Békés Megyei Hírlap, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-15 / 112. szám

MEGYEI KORKÉP 199). május 15., szerda © Jaj a matek mért oly nehéz...? (Folytatás az 1. oldalról) tünk abban, hogy e beteg­ségben szenved' szegény. De nincs ok aggodalomra, mert a különös kór természetéhez tartozik, hogy rögvest elmú­lik, amint befejeződik a vizsga. Épphogy „meggyógyultak” beszélgetőpartnereim, a bé­kési Szegedi Kiss István Gimnázium végzős diákjai, akik pár perce fejezték be a matematika írásbeli érett­ségit. Már alig emlékszik a reggeli izgalmakra Szilágyi Mária a 4/B-ből, — Bár közepes vagyok matekból, azért viszonylag jól aludtam az éjjel. Ami­kor megkaptuk a tételsort, első pillantásra . nehéznek tűnt. A hét feladatból egyet rögtön megoldottam, aztán még hármat. Ha három pél­dám jó — és úgy gondolom, igen —, akkor elégedett le­szek magammal. — Azt hiszem, egy fel­adatot elszúrtaim — szögezi le tárgyilagosan Papp Éva — de remélem, így is meg­lesz a négyes. Mivel szeret­nék tovább tanulni, fakultá­cióra jártam, s ott a vizs­gakérdésekhez hasonló fel­adatokat is megoldottunk. Szerintem nem volt nehéz a matek; én sokkal jobban féllek a felvételitől. Balázs Tibi még nem ol­dódott fel a vizsga ünnepé­lyes hangulatából. A matek sohasem volt éppen erős ol­dala, de azért hősiesen meg­birkózott néhány példával. — Az a lényeg, hogy gör­büljön! — summázza óha­ját. — Az idén három negye­dikes osztály érettségizik is­kolánkban. Mintegy nyolc­van diák vett részt a ma­tek írásbelin, — mondja La­bor czy Aladár igazgatóhe­lyettes, matematika szakos pedagógus. — • Szerintem nem volt túl nehéz a fel­adat, hasonló példákat ol­dottunk meg az ismétlések során. Az a tapasztalatom, hogy a matematika nem tar­tozik a népszerű tantárgyak közé. Sokan az utolsó fél­évben kezditek komolyan venni, ez pedig kevés! Né­hány tanulóért különösen izgultam, de ma este már pontosan tudni, fogom, ki, mit produkált az érettségin. — gubucz — Csökkenő mező­gazdasági termelés Évek óta kismértékben csökken a mezőgazdasági termelés. Tavaly a hruttó termelési érték 6,4 százalék­kal maradt el az 1989-estől. A növénytermelés teljesít­ménye 11,4 százalékkal volt kisebb, az állattenyésztésé pedig 1,4 százalékkal ma­radt el az egy évvel koráb­bitól — tűnik ki a Közpon­ti Statisztikai Hivatal jelen­téséből, amely a mezőgazda­ság elmúlt évi teljesítmé­nyét elemzi. Mezőgazdasági termékek­ből 12,6 százalékkal keve­sebbet vásároltak fel 1990- ben az előző évhez képest. Ezen belül a növényi ter­mékek felvásárlásé 21,2 szá­zalékkal; az élő állatoké és az állati termékeké pedig 7 százalékkal csökkent. Ugyan­akkor a piácgazdáság térhó­dítását jelzi: növekedett a termelők közvetlen értékesí­tése mind belföldön, mind a határokon túl. Népszavazás, kábeltévé és útépítés Képviselő-testületi ülés Hunyán A napokban történt cső­töréssel kezdődött, az utcán szabadon szaladgáló kutyák feiemlítésével: Végződött Hu­nyán a hétfői képviselő-tes­tületi ülés. Az első problé­mát már részben elhárítot­ták, a másodikkal pedig — hangzott el — a továbbiak­ban még foglalkoznak. Az ülés fő részét valójá­ban három napirendi pont tette ki: először a helyi népszavazásról és népi kez­deményezésről szóló rende­lettervezetről szavaztak. Gyorsan született meg a döntés, hiszen ez már a má­sodik olvasató tárgyalás volt, és a törvény, Hitetve a szervezeti és működési sza­bályzat által megadott el­vek szerint történt az elő­terjesztés megalkotása. — Szerintem jó ezt a ren­delteiét minél előbb megal­kotni — mondotta Szmola Illés polgármester —, ne­hogy akkor kelljen, amikor már az alkalmazásra lesz szükség. Másodjára került sor a kábeltévé ügyére. A polgár- mester beszámolója szerint a helyi műsor sugárzására alkalmas rendszer kiépülé­se ez év második felében várható. A helyiek szeret­nék az árból az áfát is visszaigényelni, ültetve pá­lyázati támogatáshoz fo­lyamodni. Megbeszélték, ho­gyan tudnak a vásárlásnál vagy az összefogással taka­rékoskodni. legtovább tartott a la­kosság önerős út- és járda­építése, támogatási rend­szere kidolgozása. Végül a megszületett határozat úgy szól, hogy az ilyen munká­hoz az önkormányzat, az ál­tala vásárolt anyag árából útfolyóméterenként száz fo­rint kedvezményt ad. Egy másik határozatban elfogad­ták, hogy a költségvetést nem érintő lakossági befize­tési számlán lévő összeget ilyen anyagvásánlási célra — forgótőkeként — használ­ja fel az önkormányzat. . Folytatásos levélkaland Újabb tépett boríték... Március közepén bemu­tattuk azt a Kanadából erő­sen sértett állapotban érke­zett levélborítékot, melynek címzettje csak monogramját adta a miniriporthoz, amely­ben a- tépettség fölötti tű­nődéseit fogalmazta meg. Most újabb szakadt boríté­kot hozott be, s hozzájárult teljes nevének közléséhez. — Miért? — Mert meg van az egész levelezésünk keserítve —fe­leli a békéscsabai Körözsi Lászlóné — annyira, hogy most már szinte csiak tele­fonon tartjuk a kapcsolatot. Már nem mernek a nevem­re küldeni semmit. De ez a nekem szánt és másnak cím­zett levél sem járt jobban, mint az enyém, há lehet, még annál is rosszabb álla­potban jött meg. Tessék megnézni! Kíváncsi lennék, mit mond erre a posta? * * * — Mit szól hozzá? — kér­dem a tépett borítékot az asztalra téve Szántó Istvánt, a Békés Megyei Postahiva­tal vezetőjét. — Jól látható — mond­ja —. hogy a békéscsabai 1-es posta egyik hajnali le­vélelosztó munkatársa zöld ceruzával jelölte meg az észlelt sérüléseket alul és felül. S a boríték két nyi­tott végét zárpecsétjeggyel lezárta. Majd a „Sérülten érkezett” szöveget ráírta, kézjegyével igazolta, és ke­letbélyegzőt is alkalmazott. — Milyen belföldi utat járnak meg a külföldi leve­lek? — Budapesten a levélfel­dolgozó üzembe kerülnek, s innen válogatós után, külön zárlatban, azaz lezárt le­vélzsákban küldik meg a na­gyobb postahivataloknak, így Békéscsabának is. — Miként történhetett ez a csúnya sérülés? — Mivel ez a légi-ievél- boríték nem azonos a szab­vánnyal, annál hosszabb, feltételezhető, hogy a to­vábbításhoz szükséges gépi köitiegelésnél kilógott a töb­bi közül, s ezért sérült meg. * * * — Mi a véleménye arról, kérdem Körözsi Lószlónét —, hogy a szabványtól el­térő hosszúkás boríték okoz­hatta ezeket az össze-visz- sza szakításokat? — Nekem ez hihetetlen, ugyanis az unokanővérem mindig illyen borítékot hasz­nált. Akkor pedig hogy le­het, hogy csak ez év január vége óta tépi föl a borítéko­kat a kötegelőgép? Vass Márta Skót vendégek Békéscsabán A brüsszeli székhelyű Tem­pus Központhoz nyújtottak be egyéni pályázatot azok a skót közművelődési szakem­berek, akik szombaton ér­keztek Békéscsabára tanul­mányútra. A glasgow-i J or­danihil 1 College of Education négytagú delegációját Mike Hough vezeti. Tagjai: Cris- tine Percival testnevelési ok­tató, Jirrimy Livingstone testnevelési oktató, a Skót Erőakrobata Szövetség tech­nikai igazgatója, edző és Brian Hayward drámapeda­gógus. A vendégek a tanulmány­út során ellátogattak a Bé­késcsabai Tanítóképző Főis­kolára, á Tégla Közösségi Házba, felkeresték a Szlo­vák Tájházat és a Mesehá­zat, valamint a Kner Nyom­dát. Tanulmányozták az ok­tatás helyzetét a József Atti­la Általános Iskolában, is­merkedtek a Lencsés! Kö­zösségi Ház életével. Tegnap, kedden délelőtt a Békéscsa­bai Belvárosi Általános Is­kolát keresték fel, ahol meg­tekintették a nyelvi labora­tóriumokat, az uszodát (ké­pünkön), a tornatermet. Délután a megyei könyv­tárba látogattak a skót ven­dégek. A találkozókon^ ki­tűnt, hasonló problémákkal küzdenek Skóciában, mint mi Magyarországon. A pénz­hiány, a szervezési gondok nehezítik a közművelődési feladatok megvalósítását. A vendégek felkeresik még a Békéscsabai Előre Torna Egyesület edzőtermét, s megismerkednek az ott folyó magas színvonalú munkával. A hatnapos útjuk befejezése­ként csütörtökön utaznak el hazánkból. V. L. Fotó: Gál Edit Átalakul a bankrendszer tulajdonosi struktúrája A gazdaságban zajló tulajdonváltási folyamattal össz­hangban lassan átalakul a bankszektor tulajdonosi össze­tétele is, és a folyamat várhatóan felgyorsul a jövőben. Az állam, közvetlen részesedése a bankok alaptőkéjéből tavaly mintegy 33 százalékos volt. Ez az arány az előző évhez vi­szonyítva már csökkent — derül ki a Magyar Bankszövet­ség közelmúltban közzétett összegzéséből. A nagybankoknál az állam átlagos tulajdonosi részese­dése 42 százalék. Az azóta alakult középbankok cso­portjában az állam tulajdoni hányada már csak 9 száza­lék, sőt 19 középbankban és szakosított pénzintézetben már egyáltalán nincs az ál­lamnak részvénye. A vállalatok és szövetke­zetek tulajdoni hányada a bankokban jelenleg 35 szá­zallék. A pénzintézetek la százalékos arányban tulaj­donosai más pénzintézetek részvényeinek, a bankszek­tor teljes alaptőkéjéből a külföldi tőke aránya 11 szá­zalékot ér el. Néhány szá­zalékban részesednek csu­pán a bankok részvénytőké­jéből az intézmények, illetve magánszemélyek. A bankreform után 1987 elején öt kereskedelmi bank alakult. A tavalyi év végén pedig már több • mint 30 pénzintézet működött ha­zánkban. ezeknek 108 igaz­gatósága és 864 fiókja volt. (Az aránytalanságokat azon­ban jól érzékelteti, hogy az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. há­lózatához 645 fiók tartozik, és ez is hozzájárul ahhoz, hogy az OTP a legnagyobb lakossági bánik.) A tavalyi év végén 13 kereskedelmi bank kizárólagosan magyar tulajdonban volf, 8 vegyes, illetve külföldi tulajdonú bank, továbbá 9 szakosított pénzintézet működött ha­zánkban. Döutés az abortuszról A magyar közvélemény el­utasítja a terhességmegsza­kítás engedélyezésének szi­gorítását — állapították meg a Népességtudományi Kutatóintézet munkatársai a hazai albortuszhelyzetet, a lakosság erre vonatkozó vé­leményét vizsgálva. A meg­kérdezett lakosok többsége aggódik ugyan a magyar né­pesség fogyatkozása miatt, de úgy véli, a nők emberi jósa eldönteni: megtartják-e terhességüket vagy sem. Sem a családnak, sem az országnak nem lenne jó az, ha nem kívánt gyermekek születnének — vélekedett a hazánkban megkérdezett emberek 71,8 százaléka. Népkonyha, ifjúsági szálló és idősek háza (Folytatás az 1. oldalról) kikerülnék. Itteni, bejelen­tett lakásuk révén munkát vállalhatnak. Az állam jelenleg 12 ezer forinttal támogatja havonta a bentlakásos szociális gon­dozást. A vállalkozók számí­tása szerint körülbelül 15 ezer forintból hozható ez ki, tehát a személyenkénti hozzájárulás mindössze há­romezer forint. Dénesi Sán­dor körbevezet az épületien: a kazánok elfagyták, víz nincs a szobákban, hámliik a vakolat. Van mit helyre­hozni a nyitásiig. Szerény megélhetésre számítanak, ám felfogásuk: ők nem a fellendülő szexipart gyara­pítják. Sz. M. Fotó: Fazeka® Ferenc „...MAGYARORSZÁG PILLANATAI IGEN DRÁ­GÁK, A SZÉP SZAVAK ÉS DAGÄLYOS DECLAMA- TIOK PEDIG FELETTE OLCSÓK..." (SZÉCHENYI ISTVÁN) Emészthetetlen zöldségek? Adataink vannak arról, hogy régebben bizonyos silány irományokat az elkövető­iknek büntetés gyanánt meg kellett en­niük. Vagyis: ha a cikk hitványra sike­redett, az ítélet annak elfogyasztása volt. Papirostól, festékestől, mindenestől. A legrégibb eset 1523-ban történt. A szerencsétlen publicistát „kinyomozták", letartóztatták és választhatott: megeszi az inkriminált lapot, vagy levágják a fejét. Szerzőnk kényesebb volt a fejére, mint a gyomrára, s a megevés mellett döntött. Vajon mennyien rágcsálnák elkeseredett ábrázattal ma is műveiket, ha ez a jó szo­kás még érvényben lenne? Példának oká­ért: az egyik szomszédos megyebeli pati­nás lap játékautomatákról semmitmondó glosszát kanyarító szerzőjét vajon vissza­tarthatta volna-e müve megjelentetéséről ez a megtorlás? Nagy hagyománnyal bíró lapban publikál, de ahogyan hallom, gon­dolatait el nem olvassa senki. Igaz, a véle­mény az, hogy egy szűk értelmiségi réteg igényét is ki kell elégíteni. Ez a réteg azonban olyan szűk, hogy talán nincs is. A napjainkra jellemző társadalmi és szel­lemi zűrzavarban az ilyen „élmények" nem éppen szórakoztatóak... Olvasom egy másik napilapunk cikkeit, s nem értem, mit akarnak mondani. Kör­bejárom, keresem a csiszolt embereket. Orruk alá nyomom, ők sem értik. Akkor miről szólhatnak? A neves riporter így kezdi mondaniva­lóját: „pestiesen szólva". Azután elenged egy olyan közhelyet, amit kisgyerekként már Szabolcsban is sokszor hallottam. A népszerű. párt iránt elkötelezett újságíró pedig minden mondatában ezt szerepelte­ti: „Én úgy gondolom, igy érzem, vélemé­nyem szerint". Én meg úgy gondolom, hogyha egyes szám első személyben mondja, akkor úgy­is tudjuk, hogy úgy gondolja. Jó lenne, ha divatba jönne a régi szo­kás! Nyelje csak le a művét, aki erre kár­hoztatott. Ülje meg inkább az ő gyomrát, mint az olvasókét! Takács Géza Fotó: Kovács Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents