Békés Megyei Hírlap, 1991. július (46. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-12 / 162. szám
/ / / A HAZA MINDEN ELŐTT! KÖZÉLETI NAPILAP 1991. JÚLIUS 12., PÉNTEK Ára: 8,30 forint XLVI. ÉVFOLYAM 162. SZÁM Ma: A légierő lőni fog? Bosznia—Hercegovina sem marad meg Jugoszláviában, ha... (2. oldal) Holnap: Mezőberény kézfogója Gronauval Nemcsak szakállas mivoltuk, hanem a barátság is összeköti a három fiatalembert... (3. oldal) Elismerés a fiataloknak, akik a nyári szünetből áldoznak a tanulásra Fotó: Fazekas Ferenc Nyelvtanulás nyaralás helyett Először a magyart kellene tudni... A májusban megalakult Idegennyelvi Kft. nyári nyelvi tábort hirdetett meg minden tanulni vágyó fiatal számára. — Hat csoportot alakítottunk ki — kezdi a tájékoztatást dr. Bukovinszky Istvánná, a kft. vezetője — angol, német és orosz nyelvből, összesen 76 hallgatóval. A megye minden területéről jöttek általános és középiskolások. A cél, a nyelvgyakorláson túl az alap- és középfokú nyelvvizsgára való felkészítés volt. Napi 6 órát tanultak a gyerekek; délelőtt általában szövegfeldolgozás, szituációs gyakorlatok kerültek sorra; a délutáni valamivel kötetlenebb foglalkozásoknak adott helyet — daltanulás, videofilmek megtekintése, kiejtési gyakorlatok —, természetesen a délelőtti anyaghoz kapcsolódóan. — A táborba különféle korú és tudásszintű gyerekek érkeztek. Hogyan tudtak mégis min- (Folytatás a 3. oldalon) Kelet kapuja Vámudvar nyílt Békéscsabán A szolgáltatások minőségénekjavítása, a piacgazdaság feltételeihez való alkalmazkodás bírta rá az érdekelteket, hogy létrehozzák Békéscsabán a megye első vámudvarát. A csütörtök délelőtti megnyitón az Országos Vámparancsnokság, a Körösmenti Skála Rt., a Hunga- rocamion és a Hungária Spedi- ció Békéscsaba képviselői ismertették a vámudvar előnyeit, funkcióit, s beszéltek további terveikről. (Folytatása3. oldalon) Útravaló Úgy tűnik, a lányoknak menniük kell. Otthonukra, a csabai ifjúsági tábor egyik épületszárnyára szükségük van a kollégistáknak. Menniük kell, de hova? Az albérletek méregdrágák, a rokonság már akkor, pici korukban sem fogadta be őket. Az állam pedig—mely apjuk, anyjuk volt 18 éves korukig—most már szeretné őket szárnyukra bocsátani. De hát olyan gyengécske még ez a szárny! Bár a legtöbben dolgoznak, keresetük arra igazán kevés, hogy még lakást is fizessenek belőle. Így legalább tudtak spórolni egy kicsit, s volt halvány reményük arra, hogy valaha mégis lesz otthonuk. Mert igazából mindegyikük erre vágyik: otthonra, családra. De milyen útravalóval indul az, akinek egyáltalán semmilyen családja nincs? Akit csak úgy, véletlenül hoztak a világra, vagy néhány hetes korában szabadultak meg tőle szülei? Az állam a rábízott emberkéket épphogy eltartani képes, nevelni, az életre tanítani már alig. így aztán a „nagykorúvá" vált gondozottak—miután az intézet kapui becsukódnak mögöttük — védtelenül indulnak el, hogy mindent saját kárukon tanuljanak meg. Fegyvertelenül, az előítélet bélyegével kell kilépniük a világba, amely tele van rosszindulattal, s amelynek nincs számukra egyetlen védelmet nyújtó csücske sem. Időnként még utánuk nyúl az intézet, s akadnak törődő önkormányzatok; van, ahol állami gondozottak házában lakhatnak a munkába állófiatalok, az ifjú házasok. Máshol lakásokat bérelnek számukra, ahol csak a rezsit kell fizetniük, s így— ha ügyesek—pár év alatt összegyűjthetik a beugrót egy szobakonyhára,fél házra. Á csabai otthonból júliustól ki kell költözniük a lányoknak. Igaz, mehetnének Gyulára, ahol e célra egy régi épületet ajánlottak fel a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézetnek, ám sokan már évek óta dolgoznak csabai munkahelyen, s a több műszak miatt az átjárás szinte megoldhatatlan. így hát maradnak. S hogy az albérlet, a rezsi kifizetése után miből él majd a már most is segélyből tengődő, a tizenkilenc évesen gyermeket váró, a betegsége miatt elhelyezkedni nem tudó lány? Erre jobb nem is gondolni. Egyelőre még bíznak, még kapaszkodnak egymásba..., de mi lesz azután? Gubucz Katalin A sarkadi Sajti Andornénak szerencsére nincsenek szállítási gondjai, hiszen mint mondta, ö saját magának nevelgeti András nevű „fiúmalackáját” és annak „nővéreit”. (3. oldal) Fotó: Fazekes Ferenc A franciák nem hódítani akarnak Párizsban járt Remport Katalin Nemrégen Horváth Józseffel, az Országgyűlés jegyzőjével Párizsban járt Remport Katalin. Eredendően a két ország önkormányzatai testvérvárosi kapcsolatainak elősegítése szerepelt programjukban. A látogatás jelentősége azonban messze túlnőtt e kereteken. — Több magyar város kapcsolatteremtési szándékával utaztunk Franciaországba, közte Gyula elhatározásával — mondta a képviselőnő. — Részt vettünk a kinnélő magyarok által létrehozott MDF szervezet alakuló ülésén is. Az ünnepi beszédet dr. Balsai István igazságügyi miniszter mondta. Hallgatóságában több francia képviselőt is felfedezhettünk, de ott volt az ELF több vezetője is. — Mi rejtőzik az ELF elnevezés mögött? —»Európa egyik legnagyobb gázszolgáltató vállalatát tisztelhetjük benne. Rendkívüli módon érdekli őket a magyarországi privatizáció. Úgy alakult, hogy meghívásukra meglátogattuk székházukat is. Elmondták, hogy szívesen részt vállalnának a magyarországi gázüzletből, illetve benzinkutak üzemeltetéséhez is lenne kedvük. Feltett szándékuk, hogy kirendeltséget nyissanak Magyarországon. — Kivel tárgyaltak? — Marc Legay elnök-vezér- igazgató és Jamyl Shaheb Etta- ba, kelet-európai ügyintéző volt a partnerünk. De részt vett a beszélgetésben a cég gázipari részlegének igazgatója is. — Sikerült kipuhatolni szándékaikat? — Nem hódítani jönnének. Sőt arra figyelmeztettek bennünket, hogy a kormánynak vigyáznia kell: elsősorban ne eladja a benzinkutakat, hanem versenyeztetéssel keressen bérlőket. Alapvető feltételként pedig a kutak rendbehozatalát kellene megjelölnünk. Elmondták azt is, hogy amennyiben az ön- kormányzatok területet biztosítanának számukra, akkor szívesen építenének új benzinkutakat is. — Mivel álltak fel a tárgyalóasztaltól? — Megragadta figyelmüket, hogy a legjelentősebb magyar gázlelőhelyek az Alföldön vannak. Július harmadik harmadára azóta megszerveztünk részükre egy találkozót a szolnoki gázosokkal, de azon is dolgozunk, hogy tárgyalhassanak Bőd Péter Ákossal. K. A.J. 5600 Békéscsaba, Szabadság tér 11/17. III. 15. Telefon: (66) 26-966/273, MAGYAR-NÉMET KFT. 274 mellék. HA ÖNÖK HIRDETNI SZERETNÉK TEVÉKENYSÉGÜKET esztétikus, jól; látható helyen, úgy jelentkezzenek nálunk bent a városközpontban. VILLANYOSZLOPOKON VÁROSKÉPBE ILLŐ REKLÁMTÁBLÁK KÉSZÍTÉSÉT, ELHELYEZÉSÉT VÁLLALJUK A BÉKÉSCSABAI DÉMÁSZ-SZAL KÖZÖSEN. Szíves jelentkezésüket várjuk naponta a fenti címen és telefonszámokon.
