, hogy az önkormányzat évi pénzügyi keretén belül a legminimálisabb dologi kiadásainkat fedezze — fejezte be beszélgetésünket Plenter Lajos. PappJános Hétfőtől büntetnek A rendőrség eddigi tapasztalatai szerint az autósok mintegy 10 százaléka nem kötötte meg a kötelező felelősségbiztosítást — közölte szerdán a távirati iroda érdeklődésére az ORFK illetékese. Sarlós Zoltán alezredes, a közlekedési főosztály vezetője elmondta: ezen a héten még csak figyelmeztetik a járművezetőket a biztosítás haladéktalan megkötésére, illetve az arról szóló igazolást be kell mutatniuk a rendőrségen. Amennyiben ez nem történik meg, akkor kiszabják a 10 ezer forintig terjedő büntetést, s sor kerülhet a rendszám leszerelésére is. A rendőrség türelmi ideje július 8-áig tart, azt követően már nincs figyelmeztetés, csak büntetés. Tisztújítás a parasztpártban Országos nagygyűlés Szolnokon A Magyar Néppárt—Nemzeti Parasztpárt a közelmúltban tartotta Szolnokon országos nagygyűlését. Békés megyéből Ballai Pál, a párt elnökségi tagja vett részt a tanácskozáson. Tőle kérdeztük: mi is történt ezen a rendezvényen? — Egyetlen feladatot tűztünk magunk elé, hogy új vezetőséget állítsunk a párt élére. Mint tudják, Fekete Gyula országos elnökünk már közel egy éve fontolgatja a visszavonulást. Akkor úgy egyeztünk meg, ha megfelelő utódot találunk, akkor kérését teljesítjük. ' — Ki lett a néppárt új ügyvezető elnöke? — Békés megyeit, méghozzá sarkadi születésű személyt választottunk elnöknek, Dr. Márton János nyugdíjas címzetes egyetemi tanár “személyében. Fekete Gyula tiszteletbeli elnök maradt. Főtitkár dr. Dohszay Károly lett, az elnökhelyettesek Pál József és dr. Töröcsik Mihály, a főügyész pedig dr. Skultéti János. —Jelent-e ez politikai irányvonalváltást is? — Nem, a parasztpárt továbbra is megmarad az 1956-os forradalom idején hirdetett politikája mellett. Célunkat Szabó Pál ebben az időben adott nyilatkozatával tudnám leginkább kifejezni. O ezt mondta: „A paraszti gondolkodást a földreform utáni állapotnak megfelelően a magántulajdon sérthetetlenségére kell alapozni, a paraszti gazdálkodás biztonságát kell megteremteni. Csak a parasztok dönthetnek arról, hogy legyen-e a faluban termelőszövetkezet vagy ne legyen, és ha legyen, mi legyen a közös föld sorsa. Csak a falu parasztjai dönthetnek arról, hogy a bitangul kitagosítottakat mi illeti • meg, milyen föld jár nekik visz- sza és kitől. A nép szabadságforradalma ráüti pecsétjét az okos fiatalok döntésére.” —-Mit jelent ez a mai politikai gyakorlatban? — A népi-nemzeti centrum eltűnőben van és az ’56-os forradalom kezd elsikkadni, bár ez tipikus harmadikutas forradalom volt, ahol elvetette a nép a liberális kapitalizmust és a sztálini bolsevizmust egyaránt. Ezért nem tud ma kialakulni a nemzeti egység. — Mit tartanak ebből adódóan a legfontosabb tennivalójuknak? — Gyakran vádolnak bennünket popularizmussal, de ha ez a harmadik magyar útnak a kritikája, akkor mi azt felvállaljuk, mert ez a legfontosabb feladatunk. Hisz’ ezt az utat járja Spanyolország és Ausztria is. Sajnos ma Magyarországon a paraszti érdekek egyrészének képviselete a „lakkcipősök” kezébe került. (Ugyanis éppen ugyanazon a napon, amikor mi országos gyűlést tartottunk, egy másik pártnál is tisztújítás történt.) A mi irányvonalunk töretlen maradt. Az egyéb szervezeteknek, így az Agrárszövetségnek nincsenek olyan gyökerei, mint amit a parasztpárt magáénak mondhat. Gondolok itt Veress Péter, Németh László, Bibó István szellemi örökségére, amely megoldást jelenthet a mai paraszt és vidék politikájára. A nemzeti parasztpárt összefogója lehet a vidéki parasztság érdekeinek, képviseletében az erjedő új politikai centrumok között. P.J. Lovasturisztika és sárkányrepülés Vésztőn Tudják, mi a magyar megfelelője a latin „stabularius” szónak? Ha nem, szívesen eláruljuk: lóistálló-tulajdonos. Ezzel szinte mindent elmondtunk arról a vésztői kft.-ről, mely ezt a nevet viseli. Hogy mióta tulajdonosai az istállónak? Nos, a műszaki átadás-átvétellel egy- időben, hétfőn helyezték üzembe az épületet. A Multimodul Mérnöki Iroda Tervező, Beruházó és Szolgáltató Betéti Társaság - a reprezentatív istálló tervezője — ügyvezetője, Kazinczky Gyula tartott rövid tájékoztatót az építkezés körülményeiről, majd elmondta, hogy a környék idegenforgalmának fellendítésére még további vállalkozókra számítanak. A lóistálló mellett épülhetne panzió és kemping is. A húsz férőhelyes lóistálló tulajdonosa, Szabó István arról tájékoztatta a vendégeket, hogy hétfőtől állnak az érdeklődők rendelkezésére. Vállalnak helyi és tereplovaglást, de van egy túraútvonaluk is, melynek végállomása a Bélmegyeri Vadászház, ahol piknikkel zárul az izgalmasnak ígérkező program. Persze lesznek, akik idegenkednek a lovaglástól. Őket nyáron hintó, télen lovasszán szállítja majd, hogy teljes kényelemben ismerkedjenek a festői környezettel. S ha ez sem elég érdekes, marad a sárkányrepülés, mert a programot e szolgáltatással gazdagítják az új létesítmény tulajdonosai. N.Á. „NEM KÖNNYŰ MEGGYŐZNI AZ EMBEREKET ARRÓL, HOGY SZEMÜK HELYETT ESZÜKKEL NÉZZÉK A VILÁGOT.” (Fontenelle) A Hevesi Rákóczi Termelőszövetkezetben 400 hektáros területen öt fajta görögdinnyét termel 20 dinnyekertész család. Hektáronként 15 tonna termést várnak, amelynek csaknem 90 százalékát exportálják Fotó: H. Szabó Sándor Gáspár Ültünk a vízparton és hallgattunk. Különös, de meg nem tudom mondani, hogy miféle víz volt. Valami jelentéktelen tavacska, a Körös, a Tisza, vagy talán a tenger? Ennek akkor nem volt jelentősége. Igaz, a többi dolgok is olyan szétfolyóak, lebegők voltak, mint valamely álomban. Talán álom volt csupán? Kalapját maga mellé tette aföldre. Széles karimájú, sötét, posztókalap volt. Hajdani vándorok viseltek ilyet. Nyakában barna selyemsál, vállára vetve egy kopott köpeny. Rá se hederített, hogy körülöttünk tűz a nap, úgy ült, indulásra készen, mint aki bármely pillanatban felpattanhat, és eltűnik a messzi hóesésben. Égő, barna szemeit nézve arra gondoltam, hogy múlt századi festők készítettek ilyen önarcképeket. Iddogáltunk. Én üdítőt szűre söltem, ő vörösbort kortyolt. Bár nem kóstolt bele az italomba, mégis állította, hogy ilyen pancsokkal vallatni lehetne. Néha nagyokat nevetett, és olyankor megborzongtam, mert sose tudtam, hogy az öröm vagy a gúnyolódás hangjai bugyborékolnak-e a nyikkantásokban. Darab idő múlva feltűnt, hogy beszélgetés közben gyakran előre tudom a válaszát. Legtöbbször a saját gondolataimat hallottam tőle. Nem mindig. Volt, amikor meglepő, sejtelmes dolgokat mondott, olyat, ami soha nem jutna eszembe. Olyat mégse gondolhatok, amit nem gondolok, motyogtam ilyenkor magam elé. Erősödött az érzésem, hogy csak a képzelet játszik velem, csupán afantáziám szüleménye itt ez az alak. Kétségek gyötörtek, és nem bírtam tovább a gyötrődést. Mondd, testvér, valójában ki vagy te? Itt ülsz mellettem, idejét se tudom mióta, néha a telkedbe látok, máskor azt érzem, hogy megfoghatatlan köd vagy csupán. Mulatsz velem, segítségemre vagy, netán vesztemre törsz? Szólj bármit is, legyen már valami bizonyosság. Sose vágyódj a bizonyosságra, sóhajtotta. Mire való minden titkot kifürkészni? Bántottalak? Gyötörtelek? Örülj, ha itt vagyok veled, nekem is jó ez a találkozás. Ritkán adatik hasonló. Messzi útról jövök, megszöktem hozzád, nem itt a helyem, s ha felbolydult miattam a rend, annyi jutalmunk legyen legalább, hogy egymás szemébe nézzünk. Látomás vagy csupán? Lidérc? Kísértet? Mit vétettem ellened, hogy elmém megzavarod? Nem ilyen egyszerű a dolog, nyugtatott szelíden. Sose félj tőlem, és ne próbálj megtapogatni, hogy csak az ujjad begyével szerezz bizonyosságot. Sejtjeid zömét tőlem örökölted. Nézd csak, a kezed is szakasztott olyan, mint az enyém. A gondolataid is hasonlóak. Ne vacogj gyermek, örülj, hogy láthatod, milyen lettél volna, ha száz évvel korábban élsz. Kíváncsi voltam rád. Nem győztem kivárni a feltámadást. No, csacsi ember, most a tiéd a világ, van még időd, használd okosan. Segítek, ne félj. Elég ha rám gondolsz, máris bölcsebben figyeled ezt a pazar cifraságot, ami körülvesz. Gáspár! Igen, ő, akire oly sokat gondoltam. Vérem, ősöm, az első ember, akinek tudom a nevét. Apám még itt van emlékeim közt, elérhető távolságban. Nagyapám is dereng halványan, Gáspár pedig az ő apja volt, minden korábbi történet számomra csak köd, mese, érdektelen. Kedves Gáspár! Te ifjonti apó. Olyan erős vagy, akár öcsém is lehetnél. Nem, sose firtatom a titkaid. Mi volt, hogyan történt ,.utána". Majd megtudom én is, ha van ott még tudat. De ezt a földi létet olyan iszonyúan nehéz elviselni. Segíts drága szellem, mondd, hogy álom, ellibbenő pára csupán ez a cudar világ. Jól látod, mosolygott Gáspár, és kortyintott egyet a vörösborból. Andódv Tibor Mozart-est Tarhoson - az Aradi Filharmónia vendégszereplésével Vasárnap este Mozart-hang- versennyel folytatódtak a XV. Békés-Tarhosi Zenei Napok eseményei. A Mozart-évforduló alkalmából az Aradi Állami Filharmónia Zenekara és Kórusa adta elő a nagy zeneszerző Prágai szimfóniáját és Requiemjét a békési református templomban, Dórin Frandes vezényletével. A kórus karnagya Doru Serbant. Hangversenyük a szó legnemesebb értelmében profi munka volt. A hetventagú — főleg fiatalokból álló — zenekar és a negyvenfős — vegyes életkorú — énekkar minden képességgel rendelkezik, ami Mozart érett műveinek előadásához szükséges. A dinamika és a ritmika teljes skáláját uralták. Egy emberként követték a karmester pálcájának, sőt homlokának minden rezdülését. A szólisták — Bianca Manoleanu szoprán, Jane O’Brien alt, Szilágyi Zsolt tenor és Viorel Dihel basszus — telt, zengő hangja betöltötte a jó akusztikájú templomot. A karmesteri felfogás kiemelte a művek létértelmező, a végső kérdésekkel szembenéző mélységét, az elkerülhetetlennel való megbékélését. Az interpretálást leginkább a bensőségesség jellemezte, kiváltképp a Requiem- ben. Az előadás nagy élményt jelentett a szépszámú hallgatóságnak. Az együttes vasárnap esti szép, kiegyensúlyozott teljesítményét annál is inkább értékelhetjük, mert tudjuk, hogy az előadást több zavaró tényező előzte meg, közöttük a határon való átjutás időrabló és idegekre menő nehézségei. A karmester kolozsvári zenész család sarja, az ottani konzervatóriumban végzett 1972- ben. A szebeni filharmonikusok élén eltöltött tizenöt év után került Aradra 1987-ben. Ötszáz hangverseny van a háta mögött. Az évek kiegyensúlyozottá érlelték, egyéniségéből harmónia sugárzik. Az aradi zenekar az idén ünnepli fennállásának századik évfordulóját. Repertoárjuk igen széles, a barokktól máig mindent játszanak, szimfonikus zenén kívül filmzenét és musicalt is. Hazájuk tizenöt szimfonikus zenekara között bizonyára a legjobbak közé tartoznak. Hetente koncerteznek, gyakran szerepelnek rádióban, tévében; tizenhat lemezük, számos CD-felvé- telük van. A Mozart-év alkalmából a szerzőnek körülbelül huszonöt művét tűzték műsorukra, csak szimfóniákból tízet. A zenekarban számosán szólistái hangszerüknek: hegedűsök, brácsások, fagottosok, fuvolások, klarinétosok és a hárfás. Régóta és gyakran turnéznak külföldön, tavaly Magyarországon öt városban adtak hangversenyeket, köztük Békéscsabán is. Mostani szereplésükre a Zrenjanin, Arad és Békés megye közötti kulturális együttműködés keretében került sor. Reméljük, nem kell sokáig vámunk legközelebbi vendégszereplésükre. Juhász János
