Békés Megyei Hírlap, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-08-09 / 133. szám

1991. június 8-9., szombat-vasárnap KÜLFÖLDI HÍREK Román részről készek tárgyalni Újabb határátkelők^?) A román fél a kishatárforgal- mi egyezmény előírásainak megfelelően kész új határátke­lőhelyek létesítéséről, illetve az ehhez szükséges anyagi eszkö­zök biztosításáról tárgyalni, amennyiben magyar részről ilyen javaslattal keresik meg — jelentette ki a külügyminiszté­rium szóvivője heti sajtótájé­koztatóján. Traian Chebeleu utalt Je­szenszky Géza május 29-ei Bé­kés megyei látogatására, amely­nek során a magyar külügymi­niszter az érintett települések önkormányzataival új határát­kelőhelyek megnyitásáról tár­gyalt, s úgy nyilatkozott, hogy Szovjet export: Félelem a magyar földeken azt támogatják a romániai Arad és Bihar megye hatóságai is. A román szóvivő kifejtette, hogy az átkelőhelyeket a jelen­leg is érvényben levő 1969-es kishatárforgalmi egyezmény rögzíti. Amennyiben bármelyik fél részéről igény van új határát­kelőhelyek megnyitására, vagy a kishatárforgalmi átkelő­helyeknek a nemzetközi forga­lom igényei szerinti átalakításá­ra, az szükségessé teszi az egyezmény kiegészítését. Tra­ian Chebeleu közölte, hogy a magyar fél hivatalosan még nem jayasolta az egyezmény kiegé­szítését. A jelenlegi román tör­vények értelmében új határátke­lőhelyek megnyitását, illetve a Kérdőjelek A vízlépcső — buktató? A kormány le akarja zárni a bős—nagymarosi vízlépcső- rendszer beruházásának ügyét. Stílusosan szólva: le­lép a vízlépcsőről. Nem lesz ez a lépés buktató a magyar—cseh—szlovák viszonyban? Ez a veszély fennáll, de nagyon sok függ a két fél szándékaitól, magatar­tásától. Pontosabban: mit mi­nek rendelnek alá? A jó­szomszédságból adódó elő­nyöket egy korábbi szerződés — ismerjük el: igen terhes — következményeinek vagy for­dítva? Mit akar a magyar kor­mány? Újabb területek felé te­relni a két ország gazdasági együttműködését, beleértve — miként csütörtökön hallot­tuk — az energetikai területet is. Sőt: még talán az Expo ’96- ból is kihasíthat valamit ma­gának Pozsony. Lehet ebben szerepük a nemzetiségeknek is? Igen, ha senki sem érti félre a másik szándékát: úgy pártolni a nemzetiségek ügyét, hogy nem ártani az országok kap­csolatának. Mit ajánl Tamási Áron? „Aki használni akar az erdélyi magyarságnak, az ne tegyen olyat, ami kárt okozhat neki”. Ma is érvényes a tanácsa—és nemcsak Erdélyre. Pálos Tamás A magyar mezőgazdasági dolgozóknak akár a fele is mun­kanélkülivé válhat a szovjet ex­port összeomlása és a KGST megszűnése miatt — írta pénte­ken a The Guardian című brit napilap, Raskó Györgyöt, a Mezőgazdasági Minisztérium államtitkár-helyettesét idézve. A mezőgazdaság a magyar export 30 százalékát adja és az ország legnagyobb keményva- luta-forrása. Am a borexport tönkrement és nagy sertés-, ba­romfi- és marhahús-többletek halmozódtak fel. Ennek nyomán 200-300 ezer mezőgazdasági állás elvesztése várható és ez társadalmi problémát fog okoz­ni — írta a The Guardian. A KGST-piacok elvesztése miatt félmillió munkahely van veszélyben — idézte a brit lap Kádár Béla minisztert is. A nem­zetközi gazdasági kapcsolatok minisztere szerint a kelet-euró­pai kivitel a nyolcvanas években a teljes magyar export több mint meglevők ideiglenes vagy vég­leges lezárását csakis kormány- határozattal lehet jóváhagyni. Az átkelőhelyek szervezése a belügyminisztérium és más mi­nisztériumok hatáskörébe tarto­zik, tehát a megyei hatóságok nem illetékesek ebben az ügy­ben — hangsúlyozta a külügy­minisztérium szóvivője. Traian Chebeleu megerősí­tette, hogy június 13—14-én tartják Bukarestben azt a ma­gyar—román szakértői tanács­kozást, melyen a genfi nemzeti kisebbségi konferenciával kap­csolatos elképzeléseit ismerteti egymással a két fél. Közölte, hogy román részről nem terjesz­tenek elő új javaslatot. fele volt. Tavaly a teljes magyar exportnak már csak 28 százalé­ka került a kelet-európai orszá­gokba, az idén pedig további visszaesés várható, 20 százalék alá. Ezért csak részben kárpótol, hogy közben gyorsan nő a nyu­gati export, főként Németor­szágba. A Moszkvával aláírt export­üzletek értéke 40 millió dollár­ról már 200 millió dollárra nőtt erre az évre, de ez kevesebb a vártnál. Magyarország már előreha­ladt dohányipara, borászata és cukorgyártása nyugati eladási terveivel, például a londoni Bat Industries részvételével. Buda­pesten azt tervezik, hogy min­den öntözhető földet megvásá­rolhatóvá tesznek külföldi vá­sárlók számára. A kormány még támogatja a szovjet piacra kifej­lesztett vállalkozásokat, de fon­tolgatja, hogy megszünteti a támogatást — írta a The Guar­dian. A termelők nem a szívükre hallgattak, és emelték a csabai narancsnektár árát. A lakosság a hírt kifacsart citromként fogadta. A Fidesz álláspontjáról nincs tudomásunk. Nem lehet felfüggeszteni az Alkotmánybíróság budapesti működését Jogállami alkotmányunkra tekintettel nem lehet felfüggesz­teni az Alkotmánybíróság mű­ködését, és nem lehet megkér­dőjelezni határozatait sem azért, mert azokat Esztergom helyett Budapesten hozza — nyilatkoz­ta dr. Holló András, az Alkot­mánybíróság főtitkára az MTI érdeklődésére dr. Zsíros Géza (FKgP) országgyűlési képvise­lőnek, a Fővárosi Bírósághoz benyújtott keresetlevelével kapcsolatban. A főtitkár hangsúlyozta: tény és való, az Alkotmánybíróság­ról szóló törvény tartalmazza, hogy a testület székhelye Esz­tergom. Annak idején — az 1989-es árviszonyok mellett — a kormány felmérte, körülbelül 600 millió forintos beruházás kellett volna arra, hogy az Al­kotmánybíróság működni tud­jon Esztergomban. Ez a költség nem állt, és ma sem áll a kor­mányzat rendelkezésére, ezért született — kényszerűségből — ideiglenes megoldásként a bu­dapesti elhelyezés. Az Alkot­mánybíróság egyébként a körül­ményekre tekintettel igyekezett igazodni az esztergomi lehető­ségekhez úgy, hogy a főtitkár­ság működtet ott egy irodát, s megoldást keres »alkotmánybí­rósági ülések tartására is. Dr. Holló András rámutatott: az Alkotmánybíróság törvényes hatáskörében eljárva — ugyan­úgy mint például az Országgyű­lés, vagy a kormány esetleges kihelyezett ülésein — székhe: lyén kívül is hozhat határozatot, ezért nem kérdőjelezhető meg döntéseinek jogszerűsége. Az Alkotmánybíróság határozott véleménye az, hogy a testület­nek Budapesten kell működnie, s ezért ilyen törvénymódosító javaslatot kíván az Országgyű­lés elé terjeszteni. Kijelentette még, hogy sem a Fővárosi Bíró­ságnak, sem más bíróságnak nincs hatásköre az Alkotmány- bíróság működésének vizsgála­tára. Nyugaton segélykérő telefon, nálunk koszorú az út mentén... Orvosok a közlekedésbiztonságért A konferenciák jól bevált módszere szerint az előadásokat kerekasztalvita követte a Békés megyei Közlekedésbiztonsági Tanács és a megyei önkormány­zat pénteki rendezvényén, ame­lyet az Orvosok a közlekedés- biztonságért címmel tartottak. Az országos konferencián az Országos Közlekedésbiztonsá­gi Tanács képviseletében vezet­te a vitát dr. Krajcsovics Pál rendőrorvos ezredes, igazságü­gyi orvosszakértő. Számunkra a tanulságokat a következőkép­pen összegezte: — Mindenféleképpen re­formra érett a gépjárműalkal­massági elbírálás rendszere és módszere, így bizonyosan lehet­ne javítani a baleseti statiszti­kán. A másik fontos kérdés a sérültellátás színvonalának ja­vítása, s ezzel a halállal végződő balesetek csökkentése. Salgó­tarján, Eger és Szeged után ez a negyedik helyszín, Békéscsaba, amely otthont ad hasonlójellegű konferenciának. A tanulságokat tanácsos lenne írásban is rögzí­teni, hogy minél többen okulja­nak belőle. A konferencián rövid és tar­talmas, koncepciózus előadáso­kat hallottunk, így például Balta János rendőr alezredesét a me­gye közlekedésbiztonsági hely­zetéről. Kedvezőtlen változá­sok, romló közutak, gyatra mű­szaki állapotú autók és szomorú közlekedési morál jellemző a Békés megyeiekre csakúgy, mint az ország másik felében élőkre. Szaporodik az éjszakai balesetek száma, az ittas veze­tés, a biztonsági övék Figyelmen kívül hagyása. Dr. Rácz László osztályvezető főorvos riasztó adatokról tájékoztatott, az idő­södő Békés megyében különbö­ző okok miatt évente kétezerrel kevesebben vagyunk. A tapasz­talatok szerint havi bontásban a legtöbb baleset július és augusz­tus hónapban, a hét napjait te­kintve pedig szerdától szomba­tig történik. Dr. Bumbera József, a me1 gyei mentőszolgálat vezető főorvosa felhívta a figyelmet a népnyelven „guruló bombák­nak" becézett a Szovjetunió fe­lől Jugoszlávia irányába hajtó rossz műszaki állapotú sze­mély- és tömegközlekedési jár­művek fokozott veszélyére. Az elmúlt esztendő 1605 közleke­dési baleseti sérültje közül há­rom asszony húsz hetet megha­ladóan terhes volt. Nem taná­csos, hogy a kismamák terhes­ségük második, harmadik har­madában vezessenek. Egyéb­ként is célszerű, hogy utazáskor a gépkocsik hátsó ülésére tele­pedjenek. „Nyugat-Európában az utak mentén segélykérő telefonok vannak, nálunk a balesetek áldo­zataira emlékeztető koszorúk... -— állapította meg keserűen dr. Kamarás Géza főorvos. Megfi­gyelhető, hogy a legtöbb baleset 17-től 35 éves korig a gépkocsi­vezető hibájából következik be. Nagyon meg kellene gondolni, hány éves kortól és milyen al­kalmassági elvárásoknak meg­felelő embereknek adnak jogo­sítványt a hatóságok. Közlekedésbiztonságról szólt az orvosszakértő szemszögéből dr. Vitaszek László rendőrorvos alezredes. Az ezer balesetre jutó halálos áldozatok száma Magyarorszá­gon kétszerese az Európa nyu­gati országaiban jellemzőnek. A tudományos konferencia résztvevői megtekinthették a mentőszolgálat és a tűzoltók bemutatóját, s két érdekes, kor­szerű műszert. A Siemens cég Alcomat fantázianevű ügyes szerkezete a véralkoholvizsgá­latot végzi el abszolút megbíz­hatóan és másodpercek alatt le- vegőbefújással. Amíg a nálunk használatos vérvételes vizsgálat esetenként 3000 forintba kerül, ez a módszer mindössze 30-ba. Az Emit-st gépe a kábítószer- és gyógyszerszint mérésére alkal­mas, praktikus, okos készülék. A tűzoltók műszaki mentő gépjárműve a megfelelően ki­képzett személyzet segítségével életmentő lehet közlekedési bal­esetnél, épületbalesetnél, mű­szaki szerencsétlenség elhárítá­sánál. Másfél éve kapták meg a Békés megyei tűzoltók azt az autót, amelynek eszközeivel akár egy sérült mikrobuszból is képesek kibontani a baleseti sé­rültet. Bede Zsóka Jugoszláviai gyorsfotók Donji Mihojlacnál kérdezem a határőrt, kell-e vigyázni valamire, van-e valami probléma? A cso­magtartómat szokatlan gondossággal átnéző egyenruhás hirtelen kiegyenesedik, abbahagyja a kutatást és csak ennyit ismételget: —Nyemo probléma. Nyemo probléma. Akkor menjünk! A települések központjában mindenütt — ez már hetek óta megszokott kép — tartalékosokkal megerősített rendőrök strázsál- nak. Nasice előtt géppisztolyosok állítanak meg. Tüzetesen átvizsgálják a kocsit, hosszasan ellen­őrzik papírjaimat. —Mi a probléma?—kérdezem őket is. — Nyemo probléma — válaszolják szinte kó­rusban, s vezetőjük gyorsan int, hogy menjek to­vább. * Batinán a Duna-hidat harckocsik őrzik. A híd közelében páncélos hajó vigyázza a rendet. Beté­rek a város egyik borozójába és beszélgetek az ott kvaterkázó magyarokkal. — Nincs semmi baj — erösítgeti egy negyven felé járó, kissé már kapatos férfi. — Vigye meg a hírt, hogy itt senki sem bánt senkit. Nincs itt semmiféle polgárháború. Csak a bűnözők lövöl­döztek. Nem azért lőnek, mert ők akkora hazafiak vagy, mert nacionalisták. A fenét! Azért lőnek, mert bűnözők. Ha valaki nacionalista, az el tud pusztulni a hazájáért, az otthonáért, de azok, akik eddig lőttek, azok csak pusztítani tudnak. És elég szomorú, hogy vannak olyanok, akik ezekre a gyilkosokra hivatkoznak. Nem lenne szabad. Ézeknek nincs igaz hitük, csak fegyverük. És su­nyiságuk. Vigye meg a hírt: ne féltsenek minket, nem lesz polgárháború. Szinyisa kocsmáros egy határközeli faluban. A magyarul jól beszélő, erős felépítésű, harminc­éves horvát férfi kénytelen volt kijebbíteni az egyik vendéget.-—Azért teszed ezt velem, mert szerb vagyok!— kiabálta vissza a kipenderített. Szinyisa utána sétált és csendre intette a méltat­lankodót, s még mondott neki néhány szót. A szerb fiú—csodák csodája—szép csendben hazament. —Mivel győzted meg?—kérdeztem később az egyébként joviális kocsmárost. — Megmagyaráztam neki, hogy ő egy buta. Mert én nem azért küldtem őt el, mert ő egy szerb. O egy részeg, azért küldtem haza. Dobtam ki én már horvátot is sokat. Nem azért, mert horvát, hanem, mert részeg. Tegnap egy magyart küldtem el. Nem azért mert magyar, hanem, mert lehányta a másik vendéget, aki szintén magyar volt. Van ilyen: ha az ember részeg, az élet nem könnyű. Akkor jobb menni haza. Ha szerb, ha horvát, ha magyar. * Podravska Slatina mellett egy autóscsárdában két héttel ezelőtt minden széken ketten ültek. Ma­gyar sztriptíztáncosnő szórakoztatta a nagyérde­műt. A program után az egyik nagyhangú asztal- társaság tagjai egymással vetélkedve tették meg ajánlataikat a horvát, a szerb, a német, az angol, az olasz és a magyar nyelv valami sajátos kever­ésén. Először száz, végül már ötszáz márkát ígér­tek a fekete loboncú, kerek seggű, dús mellű terem­tésnek, hogy töltse velük az éjszakát. Hiába. A tán­cosnőnek csak arra volt hajlandósága, hogy ezer dinárért megismételje az egyik vérforraló számát. A leglecsillapíthatatlanabb vendég, egy ötven körüli benzinkutas ettől végképp elvesztette a fejét. Mindent megígért, csak hadd aludhasson a görl- lel.A táncosnő azonban pakolt és indult a követke­ző fellépés helyszínére. Búcsúzóul azzal vigasztal­ta az önmagából kikelt férfit, hogy holnap újra itt lesz, és újra táncol. A benzinkutas pisztolytölté­nyeket kotort elő zsebéből és beleszórta azokat egy sörösüvegbe, majd rázni kezdte az üveget. — Nincs holnap! Nincs holnap! — ordította németül, miközben a töltények szédülten csörög­tek az üveg falán. — Csak ma van! Holnap már nincs Jugoszlávia. Csak ma van! Az egyre vadabbul csattogó töltények egyszer csak széttörték a sörösüveget. A kocsmáros idege­sen söpörgette a szilánkokat. A benzinkutas még a táncosnő elmenetele után is azt kiabálta, hogy „holnap már nincs Jugoszlávia”. Másnap a csárdában alig néhányon lézengtek. A benzinkutas és barátai sem jöttek el. A tulajdo­nos kevesebbet akart fizetni a táncosnőnek a meg­állapodottnál. A zenekar felmondott. lem biz­nisz”, hajtogatta a borostás, kialvatlan szemű kocsmáros, s még hozzátette: , Jugoszlávia ka­put" . Két kilométerrel arrább egy bárban tűt sem lehetett leejteni. A főnök boldogan megvette a táncosnő négy sztriptízét. —Nyemo probléma — állította széles mosoly- lyal a bártulajdonos. —Jugoszlávia gúd biznisz. * Vlado minden szombaton átrándula a siklósi ABC-presszó diszkójába. Az örökké divatos öltö­zetű, magas, barna horvát fiú szokásából azóta sem enged, hogy odaát ,411 a bár. — Nem otthon kellene inkább lenned? — kér­deztem a legutóbb. —Miért?—kérdezett vissza.—Akkor jobb? —Érdekel egyáltalán az, ami nálatok történik? —Persze!—vágta rá gyorsan. —És te kinek a pártján állsz? —Az teljesen mindegy, hogy én kinek a pártján állok, akarom-e a függetlenséget vagy sem, van-e fegyverem vagy sem, lövök-e vele vagy sem, tünte- tek-e vagy sem. Mindegy. Horvátország így is, úgy is független lesz. Úgyhogy mindegy. Vagy ahogy a magyarok mondják: secko jedno. Ungar Tamás

Next

/
Thumbnails
Contents