Békés Megyei Hírlap, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-18-19 / 115. szám

B kormány ma rendkívüli ülésen tárgyal a Világkiállítás megrendezésért! 1991. MÁJUS 18—19., SZOMBAT—VASÁRNAP Ára: 9,30 forint XLVI. ÉVFOLYAM, 115. SZÁM Drágább lesz a szén, a távfűtés, a meleg víz Június 1-jétől emelkednek a legfontosabb háztartási energiahordozók fogyasztói árai. Ez az intézkedés nem érinti a villamos energiáit, mivel februárban rnár átla­gosan 50 százalékkal emel­kedett ennek az energiahor­dozónak a fogyasztói ára. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium tájékoztatása szerint a szénféleségek fo­gyasztói ára átlagosan 176 szá­zalékkal növekszik. A briket­tek 285 százalékkal drágulnak, a koksz ára átlagosan 65 szá­zalékkal nő. Drágább lesz a tűzifa is, mégpedig átlago­san 25 százalékkal. A május 31-ig beváltott tüzelőutalvá­nyokra a kereskedelem a ré­gi áron köteles kiszolgálni a vevőt, akkor is, ha arra csak június 1-jét követően kerül sor. A vezetékes földgáz köb­méterenkénti ára 50 száza­lékkal emelkedik. Budapes­ten a földgáz ára 5,10 fo­rintról 7,82 forintra nő. A megemelt díjat az augusztus 1-jét követő első leolvasás számlázásakor, vagyis októ­ber 1-je után kell megfizet­ni. A távfűtés és távmeleg- víz-szolgáltatás díjai egysé­gesen 70 százalékkal emel­kednek. A távfűtés díja lég­köbméterenként 61,30 forint­ról 104,40 forintra, a táv- melegvíz-szolgáltatás köb­méterenkénti díja 31,50 fo­rintról 53,40 forintra emel­kedik. A Népjóléti Minisztérium arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a kormány az áreme­léseket szociális intézkedé­sekkel kívánja részben ellen­súlyozni. Azokat a családo­kat kívánják támogatni, amelyeknél egy fizetésből élnek, és abból kell a gyer­meket vagy gyermekeket el­tartani, illetve valamelyik családitag munkanélküli, il­letve egy nyugdíjból tartják fenn önmagukat. Mintegy 400 ezer család tartozik eb­be a körbe. A csomagtervben nemcsak az energiaár-emelés kompen­zálása szerepel, szélesíteni kívánják az ingyenes gyógy­szertámogatást is, valamint a természetbeni juttatások kö­re is bővül, és fejlesztik a házigondozó-szolgálaitot. Világkiállítás ’95 Becs: nein — Budapest: ? Akár igent, akár nemet mond az Országgyűlés az Expo megrendezésére, a bé­csi elutasítás után jelentő­sen megnövekedett a kor­mány és a Fővárosi Köz­gyűlés felelőssége — nyi­latkozta Baráth Etele, a vi­lágkiállítás kormánybiztosa. Mint a kormánybiztos el­mondta: Budapest egyedül is vállalkozhat a világkiál­lítás megrendezésére, annál is inkább, mert az osztrák elutasítással bizonyos szem­pontból megnövekedett a si­keres magyarországi meg­rendezés esélye. A Bécsben befektetni szándékozó vál­lalkozók jelentős része ugyanis egészen bizonyosan Budapestre vonzható,, ami­vel a szükséges tőke elő­teremtése az eddigieknél is jobban biztosítottnak lát­szik. Kétségtelen azonban, hogy az új helyzetben az eddigi koncepció részletes átgondolására van szükség, függetlenül attól, hogy mi­lyen lesz a végső döntés. Baráth Etele szerint, az el­utasító határozatot is csak megalapozottan szabad meg­hozni. • ................................. .... 1 - ­A z örökkévalóságnak A békéscsabai Munkácsy Múzeum épülete már édes­anyámnak is az értékes kultúrát jelentette a kilencszázas évek derekán. Hangversenyeket, az Auróra-kör irodalmi délutánjait, egymást tisztelő ünneplő viseletét, „gyári lány" voltában keserves munkával előteremtett kecses ci­pellőt. Csendet, áhítatot, művészetet. Gyerekkorunkban magunk is oly szívesen, óvatosan nyi­tottunk be a hatalmas ajtón, akár egy királyi palota ka­puján. Sétáltunk át a fényes parkettájú, múlt-leheletü termeken, bámultuk a Munkácsy-képeket, a kitömött ál­latokat, a természeti ritkaságokat. Valahányszor a világ­ban járok, keresem, kutatom a múzeumokat. Nem azokat, ahová világnézeti alapon, a kötelesség kötelékével rán­gattak, amelyek megcsúfolásai voltak egy-egy nép, nem­zet szabad akaratának, méltó vezetőjét dicsőítő szereteté- nek, hanem az igaz hagyományokat, a valós művészete­ket őrzőket. Sokszor elgondolkodom, mit hibáztunk el e területen is gyermekeink nevelésében? Mert bizony csak akkor sze­retnek múzeumot látogatni, ha az néhány tanítási óra el­lopásával kecsegtet. Kevés közülük az, akit olthatatlan vágy, csillapíthatatlan tudásszomj vezérel az ódon tárgyak, emlékek világába. Még a közös nyaralás szabad perceiben is szívesebben választják a bazárosbódék tarkaságát, mint a múzeumok látnivalóit. Éveken át múzeumi és műemléki hónap programjai kö­zött válogathatott, akinek kedve volt hozzá. Tavaly elő­ször, az idén újra legalább egy napon fedezzük fel ismét kötődéseinket a hazához, hagyományainkat, múzeumban látható művészeti kincseinket! Azokban a múzeumokban, amelyekről nem tudjuk, meddig léteznek, azt ne mond­jam, vegetálnak még, azokban, amelyeknek vállalkozniuk kellene — társasági alapon —, hogy kapuik ne csukódja­nak be örökre. Ezen a szép napon ezt se felejtsük, erről is ejtsünk szót! A túlzott optimizmusnak, a várakozó hit­nek a múzeumok jövőjére gondolva, sok helye nincs. Gazdát keresnek, nehezen találnak. Alapítványban re­ménykednek, de |már azokból is oly sok van, hogy nehéz támogatókra lelni. Emberek! Lássátok addig a szépet, amíg látható! Ma múzeumi világnapot ünnepelünk. Bede Zsóka „Nagyon fontos, hogy mit gondolnak az emberek” Beszélgetés Jeszenszky Géza feleségével A málladozó belvárosi bérháznak állandóan nyitva a ka­puja, az aládúcolt lépcsőházat könnyű megtalálni. A kül­ügyminiszter lakását pedig — ha az újságíró könnyelműen elfelejtette magával hozni a noteszét — úgy lehet felismer­ni a többemeletes körfolyosó-rengetegben, hogy a lakójegy­zéken keresi, hol lakik dr. Antall József. Nincs titok, az egész ország „tudja”, hogy Jeszenszky Géza felesége Antall miniszterelnök lánya? ... húga? ... — Unokahúga. Dr. Antall József pedig a nagyapám volt. Géza neve is ki van írja az ajtóra, a réztáblán, de a miniszterelnök édes­anyja, a nagymamám ve­lünk Iákik, a lakásban bér­lőtársak vagyunk — mondja a külügyminiszter felesége, aki maga nyit ajtót és rög­tön a konyhába tessékel. Ha kérek kávét, várjam meg vele ott, míg elkészíti. — Szólíthatom Editnek? — kérdem. — Hát persze. Mindenki így hív. A férjem beosztot­tai is. A sofőr és a bizton­sági őr eleinte bajban volt a megszólítással, de gyor­san tisztáztuk, hogy ők is nyugodtan szólíthatnak a ke­resztnevemen. Mi pedig te- geződjünk, jó? — Te vagy a legexponál­tabb miniszterfeleség, rá­adásul a miniszterelnök uno­kahúga is... — Mondhatom, nem kelle­mes állapot. Sok a rosszhi­szemű pletyka, nehéz min­dent feldolgozni. — Pletyka? — Igen. És rengeteg rossz- indulat, személyes gyalázlko- dás, ferdítés .. . Mondok egy példát. Irtózom a fekete ko­csiktól, rossz emlékeket idéz­nek iaz emberekben. Amikor a férjem külügyminiszter lett, kiderült, hogy a kor­mányőrség autói közt van egy bordó Mercedes. Szeret­tem volna, hogy az legyen az övé. Az lett. Erre beszél­ni kezdték, hogy Jeszensz- kyné nem átallotta átfesteni a fekete Mercedest az állam pénzén... — Beszéljünk akkor talán egy kicsit a pénzről. Meny­nyit keres a miniszter? — 65 000 bruttó, ebből 35 000 nettó. Az egyetemen megtartott heti két órát, ezért 14 000-t kap, amiből 12 000-t hoz haza. Ehhez jön az én fizetésem. — A férjed nyilván min­denféle juttatást kap, és a lakást sem ti fizetitek. — Juttatás nincs, viszont van két nagy gyerek. A lak­bért, a rezsit, mindent a fi­zetésünkből fedezünk. A jö­vedelmünkből én gazdálko­dom, és el is költőm a havi keresetünket az utolsó fillé­rig, ami persze nem nagy kunszt. Főleg, ha figyelem­be vesszük, hogy például a külügy miniszter mégsem jár­hat abban a többéves, kicsit kopott-kinőtt zakóban, amit egyetemi tanárként vígan hordhatott. — Neked, mint egyetemi tanár feleségének, nyilván volt megfelelő ruhatárad. (Folytatás a t. oldalon) Ma: Vendégkommentár „A veszély korántsem múlt el, egyrészt a vég­sőkig felkorbácsolt nem­zeti érzelmek miatt, más­részt, mert a lakosság mindenütt óriási meny- nyiségű fegyvert és lő­szert halmozott fel...” (3. oldal). B kocséri csibészek nem gilisztások A pénzszerzés, a gyors meggazdagodás reményé­ben sokan belevágnak a ..tutinak” vélt üzletbe, s az egyiknek sikerül, a másiknak nem ... (4. ol­dal). Védett a történelmi országközép A szarvasiak szerint az alábbi feliratot kellene kőbe vésni az emlékmű­vön : „Nemzeti emlék­hely, a történelmi Ma­gyarország közepe”. (5. oldal). Védtelenül 3 fi / •, (összeállításunk a 2. oldalon) t-'obuminta/s: Gál íicltt A bécsi döntés megítélé­sekor arról sem szabad el­feledkezni, hogy Ausztria gazdasági, infrastrukturális helyzete nem hasonlítható össze a magyarországival, osztrák szomszédainknak sokkal kevésbé volt szük­ségük a világkiállításból származó előnyökre. Mind­emellett szakítani kell az­zal a 200 éves beidegződés­sel is, hogy Budapest min­dig csak Bécs árnyékában, az ottani döntések függvé­nyében merte komolyabb lépésekre szánni magát

Next

/
Thumbnails
Contents