Békés Megyei Hírlap, 1991. július (46. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-01 / 152. szám
KÖRKÉP 1991. július 1., hétfő e Megkondultak a harangok Ünnepi megemlékezésekkel telt el a hét vége országszerte, így megyénkben is. Istentiszteletet tartottak Galyatetőn, harangzúgással és népünnepéllyel emlékeztek meg számos településen június 30-áról, függetlenné válásunk napjáról. A szovjet csapatok végső kivonásának dátumát köszöntő rendezvényeken részt vettek a kormány tagjai, Antall József miniszterelnök Somlóvásárhelyen, Göncz Árpád köztársasági elnök Somogyvárott, Szabad György, az Országgyűlés elnöke Szombathelyen mondott ünnepi beszédet. „Szabadnap” Békésszentandráson A magyar függetlenség tiszteletére szombaton Békés megye szabaddemokratái „Szabadnap” címmel juniálist rendeztek Békésszentandráson. A Holt-Körös festői szépségű környezetében tartott találkozó házigazdái tisztét a helyi SZDSZ- szervezete, dr. Futaki Géza országgyűlési képviselő, valamint Danis László megyei szervező vállalta magára. „Búcsúzzunk szépen Iván” — hirdette egy kihúzott transzparens a sportpálya bejáratánál. A környéken már reggeltől bazárosok, vásározók sorakoztak fel. Sok résztvevő nosztalgiából a ’70-es és ’80-as évek legendás baráti szerveződésének, a „Névteleneknek” pólóját öltötte magára. Nem véletlenül, hisz’ ez a név akkoriban a néma ellenállás jeleként sok fejtörést okozott a helyi politikai vezetőknek. A hűvösre fordult időjárás miatt a kötetlen családi programok csak déltájban kezdődtek. Ki-ki kedve és pénztárcája szerint tölthette idejét csónakázással, sétahajózással vagy súlylökőverseny- nyel. Aki időközben megéhezett, válogathatott a bográcsokban fövő, hamisítatlan alföldi birkapaprikás, marhapörkölt és a lacikonyhák egyéb finomságai között. Később kötélhúzóversenyt, tombolát és futballmecs- cset is tartottak. Kora estére a nap is kisütött, így minden feltétele előállt a hajnalig tartó vidám utcabálnak. —Mit jelent számukra 1991. Orosháza város önkormányzata egész napos ünnepi programra hívta a lakosságot. Hajúnius 30-a? — kérdeztük a találkozón jelen lévő vezető SZDSZ-személyiségeket? Magyar Bálint SZDSZ-ügy- vívő, országgyűlési képviselő: — Ez az első alkalom a magyar történelemben, amikor békés úton született meg hazánk függetlensége. Az ünnepet minden részében a kölcsönös megértés és megbecsülés jegyében kell megélnünk. Véleményem szerint ez a nap az új típusú szovjet—magyar kapcsolatok kezdetévé, a szovjet—magyar barátság napjává is válhat. Hódosán Róza országgyűlési képviselő, az országos tanács tagja: — Alapvetően optimista alkat vagyok, de sohasem gondoltam volna, hogy megérem ezt a mai napot. Jó együtt lenni a hasonló gondolkodású emberekkel. Ne felejtsük, hogy egy lassú történelmi folyamat és nem egy gyors forradalmi átalakulás része ez a nap. Dr. Pelcsinszki Boleszláv országgyűlési képviselő: — Amellett, hogy nagyon örvendetes ténynek tartom a szovjet kivonulást, el kell mondanom, a jelenlétük az utóbbi időben már kevésbé zavart. Nem szóltak bele a rendszerváltásba, és új társadalmi berendezkedésünkbe sem. Azt kívánom a hazatérő szovjet katonáknak, hogy otthon ők is hasonló szellemben tudják tovább folytatni a demokratikus átalakítást. Szenes János zánk teljes felszabadulásának és a szovjet csapatok kivonulásának tegnapi ünnepsége két helyszínen bonyolódott le. Már kora reggel, 7 órakor Rákóczite- lepen Kunstár Pál pilóta és segítőtársai hőlégballon-bemutatót szerettek volna tartani, ám a szeszélyes időjárás, az erős szél megakadályozta őket abban, hogy ilyen látvánnyal szórakoztassák a nézőket. Elmaradt a hőlégballon felszentelése is, amelyet Gyarmati István evangélikus lelkész vállalt magára. Nem maradtak azonban látványosság híján sem az orosháziak, sem a rákóczitelepiek. Mindkét helyszínen, Orosházán az Eötvös Téri Általános Iskola előtti szabad területen színpompás kirakodóvásár, bazársorok és mutatványosok segítettek szülőknek és gyerekeknek egyaránt a pénzük elköltésében. A délelőtti program jó hangulatban telt el. Rákóczitelepen, a sportpályán Rózsa Imre bácsi két bográcsban főzte az ízletes birkapörköltet az éhes szájak legnagyobb örömére. Ugyanitt lánchinta, céllövölde, fagylalto- sok, cukorkaárusok várták a fiatalokat. Az apróságok pónilovas kocsikázásra is benevezhettek. 13-tól 14 óráig tartott az ünnepi harangozás és a hálaadó liturgia. Rákóczitelepen Éliás Ferenc gondnok rántotta meg először a harang kötelét, majd sorra adták kézről kézre a kötél végét a harangozni szándékozóknak. A két legfiatalabb, Albert Henrietta ötödik osztályos és Éliás István negyedik osztályos tanuló volt. A délutáni ünnepség a belvárosban és a külterületen is a sport- és kulturális események sorával kezdődött, majd délután dr. Gulyás Mihály polgármester mondott ünnepi köszöntőt, a Petőfi Művelődési Központban pedig a hat parlamenti párt egy- egy országgyűlési képviselője nyilvános vitafórumot tartott. (Az itt elhangzottakra holnapi lapszámunkban térünk vissza.) P.J. „Miénk itt a tér...” A helyi ügyeket helyben kell intézni Dr. Surján László Battonyán Mint arról korábban hírt adtunk, a hét végén dr. Surján László Battonyára látogatott. A népjóléti minisztert a körzet országgyűlési képviselője, dr. Remport Katalin hívta meg. A „nagyvizittől” a helyi lakosok egy része azt várta, hogy most majd a miniszter kibogozza az egészségügy Battonyán meglehetősen összekuszált szálait. Dr. Surján László azonban már megérkezésekor hangsúlyozta: a helyi ügyeket helyben kell megoldani. Az egészségügyi dolgozók és a város vezetése más okból tekintett várakozással a miniszteri látogatás elé. Battonyán tavaly ősszel megszervezték a hét végi orvosi ügyeletet, de a társadalombiztosítástól — mindmáig — erre egyetlen fillért sem kapott a város. Dr. Surján László válasza: ebben az ügyben szívesen fogadna egy levelei a polgármesteri hivataltól. A fenti kérdések megbeszélésére a látogatás legelején nyílt lehetőség, miközben a vendégek megtekintették a város rendelőintézetét. A harmincperces „akklimatizálódás” után a népjóléti miniszter lakossági fórumon találkozott a battonyaiakkal. Több mint egyórás beszédében méltatta a hazánkban lezajlott politikai változásokat, üdvözölte a KGST megszűnését és a szovjet csapatok kivonulását. Adyra utalva kifejtette: bilincses iskola volt az, amit népünk az elmúlt negyven évben végigjárt. De vajon tudtunk-e tanulni belőle? Annyiféle indulat van most az országban, ráadásul mindenki másfele akar menni. Ha a szekeret a lovak ellentétes irányba húzzák,’ nem mozdul el, vagy legalábbis nem lesz benne köBefejeződött a Magyar Reformátusok II. Világtalálkozója Istentisztelettel zárult a Magyar Reformátusok II. Világtalálkozója Zánkán, az egykori úttörővárosban, amely az I. Magyar Református Ifjúsági Világ- találkozónak is színtere volt. Ötvenhárom éves szünet után rendezhettek, újra világtalálkozót a magyar reformátusok június 21—30-a között. A tíz napig tartó eseménysorozaton mintegy százezer református vett részt a világ negyven országából. Érkeztek hazánkba Jci- sebbségi sorban élő magyar reformátusok — Erdélyből, Szlovákiából, Jugoszláviából és Kárpátaljáról—valamint diaszpórákban élő hívók Nyugat-Eu- rópából és a tengerentúlról. A találkozó legrangosabb eseményei Budapesten és Debrecenben zajlottak, de Kecskemét, Pápa, Cegléd és Sárospatak is otthont adott összejöveteleknek. A fővárosi megnyitón Göncz Árpád köztársasági elnök mondott beszédet, a debreceni ünnepi istentiszteleten pedig — ahol 200 palástos lelkész osztott úrvacsorát — Antall József miniszterelnök és Tőkés László püspök köszöntötte a résztvevőket. A világtalálkozó talán legjelentősebb eseménye a Magyar Reformátusok Világ- szövetségének megalakulása volt. A világtalálkozón többek között: tudományos szimpóziumokat, egyházzenészek találkozóját, öregdiák- és presbiter- összejövetelt, református ifjúsági és cserkésztalálkozót is rendeztek. Amerikai vendégek a klubban Közgazdászok, vállalkozók a tagjai a békéscsabai ifjúsági ház gazdasági klubjának, melynek az elmúlt napokban két amerikai vendége volt: Dujmovic Nicholas, az Egyesült Államok magyarországi nagykövetségének másodtitkára, valamint John Francis Concannon ezredes, katonai attasé. A szakemberek a beszélgetés során elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy Magyarországnak meg kell-e elégednie a Szovjetuniót Amerikával összekötő híd szerepével, vagy számíthatunk jelentős amerikai tőkebefektetésekre? A vendégek úgy vélték, hogy hazánk gazdasági lehetőségeit nem szabad alábecsülni, hiszen a nyugati világ nagy megbecsüléssel tekint e kis közép-európai országra, amely élenjár a demokratikus változásokban. Szó esett arról, hogy amerikai szemmel nézve a gazdaság melyik ágában rejlenek nálunk nagy lehetőségek; a forint konvertibilitásáról, a profitérdekeltségről, a főváros és a vidék eltérő lehetőségeiről. Többen kérdezték, hogyan tehetnének szert a békéscsabai vállalkozók tengerentúli kapcsolatokra? Sok új gondolatot adó volt ez a kötetlen beszélgetés, melyet a tervek szerint több hasonló rendezvény követ majd a gazdasági klubban. g. k. Háromszáz éves Abasár Kmléktáblát avattak vasárnap a Heves megyei Abasár községben a faluban szolgált plébánosok és szerzetesek emlékére, a település fennállásának 300. évfordulója alkalmából. A katolikus plébánia falán elhelyezett emléktáblát Tőkés László nagyváradi református püspök avatta fel. „AKI VISZONOZZA A GYŰLÖLETET, AZ LE- GYŐZETETT.” Ancsel Éva szönet. El kell döntenünk, hogy merre akarunk menni. Előadása további részében dr. Surján László nehéz gazdasági helyzetünket ecsetelve utalt az államadósság mértékére. Mennyi ez? — kérdezte. Annyi, mint a második világháborús veszteségünk. Magyarország annyit vesztett a második világháborún, mint az elmúlt évtizedek gazdaságpolitikáján. Ez a nép ebben az évszázadban tehát harmadszor szenvedett világháborús veszteséget. Beszédét dr. Surján László a következőkkel zárta: „Egy nehéz munkát könyörgő és kényszerítő politika lehet, hogy sírba visz egy kormányt, de előbbre viszi az országot. Mi ezt vállaltuk, és ehhez kérjük továbbra is a támogatásukat.” A tetszéssel fogadott beszéd után a hallgatóság soraiból né- hányan kérdést intéztek dr. Surján Lászlóhoz, illetve dr. Remport Katalinhoz. A kérdése^ többségében egyéni sérelmek fogalmazódtak meg, ezekre érdemben a vendégek nem tudtak válaszolni. Az egyetlen „helyénvaló” kérdést Rácz Istvánná tette fel: Hogyan kívánja a kormány csökkenteni vagy megszüntetni a fiatalok munkanélküliségét? A kérdezőt nem nyugtatta meg a miniszternek a kormány álláspontjával egyező válasza, ezért tüntetőén elhagyta a termet. A fórum után a vendégek istentiszteleten vettek részt a római katolikus templomban, Dusik Péter apátplébános vendégei voltak. Ménesi György A képviselők mérlege 7. Pesszimista vagyok! Sorozatunkban a Békés megyei országgyűlési képviselők nyilatkoznak arról, hogyan értékelik az elmúlt egy esztdídőt. Nem jó a közérzetem a Parlamentben — kezdi monológját dr. Futaki Géza, Békés megye szabaddemokrata képviselője.-— Nem jó, mert az embernek kell, hogy sikerélménye legyen ahhoz, hogy jókedvű lehessen. Olyan a szituáció, hogy a kormányzati többség kénye-kedve szerint mindent át tud hajszolni a Parlamenten, kivéve természetesen azt a néhány kétharmados törvényt, amihez mi is kellünk. Ennek következtében számtalan az olyan törvényjavaslat, határozati javaslat, módosító indítvány, ami nagyban segíthette volna a törvények minőségét, segíthette volna a kormány, a magyar gazdaság működését. De hát az ellenzék véleményét nem fogadta el, nem vette figyelembe a többség. Azt az időszakot éljük, amikor az ellenzék ugyan hallathatja a hangját, de komoly befolyással nincs az eseményekre. Ez számomra kiábrándító és elkeserítő. Tudom, hogy az európai parlamentekben így van, és minden ellenzéknek ez a sorsa. Ennek ellenére, a mi szűkös eszközeinkkel megpróbálunk indítványokat, módosításokat elfogadtatni. Magam is interpelláltam, kérdést tettem fel minisztereknek, módosító indíványokat javasoltam, főleg a megyét érintő ügyekben. Sikerült például a Békés Megyei Közúti Igazgatóság önállóvá válását elintézni és ezzel egy folyamatot elindítani az országban. Volt persze kudarc is. Megszállottan támadjuk Pelcsinszki Boleszláv képviselőtársammal a földművelésügyi minisztert. Az országban olyan nagy mennyiségű eladatlan sertésállomány. halmozódott fel, hogy a termelőknek jelent több milliárdos kárt. amit az államkassza, a költségvetés meg sem érez. Az állattartók pedig elveszítik a termelési kedvüket, ami a jövő évi és a két év múlva esedékes húsárakra lesz kedvezőtlen kihatással. Ebben az ügyben már tavaly óta állandóan interpellálunk, exportpiacot is igyekeztünk szerezni nagy tételre, de a minisztérium nem volt hajlandó megadni azokat a feltételeket, amelyek szükségesek lennének. Most, amikor látják a vészhelyzetet, hajlanak arra, hogy engedjenek. Ügy tűnik viszont. hogy késő, és még többe kerül megmenteni a helyzetet. Magyarországon ma olyan mély ideológiai ellentét van ember és ember, népcsoportok és kisebbségek között, hogy ez komoly hatással lehet az ország jövőjére nézve. Legkiválóbb példa az a gőgös kormányzati felhang, ami számtalan esetben hallható akár a Parlamentben, akár a sajtóban. Pesszimizmusom nem véletlen. Vajon képes- e a társadalom egységesen fellépni, mint Svájcban, Svédországban, vagy akár Németországban? Vajon mennyire lesz átkos a hagyomány, a széthúzás, amely évszázadokon keresztül tapasztalható? Ha ezek az ellentétek nem lennének, akkor bátran, kockázat nélkül elfogadhatná a kormány a segítő jobbot, és akkor nem félkézzel kellene kihúzni az országot a válságból. Lejegyezte: B. V.
