Békés Megyei Hírlap, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-22 / 118. szám

1991. május 22., szerda KÜLFÖLDI HÍREK - MEGYEI KÖRKÉP Mindent vagy... mennyit? Antall József Párizsban n kirekesztettség ellen Az egyházi tulajdon rendezésével kapcsolatosan Csurka István, az MDF Békés megyei képviselője felszólalásában így fogalma­zott: „Az egyházaktól az ingatlanokat és birtokokat a lehető legdurvább erőszakkal elrabolták. Ez a rablás természetesen részét képezte az ország általános kirablásának és tönkretételé­nek, erkölcsi rendje felszámolásának, és a magyar társadalom­nak a maga múltjától, hagyományaitól, évezredes intézményei­től való megfosztásának. Az eredmény közismert. De a legna­gyobb erkölcsi és tudati kártétele az idealizmus és az eszmé­nyek nélküli, egyöntetűen államszolga nevelési rendszernek nem az volt, hogy dialektikus materializmusra akarta nevelni az em­bert, és meg akarta fosztani nemzeti önazonosságától, hanem az, hogy az emberi egyenlőség hangos hirdetések közben erőszak­kal, korlátozással, vagyontól való megfosztással, a társadalom­ban eddig betöltött szerepek elvonásával, betiltásával és min­denekelőtt hazugsággal és manipulációval két részre osztotta a közösségeket. A hivő embert itt maradinak, tudománytalan­nak, esendőnek állították be, akit csak azért tűr el és tart el a társadalom, mert a tudományos világnézetüek türelmesek és megértőek. Ha tehát most csak és kizárólag az egyházak, a jo­gos tulajdonosok önkorlátozására szólítunk fék és ugyanakkor nem tesszük ezt meg az önkormányzatokkal is — amelyeknek nagy része szintén nem tulajdonosa ezeknek az ingatlanoknak, hanem csak a használati jogot birtokolja, de mint a falakon belül lévőnek és ezer más gonddal is küzdőnek, számtalan le­hetősége van az ellenállásra —, akkor nem bátorítjuk, hanem éppen ellenkezőleg, akadályozzuk a törvény által elindítani kí­vánt átrendeződést. Az egyházakra ma mélyebb bizalommal számíthat az egész nemzet, és ezért ezt a törvényt nem úgy kell felfogni, hogy most az összesség újra kárpótol vagy igaz­ságot oszt egy kisebbik résznek, hanem éppen ellenkezőleg: mű­ködésbe állítja egyik legnemesebb részét, szervét, amelyik ed­dig ki volt rekesztve az összességre nézve üdvös szolgálatból.” Zelman Ferenc (Folytatás az 1. oldalról) vénülő reprivatizálás elvét, míg Lukács Tamás (KDNP) megvédte a törvényjavasla­tot, és hangsúlyozta: az egy­ház közhasznú intézmény; az egyház és az állam szétvá­lasztása nem azonos az egy­ház és a társadalom szét­választásával. Jelentősen felgyorsította ezután munkáját a Ház: sürgős és kivételes — azaz kétharmados többséget igénylő eljárással — alig tíz perc alatt törvényt alkotott arról, hogy megszünteti a kormány törvényességi fel­ügyeletét egyes társadalmi szervezeteik felett. A szokásos munkarendi­nek megfelelően interpellá­ciókkal és kérdésekkel foly­tatódott délután a keddi ülésnap, s először korábbi interpellációkra adott írás­beli válaszokról döntött a Ház. Köztulajdont, birtokot, ordít — Az ország minden te­rületén — Békés megyében is — voltak birtokai a tele­püléseknek. 1935-ben a köz- birtokossági földterületen 1064 ezer hektár volt, és ez csak gyarapodott 1945-ig, amikor az állam rendelettel sajátította ki 100 kataszteri hold felett a települések földtulajdonát, földreform címen — kezdte hozzászólá­sát dr. Futaki Géza. me­gyénk szabad demokrata képviselője, az önkormány­zatoknak átadandó vagyon­tárgyak témájában. Kifogá­(Folytatás az 1. oldalról) Szilágyi Menyhért, Csorvás polgármestere: — Az önkormányzati tör­vény 107. paragrafusának ötödik bekezdése azt mond­ja: ..A helyi önkormányzat tulajdonába kerül az önkor­mányzat belterületéhez tar­tozó állami tulajdonban lévő föld..." Ugyanakkor „Az egyes államj tulajonban lévő vagyontárgyak önkormány­zatok tulajdonába adásáról" szóló törvényjavaslat lénye­gesen szűkíti' a kört. hiszen csak azt a belterületi földet rendeli önkormányzati tulaj­donba adni, ..... amely ön­álló ingatlanként van nyil­vántartva. és nincs épület­tel. vagy más építménnyel' beépítve, beépítetlen föld"- E száraz megfogalmazás azt jelenti, hogy a javaslat az önkormányzati törvény — számunkra hátrányos — módosítását tartalmazza. Amennyiben így fogadja el a parlament a jelenlegi mér­téket figyelembe véve. évi félmillió forint telekhaszná­lati díjtól esünk el, melyet jelenleg a helyi gazdálko­dók — az Áfor, a Béköt, az Áfész — az önkormányzat­nak fizetnek, a jogszabály hatályba lépése után pedig az államnak. Az 1935-ös adatok szerint solta, hogy a települések most az ígéretek ellenére nem kapják meg az állami tulajdonba vett földterülete­ket, csak egy részüket. Ép­pen azokat, amelyekre csak a ráfordítás és a költség- igényesség jut. — Az önkormányzatok va­gyoni helyzete ismert — folytatta a képviselő. — Még nagyobb városokban is ke­vés a forgalomképes vagyon, alacsony a hozadék, a kamat vagy a bérleti díj. Arra szá­mítottunk, hogy a tulajdon- viszonyok általános rendezé­sében az alkotmánynak a tulajdonok egyenjogúságára Csorvás 226 hektár földdel rendelkezett. Ha ennek hasz­nát szedhetnénk, el lehetne tekinteni a helyi adó kiveté­sétől. Juhász Pál, Tótkomlós pol­gármestere: — Nagyközségünk jelen­tős nagyságú tulajdonnal rendelkezett. Csak felsoro­lásként a legnagyobbakat: 240 hold szántó 24 arany­korona értékben, ami össze­sen 5760 aranykoronát je­lent: 300 hold közlegelő, ösz- szesen 1800 aranykorona: a kaszaperi legelő Kisbomló- son 60 hold volt. 480 arany­korona értékben: a polgári iskola használatában lévő gyakorló terület 30 hold. amely 480 aranykoronát tesz ki, plusz a hozzátartozó tanyaingatlan és több gaz­dasági épület, ez összesen 846 aranykoronát ér. Ha a jelenleg érvényben lévő jog­szabályokat nézzük, akkor 1 aranykorona ezer forintot ér. Ebben az esetben Tót­komlós nagyközség 8.5 millió forint értékű vagyonra te­hetne szert. Hasonló a helyzet az in­gatlanok esetében is. A köz­ismert Komló étterem épü­lete 20 millió forintot ér, a 2 malom 90 millió, a volt pártház megközelítőleg 3 vonatkozó rendelkezése ér­vényes. Ebben a kérdésben a pár­tok is egységes állásfoglalást tanúsítottak. Egyhangú volt álláspontjuk, miszerint visz- sza kell állítani a települé­sek köztulajdonát, közbirto­kait, a földeket és az erdő­ket. Amennyiben az igények kielégítése után is maradna a termelőszövetkezet vagy állami gazdaság tulajdoná­ban termőföld, annak tulaj­donjoga a föld fekvése sze­rinti önkormányzatokra száll. A kormánypártok, ha programjukban megígérték ezeket, teljesíteni kellene. millió forint. Ezek mind az önkormányzat tulajdonába kerülnének, kedvező tör­vényalkotás esetén- A forin- tosított érték ingatlanokra vonatkozóan közei 121.5 mil­lió forint, és ezzel már le­hetne valamit kezdeni. Amennyiben nem kapjuk vissza a tulajdonainkat, vagy azoknak az értékét, akkor csak az államigazga­tási feladatok ellátására le­szünk képesek. Nagy Béla, medgyesegy- házi polgármester: — Nálunk is a tulajdon segítségével tudnánk a fej­lesztési céljainkat megvaló­sítani. Jelenleg bármilyen fejlesztésbe, beruházásba kezdenénk, az külön adóter­hekkel járna. Üj munkahe­lyekre lenne szükség, példá­ul olyan ipari park kialakí­tásán gondolkodunk, amely a mezőgazdasági jelleghez igazodna. »Élelmiszer-feldol­gozás, konzervüzem, tej­üzem. húsfeldolgozó, felvá­sárlótelep kapna helyet. — És ha mégsem kapják vissza a földet? — Akkor nem -tudunk ott­hont adni a vállalkozások­nak, nem lesz úi munkahely, és a helyi termelőknek sem lesz biztos háttere. Egyéb­ként az önkormányzati tu­lajdon a választási kampány során minden képviselő programjában szerepelt. Ha a tervezeten nem változtat­nak, az önkormányzatok ki­szolgáltatottjaivá válnak az államhatalmi gépezetnek. Dr. Kincses Sándor, a szeghalmi önkormányzat képviselője: — A baj az, hogy a tervezet értelmében az önkormányzatok még azon ingatlanok tulajdonjo­gához sem juthatnak hozzá, melyek kezelői joga koráb­ban őket illette- A javaslat szerint például Szeghalmon a vagyonátadó bizottság megfoszthatja az önkor­mányzatot a régi községhá­za kezelői jogától, s az épü­letben különböző kormány- hivatalokat helyezhet el. Te­hát a kormány, a saját in­tézményei elhelyezése érde­kében meg kívánja tartani a kezelői jogot, amelv minket illetne meg az ingatlannal együtt. Legalább ilyen nagy baj, hogy a tervezet nem foglalkozik a külterületi in­gatlanokkal, holott a lege­lők. rétek, szántók tették ki a vidéki települések vagyo­nának jelentős részét. H szó elszállt... A medgyesegyházi képviselő-testület a napokban áttekintette az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormány­zatok tulajdonába adásáról szóló törvényjavaslatot. Ezután fo­galmaztak egy levelet, amelyet valamennyi Békés megyei or­szággyűlési képviselőnek elküldenek, kérve a honatyákat, Jiogy a törvényjavaslat megvitatása, módosítása és elfogadása során az önkormányzatok érdekeit képviseljék. Teszik ezt azért, mert — mint írják — a parlamenti választások előtt minden politi­kai párt egységes volt abban, hogy önálló, megfelelő, műkö­dőképes vagyonnal kell ellátni az önkormányzatokat. „Sajnálattal kellett megállapítanunk, hogy a kormány által beterjesztett törvényjavaslat figyelmen kívül hagyja az önkor­mányzati törvény jogalkotói szándékát. A földtulajdon önkor­mányzati tulajdonba adását leszűkíti azzal, hogy csak a be­építetlen belterületi telkekre korlátozza. Az önkormányzati föld biztosítaná az önálló, gazdálkodást. A gazdálkodás bevé­telei garantálhatnák az önkormányzat gazdasági iműködőképes- ségét, lehetőséget teremthetnének olyan állandó bevételekre, amelyből fejlesztési célokat tjudnánk megvalósítani” — írják levelükben a medgyesegyháziak. Koldusbotra jutnak az önkormányzatok? Kedden délelőtt a Malév menetrendszerű járatával Párizsba érkezett Antall Jó­zsef miniszterelnök, aki Francois Mitterrand köztár­sasági elnök meghívására tesz rövid munkalátogatási n francia fővárosban. Antall József a déli órák­ban találkozott- Mitterrand köztársasági elnökkel és a francia kormány vezetőivel, majd munkaebéden vett részt az Elysée Palotában. A magyar—francia kap­csolatok soha ilyen jók nem voltak — mondotta Antall József miniszterelnök Fran­cois Mitterrand köztársasági elnökkel folytatott megbe­szélését követően. A megbeszélést követően Antall József rendkívül hasznosnak minősítette a tárgyalást. Elmondotta: át­tekintették a nemzetközi helyzetet, véleményt cserél­tek a kelet-közép-európai térség kérdéseiről, beleértve a Szovjetunió és Jugoszlá­via pillanatnyi helyzetét is­Antall József rámutatott: a francia—magyar kapcsola­tok igen iól alakulnak- Foly­tatódik a kétoldalú megálla­podás előkészítése. Ez a szerződés nemcsak deklara­tív lesz. hanem az együtt­működés konkrét kérdéseit is tartalmazza majd — han­goztatta a magyar miniszter- elnök, rámutatva: ennek a szerződésnek megkötése na­gyon beleillik a magyar kül­politikai stratégiába. Antall József és Francois Mitterrand előbb a két or­szág külügyminisztereinek társaságában szűk körű meg­beszélést folytatott. Erről elmondták: főként a közép- és kelet-európai térség kér­déseit tekintette át a fran­cia köztársasági elnök és a magyar miniszterelnök. Szó volt az európai konföderá­ció kérdéseiről is. Mitter­rand ezzel kapcsolatban ki­jelentette: Magyarország nyilvánvalóan előbb társult, majd teljes jogú tagja lesz az Európai Közösségnek, s így részese az európai in­tegrációnak. Antall József és Mitter­rand elnök tárgyalásával párhuzamosan Kupa Mihály pénzügyminiszter Pierre Béregovoy gazdasági, pénz­ügyi és költségvetési állam­miniszterrel folytatott meg­beszélést. A szűk körű megbeszélé­seket követő munkaebéden részt vett Edith Cresson mi­niszterelnök i9, aki elmon­dotta: többször is járt Ma­gyarországon, sőt, éppen azon a napon kellett volna Budapesten lennie, amikor megkapta új megbízatását Mitterrand elnöktől. A mi­niszterelnök szintén aláhúz­ta, hogy a kétoldalú kapcso­latok igen jól fejlődnek. ítélet a kollektív felelősség alapján Garázdaságért politikai fogság? TUDÓSÍTÓNK, PORZSOLT RÉTHY EMESE JELENTI ARADRÓL A marosvásárhelyi Avram Iancu-szoborról kevesen tud­tak mostanáig, bár a hetve­nes évek közepe óta dísze­leg a főtéren. Az utóbbi idő­ben a város „Aehilles-sarka” lett a szobor. Volt már né­hány cirkusz körülötte, a legutóbbi véget sem ért. Má­jus 3-án éjszaka a temesvá­ri színház ott vendégeskedő társulatának öt tagja kissé felöntött a garatra. Alin Poncer kellékes, Antip Rai- mond, Pál Csaba, Lőrincz Jenő és .Mihály Róbert dísz- letmunkások a szállodai szo­báikba igyekeztek visszatér­ni, de oly hangosan, hogy fölhívták magukra néhány kései járókelő és a bank őrének figyelmét. A sokat emlegetett szoborhoz érve az ötös fogat eszébe jutott, hogy meg kellene próbálkozniuk az immár klasszikussá vált „turisztikai objektum” meg­mászásával. Az ötletet tett követte, azaz csak kísérlet, mert a felmászni próbáló Poncer úr visszacsúszott, magával rántva a talapzatot körülölelő román nemzeti színű szalagot. A bank őre, mint az jó hazafihoz illik, riasztotta a rendőrséget: magyar bandák ismét szobrot és nemzeti lo­bogót gyaláznak Marosvá­sárhelyen. Az öt fiút egy órán belül letartóztatták szobáikban. Másnap reggel már az ügyészségnek is át­adták őket, hogy gyorsított eljárással ítélkezzenek felet­tük. Noha hét szemtanú állítot­ta teljes határozottsággal, hogy mindössze holtrészeg fiatalok garázdálkodásáról van sízó, mégis politikai ügy­ként bírálták el! — Az első tárgyalás Ma­rosvásárhelyen volt május 9- én. Az ítélethirdetést 13-ára napolták el. A védelem egyébként hiába kérte a per Temesvárra való áthelyezé­sét, mondván, a vádlottak valamennyien ott élnek. (Azt is érdemes megjegyezni, hogy a bíróság visszautasításán nem csodálkozhatunk, hi­szen a temesvári törvény­szék közismerten nem áll a Vatra Romaneasca befolyása alatt...) Május- 13-án, a második tárgyaláson kihall­gatták Csíki Sándor tanút, akinek vallomása számos ponton nem egyezett az elő­zőleg elhangzott tanúvallo­másokkal, ezért szavait nem vették figyelembe. Ügy ta­lálták, hogy már a gondolat, a szándék is büntetendő, s az ügyészség — példát sta­tuálandó — a kiszabható leg­súlyosabb büntetést kérte. A védelem szerint persze sen­ki sem ítélhető el a kollek­tív felelősség alapján. Beis­merő vallomást csak a vád­lott tett. Lényegében ko­moly közrendzavarás nem történt és károk sem kelet­keztek, ezért a vádpontokat megalapozatlannak ítélte. A következő döntés szüle­tett: Pál Csabát egy év hat hónapra, Poncer Alint egy év öt hónapra, Antip Rai- mondot egy év két hónapra, Lőrincz Jenőt és Mihály Ró­bertét egy-egy év fegyház­büntetésre ítélték. Ügyvédeik éltek a felleb­bezés lehetőségével, de min­denki szerint kevés a re­mény! A foglyokat látogatni sem lehet, az ítélet után a, szüleiket sem engedték be hozzájuk! Azért az oly pedáns ma­rosvásárhelyi igazságszolgál­tatás még mindig adósa Ro­mániának. Tavaly március óta (!) néhány, valóban nagy „garázda”, sőt gyilkos fele­lősségre vonásával. A kínaiak elvesztették a próbaadogatást — előny a vámosoknál Kábító pingpongbuli Hamar híre ment tegnap délelőtt a megyeszékhelyen: reggel kínaiakat kísértek be a rendőrségre. Amint a Ha­tárőrség Orosházi Parancs­nokságán megtudtuk, hétfőn, éjfél után a Romániába tar­tó Orient expresszen a pénz­ügyőr a vámvizsgálat során öt kínai állampolgárnál ping­ponglabdához hasonló go­lyócskákat, bennük kábító­szergyanús port talált. Az öt kínait reggel bekísérték Bé­késcsabára. A porról, amely­ből mintát küldtek Budapest­re, kiderült, hogy nem ká­bítószer, hanem valószínűleg mosópor volt. Ezután csak találgathatunk: netán próbaútnak szánták a kínaiak?. . . (tóth) VIZES FALAT kiszárítja. Lehet: — önkormányzati — gazdálkodó szerv — egyházi fel ©kezeit — vagy saját tulajdon. BONTÁS NÉLKÜL, 20 ÉV (GARANCIA. Telefon: |€6) 21-119. írógépkazetták, javítószalagok, nyomtató kazetták GYÁRTÁSA, ÚJRATÖLTÉSE PELIKÁN KORES ÉS GRAFICOR ALAP ANYAGBÓL. Fénymásoló gépek kellékanyagai, kazettái töltése SVÁJCI technológia alapján. FC—PC 5980 Pt-ért. Papír, írószer, nyomtatvány, EZ MIND EGY HELYEN, A CARBON IRODATECHNIKAI KFT. orosházi üzletében. Cím: 5900 OROSHÁZA, Széchenyi térd. Telefon: (68) 11-988. KÍVÁNSÁGÁRA ÜZLETKÖTŐINK FELKERESIK ÖNT. AGILIS ÜZLETKÖTŐ VAGY ÜGYNÖKI TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ TÄRSASAG JELENTKEZÉSÉT VARJUK, új amerikai csúcsmodell élelmiszergép megyén belüli forgalmazására. Érdeklődni: 4032, Vezér u. 22. II/6., személyesen, vagy az (52) 30-970-es telefonon, a délelőtti órákban, illetve (levélben: ENDKISS BT., Pf. ,223. 4001. FELVESZÜNK azonnali belépéssel 2 Fő FIATAL, SZAKKÉPZETT VARRÓNŐT. Jelentkezni telefonon; 23-675, vagy személyesen Békéscsaba, Urszinyi Dezsőné u. 26 1. szám alatt. DYN KFT. d^h

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents