Békés Megyei Hírlap, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-07 / 105. szám

MEGYEI KÖRKÉP íbékés megyei hírlap­1991. május 7., kedd R társaság és a kisgazdák támogatják (Folytatás az 1. oldalról) Kifejezetten szakmai kér­dések szerepeltek a kisgaz­dafrakció hétfői ülésének napirendjén — tájékoztatta az MTI-t Pásztor Gyula frakcióvezető, aki háromhe­tes külföldi tartózkodás után a napokban érkezett vissza Magyarországra. A frakció támogatja az Expo vállalko­zói alapon való megrende­zését. Mezőgazdasági kiállítást rendeztek nemrég Aradon, amelyet a Bábolnai Mező- gazdasági Kombinát, a Bá­bolnai IKR (Ipari Kukorica- termelési Rendszer) és a Békéscsabai Agroker rende­zett az aradi Floria import- export cég felkérésére. A cél: szerződéses partnert keresni a bemutatott me­zőgazdasági kisgépekre, tá­pokra. vegyszerekre, vető­magokra, egyéb, kis- és nagygazdaságban használa­tos eszközökre. * * * * A Békéscsabai Agroker igazgatóhelyettese, dr. Ba­logh József az aradi kiállí­tás hátteréről nyilatkozta lapunknak: — A Florida külíkereske­Bethlen Istvánt a hét vé­gén nagyon várták Gyoma- endrődön. Ö volt a díszven­dége a gazdasági találkozó­nak, melyet a Kis- és Kö­zépvállalkozói Fórum, illetve az Üjrakezdésd Szövetség rendezett. Bár azt tudni le­hetett, hogy a vendég körül­belül mikor érkezik, ezért többen találgattak, jön, nem jön . ..? Jött. S ahogy el­mondta a hallgatóságnak, már fél órával korábban át­lépte a városhatárt és keres­te a kultúrházat. S mivel Gyomaendrődön ebből kettő is van, őt a másikhoz irányí­tották kétszer egymás után... Előadását azzal kezdte: a kárpótlási törvény nem je­lenti a. sikeres nagyüzemek szétverését. De tudomásul kell venni, hogy rugalmas­ságra igazán a 'kis és közép­méretű vállalkozások képe­sek. A nyugati példa azt mutatja, hogy jól megélnek egymás mellett... Megkérdeztük, jogosak-e azok a hangok, amelyek ar­ról beszélnek, nincs pénz a kárpótlásra. — A kárpótlás, ahogy a neve is mutatja, nem teljes kárpótlás — hangzott a vá­lasz. — Ennek révén kevés tulajdon jut vissza az ere­deti tulajdonoshoz. Maxi­mum ötmillió forintig vehe­tő igénybe. Körülbelül het- venmillió forintba kerül A frakcióülésen határozat született arról is, hogy 15 napon belül létrehozzák a frakció belső szabályzatát s fegyelmi bizottságot is fel­állítanak. Pásztor Gyula ha­tározottan tagadta, hogy ösz- szefüggés lenne e döntés és a Torgyán-ügy között. Pásztor Gyula bejelentet­te, hogy lemondott jegyzői beosztásáról. A frakció erre a posztra Szabó Lajost je­lölte, de erről a Parlament delmi vállalattal, eddig is kölcsönösen előnyös kap­csolatunk volt, tavaly pél­dául árucsere (bartel) üzlet keretében ők műtrágyát, mi pedig színes televíziót, ék­szíjat, akkumulátorokat, iz­zókat stb. adtunk. Hama­rosan közös vállalatot ho~ zunk létre velük, mert a ro­mán piacot ígéretesnek lát­juk. Ha létrejön, akkor rend­szeres árucserére számítha­tunk. Az aradi kiállítás a román fizetőképes kereslet felmérését hivatott szolgál­ni, elsősorban a kis- és kö­zépüzemek várható igényeit vettük alapul. Reméljük, a kiállítás segítségével meg­tudjuk, hogy a nehézségek ellenére mire van fizetőké­pes kereslet Romániában. majd az egész, ezt a Pénz­ügyminisztérium betervezte. Másik kérdésünk az volt, hogy ő mint az MDF tagja, a Vállalkozási Kamara elnö­ke, s mint nyugatot járt em­ber, vállalkozásbarátnak ne­vezi-e a kormány politiká­ját? — Őszintén meg kell mon­dani, a helyzet, amiben élünk, nem vállalkozásbarát. Ilyen elvonásokkal, hitelle­hetőségekkel nem beszélhe­tünk erről. De a kormány arra törekszik, hogy változ­tasson ezen. Ez azonban, nem megy egyik: napról a másikra. A tulajdonosi szemlélet helyreállításának első lépése volt a kárpótlási törvény. De ezt követni kell a földtörvénynek, a szövet­kezeti törvénynek, a ■ bank­törvénynek. Bethlen István rövid elő­adása alatt is hangsúlyozta ezt. — Én azt szoktam monda­ni. a költő után szabadon, az is bolond, aki ma vállal­kozó lesz Magyarországon. De az országot mindig ilyen „bolondok” építették fel. Most is nekik kell magukra vállalni ezt a szerepet. Re­mélem, ezzel kapcsolatban itt eredményes megbeszélést folytattak a két nap alatt Gyomaendrődön .. . Változások a gépjárművezető­képzésben Magyarországon az elmúlt években jelentősen romlottá közbiztonsági helyzet, meg­növekedett a súlyos kimene­telű balesetek száma, ami- ,nek okai többek között a nem megfelelően felkészült járművezetőkre is visszave­zethetők. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Mi­nisztérium nemrégiben egy, a járművezető-képzés és -vizsgáztatás korszerűsítését célzó előterjesztést készített el, ami az eddigi rendszer­rel szemben több alternatí­vát is kínál. A jelenleg érvényes szabá­lyozás a merev iskolarend­szerű képzést feltételezi, ezért a gyorsan változó, ru­galmas kisvállalkozásokat nem tudja kezelni. Ugyanak­kor mind a tanulók, mind a képződ egy. a jelenleginél li­berálisabb és demokratiku­sabb képzést igényelnek. A liberalizációs igény azonban a képzési színvonal csökkenése irányába is hat­hat, ezért a minisztériumi előterjesztés kiemelt figyel­met fordít ennek megakadá­lyozására. A gyakorlati vizs­ga várhatóan két részre osz­lik majd, különválik a iár- műkezelési — rutin — vizs­ga és a forgalmi vizsga. A tervezett változtatások részletes megvitatása után, az új képzési rend várható­an 1992. január 1-jén lép ha­tályba. Retúr 1500 forintért Repülőjárat Szeged és Szabadka között Hétfőn, öt cég, köztük a szegedi Sziki-Tours és a szlovák Kompasz Utazási Iroda képviselői aláírták a szegedi városházán azt a szándéknyilatkozatot, amely­nek értelmében néhány hé­ten belül megindítják a rendszeres repülőjáratot Szeged—Szabadka között. A még hiányzó engedé­lyezési dokumentumok meg­szerzése után hetente három napon fordul a repülő a két város között. Egyszehre ti­zenkét utast szállíthat oda- v issza 1500 forintért. Ám csak abban az esetben száll fel a gép, ha legalább nyol­cán utaznának. A repülőjá­rattal a megnövekedett kis- határforgalmat, a bevásárló­turizmust, valamint az üzle­ti életet kívánják szolgálni az üzemeltetők. Az új köz­lekedési formával az utazási idő 15—20 percre rövidül. Légimentű-bázis Szolnokon Szolnokon hétfőn megkezdte működését az Aerocaritas első hazai vidéki légimentő-bázisa a Hetényi Géza Kórház területén. A szolgálat az Alföld nyolcvan, száz kilométeres sugarú körze­tében működik közre baleseti sérültek vagy súlyos betegek gyors mentésében, kórházba szállításában. A szolnoki men­tőbázis modellül is szolgál. A kórház területén lévő helikop­ter-leszállópályát — pénzszűké­ben — társadalmi adományok segítségével építették meg. Az első légi mentőállomást hama­rosan a miskolci, a székesfe­hérvári és a szegedi bázis mű­ködésbe állítása követi. „ÉREZZÜK MEGTISZ­TELTETÉSNEK, HA EGYESEK ROSSZAT MONDANAK RÓLUNK, KIVÁLT OLYANOK. AKIK ÚGYIS MINDENT LECSEPÜLNEK. IN­KÁBB AZT VEGYÜK SZÍVÜNKRE, HA MIN­DENKINEK TETSZIK, AMIT CSINÁLUNK...” GRÁCIÁN k. k. ÜZEME, ÜZLETE, IRODÁJA, INTÉZMÉNYE, LAKÁSA VÉDELMÉT BÍZZA A SIVA ŐRSZEMRE! Korszerű, olcsó biztonsági berendezések, megtekinthetők, megrendelhetők, megvásárolhatók. Lépcsőházi elektromágneses ajtónyitás, autóriasztók árusítását, szerelését vállaljuk OTP-HITELRE IS. 5000,— Ft előleg befizetése esetén 50 000,— Ft-ig 12 havi, 50 000,— Ft felett 18 havi részletre. Érdeklődni: SIVA KFT., GYULA, Kossuth Lajos u. 16. Telefon: (66) 62-933, (66) 61-553. Telefax: (66) 61-450. dönt. Mezőgazdasági kiállítás Uradon Bethlen István Gyomaendrűdön A helyzet nem vállalkozásbarát, de... TOP 24: Göncz, Palotás, Németh Politikusaink népszerü(t(en)ségér«l A hazai népszerűségi lista „érmes helyeit” a SZONDA —IPSOS közvélemény-kuta­tó áprilisi vizsgálatai sze­rint egy író, egy milliomos vállalkozó és egy bankelnök- helyettés foglalja el. Göncz Árpád a szó jó értelmében lassan apa figurájává válik egy erre fogékony népnek, ám ez tán kevés lenne vi­tathatatlan elsőbbségéhez. Fontos és kevésbé jelentős eseményeken a köztársasági elnök megszólalásaival, vi­selkedésével újból é% újból bizonyítja, hogy „emberből” van és ez — a jelek szerint — még mindig a legvonzóbb tulajdonsága egy közéleti szereplőnek. . Palotás János második he­lye úgy is értelmezhető: majdnem ő a legnépszerűbb politikus hazánkban. Vagy éppen azért van az élen, mert ő az egyetlen nem hi­vatásos politikus az egész listán? A VOSZ elnökének fél évvel ezelőtti szenzációs szereplését (taxisblokád, 1990 október) talán még min­dig díjazzák a „fogyasztók”, ám elismerést válthat ki újabb, már nem is túl gya­kori állásfoglalásaival is: vi­lágosan, határozottan mond­ja, amit mond, nagyrészt ugyanazokat a dolgokat, egy társadalmi réteg, a vállalko­zók képviseletében. Ö köztu­dottan gazdag ember, példá­ja tehát azt is jelzi, hogy nem mindenféle vagyon vö­rös posztó a (nehezedő éle­tű) szavazók szemében. Németh Miklósnak, a volt miniszterelnöknek (még ré­gebben. volt gazdaságpoliti­kai KB-titkárnak) az átme­netben szerzett vitathatatlan érdemei mellett jól kamato­zott az elmúlt esztendőben vállalt szfinx-szerep. A hu- szonnégyek közül ő nyilat­kozik a legkevesebbet — egy­általán nem nyilatkozik. A szavak inflációja idején ta­núsított már-már abszurd hallgatásával bizonyította: még a politikában is lehet beszédes a csend. Más kér­dés, hogy hosszú távon eb­ből nem lehet megélni — a Kelet—Nyugati Fejlesztési Bank alelnöki fizetéséből in­kább. Ám, hogy onnan meg­őrizhető-e a bronzérmes hely — roppant kétséges. Az ex-miniszterelnököt kö­veti éx-külügyminisztere — Horn Gyula. Az ő esetében is jórészt a múlt kamatozik — és jelenkori országos ügyekben tanúsított higgadt­sága. A mezőnyben bízvást legkevésbé higgadtnak minő­síthető politikus — Torgyán József viszont huszonkette­dik helyével csak Petrasovits Annát (az egyetlen nő a lis­tán) és Thürmer Gyulát elő­zi meg. Mitöbb, az immár társelnök kisgazdát az egyébként erre a pártra sza­vazók sem favorizálják a lis­tavezetőkkel szemben. Tor­gyán helvezetlensége azt is bizonyítja, hogy az ismert­ség még nem jelent automa­tikusan elfogadottságot. Az említettek mellett leg­ismertebb politikusnak — Antall Józsefnek a 18., Pozs- gay Imrének a 17. hely ju­tott. Ellenpéldájuk lehet a sokkal kevésbé ismert képvi­selő — Fodor Gábor, aki egy erős Fidesz-triumvirátus tagjaként pontszerző helyet foglal el. ötödik Orbán Vik­tor, hatodik Fodor Gábor, nyolcadik Deutsch Tamás. Deutschnál politikai kvalitá­sainak ismeretében is érde­mes megjegyezni: a fiatalok és-a nők körében vitathatat­lan listavezető, noha az utóbbi időben kifejezetten keveset szerepel. Az ő, de Fodor Gábor, Orbán Viktor, Király Zoltán. Thürmer Gyu­fa elismertsége a gyengébb­nek vélt, ám egyenlő szava­zati jogokkal rendelkező nem körében azt bizonyítja, hogy, politikusoknál sem árt a jó fellépés és a megnyerő külső. Az egész lista legkevésbé, a megkérdezettek fele által ismert szereplője, Kis János, az SZDSZ elnöke, megtartot­ta helyét a középmezőnyben. Vele kapcsolatban megemlí­tendő, hogy mind előtte, mind pedig mögötte a Par­lamentből ismert vetélytár- saik vannak. Ö viszont, mint­hogy nem tagja a Parla­mentnek, kimarad egy nagy országos show-ból, s a jelek­ből ítélve ez nem is olyan nagy hátrány. Hátrány azonban a hatal­mi pozíció — nehéz népsze­rűnek maradni a kormány­zópártok tagjaként. Ha Ptr- lotás sajátságos MDF-támo- gatottságát nem számítjuk, Kupa Mihály (9.) és Surján László (10.) a legmagasabb helyezésű miniszterek az előttük helyet foglaló politi­kusok nyomában. Rékai Gábor Békesség, egészség! Holtomiglan holtodiglan... — Azt kérdezi, miként tetszettünk meg egymás­nak? Hát, nekem aztán nem kellett ez az ember, az elején legalábbis nem. A bátyám elvette az ő nénjit, így megismerked­tünk mi is. De, hogy es­küvő is lehet a dolog­ból ... Én ugyan nem gon­doltam erre. Hat évig ka- risztolt utánam) mire igent mondtam. — Hamar megtetszett nekem Kovács Rózsika, mert így hívták lánykorá­ban. Szerettem, hogy nem flancolt. Mert nekem ugyan flancos asszony nem kel­lett. Jártam utána, jó so­káig. De sokszor elkísér­tem a kútra! Egyszer, mi­kor hazakísértem a vízzel, megkérdezték tőle: ki volt az a fekete kalapos fiú? Hát nem .letagadta, hogy ismer? — Addig, addig kísérge- tett a kútra, mígnem har­mincegy februárjában meg­esküdtünk. Bár ne tettük volna! Nem is mennék ju­hászhoz még egyszer, akár­hány évig járjon is utá­nam. Mindig csak a mun­ka. Tizenegykor feküdni, háromkor kelni... És az a sok gyerek. Az unoká­kat, meg a dédunokákat már össze se tudom szám­lálni. — Harmincegy telén az­tán csak hozzám jött, én meg bajuszt növesztettem, ahogy nős emberekhez il­lik. Attól kezdve tanyán laktunk a legtöbbet. De so­kat gyalogolt szegény any­ja is: 15, 20 kilométereket. Aztán jöttek a gyerekek, szépen, sorjában, kétéven­ként: hat fiú és öt lány. Azóta ők is kiröppentek. Ha nem is egész pontosam, de nemrég számoltam: van már 45 unokánk és 46 dédunokánk. — Az egészség is meg­van, szerencsére. Nem mondom, fáj néha itt is, ott is, de én bizony nem is tudom az idejét, mikor jártam orvosnál utoljára. A kert kicsi. Ott dolgoz­gatunk most, hogy kitava­szodott. Néha eljönnek a gyerekek, hoznak kis kós­tolót. ezt, azt. Nem kell minekünk már semmi. Csak az emberem ne zsör­tölődne mindig. „Nem len­nék a cseléded, nincs any- nyi pénz...” —örökké ezt hajtogatja. — Ha anyja szól, én mindig elhallgatok. A bé­kesség a fontos, nem igaz? Meg az egészség. Szeren­csére az is megvan. A 83. évemet töltöm, de engem aztán csak az utcán lát az. ori’os. Hetven éve, mióta cseléd vagyok, csak a jó levegőn voltam. Talán et­től, meg a nagy nyugalom­tól bírom ilyen jól, meg a pálinkától. Mert, abból is iszogatok néha, néha ... * * * Patai Jánossal és felesé­gével Szeghalmon talál­koztunk, éppen a kertben dolgozgattak. Szívesen lát­tak minket, hamar rááll­tak a beszélgetésre. Rózsi­ka néni még meg its kér­dezte. amikor elbúcsúz­tunk: „Tartozom valami­vel ?” Meglepetésünkben csak tiltakozni tudtunk, pedig el kellett volna mondjuk: mi tartozunk hálával ezért a beszélge­tésért ... Nagy Ágnes Fotó: Fazekas Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents