Békés Megyei Népújság, 1991. április (46. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-30-05-01 / 100. szám

1991. április 30--május 1., kedd—szerda MEGYEI KÖRKÉP Csanádapáca Hívek harca a templomi hagyatékért Csanádapáca régi katolikus településeink egyike. A híveket ma az isteni szeretet helyett az éles vita jellemzi, amely az 1859-ben épült neobarokk ro­mán stílusú katolikus templom szellemi hagyatékával függ ösz- sze. A már elhunyt Rác: Lukács asztalosmester, népi iparmű­vész, az egyházközség egykori világi elnöke faragta a templom belső berendezésének java ré­szét. Ma az egyházkerület püs­pöke úgy döntött, hogy a temp­lom soron következő felújítása­kor ezek túlnyomó részét el kell távolítani a templomból. Az egyházközség 32 tagú képvise- ló-testíilete e döntést már koráb­ban szótöbbséggel elfogadta, de a csanádapácaiak azóta sem nyugodtak bele. Ottlecz Jánosné és Ottlecz Béláné, Rácz Lukács Gerendá­son élő gyermekei úgy érzik, méltatlanul bánnak édesapjuk alkotásaival. Mindenféle ellen­szolgáltatás nélkül faragta a ki­váló iparművész a templom pad­jait, oltárát, egyházi személyisé­geket ábrázoló szobrait, amelyet annak idején maga a pápa kö­szönt meg Apostoli Áldással. Ma mégis úgy ítélte meg Kovács József plébános és az egyházke­rület püspöke, hogy az 1959-től folyamatosan készített faragá­sok nem illenek a templom stílu­sához, ezért el kell őket onnan távolítani. Kovács József plébános így látja a történteket: — Én megértem, hogy a csa- nádapácai hívek ragaszkodnak a 30 éve megszokott templomi fa­faragásokhoz, kellékekhez. Ám itt az érzelemre hivatkozni csak a dolgok egyik oldala. Amikor 1959-ben a temlom fennállásá­nak 100 éves évfordulójára újra­festették a falakat, az akkori plé­bános új mellékoltárokat he­lyeztetett el. Megváltoztatták a főoltárt és szobrokat készíttettek Rácz Lukács bácsival. A máso­dik vatikáni zsinat idejére esett az átalakítási munka, s már ak­kor is ki kellett volna a szobrokat és a mellékoltárt vinni a temp­lomból. Egyházunknál az a gya­korlat, hogy egy katolikus szent­ről csak egy ábrázolás lehet a templomban. Most az újrafes­téshez készülődünk' és a műem­léki felügyelőséggel egyeztetve vissza akaijuk állítani a temp­lom eredeti állapotát. Építenénk egy „szembe miséző” oltárt, most egy asztalon végezzük a - misét. Változik majd a szószék elhelyezése is. Kovács József a hívek meg­nyugtatása érdekében elmondta, hogy a szobrok nem lesznek ki­dobva, hanem egy alkalmas idő­ben egyházi múzeumban kerül­nek elhelyezésre, másik részük­re pedjg a megyei múzeum tart • igényt A végleges elhelyezésü­kig a templomban maradhatnak, tehát nem lesznek kitéve az idő martalékául. A jövő hónapban kezdődő restaurálást egy függet­len szakértői bizottság tervei alapján végzik. Eltüntetik azo­kat a falfestményeket, amelye­ket a ’60-as években Nagy Ist­ván orosházi festő készített, ám nem felel meg az eredeti egyházi ábrázolásnak. Az átalakítás mintegy másfél millió forintba kerül, amelyet külföldi segé­lyekből, adományokból és a püspök támogatásából fizetnek. Született az ügyben kompro­misszum is, mert megmaradnak a padok, a régi ajtók, a sekrestye bútorzata, a kórusmellvéd, a Lurdi Mária-barlang, s ezek mind Rácz Lukács mestert di­csérik. Reménykedik abban a plébá­nos, hogy a hívek megértik az egyházközség vezetőinek elha­tározását, s belenyugszanak a döntésbe. Papp János Kardiológusok alapítványa A Pécsi Kardiológus Egyesü­let alapítványt tett, melynek cél­jai közt a felnövekvő nemzedé­kek egészségügyi ismereteinek bővítése és a szívbetegeken való segítés gyakorlatának átadása szerepel. Ä kardiológus orvosok tapasztalatai szerint ugyanis a szív- és érrendszeri betegségek okozta halálesetek magas hazai aránya az egészséges életmód követelményeinek megszegé­sén kívüL azzal is magyarázható, hogy az emberek többsége nincs tisztában a gyors segítségnyúj­tás jelentőségével, s nincsenek segélynyújtási ismereteik és gyakorlati tapasztalataik sem. A Pécsett megkezdett program célja, hogy az új generációk mindennapi életének szerves részévé váljék a szakszerű tu­dásra alapozott életmentő tevé­kenység is. Horoszkóp Április 30.—május 1. KOS (III. 2i—rv. 20.). Remek nap kö­rWy szönt Önre. A szemé- VÍ/ lyes függetlenséget mégse helyezze mindenek fölé. Frissességgel, feszültséggel van tele. Felfokozott, derűs pillana­tokat él áL­Április 30-án született 1953-ban Klampár Ti­bor világ- és Európa- bajnok. -v alamint Világ­kupagyőztes asztaiite- niszező Május elsején született 1960-ban Gulyás István, a békéscsabai Előre FC \B i-es labdarúgó csa­patának válogatott ka- púvédője BIKA (IV. 21—V. 20. ). Szerencsés és mozgalmas, ünnepi hangulatra számítson. Ön a szóvivő, a tréfamester tár­saságában. Mindent képes befo­gadni és átélni. Töltsön egy vi­dám színházi estet párjával. IKREK (V. 21—VI. 21. ). Az elkövetett hi­báit nem. veszik észre, sem azt, hogy ígéretét nem teljesítette. Ön emiatt mé­gis szenved. Egy kis ünneplés azért nem árt, sőt egy családi kirándulás is dukál és egy kis itóka. RÁK (VI. 22—VII. 22. j. Viszálykodás támad Ön és a partnere között, amit csak tetéz munkahelyi nézeteltérése főnö-» kével. Jobb, ha enged, mert csak veszítene nyakaskodásával. Tű­rőképessége meghozza gyü­mölcsét Szerelmes estével zárja anapot OROSZLÁN (VB. 23—vni. 23.). Ké­szüljön a holnapi nap­ra. Tervezze meg a csa­ládja, társa felhőtlen kikapcsoló­dását. Munkából hazafelé menet pedig gyönyörködjön a kitava­szodó természetben! Marad a di­lemma: ünneplés vagy munka? Kis ügyességgel mindkettőből kiveheti részét! SZŰZ (Vffl. 24—IX. 23.). Sokat vállal ma­gánéletében, munká­ban egyaránt. Elha­nyagolja egészségét, de ma for­duljon orvoshoz. Családjának is fontos az Ön egészsége! Ha dol­gozik, ha ünnepel, tegye ezt le­hetőleg a szabadban. Remek al­kalom fényképezésre a mai szép nap. MÉRLEG (IX. 24— X. 23.). Kellemetlenül érezte magát az utóbbi időben, állását féltet­te. Rá kell jönnie, hogy bízhat szorgalmában, megújuló képes­ségében. Ne veszítse el jóked­vét! Ha nyugtalanul érzi magát, mondja el partnerének, mi bánt­ja! SKORPIÓ (X. 24— XI. 22.). Egyes Skor­piók számára hullám­völgy a mai nap. Eddi­gi lazításaik kissé kétségbeesett helyzetet teremtettek. Mégsincs veszve minden, nincs ok az elke­seredésre. Mólóban vannak gondjai, ez a nap sokáig emléke­zetes lehet. Örüljön a tavasznak! NYILAS (XI. 23— XII. 21.). Volt elég gondja mostanában, ezért is örüljön a mai csendes napnak. Gondolja át nyugodtan mi az, amit sikeresen meg tud termelni, de talán ennél is fontosabb, hogyan tudja azt értékesíteni? Jó társaságban kel­lemes napot tölthet, de ne keres­sen új kalandot! Próbáljanak a szabadban étkezni, ennek bará­tai is örülni fognak. BAK (XII. 22—1. 20.). Szerencse, hogy nem szól bele minden­be hebehurgya mó­don, hanem megvárja amegfele­lő pillanatot Javaslatai miatt fel­néznek Önre. Új érzelmeket hoz a május, és minden kivirágzik a szívében is. VÍZÖNTŐ (1.21—n. 19.). A tavaszi fáradt­ság kezd úrrá lenni ér­zésein. Kissé szét­szórt, lezser, vigyázzon, nehogy konfliktusba keveredjen. A sze­relemben fordulat következik. Töltse szabad idejét kint a virág­zó természetben. HALAK (II. 20—Hl. 20.). Kapcsolatba ke­rül az inspiráció vilá­gával a művészetben. Idegesíti a körülötte folyó állan­dó kenyérharc. Pedig most ün­neplés ideje van, és az esemé­nyek sodoiják a vidámság felé. s Álláskeresők Egyesülete Békésen Bolond Kata — egy aprócska adat az orosházi május elsejéhez Klubnap minden hónap első hétfőjén Új szolgáltatással gazdago­dott Békés városa a hónap közepén. Békési Álláskeresők Egyesülete alakult, amely célul tűzte ki, hogy a vonzáskörzetben élő mintegy 1700 munkanélkü- lin segítsen valamilyen módon. Domokos Lászlótól, az egyesü­let elnökétől megtudtuk, hogy negyven tag részvételével tartot­ták meg az alakuló ülést. Az egyesület célja az álláske­resők érdekképviselete, támoga­tása, munkához segítése. — Békés megye, így váro­sunk is iparilag elhanyagolt, fő­leg mezőgazdasági jellegű öve­zet. A munkanélkülivé váltak vagy potenciális munkanélkü­liek jelentős hányada szakkép­zetlen, ezért elhelyezkedésük jóval nehezebb, mint szakmával rendelkező társaiké. Alkalmi munka kiközvetítésével, belső vállalkozás szervezésével és rendszeres információval kívá­nunk helyzetükön segíteni. Töb­ben vannak, akik azért nem kér­nek munkanélküli segélyt vagy egyéb anyagi támogatást, mert nincsenek tisztában az ügyinté­zés mikéntjével — mondta Domokos László. Tagsági díjat mindössze 10 forintot kémek, amely jelképes ugyan, de érzékelteti a szerve­zethez tartozást. Nem segélykifi­zető helyként kívánnak tevé­kenykedni, hanem a városban és környékén fellelhető időszakos és közmunkák felkutatásával próbálják átmenetileg munká­hoz juttatni az arra rászorulót. Várják mindazon gazdasági egységek és vállalkozások anyagi támogatását is, akik egyetértenek* a kezdeményezés­sel. Minden hónap első hétfőjén úgynevezett klubnapokat tarta­nak (az első május 6-án 17 óra­kor lesz), ahol elmondják a mun­kalehetőségeket és felveszik a tagság gondjait, problémáit. P.J. Csapó Pál arról vált nevezetessé—túl a nyolcvanadik évén, hogy Münnich Ferenc miniszterelnök orosházi látogatásakor kiderült róla: a miniszterelnök testőre volt az orosz forradalom idején. Megismerkedésünk apropója azonban nem ez volt, hanem az, hogy amikor a békéscsabai múzeum készülő állandó kiállításához anya­got gyűjtöttem, mint a környék legöregebb kubikosát vallattam, hogy a kubikosság életformáját meg tudjuk jeleníteni a kiállításban. Ez 1963—64-ben volt. Természetes, hogy a többszöri találkozás során sok mindenről esett szó. Ebben az időben már valószínűleg ő volt a véres május elseje eseményeinek legutolsó szemtanúja. Pali bácsi akkor 15 évesforma légy énke volt— 1876-ban született —, s több társával bejött a városba—akkor még faluba—a várható események hírére. Írtam róla rövid életrajzot, s ebben elmondom, hogy Szentetor- nyán, a Laposi-majorban laktak, s gyermekpajtásaival együtt kap­csolatba kerültek az agrárszocialista mozgalommal: vigyázóknak állították őket összejövetelek idején, hogy a csendőröket félrevezes­sék; Csizmadia Sándor és más szocialista írók-költők műveit nyom­ták a kezükbe az apáik... Nem csupán kíváncsiságból, de nyilvánvaló érdeklődésből jöttek be tehát az orosházi vasútállomáshoz, ahova érkezett a csabai kato­naság. Mindenki meg volt ijedve persze, és feszülten figyelték, hogy mi történik. A katonaság leszállt a vonatról, fölsorakozott, a tiszt előre állt, és vezényelt: „Utánam indulj!” De akkor egy különös eset történt. A bámészkodók sorából hirtelen kipöndörült egy nő, vagy úgy tíz lépésre elébe a tisztnek, és elkezdett masírozni előttük, de úgy, hogy a szoknyáját hátul fölhúzta, és ilyenformán az ő hátsó fele után menetelt a század. Hát, mindenki nagyon nevetett, el is felejtették, hogy miért jött a katonaság. Azok a sorból nem léphettek ki a kötelem miatt, majd csak jó idő eltelte után ráncigálták ki civilek a nőt, akiről kiderült, hogy a Bolond Kata volt, Orosháza egyik közismert figurá­ja­Beck Zoltán A tanyasiak korán kelnek-nem politizálnak Az iskolákban becsöngetnek, az üzemekben zakatolnak a gé­pek, a ráérősebbek ilyenkor in­dulnak napi teendőik után. Reg­gel 8 óra. A tanyasi ember már túl van a munka dandárján, hiszen a vek­keróra korán csörög. Margitka néni a virágoskertet kapálja, az idegen autó láttán azonban a kapuhoz siet... * A Gyökeresi tanyák 14. szám alatt él Bánki Horvát Pál és fele­sége, akiket a minap megláto­gattunk. A háziasszony a szíves vendéglátás mellett hamarjában a családra tereli a szót: — Egyedül élünk az uram­mal, van két lányunk és öt uno­kánk. Az egyik fiú most töltötte ki a katonaidőt. Sohasem vá­gyódtunk a városba. A gyere­keink is itt élnek a szomszéd tanyán, olyan közel, hogy a tú­róslepény illata is ideérződik — mondja nevetve a feleség, majd a napi tennivalókról mesél. — Teheneket tartunk, a tejet min­dennap bevisszük Orosházára. Lovaink is vannak, a féljem most éppen kint dolgozik a föl­dön Babával és Csinossal. A családra nem várunk, hiszen nekik is sok a dolguk, mi ma­gunk végezzük a ház körüli munkákat. Reggel 5 órától min­denre jut idő, csak búja az em­ber! A korán kelést is meg lehet szokni, az idő elröpül az etetés­sel, a jószágok körüli munkák­kal. Én délelőtt veteményezek, így a konyhára való is megte­rem. .Délben pihengetünk egy keveset, olvasgatunk a férjem­mel, majd délután folytatjuk a munkát takarmányozással, ete­téssel. Este jut idő tévézésre is, ha el nem alszunk... A ház ura éppen végszóra ér­kezik. A víg kedélyű Pali bácsi megemeli kalapját, és e szavak­kal köszönt bennünket: — Ilyen ember nincs még egy hét üres temetőben sem! No, mire kíváncsiak? — választ sem várva, már mondja a legfrissebb hírt: — Visszakaptunk hét ka­taszteri földet a Béke téesztől, és most azon gazdálkodunk. Meg­terem itt a zab, a búza, az árpa, de kukoricát is vetünk, hogy legyen a jószágnak. Tudják aranyos­káim, mi itt, a tanyán nem politi­zálunk, inkább csak mérgelő­dünk, de dolgozunk tovább. A földkérdés kapcsán azért elmon­dom a véleményemet! Én úgy látom, hogy az, aki elvette, job­ban ragaszkodik hozzá, mint aki odaadta. Ja! Azt nem is mond­tam még, hogy nagyon okos gyerek voltam ám az iskolában. Órán tanultam meg fütyülni. Be is zártak érte. — Az én uram mindig móká­zik— inti le férjét Margitka néni -—, de azért jól megvagyunk, immár 43 éve. — Persze, hogy jól megva­gyunk — kontráz Pali bácsi —, csak az idő telik, mi pedig ko­punk. Ha leülünk, ha felálltaik, nyögünk. No, de így van ez rend­jén. Nincs kedvük megnézni a gazdaságot? — kérdez vissza a házigazda, és fiatalos lendülettel már az udvaron is terem, hogy csitítsa a hűséges házőrzőt, Mackót, a kuvaszt. A gazda első útja az istállóba vezet, ahol a néhány hetes kis- csikó pihen. — Csórikám húsvét első nap­ján született — mondja, majd töpreng néhány pillanatig. — Megvan, tudom, már mi lesz a neve, Csóró. A ceremóniamentes névadó után bekukkantunk a másik istállóba, majd a lovakig kísér­jük Pali bácsit. A munkával ha­ladnia kell, a fogatolással délig sem végez, ha feltartjuk. Indu­lunk. Margitka néni az ajtóig kí­sér, és a lelkünkre köti, ha más­kor. is erre járunk, nézzünk be hozzájuk, legalább beszélge­tünk egy kicsit. Csete Ilona Margitka néni, Csinos, Baba, az ifjú Csóró és a gazda, Pali bácsi Fotó: Kovács Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents