Békés Megyei Hírlap, 1991. július (46. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-31 / 178. szám

1991. július 31., szerda MEZŐBERÉNY ÉS KÖRNYÉKE Köröstarcsai pillanatfelvétel Többségben a függetlenek —A falu népe igazi elfoglalt­ságot talált nekem — vág be­szélgetésünk közepébe Somodi György, Csárdaszállás polgár- mestere. Tekintetem bizonyos érthetetlenséget tükrözhetett, mert nyomban folytatja is: — Tudtomon kívül jelöltek. Úgy történt, hogy a helyhatósági vá­lasztások időszakában munka­helyemre kitelefonáltak, hogy már összegyűlt a szükséges ko­pogtatócédula, eszem ágába ne jusson meggondolni a dolgot. Aztán függetlenként nyertem. Nem tartottam kortcsbeszéde- ket. Hát, szóval így lettem a falu tiszteletdíjas polgármestere... — 5 ráadásul még csak nem is e vidék szülötte. — Borsodi származású va­gyok, 1951-ben végeztem a szarvasi mezőgazdasági felső­fokú technikumban. Az akkori Csárdaszállási Állami Gazda­ságba kaptam meg kinevezése­met. A falu ebben az időben még nem volt önálló, nagyon jól emlékszem: a vonatról leszállva köröstarcsai tanyák felirat volt az állomáson. A település 1952- ben lett önálló. A községben te­lepedtem le, az állami gazdaság volt az egyetlen munkahelyem, innen is vonultam nyugdíjba. — Akkor ismerik a község­ben... — Az állami gazdaságban csaknem negyven évet húztam le, sok falubeli kereste, ill. keresi most is ott a kenyerét, sok család ezernyi szállal kapcsolódik hoz­zá. Igaz, egyesekben felvetődött a gondolat, hogy legyen ismét önálló a település. Végül is a többség elvetette ezt a kérdést, s az élet igazolta: jól döntöttünk, amikor megmaradtunk Mező­be rény társközségeként. Talál­koztam is azóta olyan polgár- mesterekkel, akik elmondták: amikor önállók lettek nagyon örültek, de a gondok csak ezután jöttek. Mi megmaradtunk társ­községnek, ami számunkra csak előny: naponta jár ki hozzánk az orvos, hetente egyszer van a fa­luban szakorvosi rendelés, s ezen felül egy sor alapellátás­ban, szolgáltatásban támaszunk a város. — Az ön számára nem isme­retlen az önkormányzati munka. — Korábban jómagam há­rom cikluson át voltam tanács­tag, de a 8 tagú önkormányzat­ban is vannak, akik tapasztala­tokkal rendelkeznek. Hat füg­getlen és két MDF-es tag alkotja az önkormányzati testületet, va­lamennyien a lakossági érdeke­ket képviselik, csak azokat vesszük figyelembe, így aztán nálunk nincsenek pártvíszá- lyok. —Legfontosabb feladatok! — Van egy kis megtakarított pénzünk, amit a Jókai utca szi­lárd burkolatú kiépítésére sze­retnénk fordítani. Így ott újabb 6-7 házhelyet tudnánk kialakíta­ni, elkészültével eléljük: Csár­daszálláson minden utca szilárd burkolatú lesz. Múzeum lesz a Koller-házból Mezőberényben, a néhai Kol­ler cukrászcsalád.egykori, Gyo­mai út 23. sz. alatti házában lelt otthonra a helytörténeti gyűjte­mény. Mint Cservenák Pál Miklós polgármestertől megtud­tuk a városi önkormányzat 12 millió forintért vásárolta meg az ingatlant, s csaknem enynyíért hozták rendbe az Aranykalász Tsz építői, mely munkát ver­senytárgyaláson nyerték cl. Az épület műszaki átadására a na­pokban került sor, s rövidesen a faipari szövetkezet kivitelezé­sében elkészülnek a múzeum berendezései, tárlói. Az 5 kiállítóhelyiségbőí ket­tőben rendezik be — főként Hentz Lajos hagyatékára ala­pozva —a háromnyelvű telepü­lés népi kultúráját, népművésze­tét bemutató kiállítást, érzékel­tetve annak történelmi hátterét is, a település tagoltsága szerint. Ugyancsak két kíálíítóterem- ben kap helyet és tárják az ér­deklődők elé a település műve­lődéstörténetének azt a részét, amely az 1802 óta létező gimná­ziumhoz, majd pedig Petőfi Sándorhoz és az általa összefo­gott. szellemét továbbvivő me- zőberényi baráti körhöz kötő­dött. A Petőfi család tagjaira — így Szendrey Júliára. Petőfi Ist­vánra és Petőfi Zoltánra — vo­natkozólag a Déi-Tiszánfúlra való kitekintéssel tárják a kö­zönség elé az emlékeket, mível Kecskemét és Debrecen között Mezőberény a legfontosabb emlékhely. A kiállítás részéhez kapcsolódik dr. Irányi István, gyűjteménye is. Az 5. kiáll ítótercmben rende­zik majd be a város tulajdonába** lévő szép paííkaberendezést,- kiegészítve azt az egészségügy kiemelkedő helyi személyisé­gének. Lux Jakabnak ént fékei­vel. Seriff lett az egykori pofonosztó Májusban volt egy esztendeje, hogy — eredetileg kísérleti jel­leggel megyénk három városá­ban, Gyomaendrődön, Sarkadon és Mezőberényben létrehozták a rendőrőrsöket, melyek ugyanúgy működnek, mint az önálló kapi­tányságok. Vezetőik, így Mór- Baranyai Gábor rendőr őrnagy is pályázat útján nyerte el hivatalá­nak vezetését, s lett a herényi őrs parancsnoka, vagyis a város se­riffje. ízlésesen berendezett, de nem hivalkodó irodáját festmé­nyek díszítik, s a falon bekeretez­ve függ néhány újságból kivágott sportfotó. — A magyar bajnokságon ké­szült, ugyanis egykoron a békés­csabai építők, kecskeméti fém­munkás és az orosházi üveggyár színeiben versenyeztem, első osztályú ökölvívó voltam. Jelen­leg is a megyei ökölvívó-szövet­ség elnöke vagyok — meséli, s rögtön egy sztorival is szolgál. — A sors fintora: kinevezésemet követően a legelső komolyabb csoportos bűnelkövető társaság lefülelésénél kiderült, hogy a bandának négy bokszoló is a tag­ja. Segédmotor-kerékpárokat, benzint loptak, gépkocsikat tör­tek fel. Szóval ez nem volt „barát­ságos” találkozó... A herényi rendőrőrs illetékes­ségi területe a városon túl kiterjed Csárdaszállásra és Köröstarcsára. A három település területén látják el a bűnügyi szolgálatot, a köz- rendvédelmi és az igazgatásren­dészeti feladatokat. Mindez együttesen azt jelenti, hogy illeté­kességi területükön elkövetett bűnügyek felderítése, megszakí­tása, feldolgozása, azok megelő­zése, a közlekedés és közrend el­lenőrzése, az állampolgárok sze­mélyi okmányokkal (személyi igazolvány-, útlevél-, gépjármű­ügyintézés) való ellátása is hely­ben történik.-— Milyen a három település közbiztonsága 7 — Mielőtt a statisztikai szá­mokat említeném, feltétlenül él kell mondanom: az őrs a korábbi KMB-s szervezettséggel szem­ben nagyobb, 23 tagú rendőri erőt képvisel, így a felderítés is haté­konyabb, s nem volt olyan na­gyobb szabású bűncselekmény, ahol ne lett volna meg a tettes. 1989-ben 124 bűncselekmény, tavaly 197, a mostani év első felé­ben 130 bűncselekmény vált is­mertté, aminek a 80%-a vagyon elleni. Vannak sorozatjellegű bűncselekmények is. Ezek közül a legnagyobbat éppen a közel­múltban lakossági segítséggel derítettük fel. Hat fiatalkorú két hónapon át a város telefonfülkéit fosztogatta és tette tönkre. 160 ezer forintos kárt okozva ezzel. Jellemző még a társaságra, hogy egyik tagjuk munkatársától lo­pott, hogy 18. születésnapját megünnepelje. Ugyancsak az elmúlt hónapban volt egy na­gyobb értékű rablás, elkövetői a szarvasi kollégák közreműködé­sével kerültek lakat alá. Ismereteink szerint a város közbiztonsága szilárdabbnak tű­nik, mint a megye más városai­ban, legalábbis az önkormányza­toktól ez jut vissza elöljáróinkhoz és. hozzánk. Amióta újra létezik az őrs, nagyobb a nyugalom, mint korábban volt. A szolgálatot úgy szervezzük, hogy állandóan van az utcán szolgálatos rendőr. Per­sze a létszámgondok bennünket sem kerülnek el. — Amikor kinevezték őrspa­rancsnoknak, mit tűzött ki célul, s ebből eddig mit sikerült megvaló­sítania? —Elképzeléseimet főbb vona­lakban sikerült megvalósítani. Polgárbarát rendőrséget szeret­nék, akihez az utca embere biza­lommal fordulhat, a lakosság szükség esetén számíthat segítsé­gükre. A törvénysértőkkel szem­ben következetesek és kérlelhe­tetlenek vagyunk. Véleményem szerint a lakosság az ilyen szelle­mű és szervezeti rendszerű ren­dőrséget elfogadta, jó és élő a kapcsolatunk az önkormányza­tokkal. Erre csak egy példát emlí­tek: a mezőberényi önkormány­zattól egy terepjáró gépkocsit kaptunk használatra — mondotta befejezésül a herényi őrsparancs­nok. A nyári hónapokban is érde­kes programot kínál a Kettős- Körös partján a Bodoki Ká­roly Vízügyi Múzeum Az oldalt készítette: Szekeres András ✓ Átalakításokkal A Mezőberényi 1. Számú Ál­talános Iskolában gyakran eláz­tak a nebulók. Még mielőtt vala­ki rosszra gondol, elmondjuk: meglehetősen sok gondot oko­zott a tíz éve épült lapostetős épület szigetelése, egy-egy ki­tartó esőzés után néhány emeleti terem úszott, olykor különféle vízgyűjtő edények társaságá­ban, vízcseppek aláfestő zenéje mellett folyt a tanítás, a sport- csarnok küzdőterén is nyomot hagyott az égi áldás. Nos, úgy tűnik ez, legalábbis a sportcsar­nok esetében már a múlté. Egy kétütemű átalakítás nyomán, olasz technológiával, 2,4 millió forintos költséggel, elkészült a sportcsarnok tetejének újraszi­getelése. A kivitelezők ígérik, ezzel a szigeteléssel nem lesz­nek gondok. Az iskola bővítésén viszont még javában dolgoznak az épí­tők. Á sportcsarnokhoz kapcso­lódó új öltözők építésével hat öltözője lesz a sportcentrumnak, s a szeptemberi tanévkezdésre két új tanteremmel is bővül a tanintézet Ez az átalakítás 5,4 millió forintba kerül. A második újabb tantermek ütem tanulmányterve is elké­szült: eszerint az iskola épülete magas tetőt kapna, ami a kör­nyezetbe jobban illenék, ugyan­akkor a beázások teljesen meg- szüntethetók. s további belső átcsoportosításokkal —elsősor­ban a nyelvoktatást és a számító- gépes képzést segítő — újabb tantermek alakíthatók ki. Pénztelenség és bizonytalanság Öt taggal alakult meg a Csár­daszállási Agrokémiai Közke­reseti Társaság, melynek legna­gyobb aranyban, 60%-os rész­aránnyal tagja a helyi Petőfi téesz. Korábban olyan elképze­lésekkel hozták létre az agroké­miai telepet, hogy az alapítókon túl más környező mezőgazdasá­gi üzemeket is ellátnak majd műtragyaféfékkel. Az idei kép ellentmond az eredeti elképzelé­seknek, pang az üzlet. — Pénztelenség, bizonyta­lanság jellemzi a mezőgazdásá­got. senki sem tudja, hogy azt a földterületet, amit ma műtrágyá­val megszór, jövőre ki is hasz­nálja. Az idén a tulajdonosok is az említettek miatt alig vásárol­tak műtrágyát — magyarázza kesernyésen Püski Lajos tsz-el- nök. majd megtoldja; — Az ed­digi forgalmunk zöme a bér- és átmenő tárolásból származik, a nagy nyári kálium- és foszfor- felhasználások is minden jel szerint elmaradnak. A korábbi esztendőkben évente legkevesebb háromezer vagon, a csúcsidőszakban 3606 vagon műtrágyát forgalmaztak. A telep ilyen jellegű kereskedel­mi tevékenysége még nem sor­vadt el. de az itt dolgozók egy része, — remélhetőleg csak át­menetileg — munkanélküliség­re kényszerült. A tulajdonos közős gazdaságok, keresik a pro­filbővítés. egy esetleges profil- váltásra vafó átállás lehetőségét m ind a szabadtéri, m i nd pedig a zárt tárolást illetően. Az már biz­tosnak tűnik: ősztől a szabadtéri tárolót cukorrépa berakodására használják majd,3 kiépített ipar- ■»ágáíwiiyaf a szilárd fewkofatfá tóroíó1 kitűnőért megfelel, ltjen tevés mwtrÉgya st tefepew még mm

Next

/
Thumbnails
Contents