Békés Megyei Hírlap, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-15 / 112. szám

1991. május 15., szerda Antall—Samir találkozó KÜLFÖLDI HÍREK - MEGYEI KORKÉP-^Sbékés megyei hírlap Aknamező vagy kárpótlás? Kedden délelőtt a jeruzsá- lemi miniszterelnöki hiva­talban megkezdődött Antall József és Jiehak Samir szűk körű tárgyalása. Az izraeli és a magyar kormányfő Kupa Mihály pénzügyminiszter társasá­gában ült tárgyalóasztalhoz, majd csatlakozott hozzájuk Somogyi Ferenc külügymi­nisztérium! államtitkár. Már­tonéi János, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Mi­nisztériumának államtitká­ra és Biszterszky Elemér művelődési és közoktatási államtitkár. Kora délelőtt a hivatalos izraeli látogatáson tartózko­dó magyar miniszterelnök koszorút helyezett el a jeru- zsálemi Herzl-hegyen. Herzl Tivadar, a cionizmus szelle­mi atyja emlékművén. A program a Jad Vasem- ben. a holocaust-múzeumban folytatódott. A Mártírok Csarnokában Antall József — kegveletes szertartás keretében — jel­képesen meggyújtotta az em­lékezés lángját, s koszorút helyezett el az áldozatok em­lékművén. Miután felkereste a II. vi­lágháború során elpusztított zsidó gyermekek emlékhe­lyét, így összegezte benyo­másait: „Megrázó élménvek ezek. Az itt látottak arra ta­nítanak bennünket, hogy az antiszemitizmus tüzévei nem szabad játszani, azt semm;- lven oldalról nem szabad politikai célokra használni.” A kormányfő ezután az emlékhely kertjében fel­avatta édesapja, idősebb An­tall József emléktábláját. Magvar—izraeli kormány­közi egyezmények aláírásá­val zárult kedden délben Je­ruzsálemben Antall József magyar <ás Jichaik Samir iz­raeli kormányfő csaknem kétórás megbeszélése. A mi­niszterelnöki hivatalban le­zajlott tárgyalások végén a két kormányfő beruházásvé- del ml egyezményt, műszaki- tudományos együttműködési szerződést, valamint a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodást szentesített aláírásával. A magyar kormányfő iz­raeli partnerével folytatott tárgyalásairól. szólva azt hangsúlyozta, hogy azok a várakozásoknak megfelelően szívélyesek voltak. Vendég­látója ehhez hozzátette: át­tekintették a magyar—izrae­li kapcsolatok valamennyi területét. — Ügy gondolom, hogy Antall miniszterelnök úr látogatása nagymérték­ben erősíti a kétoldalú kap­csolatokat. Kodolányi Gyula címzetes államtitkár, a miniszterelnö­ki tanácsadó testület vezető­je a kormányfő kíséretében levő magyar újságíróknak elmondta, hogy a megbeszé­lésen egyrészt a magyar—iz­raeli kontaktusok bővítésé­nek lehetőségeit tekintették át. másrészt a közel-keleti térséggel összefüggő kérdé­sekről folytattak eszmecse­rét. Antall József kormá­nyának külpolitikai törekvé­seiét kifejtve arról tájékoz­tatta vendéglátóját, hogy ba­rátságot kíván Izrael állam­mal, és szeretne jó kapcso­latokat kiépíteni a térség azon arab államaival, ame­lyek közel állnak Magyaror­szág politikai irányvonalá­hoz. Az izraeli miniszterel­nök ismertette kormányának a válság megoldásával kap­csolatos álláspontját, a köz­vetlen izraeli—arab tárgya­lásokra vonatkozó törekvést. A magyar fél a térség ügyei­ben nem közvetlenül érde­kelt. ennek megfelelően a mostani alkalommal elsősor­ban a tájékozódás igényével került szóba e kérdéskör. Antall József magyaror­szági látogatásra hívta meg Jdchak Samirt, s miként Ko- dolányi Gyula hozzátette, júniusban Magyarországra érkezik Hájim Herzog izrae­li államfő. Panasz a jrruzsálrmi siratófalnál az alkotmánybíróság elé került a kárpót­lási TÖRVÉNY. — LEHET, HOGY AZ ELLENZÉK UTOLSO „GÖJVCZE” IS RÁMEGY ERRE? Megnyilt! Megnyílt! Megnyílt! A Lakástextil Plusz ajánlatából: faliszőnyegek, panorámafüggönyök, paplanok, kamasz sporttrikó 199,— Ft (több színben), női harisnyanadrág 69,— Ft, Szupi üléshuzatok, trikós üléshuzatok, gk-szőnyeg. PÉCSI-KER KFT., LAKÁSTEXTIL PLUSZ, Békéscsaba, Jókai út 4 3. Magyar nap Újvidéken Magyar napot tartottak kedden az Üjvidéki Mező- gazdasági Vásáron, ahol 25 cég mintegy 500 négyzetmé­teren mutatja be árukínála­tát. A magyar napot kóstoló­val, árusítással is egybekö­tötték, s a békéscsabai majo- rettefe és a fúvószenekar gondoskodott vidám hangú - latról. A magyar napon meg­jelent a vajdasági gazdasági és politikai élet számos ne­ves személyisége, akik előtt Závoczky Péter, a kereske­delmi tanácsos helyettese méltatta a kiállítás jelentő­ségét és a magyar—jugo­szláv gazdasági kapcsolatok távlatait. Tavaly rekordatrá- nvú volt a forgalom a két ország között; ennek tekin­télyes részét épp a mezőgaz­dasági termékek tették ki, s a vásáron ezért az eddigiek­nél jóval gazdagabb válasz­tékot vonultattak fel a hazai vállalatok. Mérlegen Göncz Árpád döntése Tegnap, a folyosói beszélgetések egyik slágertémája Göncz Árpád döntése volt, amellyel az Alkotmánybírósághoz benyúj­totta a kárpótlási törvényt. Megyénk képviselői iközül hárman összegezték véleményüket. Pásztor Gyula, a Független Kisgazdapárt frakcióvezetője, a békési választókerület képviselője; — Nem valószínű, hogy a téma ismét visszakerül a Parlament elé, hiszen már a har­madik eset lenne. A törvényben nem látok olyan lényeges pontot, ami sértené az alkotmányosságot. Remélem, hogy a végrehajtás már ősszel megnyugtató eredményt hoz. Ez pedig azt jelenti, hogy az emberek megkezdhetik földjeiken a ko­moly munkát. Kemport Katalin (MDF), a mezőkovácsházi választókerület képviselője: — Jó, hogy most került sor a kérdéscsoport al­kotmányosságának vizsgálatára, mert így bármilyen döntés születik, ha netán valamiben hibát követünk el, még nem ké­ső kijavítani. Ha jó a törvény, akkor az Alkotmánybíróság is véglegesíti, és ez megnyugvással jár. Kifogást lehet keresni, mégis azt mondom, a kárpótlási törvény során most a pa­rasztság került előtérbe. A törvénytől — állítom — nem fog szétesni egyetlen gazdaság sem. Futaki Géza, Békés megye szabad demokrata képviselője: — Örülök az elnök bölcs lépésének, ímert voltak és vannak is feszültségek a társadalomban. Döntő kérdés, hogy rendezhe- tök-e különböző időpontokban az eltérő kárpótlási igények. Az Alkotmánybíróságnak volt ideje felkészülni a kérdésekre, hiszen azok már menet közben is felmerültek. Válaszát na­gyon fontosnak tartom, határozott állásfoglalásra számítok. Zelman Ferenc (Folytatás az 1. oldalról) ni, s ez várhatóim súlyos társadalmi feszültségeket kelt majd. Elhibázottnaik minősítette a törvénytervezetet Fodor Gábor, a fiatal demokraták vezérszónoka is. Elfogadha­tatlannak tartotta, hogy a törvényalkotók — a kárpót­lási törvényhez hasonlóan — a reprivatizációból indultak ki, s az 1948-as tulajdoni ál­lapotot vették alapul A kereszténydemokrata frakció — miként erről ve­zérszónokuk, Tóth Sándor beszámolt — egyetértéssel fogadta az előterjesztést, és koncepcióját tekintve tá­mogatja a törvényjavaslatot. Ezután egyéni felszólalá­sok következtek. * * * A vitában Kádár Péter, a gyulai választókerület képvi­selője is szót kért. Bibliai idézettel kezdte, hangsúlyoz^ va. hogy az egyházi vagyon rendezése akkor lesz sikeres, ha annak eredményeképpen tényleg szabad és gyógyult hívő közösségek működnek az országban. „A törvényi akkor lesz sikeres, ha meg­valósítja a szabad lelkiisme- ret írott jogát, hívőnek és nem hívőnek, kereszténynek és zsidónak, katolikusnak és reformátusnak egyaránt” — mondta. Az SZDSZ képviselőcso­portja két célt tűzött ki mó­dosító indítványaival — folytatta a képviselő. Első helyen a hitélet gyakorlásá­hoz szükséges anyagi háttér biztosítását említette, hogy a vallásszabadság alkotmányos joga a gyakorlatban is ér­vényesüljön. Ugyancsak fontos, hogy az egyházak a helyi önkormányzatokkal történő szabad megegyezés­sel átvállalhassanak olyan feladatokat is, amelyeket egyébként nemcsak ők vé­geznek. Kádár Péter kérte a Tisz­telt Házat, hogy azokat a javaslatokat fogadja el, ame­lyek egyszerre szolgálják a hívők és a nem hívők sza­badságát, az egyház és a társadalom gyógyulását. Délután interpellációval, majd törvényjávaslati vitá­val folytatták munkájukat a képviselők. Zsfras Géza: „Tudom, mi a szerepem!” Tegnapi lapunkban Zalai Gyöcrgy kifejtette vélfemé- nyét a parlamenti képvise­lők munkájáról. Gondola­taival dr. Zsíros Géza, me­gyénk kisgazdapárti képvi­selője nem értett egyet, ki­indulva a múlt heti, megye- gyűlésbeli hozzászólásából: — A képviseltük előtt, mint a párt megyei elnöke be­széltem, s meggyőződésem, a térség szempontjából na­gyon fontos témát, említet­tem. Döbbenetess hogy a megyében 65 eaer túlsúlyos hízó, illetve koca gazdája várja; jószágját végre fel­vásárolják. Borzasztóan ei vannak keseredve a terme­lők, volt, aki már felakasz­totta magát a kálátástalan­ság miatt. Nos. igenis fon­tosnak és sürgősnek tartom az áldatlan állapotok meg­szüntetését. Ezért szervez­zük a megye településein a felvásárlást — a munkát a kondoros! dr. Kalhammer Mátyás fogja össze —, il­letve jómagam az illetékes minisztériumban a piacot, az értékesítési és feldolgozá­si lehetőségeket. Reménye­ink szerint, településenként ütemezve, júliusra sikerül valamennyi túlsúlyos sertés­nek piacot találni. Azért is fontos gyorsan cselekedni, mert az állatok — azon túl, hogy tartásuk meglehetősen költséges — nem bírják a meleget, elpusztulnak. Csupán ezért említettem a megyegyűlés előtt e halasz­tást nem tűrő problémát, mert a képviselők, a pol­gármesterek sokat tehetnek a szervezésben. Azt hiszem, a parlamenti munkám mel­lett ebbéli szerepem, is fon­tos. 0- e.) Gyula—Arad Román területen, de még­is Budapesten találkozott a magyar és a román hadügy­miniszter: a Margi tszigettel szemben horgonyzó Sírét ne­vű román személyhajó fe­délzetén a két hadsereg kö­zötti együttműködésről tár­gyaltak. Már az is meglepte a vi­lágot. amikor Románia és Magyarország megállapodást kötött egymás légterének kölcsönös ellenőrzéséről. A Nyitott égbolt szerződésnek méltó folytatása a május 14-i magyar—román minisz­teri találkozó. Spjroju Cons­tantin, Románia nemrégiben kinevezett nemzetvédelmi minisztere a fedélzeten fo­gadta Für Lajost. A két ál­lamférfi először találkozott egymással, a két fél már ko­rábban — a gyulai—aradi határ menti találkozón — kijelentette, hogy szükséges­nek tartja a hadseregek együttműködését, hangsú­lyozta, hogy egvmás tájékoz­tatására, a parancsnokok szakmái találkozóira épp­úgy szükség van, mint a ka­tonai oktató-nevelő munka, valamint a kiképzés módsze­reinek kölcsönös tanulmá­nyozására. A magyar és ro­mán hadtörténészek nézet­különbségeinek megvitatásá­ra később kerítenek sort. A Sírét fedélzetén az új román nemzetvédelmi mi­niszter megerősítette: a ko­rábbi, gyulai—aradi közös közleményben foglaltak fenntartása miatt érkezett Budapestre. A Magyar Szocialista Párt a gazdaság, a társadalom nö­vekvő gondjainak megoldá­sára nemrég kidolgozta vál­ságkezelő programját „Van jobb út” címmel. E>ről szer­veztek fórumot tegnap dél­után Békéscsabán, az MSZP Dózsa György úti klubházá­ban. A fórum előadója Sze­keres Imre, a párt alelnoke volt. Mint elmondta, a program hét fő pontból áll, s megol­dási javaslatokat tartalmaz például az infláció megtöré­sére, a munkanélküliség ve­szélyének elhárítására, a szociális problémák megol­dására. A Szocialista Párta vegyes tulajdonú gazdaság mellett foglal állást, amely részben privatizálás, részben Negyvenkét török állampol­gárságú határ-sértőt fogott el kedden a határőrség ball anyai őrsének riadócsoportja. Az akciót megelőzően a ha­tárőrök Battonyán elfogtak két torok és egy román állampol­gárt, «Úrik a zöldhatáron át ér- keztek hazánkba- Meghallgatá­suk során kiderült, hogy egyi­kük embercsempész, és ö a ve­zetője az ezután érkezett török csoportnak. A riadócsoport a negyvenkét török batársértőn kívül elfqgott két török, egy román és két magyar ember­csempészt. Az elfogott csopor­tot a magyar embercsempészek tehergépkocsikkal szállították társadalmasítás útján jönne létre. A mezőgazdaság le­gyen sokrétű, a farmergaz­daságoknak ugyanúgy van létjogosultságuk, mint a szö­vetkezeteknek — fejtette ki. Támogatják az egyéni és társas vállalkozásokat, s a külgazdasági kapcsolatokban fontos szerepet szánnak a Szovjetuniónak. A párt a valós társadalmi igényekhez igazodó egyházi tulajdon biztosítását támogatja, s igen fontosnak tartja az erős szakszervezetek létrejöttét. Szekeres Imre egynapos megyei programja során több megyéi és helyi párt­vezetővel találkozott, s poli­tikai fórumot tartott Köte- gyánban is. G. K. volna Budapestre, majd onnan az osztrák—magyar határra. Mindezért határsértőnként száz­ötven márkát kaptak. A rend­őrség Kecskeméten őrizetbe vett egy német és egy csehszlovák állampolgárt, akik a csoportot Budapestre vezették volna. Az elfogott török állampolgá­rokat a határőrség visszaszállí­totta Romániába, az ember­csempészéssel gyanúsítottak el­len pedig feljelentést tettek a rendőrségen. A battonyai'örs járőre az elő­ző éjszaka elfogott egy H fős kameruni határsértő csoportot is­42 török határsértöt fogtak el Fórum az MSZP válság- kezelő programjáról

Next

/
Thumbnails
Contents