Békés Megyei Hírlap, 1991. július (46. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-12 / 162. szám

1991. július 12., péntek KÜLFÖLDI HÍREK Bosznia—Hercegovina is válni készül A légierő lőni fog? Az RMDSZ Génitől vár segítséget Bár a szlovén parlament szer­dai döntése a brioni nyilatko­zat elfogadásáról javította a ju­goszláviai rendezés kilátásait, a szembenálló felek továbbra is rendre egymást vádolják a megállapodás be nem tartásá­val. A jugoszláv szövetségi had­sereg újólag kifogásolta, hogy a szlovén területvédelmi erők még mindig nem számolták fel a hadsereg laktanyái körüli állá­saikat. A hadsereg közleményé­ben kilátásba helyezte, hogy tü­zérséget is bevethetnek a szlo­vén posztok felszámolására.' A szlovén elnökség szerdán felkérte a jugoszláv államelnök­séget, hogy tegyen intézkedése­ket a brioni egyezség hadsereg általi betartatására. Janez Jansa szlovén védelmi miniszter pedig indokolatlan fokozott mozgás­sal vádolta a hadsereget, és kö­zölte, hogy lelövik azokat a heli­koptereket, amelyek elhagyják a szlovén hatóságok által kijelölt légifolyosókat. A Szlovéniát is magában fog­laló ötös számú katonai körzet légierejének parancsnoka a szlovén védelmi miniszternek írt kemény hangvételű levelé­ben közölte, hogy „a légierő lőni fogja a területvédelmi erők egy­ségeit, amennyiben azok foly­tatják ellenségeskedéseiket a katonákkal szemben”. Ljubomir Bajic ezredes meg­fogalmazása szerint „a légierő kész arra, hogy bármely pilla­natban teljesítse a tűzparancsot, amennyiben Önök hem hajtják végre a brioni megállapodást”. További fenyegetésként hozzá­tette: ha a szlovén erők lőni fog­nak a szövetséges helikopte­rekre, akkor addig fogja lövetni a szlovén területvédelmi erőket, amíg teljesen meg nem semmi­síti őket. Bosznia—Hercegovina- sem marad meg Jugoszláviában, ha Szlovénia és Horvátország ki­válik —jelentette ki Alija Ized- begovics boszniai elnök a köz- társasági parlament szerda este tartott ülésén. A boszniai képviselőház kö­vetelte a szövetségi elnökségtől, hogy vonják ki Szlovéniából és Horvátországból a bosznia— hercegovinai katonákat, és azok köztársaságukban töltsék le ka­tonaidejüket. Besszmertnih Washingtonban Alekszandr Besszmertnih szovjet külügyminiszter közép­európai idő szerint csütörtökön hajnalban megérkezett Wa­shingtonba. Besszmertnih és amerikai kollégája, James Baker csütör­töktől behatóan tárgyalnak a hadászati rakétákat korlátozó START-szerződés még nyitott kérdéseiről, amelyek elsősor­ban a szerződés ellenőrzésével kapcsolatosak. Bush elnök még a tárgyalá­sok előtt, csütörtökön kofa reggel fogadta a szovjet külügy­minisztert — nyilván, hogy újabb nyomatékot adjon az ügy­nek. Az elnök óvatos derűlá­tással nyilatkozott a megegye­zést illetően, jelezve, hogy esetleg még a maga és Gorba­csov jövő heti, londoni tárgya­lására is szükség lehet az ügy­ben. Kolozsvárott július 6-án tartot­ta alakuló ülését az RMDSZ kül­dötteinek országos tanácsa. Ezt megelőzően, július 5-én az orszá­gos elnökség ülésezett. Napirend­jén szerepelt a végrehajtó testület felújításának kérdése. Az ügyrend elfogadása után Somai József személyében kine­vezték az országos titkárt, akit a tanács megerősített tisztségében. A küldöttek országos tanácsa ál­lást foglalt a kolozsvári és más megyékben kirobbant iskola­konfliktusok ügyében. Ezeket át­fogó, országos méretű divqrzió- nak minősítette. Elemezte a ma­gyar tannyelvű felsőoktatást, és az RMDSZ ezzel kapcsolatos po­litikáját. Valamennyi napirendi pont kapcsán élénk vita bontakozott ki. Aggodalmát fejezte ki az utóbbi ^ időben Romániában egyre jobban felerősödő antiszemitizmus, és az ilyen irányban folyó propaganda miatt. Indítványozta, hogy Ro­mánia kormánya és az ellenzéki pártok egy országos szintű kerek- asztal-értekezleten tárgyalják meg a nemzetiségi kérdés rende­zését. Az RMDSZ felhívást intéz az Európai Biztonsági és Együttmű­ködési Értekezlet genfi kisebbsé­gi konferenciájához, melyben kéri a kisebbségi jogok és garan­ciák nemzetközileg elfogadott átfogó rendszerének statuálását. Felhívja a genfi konferencia fi­gyelmét arra, hogy az ott megje­lent román küldöttségben a ki­sebbségnek egyetlen képviselője sem kapott helyet, így a delegáció nem képviselheti hitelesen a ro­mániai kisebbség érdekvédelmé­nek és jogainak ügyét. , Porzsolt Réthy Emese II. Erzsébet „garden party”-ja Ragyogó napsütésben 8000 meghívott vendég — miniszterek, diplomaták, londoni polgárok—vett részt a Buckingham Palota díszes kertjében II. Erzsébet angol királynő első idei nyári ,,garden party” -ján. A királynő és a királyi család tagjai lépésenként meg-megáll- nak, hogy néhány szót váltsanak azokkal a szerencsésekkel, akik­nek sikerült az első sorba furakodniok. Alighogy a menet megér­kezik a sátorba, a mosolygós arcú, de kérlelhetetlen lakájok becsukják a királyi sátor zöld-fehér színű rácskapuját. A sátor­ban vörös bársonnyal bevont, aranyozott fotelek várják a királyi családot. A legszívósabbak újból megkísérlik, hogy láthassák a király­nőt. Az ínyencek a büfét rohanják meg. Az asztalokon tea és limonádé, szendvics, sonka és aprósütemények. Pontosan két órával a királynő megjelenése után a Life Guards zenekara rázendít a „God save the Queen!"-re és II. Erzsébet visszatér a Palotába. A büfé bezár. ,,Végtelenül sajnáljuk, de Őfelsége távozása után nincs többé módunkban kiszol­gálni ” —mentegetődzik egy felszolgálónő. Árvíz Kínában A század egyik legpusztí­tóbb árvize miatt Kína nem­zetközi támogatást kért. A több hete tartó hatalmas esőzések miatti áradások nyo­mán több mint kétmillió em­ber vált hajléktalanná. A med­rükből kilépett folyók a keleti Csiangszu és Anhuj tartomá­nyokban okozták a legna­gyobb károkat. A halálos áldo­zatok száma már több mint ezerkétszáz. A katasztrófa érintette terü­leteken malária- és vérhasjár- vány tört ki. A megáradt fo­lyók több millió paraszt mun­káját tették tönkre. Súlyos ká­rok keletkeztek a kórházakban és iskolákban, megrongálód­tak az utak és a távközlési ösz- szeköttetések. Kassán ünnepélyes külsőségek között nyitották meg II. Rákóczi Ferenc rodostói házát. A berende­zési tárgyak eredetiek, míg a ház másolata a rodostói emlékhelynek MTi-fotó: Kozma István Utblokád Szlovákiában Antall József Bonnban Kohl Kelet „legfőbb lobbystája Nem volt merénylet Cossiga ellen Helmut Kohl német kancellár csütörtökön délelőtt Bonnban fogadta Antall József magyar miniszterelnököt. A rövid mun­kalátogatás keretében megtar­tott eszmecserén, előzetes infor­mációk szerint, mindenekelőtt arról volt szó, hogy a magyar és általában a kelet-közép-európai érdekek ne sikkadjanak el a Londonban hétfőn kezdődő nyugati gazdasági csúcstalálko­zón. A Die Zeit című hetilap csü­törtökön utcára került számában Kohlt a kelet-európai érdekek „legfőbb lobbystájának” neve­zi, aki Londonban ki fog állni Gorbacsovért. Bonn 61 milliárd márkát (más adatok szerint 57 milliárdot) adott vagy ad Moszkvának, különböző for­mákban. A Die Zeit szerint mindennek hátterében az áll, hogy Németországban a többi államhoz képest komolyabban fogják fel „a keleti forradalmi helyzet” nyújtotta esélyeket, de a helyzetben rejlő kockázato­kat is. Csütörtökön reggel 5 órakor Szlovákia útjait eltorlaszolták a mezőgazdasági dolgozók. Az országos útblokádra az érintett ágazat képviselőinek egyhangú döntése után előzetes bejelen­tést követően került sor. Az or­szág mezőgazdaságában fel­gyülemlett problémák az aratás idejére szinte kilátástalan hely­zetbe sodorták a termelőket, akik ezzel az egyébként fegyel­mezetten megszervezett út- blokáddal próbálták felhívni a figyelmet az állattenyésztés­ben felhalmozódott termékfe­lesleg, a haszontalan takarmá­nyozás és a tűrhetetlen felvásár­lási árak nyomán kialakult álla­potokra. Szlovákia élelmiszeripari üzemei az év első negyedében a korábbi év azonos időszakához viszonyítva 533 százalékkal nagyobb nyereséget értek el, míg a mezőgazdaság „nyeresé­ge” mínusz 235 százalék. A csütörtökön reggen 6-8 óráig tartó országos útblokádot pontban 8 órakor feloldották és a torlaszokat képező gépek elvo­nultak. Francesco Cossiga köztársa­sági elnök ellen budapesti láto­gatása alatt merényletet kísérel­tek meg — állította csütörtökön reggel az olasz rádió. Délután viszont az MTI érdeklődésére Sabjanics István alezredes, a Kormányőrség parancsnoka cá­folta az állítást, mondván: — Alaptalanok azok a hírek, me­lyek szerint Cossiga ellen , ma­gyarországi látogatása során merényletet kíséreltek volna meg. Mindemellett nem tagadta, valóban jártak Magyarországon olasz nyomozók, ám vissza is tértek. Az ő megállapításaik sze­rint sem szándékozott senki me­rényletet elkövetni a magas ran­gú olasz politikus ellen. A cáfolat előtt elterjedt a hír: közvetlenül azelőtt, hogy Francesco Cossiga köztársasági elnök a rákoskeresztúri teme­tőbe indult, hogy tisztelegjen Nagy Imre és Maiéter Pál sírjá­nál, a magyar biztonsági szol­gálat egyik tisztviselője azt kö­zölte az elnök biztonságáért fe­lelős olasz tiszttel, hogy a közel­ben robbanószerkezetet talál­tak. Aleksazndr Gudkov, a közismert Lenin-hasonmás és Leonyid Brezsnyev hasonmása sétál Lenin- grád Utcáin MTI Press Képszolgálat Horn—Aboimov eszmecsere Hóm Gyula, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke csütörtökön, kérésére, fogadta Ivan Aboimovot, a Szovjetunió magyarországi nagykövetét. Átfogó véleménycserét folytat­tak a magyar—szovjet kapcso­latok időszerű kérdéseiről. —Azonnal vigyék el az asz­talom mellől ezt a kutyát! — követeli a zöldvendéglőben a vendég. —Ezt nem lehet kibír­ni! Kinézi a falatot a számból! — Jaj, dehogy a falatot — nyugtatja meg a pincér. — Csak a tányért lesi, uram, mert abban szokott enni kapni. Narodna Obroda: „Egyesek a zavarosban halásznak” A Pozsonyban megjelenő Narodna Obroda cikkírója csü­törtökön kirohanást intézett Budapest ellen. A magyar Miniszterelnöki Iroda vezetőjének kijelentéseit a szerző úgy értelmezte, hogy Magyarország Jugoszlávia szét­esése esetén nem lenne köteles automatikusan elismerni a tria­noni, illetve a párizsi békeszer­ződéseknek a Vajdaságra vonat­kozó érvényességét. A cikkíró szerint ez „annak a suttogó vagy hangosan kifejező­dő becsvágynak újabb jele, ame­lyben az Antall-kormánynak a szomszédországokkal szembe­ni területi követelései nyilvánul­nak meg az ott élő magyar ki­sebbségek érdekvédelmének orvén”. Ebből kiindulva, a szerző arra következtet, hogy „a Háború utáni határok ily módon értel­mezett kétségbevonása túlság# san veszélyes gyúelegy a konti­nens érintett térségében”. Az írás azt sugallja, hogy „egyes budapesti körök nem adják fel a történelmi revans lehetőségét, s ezért — a régen bevált módszert választva — halásznak a zava­rosban”.

Next

/
Thumbnails
Contents