Békés Megyei Hírlap, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-18-19 / 115. szám
© 1991. május 18—19., szombat—vasárnap KÜLFÖLDI HÍREK - MEGYEI KÖRKÉP Jugoszlávia — elnök nélkül „Nagyon fontos, hogy mit gondolnak az emberek” „Még ha akarnánk, se tudnánk nem beszélni a politikáról ” Többszöri halasztás után péntek délután megkezdődött az államelnökség újabb ülése, amelyen az elnökségi tagok és Ante Markovics szövetségi miniszterelnök vesz részt. A tanácskozáson dönteni kell az elnöki tisztségről: szerdán nem választották meg elnökké Stipe Mesicet. aki a rotáció szabályai szerint átvehette volna .a funkciót Boriszav Jo- vicstól. Azóta számtalan egyeztetés történt, de a szemben álló felek álláspontja nemigen közeledett, s ha szavazásra kerülne a sor, valószínűleg ismét csak négy szavazatot kapna a horvát politikus. A nap folyamán ugyanis ülést tartott a Crna Gora-i parlament, amely úgy döntött, hogy a köztársaság nem tartja lehetségesnek azt, hogy Stipe Mesie legyen az elnök. Crna Gora szavazata döntő lehetett volna. mivel éppen Momir Bu- latovics köztársasági elnök tartózkodása miatt nem kapta meg Mesic a szükséges többséget. Bulatovics akkor úgy nyilatkozott, hogy a Crna Gora-i elnökségi tag beiktatásának elmaradása miatt marad távol a szavazástól. Ez azóta megtörtént ugyan, de utóbb kitűnt, hogy mindez kevés ahhoz, hogy Mesic elnök legyen. Ibrahim Rugóvá, a koszovói demokratikus szövetség vezetője Stipe Mesic beiktatásának elmaradását alkotmányellenesnek és kiszámítottnak nevezte. Hozzáfűzte egyúttal, hogy a koszovói albánok nem fogadják el képviselőjüknek az elnökségben Szeijdo Bajra- movicsot, akit a szövetségi parlament csütörtökön iktatott be tisztségébe. Bajra- movicsot a szerb parlament jelölte a tisztségre, arra hivatkozva, hogy a feloszlatott koszovói képviselőház jogkörét a szerb törvényhozás vette át. Albán részről ezt az érvet határozottan elutasítják. (Folytatás az 1. oldalról) — Az első estélyi ruháimat lóhalálában akikor vettem, amikor Diana hercegnő fogadására voltaim hivatalos. És azóta sincs újabb estélyi ruhám. — Főállásban a Széchényi Könyvtár számítógépesítését irányítod. Hogyan fér össze a sok utazással? — Csak néhány útra kísérem el a férjemet, mégis elfogyott már a szabadságom az idén. De mostanában nincs is kilátásba utazás. Ha lesz, fizetésnélkülit veszek ki. — A férjed minden feladatát, problémáját megbeszéli veled? — Még ha akarnánk, se tudnánk nem beszélni a politikáról. De ez nem szokatlan a mi családunkban. A nagyapám miniszter volt, ebben a szobában mindig politikusok forogtak, én pe- lenikás korom óta belenőttem a politikáiba. — A Zivack-ügyben is kikérte a véleményedet? — Zwack Péterről az első benyomásaink alapján jó véleményünk volt. Azt, hogy mint nagyikövet nem vált be, a külügyi szakapparátus döntötte el. Én úgy látom ezt az ügyet, mint egy házasságot, amiről rövid idő alatt kiderül, -hogy nem megy, hiába hittük a partnerünkről, hogy a legszebb és a legokosabb. És amikor az egyik fél otthagyja a másikat, akkor az elhagyott megesküszik, hogy bosszút áll rajta és tönkreteszi. Mindenáron. Valami ilyesmi történt Zwack Péter esetében is. És nagyon sajnálom, hogy így történt... — Fontos, hogy mit gondolnak rólad az emberek? — Igen. De nem tudom, hogy fontosabb-e, mint másnak. Azt hiszem, nagyon kevés ember mondhatja el magáról, hogy fütyül arra, amit a rokonai, ismerősei, barátai tartanak róla. — Ugyanúgy jársz moziba, színházba, társaságba? — Sajnos, erre szinte egyáltalán nincs időm, és az is zavar, hogy az utcán, a kivilágított aluljáróban, az étteremben összesúgnak a hátunk mögött, utánunk fordulnak az emberek. Magánemberként -már szinte sehova sem megyünk. Pedig jó lenne... Nagyon hiányzik ... — Volt olyan pillanat, amikor azt mondtad a férjednek, hogy ez a vásár érzelmileg, idegileg, családi életben mérve túl sokba kerül? — Volt. — Mikor? — Nem tudnám pontosan megmondani. De a kérdés így szólt: kinek éri meg?... Az utóbbi év fejleményei gyakran nem azt bizonyítják, hogy nagyon megérné. Amikor a nyolcvanas évek közepén hosszabb ideig Amerikában éltünk, mindig azt mondtuk, hogy dehogy kellene nekünk Amerika, ha Magyarországon nem az a rendszer volna. Ezekután hazajöttünk Magyarországra, és végre tehettünk, tettünk is azért, hogy ne az a rendszer legyen. És teszünk ma is ... De azt egyáltalán nem bánnám, ha a gyerekeim nem kerülnének közel a politikához. Návai Anikó Pozsgayék elutasítanak minden szélsőséget Az utóbbi hónapokban ismét bizalmi válság alakult ki Magyarországon, az életszínvonal általános csökkenése, a kezdetleges politikai intézményrendszer és a közintézmények működési bizonytalanságai, illetve az erkölcsi normák fellazulása következtében. Ez a válság veszélyezteti a rendszerváltás békés jellegét, súlyosan torzíthatja a demokratikus átalakulás eredeti céljait — hangoztatta a Pozsgay Imre és Bíró Zoltán nevével fémjelzett Nemzeti Demokrata Szövetség alapító nyilatkozata, amelyet pénteken tettek közzé a szerveződés budapesti zászlóbontó rendezvényén. Védtelenül Mit tehet ma a munkavédelem f A munkavállalók szerte az országban — így megyénkben is — hosszú idő óta nem voltak olyan bizonytalan helyzetben, mint napjainkban. A gazdasági szerkezet átalakulásával tömegével szűnnek meg a munkahelyek, emberek százai kerülnek az utcára. Mit tehet, egyáltalán milyen helyzetben van ma a munkahelyi érdekvédelem? Erről kívánunk keresztmetszetet adni összeállításunkkal. Mintegy négy-ötszázán jelentek meg péntek délután a Budai Vigadóban, a Nemzeti Demokrata Szövetség már hetekkel korábban .beharangozott alapító gyűlésére. Pozsgay Imre hangoztatta, hogy az NDSZ nem kíván kihívást intézni a parlamentarizmus ellen, ellenkezőleg: ténykedésével a kormányoz- hatóság megerősítését igyekszik szolgálni. A mozgalom nem enged az alkotmányon, a demokrácián kívüli megoldások csábításának. A szövetség centrumjellegét hangsúlyozva Pozsgay leszögezte : minden szélsőséget elutasítanak, .bár nyilvánvalóan óriási kiábrándultság és nagy elégedetlenség tapasztalható az országban. Az NDSZ a „jelzők nélküli” értékek elkötelezettje, népben, nemzetben gondolkodik. várnak Az SZDSZ Békés Megyei Területi Irodája felhívással fordult a megyében működő települési önkormányzatokhoz, polgármesterekhez, politikai pártok, egyesületek helyi szervezeteihez, hogy tiltakozzanak az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról szóló törvénytervezetben megfogalmazottak ellen. Véleményük szerint a törvény- javaslat szinte kisemmizi az önkormányzatokat, azokat kilátástalan helyzetbe hozza. Rendkívül leszűkíti az önkormányzati tulajdonnal való rendelkezést. Túl ezen, ellentétes az önkormányzatiság eszméjével, a parlamenti pártok választási programjával. Az SZDSZ Megyei Területi Irodája a tiltakozó nyilatkozatokat pecséttel, névvel ellátva postafordultával várja békéscsabai címükre (5601 Békéscsaba. Pf. 72.). A tiltakozás eredményéről május 24-én, sajtótájékoztatón számolnak be az SZDSZ-esek. — A hagyományos szakszervezetekben ma kétfron- tos harc folyik: egyrészt a belső megújulásért, másrészt a tényleges érdek- képviseletért — tájékoztat Gácsi Péter, a Magyar Szak- szervezetek Országos Szövetsége Békés megyei képviseletének vezetője. — Az átalakulás, a vagyoni viták időt, energiát rabolnak el a tényleges munkától, ugyanakkor van rivalizálás is a régi és az új érdek- képviseleti szervek között. A kerekasztal felborult, s most nemhogy jó, de semmilyen együttműködésről nem beszélhetünk. Sajnos, ilyen helyzetben a gazdasági vezetés is félvállról veszi a szakszervezeteket. Az érdekegyeztetési mechanizmus kialakulatlan, késik a törvény, s hiánya például azt eredményezi, hogy a munkavállalók csaknem teljesen kimaradnak a privatizációból. — Mi élteti mégis a hagyományos szakszervezeteket? — A szervezettség megyénkben 60-80 százalékos, s ez azt bizonyítja, hogy maradt még bizalom irántunk. A megyében év eleién létrejött a szakszervezeti kerekasztal mely az érdekegyeztetési mechanizmusban a munkavállalói oldalt képviseli. A megyei munkaügyi tanácsban a munkavállalók, a munkaadók és az önkormányzatok képviselői vesznek részt, s olyan kérdésekben foglalnak állást, mint például a foglalkoztatási helyzet figyelemmel kísérése. — Milyen súlyuk van ma az alapszervezeteknek? — Az éjét nem áll meg, a Munka Törvénykönyve ma is érvényes. A munkahelyeken 'folyik a kollektív szerződések megkötése, megújítása, s nagyon fontos. hogy megtegyék a megfelelő módosításokat, igazodva az új feltételekhez. Nagyon fontos, hogy a munkahelyi szakszervezeti vezetők megfelelően felkészültek legyenek, s a meglévő lehetőségeket maximálisan használják ki a dolgozók érdekében. g. K. * * * Veres János, a Hajdú-Bi- har Megyei Tejipari Vállalat gyulai tejporgyárának alapszervezeti titkára: — Az ÉDOSZ tejipari ágazatának tagjai vagyunk, a vállalaton belüli szakszervezeteket a debreceni székhelyű szakszervezeti tanács fogja össze. 1991 legfontosabb eseménye, hogy a vállalattal sikerült megkötnünk a kollektív szerződés módosítását. Lényeges eleme, hogy a megszűnt törzsgárda helyett évente fizethetünk hűségjutalmat dolgozóinknak. Az embereket nálunk is a privatizáció és a létszámgondok foglalkoztatják. Vállalatunk ebben az évben még nem tervez nagyobb létszámleépítést, így a kollektív szerződés erre nem tér ki. ígéretet kaptunk, hogy jövőre, ha az új Munka Törvénykönyvében megjelenik, ez a kérdés is benne foglaltatik. A módosított szerződés rögzíti viszont a korkedvezményes nyugdíjaztatás lehetőségét. Bérügyekben a vállalat túlszabályozott. Az év elején 30 százalékos béremelésért harcoltunk, de kormányrendelet rögzíti, hogy csak 18 százalék emelhető adómentesen ... Sikerült úgy megállapodnunk, hogy mintegy 25 százalékos bérszínvonal- növekedés lesz, de a 18 százalékot a bértömegben tartani kell. Elbocsátás még nem volt, a régi dolgozókat mindenképpen meg akarjuk tartani, újakat inem veszünk fel, a korkedvezményes nyugdíjaztatással élünk. Egyelőre különösebb gond nincs ... Szakszervezeti eredménynek könyvelem el, hogy tejbolt nyílt, ahol dolgozóink nagykereskedelmi áron vásárolhatnak. Erre eddig csak alkalmanként, nagyobb ünnepek előtt kerülhetett sor. * * * A Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete gyulai alapszervezetének titkára Kovács János: — Sem megyei, sem országos szinten nem veszik figyelembe a szakmai vezetők az alkotmányban és a Munka Törvénykönyvében biztosított szakszervezeti jogokat, például a munkaidőkedvezményeket. A bérkérdésben ugyancsak figyelmen kívül hagyják a szakszervezet javaslatait azoknál, akik nem tagok, holott az érdek- képviselet rájuk is vonatkozik. A gyulai szakszervezet esetében országos kuriózumot említhetek: a tűzoltó- parancsnok és helyettese nyílt pályázaton nyertek. A polgármesteri hivatal kikérte és figyelembe vette szak- szervezetünk véleményét. Komoly szerepünk volt abban, hogy ne a régi módon, felülről történjen kinevezésük. Kemény összecsapást jelentett ez a megyei szakmái vezetéssel. Véleményem szerint ma Magyarországon minden szakterületen és minden szinten létre kellene hozni az érdekegyeztető tanácsokat, amelyek teljes jogú partnerei lennének a munkáltatónak. A végső cél a különböző ágazati szak- szervezetek egysége. Tarthatatlan a jelenlegi gyakorlat, a kisebb csoportok érdekvédelme. Ügy gondolom, szándékosan zilálták szét a szak- szervezeti egységet, hogy ne jelentsen komoly erőt a munkavállalók érdekében. Sz. M. FILMAJÁNLAT A MOZIKBÓL, POLITIKUSOKNAK: Torgyán Józsefnek: Nicsak, ki beszél... még! Kupa Mihálynak: Még drágább az életed. Csurka Istvánnak: Lőtávolban. EXKLUZÍV AJÁNLAT PARLAMENTI KÉPVISELŐKNEK: A Távoliét hercege. Univerzá! AMlG A KÉSZLET TAi2r! X 1 uMirtcUn, -fcon^lkcio 4-0 /o6MVC^ííJ^rr\Ár\jr\iudL OJL UnillfAtoi fcéJÜ^CbalXU. •y5caJ^jLbdbJtéi>eru í Ll:í| I / w
