Békés Megyei Hírlap, 1991. július (46. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-31 / 178. szám
& 1991. július 31., szerda ^KÉKÉS MEGYEI HÍRLAP A Pintér Művek titka: Olcsóbban jobbat, mint mások Mit néz a gázszerelő 4-500 forintért? Pintér ./óz.ve/’keceli vállalkozót talán a Békés megyeieknek sem kell bemutatni. Energikus- sága, célratörése révén sikerült áttörnie azokat a mesterséges falakat, amelyek kezdetben körbevették őt és üzemét. Azon kevés vállalkozók közé tartozik, akik az iparba fektették be pénzüket. Július 12-ei itt jártakor készült vele a következő beszélgetés. — Pintér úr! A mai magyar vállalkozók nagy része a kereskedelemből, a szolgáltatásból próbál megélni. Ön nem. Miért van ez? — Két oka is van, hogy miért, az ún. harmadik szektor a vonzó manapság. Egyrészt itt lehet a leggyorsabban megforgatni a pénzt. Kevesebb állóeszköz szükséges, kisebb tőkével bele lehet vágni. Nem kell arra várni, hogy az elvetett termést learassák, a terméket legyártsák. Kevesebb tényezőtől függ a vállalkozás. Másrészt nem annyira dokumentált, könnyebb megtalálni a kiskapukat. A másik két szektorban ez másként van. Tíz malacból nem lehet nyolcat vagy tizenkettőt nevelni, s öt gépre való alkatrészből sem lehet négyet vagy hatot összeszerelni. Ekkor ugyanis rögtön jön a kérdés, hol a többi vagy mit spóroltak ki belőle. Én szeretem a kihívásokat, ezért vágtam bele. Ma, amikor előtérbe került a földművelés kérdése nem lehetünk közömbösek a növényvédelemmel szemben. Az Országos Növényvédelmi Mérnöki Kamara megalakulását — amelyet sorra követtek a megyei szervezetek — 1991 tavaszától számíthatjuk. A Békés megyei szervezet szakmai alelnökét, Gyüre Andrást, a mezőkovácsházi termelőszövetkezet növényvédelmi mérnökét kérdeztük meg az érdekvédelmi munka részleteiről. — Mi tette szükségessé a kamarák megalakítását? — Szervezett növényvédelemről 1964 óta beszélhetünk. Fiatal szakterületről, tudományágról van szó, ahol rövid idő alatt mérhető jelentős fejlődés. A szakmérnökök ez idáig egzisztenciálisan sehol nem szá— Ön szerint mikor vándorol át a harmadik szektorban lévő magyar tőke a termelőágazatokba? *—*— Ennek több feltétele van. Stabilizálódni kell állami szinten a dolgoknak, egyértelmű feltételrendszert kell kidolgozni. Mindenképpen csökkenni kell a banki kamatoknak, hiszen nincs olyan termelőmunka, amely 35- 40%-os nyereséget lenne képes produkálni. A kereskedelem, a szolgáltatás ellenőrzésére is nagyobb gondot kell fordítani. Le kell tisztulni az ellenőrzési folyamatoknak. Nem utolsósorban pedig jobban és olcsóbban kell dolgozni, mint nyugaton. — Az ön cége elsősorban német kapcsolatokkal rendelkezik. Mennyire általános ez a magyar gazdaságban? Németországon keresztül vezet az utunk Európába ? — Az tény, hogy a német kapcsolat fontos, de nem elsőrendű. A gyáraknak, a vállalatoknak minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy betörjenek a nyugati piacra, s benn is maradjanak. Ez utóbbi legalább olyan nehéz és fontos. Ugyanakkor nem szabad elfeledkezni a keleti piacról sem, hiszen hatalmas felvevő képességű. De mióta konvertibilis az elszámolásunk a Szovjetunióval, azóta a szovjet partner mélyen elgondolkodik onthattak érdekvédelemre. A politikai és gazdasági átalakulással pedig előtérbe kerülnek a környezetvédelmi problémák. — Milyen célkitűzéseik vannak? — A kialakult struktúra — így maga a mérnök is — a nagyüzemi gazdálkodáshoz kapcsolódik. Ezzel szemben komoly háztáji, kisüzemi termelés kezdődött, amelyre a korszerű növényvédelem még nem terjedt ki. A gazdasági átalakulással az elméleti tudás nem sajátítható ki csak nagyüzemi szinten. Meg kell teremteni az élelmiszer-termelés teljes vertikumában a növényvédelemmel kapcsolatos szakszerű irányítást. A jelenlegi, 80 órás tanfolyammal megszerezhető Zöld könyv, amely feljogosít komoly hatású vegyszerek használatára is, tuazon, hogy a nem sokkal drágább, de többnyire sokkal jobb nyugati termékeket vásárolja. Tehát nem szabad Németországra vagy a Szovjetunióra koncentrálni, hiszen minden piacon egymás versenytársai vagyunk. Egy a fontos, minden esetben olcsóbban kell előállítani a legalább annyira jó, ha nem jobb termékeket, mint azt mások teszik. . — Pintér úr, önnek milyen a kapcsolata az önkormányzattal Kecelen? Egyáltalán mit várhat, kérhet egymástól az önkormányzat és a vállalkozó? — Addig, amíg valaki nem tett be semmit a kosárba, nem is vehet ki onnan. Én lokálpatrióta vagyok, s szerintem a vállalkozóknak azoknak kell lenniük. Nem csak magukra, a városukra, falujukra is gondolniuk kell. Ebben az esetben ugyanezt visz- szafele is elvárhatják. Ehhez azonban szükséges, hogy az önkormányzat is érezze ezt a partneri viszonyt, neki is megérje a kapcsolat. Akár azért, mert több munkahely létesül, akár azért, mert az infrastruktúrára kell kevesebbet költenie. A legfontosabb, hogy az esetleg keletkező konfliktusokat higgadtan kezeljék mindkét oldalról. — Köszönöm a beszélgetést. M. Z. lajdonképpen a szakma megcsúfolását jelenti. Nem szabad, hogy a jövőben ez legyen a tendencia. A kamara elsődleges célja a helyes módszerek elfogadtatása, elterjesztése. Magyarországon több mint 600 féle növényvédő szert forgalmaznak, melynek jelentős része szakirányítással használható nagyüzemi szer. A fennmaradó rész a feltételes és a szabadforgalmú szerek — tehát könnyű hozzájutni. A felhasználás azonban ellentéteket tükröz. A kamara egyik állásfoglalása: először legyen a növényvédelmi szakmérnök, másodszor a növényvédő szer és a kettő kapcsolata határozza meg a kategóriákat. — Mit jelent ez a gyakorlatban? — Legyenek olyan szerek, amelyek a mérnök szaktanács- adására vásárolhatók és olyanok, amelyek szabadon (ez utóbbiak a természetes alapanyagú, hagyományos szerek). Az ember- és állatgyógyászathoz hasonlítva ezek úgynevezett receptre vagy recept nélkül vásárolható „növényorvossáSzékely góbéságok Ügyvédhez megy a székely. — Elmondom a dolgot, doktor úr, de csak úgy vállalja el, ha biztos benne, hogy megnyeri a pert! Az ügyvéd, aki régóta ismerőse a kliensnek, biztatja: — Mondjon el mindent, István bácsi! Az öreg elmond mindent, az ügyvéd arca felragyog:-—Tiszta ügy ez, István gazda —szól a végén—, ezt a pert nem lehet elveszíteni. A góbé feláll, veszi a kalapját: — Hát akkor isten áldja!... Már megyek is... Mert amit elmeséltem, az az ellenfelem panasza, nem az enyém! * Lakodalomban mondja a násznagy a köszöntőt: — Éljetek boldogan, kedves fiatalok! Süssön rátok a boldogság napja, éppúgy, mint szedetett szüléitekre! Az egyik székely csendesen megjegyzi: —Na, akkor ezek sem fognak napszúrást kapni! * Disznóöléskor Csíkban szokás, hogy a falu bírójának kóstolót küldenek. Egy alkalommal beállít egy kislány a bíróhoz, hozza a kóstolót. A bíró maga is csodálkozik a bőkezűségen, meg is kérdi a lánytól, hogy miért hozott neki ennyi mindent. — Mondta is édesapám anyámnak, hogy miért küld eny- nyi jó falaltot, mire édesanyám azt felelte, hogy hagyja kend, szükségünk lehet még nekünk arra a vén gazemberre! gok”, amelyeket a növényvédős mérnök írhatna csak fel. Ha mégsem így történik, akkor a nagyüzemek átalakulásával növényvédős mérnökre sem lesz szükség. Tudomásom szerint növelni akarják a feltételes áruk forgalmát, ami a szaktanácsadás szükségességét kérdőjelezi meg. A kisgazdaságokban el- burjánzana a szakszerűtlen vegyszerfelhasználás, következésképpen olyan termékek jelennének meg, amelyek az igényes nyugat-európai piacon, termékeink eladhatóságát nézve, hátrányos helyzetet teremtene. — Mi ezek megelőzésében a kamara szerepe? — Egzisztenciálisan a mérnökök védelme, környezetünket és a humán egészségügyet figyelembe véve pedig a szaktanácsadás bevezetése. Ennek sarkalatos pontja az új növényvédő szerek forgalmazásának szabályozása és az új növényvédelmi törvény megalkotása. Ebben szeretne a kamara részt venni, javaslatokkal szolgálni, valamint a szaktanács- adás rendszerében etikai, szakmai felügyeletet vállalni. H. M. Akik valamikor bekötötték a házukba, lakásukba a gázt vagy ilyen helyre költöztek, meglepve tapasztalják, hogy ötévenként — bár ők nem hívják — megjelenik egy szerelő, szösz- mötöl valamit a gázkészülékeknél, kifizettet pár száz forintot, majd távozik. Újabb öt év múlva mindez ismét megtörténik. Erdei Rezsőtől, a Dégáz Békés megyei területigazgatójától próbáltam választ kapni az ezzel kapcsolatos kérdéseimre. — Tulajdonképpen miért történik mindez? Hogyan állapítják meg a fizetendő összeget, amely sok esetben eltérő? — A gázenergiáról szóló törvény, illetve a kiegészítő miniszteri rendelkezéseik köteleznek minket arra, hogy ötévenként minden fogyasztónál végre kell hajtani a készülékek ellenőrzését. Ennek díját az árhatóság állapítja meg, s ez a fogyasztót terheli. A díj egy része a munka elvégzéséhez műszakilag szükséges normaidő, szorozva a rezsiórabérrel. A fizetendő ösz- szeg másik részét a kiszállási díj teszi ki, amely telephelyen — például Békéscsabán— 100 forint, telephelyen kívül — például Ecsegfalván—150 forint.-—Értesítik előre a fogyasztó- kat, hogy számítsanak a szerelő megjelenésére? —Először nem, a szerelő személyesen megy ki. Ha nem talál otthon senkit, otthagy egy formanyomtatványt, hogy mely napon keresi fel legközelebb az illetőt. Ez általában egy-két héten belül következik be ismét. Ha a fogyasztó szándékosan akadályozza az ellenőrzés elvégzését, tízezer forint pénzbírsággal sújtható, bár ezt nem szívesen alkalmazzuk. A készülő új gáztörvényben mi szeretnénk, ha mindez úgy lenne szabályozva, mint a gépjárművek kötelező műszaki ellenőrzése. Amennyiben a fogyasztó nem vizsgáltatja meg készülékét, kikapcsoljuk a fogyasztásból egy bizonyos türelmi idő után. — Nem lehetne ezt az összeget máshogy kifizetni? Esetleg a gázszámlába beépíteni? — Tény, hogy manapság sok helyen okoz problémát 400— 500 forint egyösszegű, hirtelen kifizetése. Mi is igyekszünk alkalmazkodni, hiszen a befizetést háromféleképpen lehet végrehajtani. Vagy a helyszínen a szerelőnél, vagy a Kétegyházi úton munkaidőben a pénztárnál, vagy rózsaszín postai csekken, amit a szerelőtől kapnak. Egyetlen ok miatt nem lehet ezt az összeget beépíteni a gázszámlába. Ez a tevékenység ugyanis áfa-köteles, míg a gázszolgáltatás nem, és így pénzügyileg keveredne a kettő. -m — n Hogyan vállalhat a külföldi munkát Norvégiában? A norvég kormány 1975. február 1 -jei hatállyal a hazai munkaerő- piac érdekében elrendelte, hogy a külföldiek általában ne vállalhassanak munkát. Ez azt jelenti, hogy a svéd, dán, finn és izlandi állampolgárok kivételével külföldi nem kaphat munkavállalási engedélyt. Azért kivételek is vannak. A munka- és foglalkozatási tilalom nem érinti azokat, akikre Norvégiában nagy szükség van, de nincs belőlük elég. így például a szakképzett erőket — betegápolókat, hotelszemélyzetet, olvasztó kohókban, öntödékben, nyomdában dolgozókat, néha pedig az építészeket — várják. Kivételek a tudósok, művészek, zenészek, valamint azok is, akiknek házastársa és gyermekei norvég állapolgárok. Nem vonatkozik a szigorítás a családokban alkalmazott gyermekgondozókra és a nyári vakáció alatt diákcsere keretében parasztgazdaságokban dolgozó fiatalokra sem. Az a külföldi, aki Norvégiában szeretne dolgozni, a beutazás előtt szerezzen be vízumot a norvég nagykövetségtől. Ehhez a kinti munkaadótól igazolást kell bemutatnia, együtt a tartózkodási és munkavállalási kérelemmel. A hivatalos döntésről a pályázót a nagykövetség írásban értesíti. Az értesítést az útlevéllel együtt megérkezéskor be kell mutatni. A helyi rendőrségen hét napon belül köteles a külföldi munkavállaló bejelentkezni. A külföldiek munkafeltételeit, főleg a bért, kollektív szerződés rögzíti. A felsőfokú végzettségűek nem egyszer kevesebbet keresnek a szakmunkásoknál. Ferenczy-Europress Növényvédelmi Mérnöki Kamara alakult Veszélyben a szervezett növényvédelem
