Békés Megyei Hírlap, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-08-09 / 133. szám
1991. június 8-9., szombat-vasárnap KÜLFÖLDI HÍREK Román részről készek tárgyalni Újabb határátkelők^?) A román fél a kishatárforgal- mi egyezmény előírásainak megfelelően kész új határátkelőhelyek létesítéséről, illetve az ehhez szükséges anyagi eszközök biztosításáról tárgyalni, amennyiben magyar részről ilyen javaslattal keresik meg — jelentette ki a külügyminisztérium szóvivője heti sajtótájékoztatóján. Traian Chebeleu utalt Jeszenszky Géza május 29-ei Békés megyei látogatására, amelynek során a magyar külügyminiszter az érintett települések önkormányzataival új határátkelőhelyek megnyitásáról tárgyalt, s úgy nyilatkozott, hogy Szovjet export: Félelem a magyar földeken azt támogatják a romániai Arad és Bihar megye hatóságai is. A román szóvivő kifejtette, hogy az átkelőhelyeket a jelenleg is érvényben levő 1969-es kishatárforgalmi egyezmény rögzíti. Amennyiben bármelyik fél részéről igény van új határátkelőhelyek megnyitására, vagy a kishatárforgalmi átkelőhelyeknek a nemzetközi forgalom igényei szerinti átalakítására, az szükségessé teszi az egyezmény kiegészítését. Traian Chebeleu közölte, hogy a magyar fél hivatalosan még nem jayasolta az egyezmény kiegészítését. A jelenlegi román törvények értelmében új határátkelőhelyek megnyitását, illetve a Kérdőjelek A vízlépcső — buktató? A kormány le akarja zárni a bős—nagymarosi vízlépcső- rendszer beruházásának ügyét. Stílusosan szólva: lelép a vízlépcsőről. Nem lesz ez a lépés buktató a magyar—cseh—szlovák viszonyban? Ez a veszély fennáll, de nagyon sok függ a két fél szándékaitól, magatartásától. Pontosabban: mit minek rendelnek alá? A jószomszédságból adódó előnyöket egy korábbi szerződés — ismerjük el: igen terhes — következményeinek vagy fordítva? Mit akar a magyar kormány? Újabb területek felé terelni a két ország gazdasági együttműködését, beleértve — miként csütörtökön hallottuk — az energetikai területet is. Sőt: még talán az Expo ’96- ból is kihasíthat valamit magának Pozsony. Lehet ebben szerepük a nemzetiségeknek is? Igen, ha senki sem érti félre a másik szándékát: úgy pártolni a nemzetiségek ügyét, hogy nem ártani az országok kapcsolatának. Mit ajánl Tamási Áron? „Aki használni akar az erdélyi magyarságnak, az ne tegyen olyat, ami kárt okozhat neki”. Ma is érvényes a tanácsa—és nemcsak Erdélyre. Pálos Tamás A magyar mezőgazdasági dolgozóknak akár a fele is munkanélkülivé válhat a szovjet export összeomlása és a KGST megszűnése miatt — írta pénteken a The Guardian című brit napilap, Raskó Györgyöt, a Mezőgazdasági Minisztérium államtitkár-helyettesét idézve. A mezőgazdaság a magyar export 30 százalékát adja és az ország legnagyobb keményva- luta-forrása. Am a borexport tönkrement és nagy sertés-, baromfi- és marhahús-többletek halmozódtak fel. Ennek nyomán 200-300 ezer mezőgazdasági állás elvesztése várható és ez társadalmi problémát fog okozni — írta a The Guardian. A KGST-piacok elvesztése miatt félmillió munkahely van veszélyben — idézte a brit lap Kádár Béla minisztert is. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere szerint a kelet-európai kivitel a nyolcvanas években a teljes magyar export több mint meglevők ideiglenes vagy végleges lezárását csakis kormány- határozattal lehet jóváhagyni. Az átkelőhelyek szervezése a belügyminisztérium és más minisztériumok hatáskörébe tartozik, tehát a megyei hatóságok nem illetékesek ebben az ügyben — hangsúlyozta a külügyminisztérium szóvivője. Traian Chebeleu megerősítette, hogy június 13—14-én tartják Bukarestben azt a magyar—román szakértői tanácskozást, melyen a genfi nemzeti kisebbségi konferenciával kapcsolatos elképzeléseit ismerteti egymással a két fél. Közölte, hogy román részről nem terjesztenek elő új javaslatot. fele volt. Tavaly a teljes magyar exportnak már csak 28 százaléka került a kelet-európai országokba, az idén pedig további visszaesés várható, 20 százalék alá. Ezért csak részben kárpótol, hogy közben gyorsan nő a nyugati export, főként Németországba. A Moszkvával aláírt exportüzletek értéke 40 millió dollárról már 200 millió dollárra nőtt erre az évre, de ez kevesebb a vártnál. Magyarország már előrehaladt dohányipara, borászata és cukorgyártása nyugati eladási terveivel, például a londoni Bat Industries részvételével. Budapesten azt tervezik, hogy minden öntözhető földet megvásárolhatóvá tesznek külföldi vásárlók számára. A kormány még támogatja a szovjet piacra kifejlesztett vállalkozásokat, de fontolgatja, hogy megszünteti a támogatást — írta a The Guardian. A termelők nem a szívükre hallgattak, és emelték a csabai narancsnektár árát. A lakosság a hírt kifacsart citromként fogadta. A Fidesz álláspontjáról nincs tudomásunk. Nem lehet felfüggeszteni az Alkotmánybíróság budapesti működését Jogállami alkotmányunkra tekintettel nem lehet felfüggeszteni az Alkotmánybíróság működését, és nem lehet megkérdőjelezni határozatait sem azért, mert azokat Esztergom helyett Budapesten hozza — nyilatkozta dr. Holló András, az Alkotmánybíróság főtitkára az MTI érdeklődésére dr. Zsíros Géza (FKgP) országgyűlési képviselőnek, a Fővárosi Bírósághoz benyújtott keresetlevelével kapcsolatban. A főtitkár hangsúlyozta: tény és való, az Alkotmánybíróságról szóló törvény tartalmazza, hogy a testület székhelye Esztergom. Annak idején — az 1989-es árviszonyok mellett — a kormány felmérte, körülbelül 600 millió forintos beruházás kellett volna arra, hogy az Alkotmánybíróság működni tudjon Esztergomban. Ez a költség nem állt, és ma sem áll a kormányzat rendelkezésére, ezért született — kényszerűségből — ideiglenes megoldásként a budapesti elhelyezés. Az Alkotmánybíróság egyébként a körülményekre tekintettel igyekezett igazodni az esztergomi lehetőségekhez úgy, hogy a főtitkárság működtet ott egy irodát, s megoldást keres »alkotmánybírósági ülések tartására is. Dr. Holló András rámutatott: az Alkotmánybíróság törvényes hatáskörében eljárva — ugyanúgy mint például az Országgyűlés, vagy a kormány esetleges kihelyezett ülésein — székhe: lyén kívül is hozhat határozatot, ezért nem kérdőjelezhető meg döntéseinek jogszerűsége. Az Alkotmánybíróság határozott véleménye az, hogy a testületnek Budapesten kell működnie, s ezért ilyen törvénymódosító javaslatot kíván az Országgyűlés elé terjeszteni. Kijelentette még, hogy sem a Fővárosi Bíróságnak, sem más bíróságnak nincs hatásköre az Alkotmány- bíróság működésének vizsgálatára. Nyugaton segélykérő telefon, nálunk koszorú az út mentén... Orvosok a közlekedésbiztonságért A konferenciák jól bevált módszere szerint az előadásokat kerekasztalvita követte a Békés megyei Közlekedésbiztonsági Tanács és a megyei önkormányzat pénteki rendezvényén, amelyet az Orvosok a közlekedés- biztonságért címmel tartottak. Az országos konferencián az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács képviseletében vezette a vitát dr. Krajcsovics Pál rendőrorvos ezredes, igazságügyi orvosszakértő. Számunkra a tanulságokat a következőképpen összegezte: — Mindenféleképpen reformra érett a gépjárműalkalmassági elbírálás rendszere és módszere, így bizonyosan lehetne javítani a baleseti statisztikán. A másik fontos kérdés a sérültellátás színvonalának javítása, s ezzel a halállal végződő balesetek csökkentése. Salgótarján, Eger és Szeged után ez a negyedik helyszín, Békéscsaba, amely otthont ad hasonlójellegű konferenciának. A tanulságokat tanácsos lenne írásban is rögzíteni, hogy minél többen okuljanak belőle. A konferencián rövid és tartalmas, koncepciózus előadásokat hallottunk, így például Balta János rendőr alezredesét a megye közlekedésbiztonsági helyzetéről. Kedvezőtlen változások, romló közutak, gyatra műszaki állapotú autók és szomorú közlekedési morál jellemző a Békés megyeiekre csakúgy, mint az ország másik felében élőkre. Szaporodik az éjszakai balesetek száma, az ittas vezetés, a biztonsági övék Figyelmen kívül hagyása. Dr. Rácz László osztályvezető főorvos riasztó adatokról tájékoztatott, az idősödő Békés megyében különböző okok miatt évente kétezerrel kevesebben vagyunk. A tapasztalatok szerint havi bontásban a legtöbb baleset július és augusztus hónapban, a hét napjait tekintve pedig szerdától szombatig történik. Dr. Bumbera József, a me1 gyei mentőszolgálat vezető főorvosa felhívta a figyelmet a népnyelven „guruló bombáknak" becézett a Szovjetunió felől Jugoszlávia irányába hajtó rossz műszaki állapotú személy- és tömegközlekedési járművek fokozott veszélyére. Az elmúlt esztendő 1605 közlekedési baleseti sérültje közül három asszony húsz hetet meghaladóan terhes volt. Nem tanácsos, hogy a kismamák terhességük második, harmadik harmadában vezessenek. Egyébként is célszerű, hogy utazáskor a gépkocsik hátsó ülésére telepedjenek. „Nyugat-Európában az utak mentén segélykérő telefonok vannak, nálunk a balesetek áldozataira emlékeztető koszorúk... -— állapította meg keserűen dr. Kamarás Géza főorvos. Megfigyelhető, hogy a legtöbb baleset 17-től 35 éves korig a gépkocsivezető hibájából következik be. Nagyon meg kellene gondolni, hány éves kortól és milyen alkalmassági elvárásoknak megfelelő embereknek adnak jogosítványt a hatóságok. Közlekedésbiztonságról szólt az orvosszakértő szemszögéből dr. Vitaszek László rendőrorvos alezredes. Az ezer balesetre jutó halálos áldozatok száma Magyarországon kétszerese az Európa nyugati országaiban jellemzőnek. A tudományos konferencia résztvevői megtekinthették a mentőszolgálat és a tűzoltók bemutatóját, s két érdekes, korszerű műszert. A Siemens cég Alcomat fantázianevű ügyes szerkezete a véralkoholvizsgálatot végzi el abszolút megbízhatóan és másodpercek alatt le- vegőbefújással. Amíg a nálunk használatos vérvételes vizsgálat esetenként 3000 forintba kerül, ez a módszer mindössze 30-ba. Az Emit-st gépe a kábítószer- és gyógyszerszint mérésére alkalmas, praktikus, okos készülék. A tűzoltók műszaki mentő gépjárműve a megfelelően kiképzett személyzet segítségével életmentő lehet közlekedési balesetnél, épületbalesetnél, műszaki szerencsétlenség elhárításánál. Másfél éve kapták meg a Békés megyei tűzoltók azt az autót, amelynek eszközeivel akár egy sérült mikrobuszból is képesek kibontani a baleseti sérültet. Bede Zsóka Jugoszláviai gyorsfotók Donji Mihojlacnál kérdezem a határőrt, kell-e vigyázni valamire, van-e valami probléma? A csomagtartómat szokatlan gondossággal átnéző egyenruhás hirtelen kiegyenesedik, abbahagyja a kutatást és csak ennyit ismételget: —Nyemo probléma. Nyemo probléma. Akkor menjünk! A települések központjában mindenütt — ez már hetek óta megszokott kép — tartalékosokkal megerősített rendőrök strázsál- nak. Nasice előtt géppisztolyosok állítanak meg. Tüzetesen átvizsgálják a kocsit, hosszasan ellenőrzik papírjaimat. —Mi a probléma?—kérdezem őket is. — Nyemo probléma — válaszolják szinte kórusban, s vezetőjük gyorsan int, hogy menjek tovább. * Batinán a Duna-hidat harckocsik őrzik. A híd közelében páncélos hajó vigyázza a rendet. Betérek a város egyik borozójába és beszélgetek az ott kvaterkázó magyarokkal. — Nincs semmi baj — erösítgeti egy negyven felé járó, kissé már kapatos férfi. — Vigye meg a hírt, hogy itt senki sem bánt senkit. Nincs itt semmiféle polgárháború. Csak a bűnözők lövöldöztek. Nem azért lőnek, mert ők akkora hazafiak vagy, mert nacionalisták. A fenét! Azért lőnek, mert bűnözők. Ha valaki nacionalista, az el tud pusztulni a hazájáért, az otthonáért, de azok, akik eddig lőttek, azok csak pusztítani tudnak. És elég szomorú, hogy vannak olyanok, akik ezekre a gyilkosokra hivatkoznak. Nem lenne szabad. Ézeknek nincs igaz hitük, csak fegyverük. És sunyiságuk. Vigye meg a hírt: ne féltsenek minket, nem lesz polgárháború. Szinyisa kocsmáros egy határközeli faluban. A magyarul jól beszélő, erős felépítésű, harmincéves horvát férfi kénytelen volt kijebbíteni az egyik vendéget.-—Azért teszed ezt velem, mert szerb vagyok!— kiabálta vissza a kipenderített. Szinyisa utána sétált és csendre intette a méltatlankodót, s még mondott neki néhány szót. A szerb fiú—csodák csodája—szép csendben hazament. —Mivel győzted meg?—kérdeztem később az egyébként joviális kocsmárost. — Megmagyaráztam neki, hogy ő egy buta. Mert én nem azért küldtem őt el, mert ő egy szerb. O egy részeg, azért küldtem haza. Dobtam ki én már horvátot is sokat. Nem azért, mert horvát, hanem, mert részeg. Tegnap egy magyart küldtem el. Nem azért mert magyar, hanem, mert lehányta a másik vendéget, aki szintén magyar volt. Van ilyen: ha az ember részeg, az élet nem könnyű. Akkor jobb menni haza. Ha szerb, ha horvát, ha magyar. * Podravska Slatina mellett egy autóscsárdában két héttel ezelőtt minden széken ketten ültek. Magyar sztriptíztáncosnő szórakoztatta a nagyérdeműt. A program után az egyik nagyhangú asztal- társaság tagjai egymással vetélkedve tették meg ajánlataikat a horvát, a szerb, a német, az angol, az olasz és a magyar nyelv valami sajátos keverésén. Először száz, végül már ötszáz márkát ígértek a fekete loboncú, kerek seggű, dús mellű teremtésnek, hogy töltse velük az éjszakát. Hiába. A táncosnőnek csak arra volt hajlandósága, hogy ezer dinárért megismételje az egyik vérforraló számát. A leglecsillapíthatatlanabb vendég, egy ötven körüli benzinkutas ettől végképp elvesztette a fejét. Mindent megígért, csak hadd aludhasson a görl- lel.A táncosnő azonban pakolt és indult a következő fellépés helyszínére. Búcsúzóul azzal vigasztalta az önmagából kikelt férfit, hogy holnap újra itt lesz, és újra táncol. A benzinkutas pisztolytöltényeket kotort elő zsebéből és beleszórta azokat egy sörösüvegbe, majd rázni kezdte az üveget. — Nincs holnap! Nincs holnap! — ordította németül, miközben a töltények szédülten csörögtek az üveg falán. — Csak ma van! Holnap már nincs Jugoszlávia. Csak ma van! Az egyre vadabbul csattogó töltények egyszer csak széttörték a sörösüveget. A kocsmáros idegesen söpörgette a szilánkokat. A benzinkutas még a táncosnő elmenetele után is azt kiabálta, hogy „holnap már nincs Jugoszlávia”. Másnap a csárdában alig néhányon lézengtek. A benzinkutas és barátai sem jöttek el. A tulajdonos kevesebbet akart fizetni a táncosnőnek a megállapodottnál. A zenekar felmondott. lem biznisz”, hajtogatta a borostás, kialvatlan szemű kocsmáros, s még hozzátette: , Jugoszlávia kaput" . Két kilométerrel arrább egy bárban tűt sem lehetett leejteni. A főnök boldogan megvette a táncosnő négy sztriptízét. —Nyemo probléma — állította széles mosoly- lyal a bártulajdonos. —Jugoszlávia gúd biznisz. * Vlado minden szombaton átrándula a siklósi ABC-presszó diszkójába. Az örökké divatos öltözetű, magas, barna horvát fiú szokásából azóta sem enged, hogy odaát ,411 a bár. — Nem otthon kellene inkább lenned? — kérdeztem a legutóbb. —Miért?—kérdezett vissza.—Akkor jobb? —Érdekel egyáltalán az, ami nálatok történik? —Persze!—vágta rá gyorsan. —És te kinek a pártján állsz? —Az teljesen mindegy, hogy én kinek a pártján állok, akarom-e a függetlenséget vagy sem, van-e fegyverem vagy sem, lövök-e vele vagy sem, tünte- tek-e vagy sem. Mindegy. Horvátország így is, úgy is független lesz. Úgyhogy mindegy. Vagy ahogy a magyarok mondják: secko jedno. Ungar Tamás
