Békés Megyei Hírlap, 1991. július (46. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-15 / 164. szám
KÖRKÉP 1991. július 15., hétfő Két történet öt felvonásban Július 18-án: A Mórok bemutatója Gyulán Székely János erdélyi drámaíró alkotásai már több alkalommal szerepeltek a Gyulai Várszínház programján. Legutóbb az a gondolat foglalkoztatta az írót, lehet-e eredménye annak, ha valaki megalkuszik önmagával. A kérdésre egy öt felvo- násos színművel válaszolt, amelyben a mór nép és az erdélyi magyarság sorsát állítja párhuzamba. A viszonylag nem túl hosszú (kétórás) előadás két történelmi epizódot mutat be. Husszein, a mór egyetem tanára önként keresztelkedik meg, ám hiába a megalkuvás, népe nem menekülhet. A másik történet évszázadokkal később játszódik, az 1950-es évek második felében. Szabédi László, a kolozsvári egyetem tanára minden erejével küzd az erőszakos elrománosítással szemben, ám a hatalom kemény megpróbáltatások elé állítja, még a „beszervezési” kísérlettől sem riadnak vissza. Szabédi öngyilkos lesz, csakúgy, mint a mór egyetem tanára. Vagyis a tudatosan vállalt önfeláldozással, önmagunk feladásával nem menthető meg egy közösség, mindez nem járható út. A Gyulai Várszínházban július 18-án bemutatásra kerülő Mórok című színdarabról ennyit tudhattam meg előzetesképpen Tompa Gábor kolozsvári rendezőtől. — Mi az oka, hogy épp a Mórokat és épp itt Gyulán rendezi? — faggatom tovább. — Bármilyen nehéz időket éltünk, mindig én választottam ki, milyen darabot akarok megrendezni. Ez most kivétel, hiszen erre a gyulaiak kértek fel. Hogy miért épp a Mórokra? Mert a Gyulai Várszínházban hagyomány Székely János darabjait bemutatni. —Négy előadást terveznek Gyulán .Mi a darab további sorsa? — Eredetileg úgy volt, hogy ősszel Budapestre visszük, de anyagiak híján mindez — úgy tűnik — elmarad. Egyébként máshol bemutatni már csak „Azt se bánnám, ha végre lenne egy kis szabadidőm verseket írni” Fazekes Ferenc azért is nehéz lenne, mert a színészeket hét-nyolc különböző színházból válogattam össze. — Tervei? — Fő feladatomnak továbbra is a kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatását tekintem, különös tekintettel 1992-re, amikor színházunk fennállásának 200. évfordulóját ünnepeljük. Erre szeretnénk meghívni a Katona Józsefet, a Nemzeti Színházat, a Bukaresti és a Kolozsvári Nemzeti Színházakat, valamint az újvidéki társulatot. A marosvásárhelyi Színművészeti Főiskolán van egy rendező osztályom, őket mindenképp tovább akarom vinni, és szeretnék eleget tenni az osztrák és amerikai meghívásaimnak is. Azt sem bánnám, ha végre lenne egy kis szabad időm verseket írni vagy a lányommal foglalkozni... M. M. Balesetek, bűncselekmények Az Országos Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint szombaton az országban 100 közlekedési baleset történt: öt halálos, 46 súlyos, 49 könnyű. Ezen a napon 2 élet elleni bűn- cselekmény volt, 14 rablás, 1 betörés és 1 egyéb vagyon elleni bűncselekmény. 200 ezer forint feletti kárt okozó tűz 6 esetben fordult elő, a fürdőzés miatti vízi balesetek pedig 10 áldozatot követeltek. A Zala megyei Rendőr-főkapitányság őrizetbe vett egy 58 éves nyugdíjas férfit, aki pénteken éjjel kiskutasi lakásában ismeretlen tárggyal többször megütötte 31 éves traktorvezető fiát. aki ennek következtében életét vesztette. Jó a termés, mégis gond az aratás (Folytatás az 1. oldalról) gondokat, még nem tudtuk a teljes kenyérgabona-mennyiségünket értékesíteni. Az biztos: a felvásárló-szervezetek az eddigieknél még szigorúbb követelményeket támasztanak a termelőkkel szemben. Úgy ítéljük meg, hogy az aratás a korábbi hagyományainkhoz képest veszít a jelentőségéből, talán azért, mert nem biztosít megfelelő jövedelmezőséget a termelőknek. Valószínű, hogy ezért a jövőben a búza szerepe kisebb lesz, s a termelőket megfontolásra készteti, hogy milyen növényekkel váltsák ki. — Miért kell erről szót ejteni már most, az aratás kezdetén? — Azért, mert alig két hónap múlva a jövő évi termés talajelőkészítését meg kell kezdenünk. Most úgy tűnik: fajtaváltással célszerű lenne a búza vetésterületét csökkenteni. — Milyen az idei kalászosok minősége? — fordulok Jámbor Zoltánhoz. — Problematikusán indult a tavasz: a száraz hideg periódus után nagyon nehezen tértek magukhoz a gabonák. Ennek ellenére a gabonák bokrosodása a vártnál és a korábbi évekhez képest intenzívebb volt. A termés minőségét illetően elmondhatom, hogy a gyomosodást leszámítva nincs okunk panaszra. —Hány nap alatt aratnak le? — fordulok Szabó Gáborhoz. — Az előzetes termésbecslések szerint 10—12 ezer tonna gabona betakarítására kell felkészülnünk, optimális esetben 15 nap alatt végezhetünk. — Milyen a betakarítógépparkjuk? — Ma már nem olyan tarka, mint korábban: á termést kilenc Claas dominátorral és három nagy E 517-es kombájnnal végezzük, 16 szállítóeszköz áll rendelkezésünkre, melyek egy része a táblákról hordja be a termést, illetve szállítja a felvásárlóhelyekre. — Szárító és tároló kapacitásuk milyen? — Á szárítással az utóbbi időszakban nem volt gondunk, mert szövetkezetünk két Bábolna típusú szárítóval rendelkezik, melyből az egyik ikresített, az ezekhez kapcsolódó tárolótér meghaladja a 300 vagont, s ez elegendőnek tűnik — sorolja Szabó Gábor. — A termelőszövetkezet nem a legjobb gazdasági előjelekkel kezdi az aratást, több tízmilliós hitelt, annak tetemes kamatját kell visszafizetniük, melynek fedezete a termés. Vannak-e értékesítési gondjai? — kérdezem Szász Gézát. — Sajnos vannak, mégpedig nem is kicsik. Az összes megtermelt gabonánknak még a kétharmadát sem tudtuk szerződéssel lekötni. A többit tároljuk: meddig azt nem tudjuk. Azon fáradozunk, hogy tudjuk eladni a termést, mert ha a tárolás hosz- szabb időszakra elnyúlik, gondjaink lehetnek. Biztatnak bennünket exportlehetőséggel is, de egyelőre ez is bizonytalan — mondotta befejezésül Szász Géza. —szekeres— Díjkiosztó Tar hoson „Békés soha nem lehet olyan szegény, hogy ne harcoljon a zenei napokért!” (Folytatás az 1. oldalról) Díjkiosztó ünnepséggel és gálaműsorral zárult Békés-Tar- hoson a karvezetők számára indított kurzus. Az idei téma a zene és a ritmus kapcsolata a gregorián zenében; Kodály, Bartók, Szokolay és Monteverdi műveiben. A szemináriumokat Béres György, Gulyás György és a hamburgi Monteverdi Kórus karnagya, Jürgen Jürgens tartották. Először Gulyás György professzor értékelte a kurzust, elmondva azt is, hogy úgy érzi, a hallgatók szép eredményekkel térhetnek haza. Külön kiemelte a Monteverdi kórus szerepét, akik lehetővé tették a karnagyok számára a gyakorlati munkát. Köszönetét mondott Békés városának és a zeneiskolának, akik a tárgyi feltételek megteremtésében segítették a kurzust. Ezután került sor a kamagyi verseny győztesének kihirdetésére. A versenyen Bartók, Kodály és Szokolay kórusmuzsikája szerepeltek. Miután a zsűri nem tudott egyhangúlag dönteni, ezért megosztott első díjat adtak át Mesete Idának, aki Kaposvárról érkezett és a helybéli Simon Attilának. A résztvevő hal Igátok oklevelet kaptak. Az önkormányzat részéről dr. Luczi József jegyző köszönte meg mindazoknak a munkáját, akik létrehozták és továbbvítték a tarhosi gondolatot. Elmondta, hogy Békés soha nem lehet any- nyira szegény, hogy ne harcoljon a zenei napok megrendezéséért. A rövid szünet után a verseny győztesei és a résztvevők gálaestjét láthatta-hallhatta a közönség, mely méltó befejezése volt az idei tarhosi zenei napoknak. m. K. „...CSAK OTT MENNEK A DOLGOK JÓL — AHOL PL. A SZABÓ, SZAPPANFŐZŐ, CUKRÁSZ STB. ÉS MINDENKI MÁS IS MEG VAN GYŐZŐDVE RÓLA, HOGY AZ Ő IPARÁN, AZ Ő ÜZLETÉN FORDUL MEG AZ ÁLLAM SORSA...” (Széchenvi István) otthagyni a strandot, a hűvös szobát. Nem volt viszont sűrűbben közlekedő, a rendezvényhez illő buszjárat; pedig lehet, hogy akkor néhány száz emberrel többen választották volna hétvégére programnak ezt az össznépi dzsemborit, ezt a júliálist. — mz — Fazekas Ferenc Végvári esték '91 Mulattatok, csepűrágók, áldomást ivók... Ó, régi vásárok hangulata! éhes-szomjas emberek, és jól nyereségek. Volt mézeskalács Messzi földről érkezett árusok, lakott szúnyogok, humoristák és és karikásostor, táncoló lánymulattatók, csepűrágók, jól si- viccelődök, nyeremények és csapat és éppen akkor nem őket került üzlet után áldomást ivók. Nem múlt el dicsőségetek. Ha modernebb köntösben, ha más céllal, de most is körbevesz titeket a színes forgatag, a szájtáti bámészkodók tömege. A gyulai Végvári esték a legnemesebb hagyományaitokat ápolja, éleszti fel most, a második évezred küszöbén mindazzal együtt, amiért néhányan már régen is átkoztak titeket. A rek- kenő júliusi hétvégén a vár alatt összegyűlt minden, mi szem szájnak ingere. Volt értékes népművészet és giccs, lacikonyha és előtte kígyózó sor, erős ember és erősködő, zene és erőlködő hangfal. Voltak szép lányok és szépfiúk, öregek és fiatalok, morcos felnőttek és csintalan gyerekek, csintalan felnőttek és morcos gyerekek, Nem is olyan korcs ez a kutyus... váró közönség, lovasbemutató és korcskutya-szépségverseny, főnyereményként egy autó és 300 forintért sorsjegy hozzá. Szóval volt minden, amiért megérte vagy éppen nem érte meg Zene nélkül nincs vigalom
