Békés Megyei Hírlap, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-10 / 134. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1991. június 10., hétfő o Elszállítják a túlsúlyos sertéseket Építők napja ’91 (Folytatás az 1. oldalról) szót váltottak a kárpótlási törvényről is. A szakemberek eszmecseréje után 18 órakor a volt Szabadság (téri pártházban a miniszter és munkatársa fórumra, kötetlen beszélgetésre várta a környékbeli parasztságot. S akinek kételyei voltok afelől, hogy Békés megye vagy akárcsiak Orosházai és vidéke a földművesek koncentrált bázisa, az ezen a rendezvényen megbizonyosodhatott erről. A több száz férőhelyes földszinti nagyteremben mozdulni sem lehetett az érdeklődőktől, de még az épület előterében 1? egymás mellett szorongva figyelték a földművelési miniszter minden szavát. Számtalan kérdés és közérdekű válasz elhangzott, amelyekből most mindössze kettőt emelünk ki, a többire később visszatérünk. A miniszter a kárpótlási törvényről a következőket mond/ta: — Mint bizonyára tudják, a .parlament és a kormány nagyon erőteljes törvényalkotói munkával próbálkozik a mezőgazdaság átalakítása érdekéiben létrehozni egy igazságos, vagy legalábbis általunk Igazságosnak remélt tulajdonrendezést. Ezt szolgálta a kárpótlási törvény megalkotása. Am mire ennek a végrehajtási utasítását kidolgoztuk, és nagy viták után pártokkal, frakciókkal egyeztettük, akkorra megkaptuk a választ, hogy kezdhetjük majdnem elölről. Az Alkotmánybíróság döntése nem segítette a munkánkat, és nem segítette az átalakulás meggyorsítását sem. A magam részéről rettenetesen sajnálom, hogy az Alkotmánybíróság így foglalt állásit, és olyan értelmezését adta az alkotmánynak, amely szerint a kárpótlási törvény eredeti formájában nem fogadható el. A sertésfelvásárlás körül kialakult állapotról így nyilatkozott dr. Gergácz Elemér: — Megközelítőleg 8 millió sertés van az országban, de a ibelső fogyasztás ennél lényegesen kevesebb. A sertésfelvásárlás körüli gondok egyértelműen a keleti piac beszűküléséből adódtak. Szállíthatnánk most is sertést- a Szovjetunióba, ingyen, E|z nem megy! Az ország nem bírja el. A Szovjetunió óriási mértékben eladósodott irányunkban. Most körülbelül 200-250 ezer „kész” vágósertés van. Ebből felméréseink szerint megközelítőleg 60 ezer valóban túlsúlyos. Állatorvosként tudom, miit jelent a meleg időszak egy-egy ilyen nagy súlyú, 2 mázsa—2 mázsa 50 kilÓ6 állatnak. Ezek egy része hőgutában, arbáncban, szívproblémákban elpusztul. — Felvetődik a kérdés: mi lesz a túlsúlyos sertésekkel? Ezeket az orosz piac sem akarja megvenni. Nem is bírnák ki a jószágok a szállítást. í gy a nagy súlyú disznókat nekünk keli levágatnunk. Erre viszont nem nagy hajlandóságot mutatnak vállalataink. Nem volt más megoldás, rá kellett állnunk a „kézi vezérlésre”. Felvittük a súlyhatárt, behatároltuk a sertés elszállítási idejét, s kijelenthetem, június 30-áig ie kell vágni a túlsúlyos sertéseket. Ezekre a vállalatok plusz állami támogatásit kapnak. S hogy a dolog jobban menjen, miniszteri biztost neveztem ki az ügy lebonyolítására. Intézkedtem továbbá, hogy támogatást csak abban az esetben kapjon a vállalat, ha közvetlenül a termelőtől vásárolja fel a disznót. Papp János Békéscsaba lelkiismerete a városvédő egyesület (Folytatás az 1. oldalról) tést, nincs értelme 6zóvá tenni — de kinek is? — a lakosság által szépen ápolt kiskertek, zöldterületek felszámolását, kiirtását. Békéscsaba a betű városa — szögezték le a tényt —, hogyan lehet e településhez ennyire méltatlan küllemű és tartalmú kiadványt, mint a Csabai Hírmondó, megjelentetni? A város lakói nem tapasztalják, hogy saját városi lapjuk lenne. Kifogásolták a várostörténeti múzeum építésének meghiúsulását, hiszen a város 300 éves újkori történetének dokumentumait tartalmasán kellene hasznosítani. (Tudomásunk szerint erre vonatkozóan már megfogalmazódtak a polgármesteri hivatal tervei, erről később tájékoztatjuk olvasóinkat. — A szerk.) Az egyesület tagjai megfogalmazták következő munkatervüket is, amely szerint többek között részt vesznek a honismereti akadémia rendezvényein. Haán Lajos békéscsabai lelkész, történész halálának 100. évfordulóján négy ország em- lékezői ünnepük méltón a tudós honpolgárt, köztük a békéscsabai városvédők is. Az utcanevek megváltoztatásakor az egyesület bizottsága tett javaslatot az önkormányzatnak, továbbra is figyelemmel kísérik, hogy a formatervezett, zsűrizett utcanévtáblák milyen módon kerülnek a helyükre. A cél, hogy az arra érdemes nevezetes békéscsabai emberek emlékét így is megőrizzék. Szeretnék újra napirendre tűzni a tanyavilág rehabilitációjának témáját. A - városvédő és -szépítő egyesület pártszempontok figyelembevétele nélkül szeretne tevékenykedni a jövőben is, soraiban egyre több olyan polgárral, aki városát szereti és büszke rá. B. Zs. Fotó: Gál Edit A zsűrielnök értékelése: világszínvonal! Vasárnap délre tetőfokára hágott a fesztiválhangulat a szarvasi Vajda Péter Művelődési Központban. A már félig az utcán állókat is beleszámítva közel ezren tapsolták végig a gyermek néptáncosok II. országos szólófesztiváljának fergeteges gálaműsorát. S nem mindennapi látványban lehetett részük, amikor a színpadi záróképben a zenekarral együtt közel 150-en dübörögték együtt újra és újra visszatapsolva a dél-alföldi oláhost. Az ország legjobb 124 gyermek néptáncosának péntek óta tartó háromnapos versengését területi döntők előzték meg Veszprémben, Csornán, Kaposvárott, Tatán, Szegeden, Tótkomlóson, Bagón, Törökszenitmik- lósom, Salgótarjánban és Nyíregyházán. A díjkiosztó ünnepségen Lelkes Lajos zsűrielnök egyetlen szóval értékelte a látott produkciókat: világszínvonalú. Valóban az volt, mivel a 12-15 éves gyermekek a felnőtt táncművészeket megszégyenítő módon ropták táncaikat a kalotaszegi legényestül kezdve a szatmári verbunkig. S ahogy az egy igazi fesztiválhoz illik, a kötelező és a szabadon választott táncok bemutatóit sok színes program gazdagította. Űj barátságok születtek, a versenyzők megfordultak az arborétumban, a szlovák tájházban, volt akadályverseny, népművészeti kirakodóvásár és egy izgalmas éjszakai hajókirándulás a Holt-Körösön. A talpalávalót három napon át a Békés Bandából és a Téglás együttesből alakult fesztiválzenekar húzta rendületlenül. Az Európa-szerte magyar iskolaként emlegetett néptáncoktatási rendszer a verseny során maximálisan igazolta önmagát. Végül a zsűri 12 leánytáncosnak adományozta a pántlikás táncos, illetve 18 fiúnak a bokrétás táncos kitüntető címet. Külön díjban öten részesültek. A megyénk színeit képviselő táncosok közül Gyalog Mária Gyuláról, Petrovics Szilvia és Korbej Szilvia Szarvasiról pántlikát tűzhetett a hajába. Nyemcsok Pál és Juhász Jácint szarvasi, valamint Gyalog László gyulai táncosok pedig bokrétával díszíthették kalapjukat. Gombos János a méhkeréki román táncok magas szintű bemutatásáért kapta a zsűri különdíját. A házigazdák nevében Csasztvan András, a Tessedik néptáncegyüttes művészeti vezetője abban a reményben búcsúzott a fesztivál résztvevőitől, hogy két év múlva ismét Szarvason rendezhetik meg a hagyománnyá emelkedett találko- zot- Szenes János Jenei Balázs szegedi szólótáncos Fotó: c;:.; Edit Százéves a Jamina Téglagyár Nagy napra, és kellemes időre ébredtek vasárnap a Jamina Tégla- és Cserépipari Leányvállalat üzemének dolgozói. Ünnepelték az építők napját és gyáruk megalapításának 100 éves évfordulóját. Rövid ünnepi köszöntő. törzsgárdajutal- mak átadása és egész napos júniális. evés-ivás, sport és szórakozás, játszóház, korongozás töltötte ki a meg- ielentek szabadidejét. Lehóczky András igazgató emlékeztetett arra, hogy a magyar ipartörténetben kevés üzem az, amely megéri a 100 évet. Békéscsabán, 1891-ben Kliment János bíró állította ki az első téglagyári munkások munkakönyvét. A Bohn-téglagyár 1903-ban épült. A város e részének foglalkoztatottságát jellegében mindvégig meghatározó téglagyárak történetére emlékeztetett, maid szólt a fejlesztések különböző lépcsőiről. Megtudtuk, hogy az idők folyamán közel 30 ezer ember dolgozott ebben az üzemben, jelenleg a dolgozói létszám 230. 1989-ben önálló, leányvállalat lett a Jamina. Korszerűsödő technikájának köszönhető, hogy ilyen kis létszámú dolgozóval is ered-, ményesen tevékenykednek. A tégla- és cserépgyártásra mindig a nehéz fizikai munka volt a jellemző, ma pedig már mindössze 15-20 ember végez fizikai munkát. Az alkalmazotti arány is megfelelő, hiszen a 230 termelő mellett 30-an vannak ilyen minőségben. —1986-tól dolgozok itt — mondja az igazgató —, az 1989-es önállóság sokat jelentett számunkra. 400 milliós forgalmunk mellett 100 milliónál kevesebb nyereséget nem számolhattunk el. Az európai technológiai mércéhez képest téglagyártásban 15 évvel ezelőtti a szintünk, cserépgyártásban 5 évvel ezelőtti, a kerámia- gyártásban pedig a legkorszerűbb. Hétvenféle terméNépmüvészeli vásár az építőknapi ünnepség résztvevőinek. Képünk felső sarkában Takács Győző domborműve. Fotó: Gál Edit két kínálunk a vásárlóknak és mindenben az igényeikhez alkalmazkodunk. A családi házak építéséhez szűk- ’ séges mindenféle terméket kínálunk, amely a profilunkba tartozhat. A vezetők és a dolgozók kölcsönös egyessége alapján magas szintű az elvárás, de a dolgozók sem panaszkodhatnak. Az átlagfizetés évi 300 ezer forint, s a termelésben 36 órás a heti munkaidő. Természetesen mindazt elvégzik az emberek, amelyet 40 óra alatt tennének. Az anyavállalattal megfelelő az együttműködésünk. Ezúttal a magunk örömét azzal gazdagíthatjuk, hogy testvérgyárral írunk alá kölcsönös megállapodást. Vendégünk a jugoszláviai magyarkanizsai Potisje gyárának képviselője. Tanulhatunk egymástól, és csereüdültetésről is tárgyalunk. Ezen a napon avattuk fel Takács Győző . kerámikus- művész allegorikus alkotását. amely a téglagyártás különböző fázisairól szól a művész nyelvén. B. Zs. Októberben a Parlament elölt Gyógyírt jelent a társadalombiztosítási reform? Hétvégén Rhythm and Blues Június 15-én, szombaton a Budapest Sportcsarnokban, 16- án, vasárnap a békéscsabai városi sportcsarnokban lesz az I. Colors-Coop nemzetközi rhythm and blues fesztivál, délután 4- től hajnali 1 óráig. Parádés a zenei kínálat: a Deák Bili Blues Band és a Tátrai Band Magyarországról, a svájci Jam- min in the blues, a svájci- amerikai Checker Board Blues Band, a dániai Merzy. Az igényes, zeneszerető közönség számára rajtuk kívül még osztrák és német együttesek is fellépnek, s bemutatkozik a békéscsabai Dobókocka együttes. Az örökzöld blues-dallamok, a rocksongok, a rockzene nagyjainak legsikeresebb számai lesznek hallhatók ezen a maratoni hangversenyen. A szupercsapatban találkozunk Tőrök Adámmal, Závodi Jánossal, Köves Miklóssal, Muck Ferenccel és Tarján Zsolttal. Az ügynök- listákról A szabaddemokraták megütközéssel látják, hogy Antall József miniszterelnök információkat szolgálhatott kisgazda vezetőknek a BM volt III Ill-as ügyosztályának titkos adatairól, igazolásokat osztogatott feddhetetlenségükről, illetőleg a hírek szerint egyiküknek olyan iratot nyújtott át, amely őt egykori ügynökként marasztalja el — hangoztatja a legnagyobb ellenzéki párt országos tanácsa állásfoglalásában. „Az Egyesült Államokban évente 2600 dollárt fordítanak egy-egy ember egészség- ügyi, társadalombiztosítási költségeire, Magyarországon 137-et” — hallottuk dr. Kiss Gyulától, a Parlament egészségügyi és szociális bizottságának elnökétől szombaton, a békéscsabai MDF egészségügyi fórumon. Vitaindító előadásának címe: A társadalombiztosítás egészségügyi vonatkozásai. A társadalombiztosítás reformjának tárgyalását októberben kellene napirendre tűzni ahoz, hogy 1992 januárjától életbe léphessen. Szükség van új egészségügyi törvényre, orvosi kamarai törvényre és sok-sok következetes változtatásra, ésszerűsítésre. A társadalombiztosítás viszonylagos biztonságához nem elegendő a járulékok jövedelme, szüksége van régi vagyonára is ahhoz, hogy azzal gazdálkodva valóban biztonságot nyújthasson az embereknek. Hallottunk a törvénytervezet variációiról, a társadalombiztosítás nyugdíjbiztosító és betegbiztosító differenciálódásáról. Arról, hogy a társadalombiztosítás kötelező, a járulékfizetés keresetarányos, az intézmény vagyoni helyzete pedig az állam által garantált legyen. A rendszer életbe lépése biztosíthatja majd a szabad orvos- és fekvőbetegintéz- mény-választást, az egészségügy érdekorientáltságát. Az egészségügyi ellátás biztosítása továbbra is az ön- kormányzatok feladata lenne, a finanszírozó viszont a biztosító, vagy biztosítótársaságok. A koncepció lényege, hogy a beteg érdeke a döntő, tőle függ az orvos, a kórház, az önkormányzat. Nem mellékes, hogy megszűnik a paraszolvencia, a beteg azzal honorál, hogy melyik orvost vagy intézményt választja (ez utóbbi dotálása ugyanis az előbbi függvénye). Az egészségügy szakmai színvonalának, etikai helyzetének, a benne dolgozóknak legfőbb védelmezője, érdekeinek képviselője az orvosi kamara lehet. A biztosító csak azt foglalkoztatja, azzal köt szerződést, akiért a kamara vállal garanciát. A vita főként a jogkörök, az egészségügy területenkénti színvonalkülönbsége körül forgott. Bizonyos nemzeti anyagi alapot kell teremteni ahhoz, hogy például a műszerezettségbeli különbségeket fel lehessen számolni. A társadalombiztosítás intézményeinek élére társadalombiztosítási önkormányzatokat kell állítani delegálás vagy választások útján. Bede Zsóka
