Békés Megyei Hírlap, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-22-23 / 145. szám

1991. június 22-23., szombat-vasárnap KÜLFÖLDI HÍREK írékés megyei hírlap Nem lesz porosz vízfej Berlin diadala A harmincak csoportja a volt szocialista országokról Szegénységünk két évig garantált? „Nem veszélyeztetjük a Szovjetunió biztonságát Jeszenszky-interjú a Politykában A német főváros kormányzati és parlamenti székhellyé történt választása elégedett, helyenként túláradó reagálásokat váltott ki berlini politikusokból. Eberhard Diepgert, Berlin kormányzó polgármestere be­vallotta, hogy az éjszakai Bun- destag-szavazás után „nagy kő esett le a szívemről”. A szavazás kimenetele szerinte a Berlin és a keleti tartományok iránt érzett felelősség elismerését jelenti. A „porosz vízfejtől” aggódók megnyugtatására a kormányzó polgármester leszögezte, hogy Berlin „nem akar a centralizmus városa lenni”. Mint ismeretes, a Bundestag csütörtökön éjszaka 337:320 arányban szavazott Berlin mel­lett. Az eredményt óriási csaló­dottság fogadta Bonnban, han­gos ujjongás Berlinben. Helmut Kohl elégedetten nyilatkozott a politikai, s egyben jelképes dön­tésről, megerősítve a szövetségi gyűlés előtt tett kijelentéseit. Egyik érve az volt, hogy az Eu­rópai Közösségek bővülésére kell számítani — többek között a kelet-európai reformországok, Csehszlovákia, Magyarország és Lengyelország csatlakozásá­ra—, s az új helyzetben közpon­ti szerep vár Berlinre, az Európai Közösségek e pillanatban leg­keletebbre fekvő nagyvárosára. „2000-2005 tájékán Berlin jó telephely lesz”—közölte a kan­cellár. Berlin mellett — Kohlon kí­vül —olyan „nagyágyúk” álltak ki, mint Hans-Jochen Vogel és Willy Brandt. A kelet-európaiak személyi jövedelme nem fog emelkedni 1993 előtt, ha a piacgazdaságra való áttérést célzó reformok a jelenlegi ütemben folytatódnak — áll abban a washingtoni ta­nulmányban, amelyet a neves pénzügyi szakértőkből álló „harmincak csoportja” adott ki „Finanszírozni Kelet-Európát” címmel. A Bulgáriáról, Csehszlová­kiáról, Jugoszláviáról, Lengyel- országról és Magyarországról szóló tanulmány szerint 1992 végéig a személyi jövedelmek további csökkenésével kell szá­molni. A térségben élő 120 mil­lió ember évi átlagos jövedelme az 1988. évi 1850 dollárról 1760-ra esett vissza 1989-ben. Ennek okát a tanulmány szerzői Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország esetében ab­ban látják, hogy az első refor­mokkal egyidejűleg „összeom­lott a gazdaság”, Jugoszlávia esetében pedig a politikai bi­zonytalanságra vezetik vissza. A jelentés szerint Lengyel- ország kivételével nem várható, hogy 1995 előtt lényegesen nö­vekednék a személyi jövedelem Kelet-Európábán. Az immár szabad Kelet-Kö- zép-Európában tisztában kell lenni azzal, hogy a független­ségnek az országok közti együttműködésre kell támasz­kodnia —jelentette ki Jeszensz­ky Géza. A magyar külügymi­niszterrel a Polityka című neves lengyel hetilap közölt interjút. Jeszenszky a jugoszláviai konfliktusról kiemelte: nem­csak Magyarország, de egész Európa számára tragikus volna, ha déli szomszédunknál polgár- háború törne ki. Emellett az or­szág etnikai térképe annyira ve­gyes, hogy egy esetleges fegy­veres konfliktus csak tovább mélyítené a válságot, és semmit sem oldana meg. A romániai magyar kisebb­ségről szólva elmondotta, hogy a nemzetiségek jogainak bizto­sítása a legfontosabb, s megje­gyezte, hogy a magyarok, a szászok és a románok erdélyi együttélésének szüksége volna az európai normák injekciójára. A Szovjetunióval való vi­szonyt értékelve Jeszenszky rá­mutatott: — A szovjet csapatki­vonás befejeztével teljesedett ki Magyarország szuverenitása és vált lehetővé új alapokon való­ban szomszédi együttműködé­sünk. Leszögezte, hogy hazánk semmilyen körülmények között sem fogja veszélyeztetni . a Szovjetunió biztonságát. Végül hangsúlyozta a magyar—len­gyel együttműködés fontossá­gát. Daruval emelik a magasba a csehszlovák főváros 1945-ös felsza­badítását szimbolizáló szovjet tankot Prágában. A sok vitát kiváltó tankot egy diák áprilisban rózsaszínűre festette, másnap a csehszlovák hadsereg katonái visszafestették zöld színűre. A legújabb döntés szerint a múlt emlékét őrző harci jármű végle­ges helye a prágai katonai múzeumban lesz Telefotó — MTI Külföldi Képszerkesztőség Amszterdamban megnyílt a 10. nemzetközi szexoló­giai kongresszus. A témakö­rök között szerepel a politi­kai változások és a szexuali­tás kapcsolatának vizsgála­ta is. Az egyik előadás címe ál­lítólag ez: ..Rendszer he­lyett nehogy óvszert válts!” Gorbacsov + Jelcin = reform? Száz perc Bush elnöknél Amennyiben Gorbacsov és Jelcin együttműködik, megnő­nek az esélyek arra. hogy a Szovjetunió hasznos lépéseket tesz a reform irányába. Ilyen óvatosan kommentálta Borisz Jelcin csütörtöki fehér házi tár­gyalásait a sajtó előtt Brent Scowcroft. George Bush elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, egyúttal sietett megerősíteni, hogy Jelcin látogatása sem vál­toztat Washington együttműkö­désén Mihail Gorbacsovval s az általa vezetett központi kor­mánnyal. Scowcroft ezúttal sem kívánt válaszolni arra, hogy mi­korra tűzhetik ki a szovjet— amerikai csúcstalálkozót. Borisz Jelcin összesen 100 percet töltött Bush elnöknél, ami Scowcroft szerint jó alkalmat adott a személyes ismerkedésre. A tanácsadó, majd Jelcin meg­erősítették, hogy különböző gazdasági támogatási tervek ke­rültek napirendre: amerikai se­gítség a gabonaszállításhoz és raktározáshoz, mivel a termés 30-40 százaléka veszendőbe megy, menedzserképzés, vala­mint támogatás hadiipari üze­meknek a polgári termelésre való átállításához. Felmerült egy. a kelet-európai amerikai beruházási alapokhoz hasonló intézmény felállítása is, amely a magángazdaság fejlesztését se­gítené. Scowcroft szavaiból azonban kitűnt, hogy ezek még csak elgondolások, egyúttal olyanok, amelyek már koráb­ban. az általános amerikai— szovjet együttműködés kereté­ben szóba kerültek. A tanácsadó ismételten hang­súlyozta. hogy a tagköztársasá­gokkal csak olyan keretek kö­zött fognak együttműködni, amilyeneket a szovjet szövetsé­gi szerződés megenged: így vá­lasz nélkül hagyta a kérdéseket •arról, hogy Jelcin az. oroszorszá­gi föderáció szuverenitásáról, washingtoni képviselet felállítá­sáról beszélt. Bejegyezték Bukarestben a Nagyrománia Pártot Elnök lett a főszerkesztő Csütörtökön a bukaresti fővá­rosi bíróságon bejegyezték a Nagyrománia Pártot —adta hí­rül az Adevarul. Az új párt elnöke Comeliu Vadim Tudor, a Romania Mare (Nagyrománia) című szélsősé­ges hetilap főszerkesztője, első alelnöke pedig Eugen Barbu, a hetilap igazgatója. A Romania Mare legújabb számában közzétette a pártnak a hetilap szellemiségét tükröző programtervezetét és alapsza­bályzat-tervezetét . Az utóbbi a pártot középbal­nak minősíti. A programterve­zet szerint a Nagyrománia Párt megalakítása mindazok haza­fias kötelezettségvállalását je­lenti, akik azt szeretnék, hogy a románok gazdagnak érezhessék magukat saját házaikban, ottho­nukban. Japán a világ ura Továbbra is vitathatatlanul Japán a világ ura a gazdasági versenyképesség tekintetében — derül ki abból a tanulmány­ból. amelyet a lausanne-i Vállalatvezetési Intézet (IMD) és a Világgazdasági Fórum közösen készített. A 34 országot felvo­nultató listán a második helyen az Egyesült Államok, a harma­dikon Németország szerepel. A legnagyobb változásokat viszont Ausztria, Svájc és Svéd­ország mutatta föl: Ausztria egy év alatt a tizenegyedikről a hatodik helyre jött föl, Svájc viszont a másodikról a negyedikre. Svédország pedig a hatodikról a tizenkettedikre esett vissza. A listát a két vezető után európai országok követik, a következő nem európai—Ausztrália — csak a tizenhatodik helyen áll. A lista végén ázsiai és dél-amerikai országok találhatók. A tanulmány igen komoly alapokon nyugszik: elkészítésekor nyolc nagyobb csoportban összesen 330 kritériumot vettek fi­gyelembe. A távol-keleti szigetország egyeduralmára jellemző, hogy a nyolcból hat csoportban az első helyen áll. A csapokat Nyugatra helyezik A szovjet energia is kivonul Kelet-Európából A világ ❖ BIZTONSÁGI TANÁCS — ÚJ TAGOK. Magyarország, Japán, Venezuela, Marokkó és a Zöld-foki Köztársaság lesz az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt új -— nem állandó — tagja a jövő év elejétől. Az ENSZ Köz­gyűlése majd az ősszel fog dön­teni a Biztonsági Tanács új tag­jairól, de a térségek szerint szer­vezett államcsoportok már meg­választották jelöltjükként az említett országokat. ❖ CSAPATKIVONÁS — LENGYEL HELYZET. A Gazéra Wyborcza című varsói újság részletesen beszámolva a szov­jet csapatok magyarországi ki­vonásának befejezéséről, átte­kintette a lengyelországi csa­patkivonás állását. A lengyel földön állomásozó több mint 50 ezer katonából májusban 1141 hagyta el az országot. 1306 va­gon nyi felszereléssel együtt. Végleg hazatelepült 34 MÍG— 23-as típusú vadászgép. Hatal­mas katonai szállító repülőgé­pek közlekednek a szovjet tá­maszpontok és a Szovjetunió között, de ezek rakományáról a lengyelek nem kapnak tájékoz­tatást. A kivonulás tehát folyta­tódik—a lengyelek beleszólása nélkül. ❖ KOLUMBIA — A DROGBIRODALOM HA­LÁLA. Feladta magát a ko­lumbiai rendőrségen Valentin de Jesus Taborda, a medellini kábítőszerkartell pénz­ügyeinek fő-fő irányítója, szá­mos emberrablás értelmi szerzője és megszervezője. Ezzel lényegében a bűnszövet­kezet teljes vezérkara megad­ta magát. ❖ DÉL-KOREA — VÁ­LASZTÁSI EREDMÉNYEK. A dél-koreai kormányzópárt el­söprő győzelmet aratott a csü­törtökön rendezett tartományi választásokon. A Szovjetunió Kelet-Európá­ba irányuló energiaszállításai két évvel ezelőtti szintjükhöz képest 1995-re 65 százalékkal csökkenni fognak, miközben tovább nő nyugat-európai ex­portja — véli Todor Balabanov, a bécsi Gazdasági Összehason­lító Tanulmányok Intézetének kutatója. Tavaly 31,4 százalékkal, 38,7 millió tonnára csökkentek a Szovjetunió Kelet-Európába tartó olajszállításai, s eközben 3,7 százalékkal, 85,8 millió ton­nára növekedett az OECD-or- szágokba irányuló olajexportja. Balabanov becslései szerint 1995-ben a kelet-európai orszá­gokba induló szovjet olaj csu­pán 35 százalékát teszi majd ki az 1989-esnek, miközben nö­vekszik majd a biztosabb fize­tőknek tartott nyugati országok­ba irányuló export. S mintha csak Balabanov szavait akarnák igazolni, meg nem nevezett prá­gai források—Golamreza Aga- zadeh iráni olajügyi miniszter Marián Calfa csehszlovák mi­niszterelnökkel folytatott meg­beszélései nyomán — tudni vé­lik, hogy Csehszlovákia máris iráni olajnak a Magyarországot is átszelő Adria-kőolajvezeté- ken át történő vásárlásáról tár­gyal, s fontolgatja földgázim­port lehetőségét is. Irak Fegyvereladási embargó Az ENSZ Biztonsági Taná­csa hétfőn két határozatot hozott az iraki fegyverzetek megsem­misítéséről, illetve a Bagdad el­leni fegyvereladási embargó megerősítéséről. Iraknak kell megfizetnie a tulajdonábanjévő tömegpusztító fegyverek meg­semmisítésének teljes költségét. A ballisztikus rakéták, vegyi és biológiai fegyverek megsemmi­sítése, valamint az ország nuk­leáris kapacitásának semlegesí­tése 200 és 800 millió dollár közötti összeget tesz ki. A BT felszólítja az ENSZ- tagállamokat: igen szigorúan tartsák be a fegyvereladási em­bargót, büntessék meg az azt megsértő állampolgáraikat, és minden ilyen esetről tájékoztas­sák a világszervezetet. Cíorbi, itt az idő! Jacques Debruyne belga tervező bemutatja két különleges termékét az Európai Óra- és Ékszer-kiállításon Baselben. A Mihail (íorbacsó vöt ábrázoló óra 30 dollárba, míg a dinamittöiteté 50 dollárba kerül. A hagyományos kiállításon 2020 résztvevő mutatta be termékeit Fotó: MTI'Press Képsaerkesztöség

Next

/
Thumbnails
Contents