Békés Megyei Hírlap, 1991. július (46. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-15 / 164. szám

1991. július 15., hétfő Jugoszláv elnökség: igen Brionira KÜLFÖLDRŐL- ITTHONRÓL Július 18-ig minden fegyveres alakulatot le kell szerelni Jugoszláviában a hadsereg és a rendőrség békeidőben megszokott létszámú reguláris egysé­gein kívül — egyebek között erről döntött Jugo­szlávia szövetségi elnöksége szombatra virradóan befejeződött ülésén. A testület elfogadta az Európai Közösség jó- szolgálati küldöttségének közreműködésével ki­dolgozott brioni nyilatkozatot, amelyre korábban már igent mondott a jugoszláv szövetségi kor­mány és a szlovén parlament is. A szövetségi elnökség — amelynek ülésén részt vettek a szövetségi kormány és a szövetségi parlament vezetői — úgy döntött, hogy a továb­biakban a sorozásokat kizárólag a katonakötele­zettségről szóló szövetségi törvény, és a megfelelő egyéb honvédelmi jogszabályok alapján lehet csak folytatni. Ezzel együtt»mindenütt le kell sze­relni a mozgósított tartalékosokat, az országhatá­rokon vissza kell állítani a június 25. előtti (a szlovén függetlenségi határozat elfogadása) előtti állapotokat. Az ország egész területén garantálni kell a néphadsereg alakulatai és intézményei szá­mára a megfelelő élet- és munkafeltételeket. Min­denütt szabadon kell bocsátani a jugoszláv néphadsereg minden rangú tagját, és vissza kell szolgáltatni a hadseregtől és a belügyminiszté­riumtól lefoglalt felszerelést, a fegyvereket, az épületeket. A szövetségi elnökség ülésén ezúttal sem vett részt Janez Dmovsek, Szlovénia képviselője. A brioni nyilatkozat elfogadása, valamint a szövetségi elnökség most elfogadott határozatai nem jelentik az eddigi államberendezkedési rendszer végleges visszaállítását. Gyilasz a polgárháborús veszélyről U S A-kongresszus Romániáról Milovan Gyilasz úgy véli: ha Németország, Ausztria vagy más államok elismerik Szlové­nia és Horvátország független­ségét, az Jugoszláviában köz­vetlenül polgárháborúra vezet. Erre figyelmeztet a bécsi Die Presse-nek írt, szombaton kö­zölt cikkében a montenegrói születésű, jelenleg 80 éves, nagy tekintélyű politikus, aki egykor Titonak harcostársa, majd évti­zedeken át egyik legfőbb ellen­lábasa volt. Mint rámutat, az így kirobbanó polgárháború belát- hatatlanul hosszú ideig tarthat, és félő, hogy sem nemzetközi szervezetek fellépése, sem a nagyhatalmak beavatkozása nem állíthatja meg. Gyilasz szerint csak propa­gandafogás a jugoszláv konflik­tust úgy feltüntetni, mintha ab­Magyarországi ellenzéki pár­tokkal akarja felvenni a kapcso­latot a „Magyarok a Hazájukért, Szerbiáért és Jugoszláviáért” elnevezésű egyesület. A szervezet — amelynek ne­héz lenne pontosan meghatároz­ni a befolyását a Jugoszláviában élő magyarság körében — vég­rehajtó bizottságának pénteki üléséről nyilatkozatot adtak ki Joszip Molnár elnök aláírásával. — Miért ásott három sírgödröt Pista bácsi a kutyájának? —Mert kettő túl kicsire sikerült. LEGOLCSÓBBAN! Isztambulba 5 napra. Légkondicionált busszal. Részvételi díj: 6600 Ft vízummal. Indulási idő: 1991. július 21. A buszon minibár. Érdeklődni: 39-324-es telefonon. ban egyik oldalon a demokrati­kus horvát és szlovén köztársa­ság, a másikon pedig a bolsevis­ta Szerbia volna. Jelenleg kivé­tel nélkül valamennyi jugoszláv köztársaság rendszere tekin­télyelvű — írja a szerző —, még ha demokratikus választással jött is létre: a tulajdon mindenütt nagyrészt „szocialista”, az el­lenzéki pártok pedig gyengék. A cikk ezután azt fejtegeti, hogy önmagában Szlovénia el­szakadása nem látszik túl nehéz­nek. Ha ez békés úton, a jogi és pénzügyi problémák tárgyalá­sos megoldásával történik meg, akkor még a szerbek sem ellen­zik. Egészen.más a helyzet Hor­vátországgal. Annak idején ugyanis elsősorban a szerb és a horvát nép hozta létre, majd tar­Ebben elítélik a Vajdasági Ma­gyarok Demokratikus Közössé­gének „destruktív politikáját”. A nyilatkozat szerint ezekben a sorsdöntő napokban a VMDK nemcsak a kishitűséget szítja és a külföld kezére akarja játszani az országot, hanem azzal, hogy a vajdasági magyar tartalékosok hazaengedésére szólít fel, meg­próbálja nyíltan összeveszíteni a magyarokat a szerbekkel. tóttá fenn a jugoszláv államot, és idők folyamán e két nép annyira összevegyült egymással, hogy szétválásuk háború nélkül szin­te lehetetlen. Horvátország el­szakadása előidézné a területen élő szerb kisebbség felkelését, amelyhez csatlakoznék a szomszédos Bosznia—Herce­govina szerb lakossága is, majd oldalukon nyilván belesodród­nék a konfliktusba a szerb és a montenegrói köztársaság, az el­lenkező oldalon pedig Bosz­nia—Hercegovina 800 ezres horvát és kétmilliós, mohame­dán vallású bosnyák népessége. A véres belső háború kitörését valószínűleg felkelésre használ­ná fel a 2 milliónyi koszovói albán is, ez pedig Albánia be­avatkozását okozhatja. A szabadkai rádiónál leváltás lett a következménye annak, hogy a rádió vasárnapi kíván­ságműsorában beolvasták a VMDK említett nyilatkozatát, amelyet a magyarországi napi­lapok is ismertettek. A megbí­zott igazgató leváltotta Gubás Ágotát, a magyar nyelvű műsor főszerkesztő-helyettesét, aki Gál Ottó főszerkesztő beleegye­zésével olvastatta be a felhívást. Amerikai vám- kedvezmények Magyarországnak Az amerikai kormány továb­bi vámkedvezményeket ad a közép-kelet-európai országok­nak és el kívánja kerülni, hogy szubvencionált agrárkivitelével kiszorítsa külföldi piacaikról ezeket az államokat. A Fehér Ház pénteken este jelentette be a döntéseket. A vámoknál a fejlődő országok­nak nyújtott általános vámprefe­rencia-kedvezmények (GSP) kiszélesítéséről van szó. Ma­gyarország 1989 novembere óta kapja meg a GSP-kedvezmé- nyeket, amelyek segítségével az 1990-es, mintegy 360 millió dolláros magyar exportból 150 millió dollár értékű áru vám­mentesen került az amerikai piacra. Idén áprilisban további 12 magyar exportcikkre terjesz­tették ki a kedvezményt, amely így a térségből Magyarország számára a legszélesebb körű. A pénteki bejelentés szerint immár — „a lehetőségek sze­rint” — hajlandók eleget tenni annak a korábban elhárított ma­gyar kérésnek, hogy a GSP-t ter­jesszék ki a textíliákra és az acéltermékekre is. A borokról, élelmiszerekről, amelyek ugyancsak fontos, de magas vámmal terhelt magyar export­cikkek, nem esett szó, de a köz­lemény szerint Washington kész felülvizsgálni a korábban elutasított kérelmeket. Könnyí­tések csak a sajtoknál várhatók — de a GATT-tárgyalások függvényében. Bush elnök a jövő heti londo­ni csúcstalálkozón javasolni fogja a résztvevőknek, hogy te­gyenek hasonló lépéseket, nyis­sák meg jobban piacaikat a kö­zép-kelet-európai országok tex­tíliái, acél- és mezőgazdasági termékei előtt. A Fehér Ház legalábbis rész­ben eleget kíván tenni a ma­gyar—csehszlovák—lengyel kérésnek: ne rontsák tovább esé­lyeiket a szovjet piacon azzal, hogy oda kedvezményes hitelre amerikai élelmiszert szállíta­nak. Gyász Kraszna­horkán Krasznahorka büszke várában helyezték végső nyugalomra Andrássy Ilonát, a történelmi nevű arisztokrata nagycsalád utolsó leszármazottainak egyikét. Az Andrássy-csa- lád 1944-ig, több mint 350 éven keresztül birtokolta a hírneves várat. A megvál­tozott körülmények most lehetővé tették, hogy a ta­valy Budapesten elhunyt Andrássy Ilona hamvait végakaratának megfele­lően a krasznahorkai vár családi kriptájába helyez­zék el. Merényletkísérlet nem volt „Nem történt semmiféle me­rényletkísérlet Francesco Cossi- ga köztársasági elnök ellen buda­pesti látogatása alkalmával” — közölte szombaton a római mi­niszterelnöki hivatal közlemény­ben. Ugyanezt jelentette ki újság­íróknak Vincenzo Scotti belügy­miniszter. Antall József Giulio Andreotti kormányfőnek küldött üzeneté­ben tudatta, „hogy a biztonsági szolgálat alapos vizsgálata ered­ményeként nem történt semmifé­le merényletkísérlet” az olasz ál­lamfő ellen Budapesten, csupán robbanóanyag-maradványokat találtak a temetőben a koszorúzás előtt végzett ml in vizsgálatkor. Szólítsák fel a román kor­mányt, hogy ítélje el egyértel­műen az antiszemita, illetve a magyarok és más kisebbségek ellen uszító szervezeteket. Az Egyesült Államok elnökének biztosítania kell, hogy a Romá­niának nyújtott segítségnél fi­gyelembe veszik, hogyan áll ki a bukaresti kormány az etnikai kisebbségek jogai és biztonsága mellett. Ezt tartalmazza az a tör­vényjavaslat, amelyet Christo­pher Dodd és Joseph Lieberman szenátor terjesztett a hét végén a törvényhozás elé. A két tekintélyes demokrata^ párti politikus javasolja, hogy a kongresszus ítélje el az antisze­mitizmust, a kisebbségekkel szembeni ellenségesség feléle­dését, szélsőséges szervezetek, kiadványok megjelenését. Em­lékeztetnek rá: a román parla- -ment ahelyett, hogy elítélte vol­na e jelenségeket, tisztelettel adózott Ion Antonescunak, a kivégzett háborús bűnösnek, aki negyedmillió román zsidó meg­gyilkolásáért felelős. A Romániában egyre nyíltab­ban elszabaduló nacionalista, soviniszta, szélsőséges erők a héten újabb botrányt provokál­tak. Szerdán került sor a Buka­rest közelében levő Ploiestiben arra a perre, amelyet Comeliu Vadim Tudor, a hírhedt fasiszta lap, a Romania Mare, valamint a hasonló nevű és beállítottságú párt főszerkesztője, illetve elnö­ke ellen indított Gheorghe Robu, aki a decemberi esemé­nyeket követően több hónapon át volt Románia főügyésze, s aki a személyét a lapban ért rágal­mak miatt 2 millió lei összegű kártérítést követelt az alperes­től. Robu ezt az összeget a forra­dalomban elesettek családtag­jainak, valamint a romániai ár­vaházaknak ajánlotta fel, s ezzel egycsapásra népszerűvé tette a közvélemény előtt mind perét, mind pedig személyét. Comeliu Vadim Tudor a Romania Mare legutóbbi szá­mában „híveitől” védelmet kért. így a tárgyalás napján több száz Dodd szenátor a javaslatot indokolva hangsúlyozta, hogy „Romániának sokkal nagyobb nehézségei vannak az átmenet megteremtésében, mint az egy­kori Varsói Szerződés más álla­mainak. Forradalma sokkal erő­szakosabb volt, s az erőszak, a fenyegetés sajnálatos módon azóta is a román politikai élet része maradt. A nyugati sajtó­ban a kormány által felhecceit bányász-banditák garázdálko­dása kapta a legnagyobb nyilvá­nosságot, de hónapokkal koráb­ban véres utcai pogrom volt a magyarok ellen (Marosvásárhe­lyen) — mondotta. A szenátor szólt arról, hogy — mint több incidens mutatja — antiszemita szervezetek szinte korlátlanul működhetnek, kiadványaik megjelenhetnek Romániában. A helyzetre jellemző, hogy a közelmúltban a román hadsereg és rendőrség által rendezett iasi pogrom 50. évfordulóján a No- bel-díjas Elie Wiesel megemlé­kezését is megszakította anti­szemita tüntetés. fanatikus jelent meg a törvény­szék előtt. A már ismert módon, bérelt autóbuszokon érkeztek többek között Brailából, Galati- ból, Pitestiből, Nagyváradról, Szatmárról, Gyulafehérvárról és Bukarestből. A többnyire ittas egyénekből álló csőcselék a volt főügyész halálát követelte, nemzeti zászlókat lobogtatott és valósággal megszállta az épüle­tet, a bevonuló bírói testületet pedig a Romania Mare számai­val dobálta meg. A vádlott mindeközben a tárgyalóterem­ből ki-kirohanva uszító szavak­kal heccelte a tömeget. A déli megyékből, mindenek­előtt Bukarestből érkezett vatrá- sokat egy idő után felbőszítette az erdélyi románok mérsékel­tebb magatartása, s ezért rájuk támadtak. A kirobbant tömegve­rekedés láttán mintegy száz fő­ből álló csendőrosztag érkezett a helyszínre és szabályos közel­harc után szétválasztotta a két tábort. A tárgyalás természete­sen ilyen körülmények között elmaradt. Újra „nyit” aTrevi-kút Számos ország televíziója egyenes adásban közvetíti majd, amikor július 16-án kedden Rómában fényes ünnepség kereté­ben újra „megnyílik” a világ leghíresebb, sok milliós költség­gel helyreállított kútja, a Fontana di Trevi. Egy angol író szerint a múlt század hatvanas éveinek feljegy­zéseiben, útirajzaiban olvasható először arról a szokásról, hogy a Rómába látogató turisták jobb kézzel a bal vállukon keresztül két pénzérmét dobnak a kútba. Az egyiket azért, hogy ismét visszatérhessenek Rómába, a másakat pedig valamilyen kíván­ságuk teljesedéséért. Éppen ezek a pénzérmék — milliószámra kerülnek a Fonta­na di Trevibe—okozzák a gondot. A helyreállítást végző szak­emberek szerint ugyanis a kútba hulló pénzérmék—különösen ha vízzel nem fedett felületre esnek — apró sérüléseket okoz­nak a márványban és ezeket a sérüléseket azután kikezdi a szmog és az idő vasfoga. Különösen azon háborodott fel Giuseppe di Majo restaurátor, hogy a turisták meg sem várva a kút vízzel történő elárasztását, már napokkal ezelőtt, mihelyt az állványokat és a nejlonborítást a szakemberek eltávolították, elkezdték hajigálni a pénzérméket a száraz kútba... A kút helyreállítása több mint hárommilliárd lírájába került Róma városának — csak kevés műemlék olyan szerencsés, hogy ekkora összeget fordíthatnának karbantartására. Évente 240 millió líra „bevétele” van (pénzérmékben, amelyektől rendszeresen tisztítják a kút lefolyóit) a Fontana di Trevinck, s ezt az összeget a Vöröskereszt kapja. A PAN AM csődje A PÁN AM amerikai légitársaság csődje nem érinti a Maiévvel közös New York i járatot és jó remény van arra, hogy a PAN AM örökébe lépő Delta légitársasággal folytatódik az együttműködés — mondotta Borsos György, a Malév New York-i képviseletének vezetője az MTI tudósítójá­nak. Pénteken vált ismeretessé, hogy a csődöt jelentett PAN AM a többi között európai járatainak jogát is eladta a Deltának, az Egyesült Államok harmadik legnagyobb légitársaságának. MEGJELENT A ROMANA LEGÚJABB SZÁMA! KERESSE A HÍRLAPÁRUSOKNÁL! Magyar rádiósok leváltása Szabadkán Botrány Ploiestiben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents