Békés Megyei Népújság, 1991. április (46. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-30-05-01 / 100. szám
1991. április 30.-május 1., kedd-szerda o BÉKÉSCSABA ÉS KÖRNYÉKE A nagy mű elkészült, hamarosan kapható lesz a könyvesboltokban. Békéscsaba története, első kötet, A kezdetektől 1848-ig. Megyei jogú városunk Haán Lajos halálának 100. évfordulója tiszteletére adta ki a szép és vaskos kötetet, szerkesztették Janko- vich B. Dénes és Erdmann Gyula. Az átfogó várostörténeti mű születésének körülményeiről, előzményeiről és jelentőségéről, nemzeti öntudatunk fejlesztésében, polgárosodó társadalmunkban lehetséges szerepéről dr. Szabó Ferenccel, a Munkácsy Mihály Múzeum igazgatójával és Molnár György békéscsabai alpolgármesterrel beszélgettünk. Európa legnagyobb falujától a mai Békéscsabáig Múltunk ismerete jót tesz nemzeti öntudatunknak is A várostörténeti kiadvány létrejöttének előzményeiről Molnár György alpolgármester elmondta, hogy 1983-ban született a tanácsi határozat a,,Bé- késcsabára vonatkozó, ismereteket tudományos igénnyel ösz- szefoglaló munka” elkészültéről, a monográfia kiadásáról. Akkor még öt kötetet terveztek, három történetit — Magyarország 1848-ig, 1848-tól 1944-ig, majd 1944-től napjainkig —, a néprajzit és a művelődéstörténetit. Egy 1989-es vb-határozat rendelkezett arról, hogy 1993-ig jelenjen meg mind az öt kötet. Az első 1990 augusztusában került nyomdába, és a választások után az új önkormányzat szembesült a kiadvány sorsával. Hogyan? —A kulturális bizottság 1991 februárjában tűzte napirendre a monográfia ügyét, és megváltoztatta a korábbi tanácsi határozatot oly módon, hogy megerősítette a monográfia kiadásának szándékát — ez természetes, hiszen szükség van rá —, azonban javasolta a közgyűlésnek, hogy három kötetből álljon a sorozat. A néprajzi kötet legyen a következő, két-három éven belül jelenjen meg, majd öt év múlva lenne célszerű a művelődéstörténet megjelentetése. A két korábbi történelmi rész tehát kimaradna, főleg a történeti szemlélet átértékelése, a tartalmi vonatkozások miatt. A februári közgyűlés ugyanakkor egy monográfia bizottság létrehozásáról döntött, elnöki tisztjére dr. Köteles Lajost, a Tanítóképző Főiskola főigazgatóját javasolta. A testület harmadik döntése az volt, hgy 1991 -re 3,4 millió forintot biztosítsunk az első kötet nyomdai költségeire, valamint a további két kötet szerzői tiszteletdíjaira. Haán volt az első Az első jelentős várostörténeti munka, a jelenlegi legfontosabb elődje Haán Lajos (1845 és 1866) műve volt, kiadták magyarul is, szlovákul is. Dr. Szabó Ferenc külön dicsérte Haán objektivitását, s nemcsak mint a tudományosság alapkövetelményét. A múlt századi szemlélet ezen a vidéken ugyanis rangsort állított fel a városok között: Gyula állt mindenek fölött, a 2. és 3. helyen Szarvas és Békés volt, a 4-5. helyért Békéscsaba és Orosháza küzdött. Ezeknek a városoknak harcolniuk kellett azért, hogy a megyén belül valóságos szerepüket múltjukkal és jelenükkel együtt elismertessék. — A békéscsabai monográfia szervezése két okból indulhatott el — hangsúlyozta dr. Szabó Ferenc. — Az egyik, hogy egyre inkább érződött annak a hiánya, hogy Komiss Géza 1930-ban a városról megjelent munkája, valamint a Tibori János által az 1960-as évek elején írt és a város történetét akkori szemlélettel bemutató művön kívül nincs korszerű várostörténetünk. S közben alapvetően megváltozott Békéscsaba lakossága, a jelenleg itt élők fele máshonnan költözött ide, a törzslakosság egy része pedig eltávozott. A városról való ismeretek rendszere. mennyisége, mélysége rendkívül megkopott. A nyolcvanas évek elejére hosszas, körültekintő előkészületek után rangos szerzői gárda ti kiadványok, amelyekből a „rokonság” alapján hasznosítható ötleteket, vizsgálódási szempontokat és nem utolsó sorban erőt lehetett meríteni. Orosházát követték lUiKt.SC.S/\U/\ I ORTEHE VV. ELSŐ KÖTET A KEZDETEKTŐL HfKÍV SAHA MHAH JÖ»-Ü VtóOS KtMmSAV^ Egyszerre szól az átlagműveltségű olvasóhoz és a tudóshoz Ezeket az eszközöket az őskorban használták alakult ki, és összeállt az a tudományos anyagmennyiség az új kutatási eredményekből, amelyek alapján „vállalkozni lehetett a szintézisre”. Hasonló munkálatok folytak közben Szegeden, Hódmezővásárhelyen, Debrecenben, Kecskeméten, és ezekben az alföldi városokban sorra megjelentek a helytörténe— Békés megyéből az 1965- ben megjelent Orosháza története és néprajza volt az első nagy monográfia, amely országos visszhangot keltett, mivel korai vállalkozás volt a maga nemében. Az orosházi példát követte Mezőberény, Vésztő, Gyoma és jó néhány kisebb település. Ezeknek a módszertani és anyagfeltáró haszna, valamint a levéltári, múzeumi, könyvtári kiadványok eredménye együttesen azt segítette elő, hogy egy szélesebb körben megalapozott, a táji központot előtérbe állító monográfia születhessen. — A kötet szerzői, szerkesztői az érettségizett olvasót, az átlagműveltségű embert vették célba, egyszerre szólnak az érdeklődő és a művelt nagyközönséghez. Ugyanakkor fontos szempont volt, hogy a kiadványt a történettudomány is - mint új eredményt - hasznosítani tudja. A tartalomból a következő érdekességeket emelte ki dr. Szabó Ferenc: —A legújabb ásatási eredményeket is felvonultatva a kötet olyan részletességgel tárgyalja a mai Békéscsabának, az 1718- ban újjászületett városnak az előtörténetét, amilyenre korábban még kísérlet sem volt. Régészeti leletekben igen gazdag ez a terület, akár az őskor, akár a A csabai örökváltságszerződés részlete A csabai bíróláda (a XIX. század első feléből) középkor. A középkori Csabával kapcsolatban külön kiemelendő a gerlai monostor feltárása. Az alapfalak méretei ismertek, de sajnos maga az építmény és mellette a kastély nem maradt meg. — A monográfia pontos névsort ad, török adóösszeírásokból megállapítható, hogy kikből állt a középkori Csaba lakossága. Egyértelműen kiderül: túlnyomó többségben magyarok lakta települések voltak itt, sok kis falucska, egy részük később önálló község lett. Többen tettek már kísérletet arra, hogy az újratelepítés utáni Csaba történetét egészen családi nevekre lebontva taglalják, de olyan mélységekig, mint most a mezőberényi születésű, Hajdúszoboszlón élő református esperes, Molnár Ambrus, korábban senki sem jutott. A monográfia segítségével nyomon követhető: hogyan nőtt Csaba az újratelepítés után Európa legnagyobb falujává, hogyan fejlődött gazdasága, kereskedelme, társadalmi szerkezete, önigazgatása, milyen módon jelentek meg a várossá alakulás, a polgárosodás feltételei, első határozott jegyei. Jobbágyfelszabadítás 1848 előtt — Az önkormányzat (éppen nagy létszámánál fogva) függött ugyan a földesúrtól meg a vármegyétől, mégis volt önálló cselekvésre lehetősége. Nagyon érdekes Csaba mezővárossá alakulásának és az örökváltságnak a története, s furcsa, hogy ezeket az eseményeket a csabai tudat nem tartja olyan fontosnak, mint a nyíregyháziak vagy a szentesiek. Itt 1848 előtt, saját erőből megtörtént ajobbágyfelszabadítás, megváltották a jobbágyokat óriási pénzért. A másik két városban minden kerek évfordulót megünnepelnek: az önerő, a kezdeményező készség, a gazdasági-társadalmi és öntudatbeli fejlettség komoly bizonyítéka volt az az eredmény. Az egész országban összesen 10-12 mezőváros jutott el idáig, a megyében csak Csaba és Szarvas. A monográfia jelentősége egy város, több nemzedék életében, a múlt, a történelem ismerete a nemzettudat erősítése érdekében nélkülözhetetlen, ez nem lehet vita tárgya. Ugyanakkor rendkívül idő-, pénz- és munka- igényes kiadványról van szó, és minden ilyenbe belevágni nem kevés bátorságot igénylő vállalkozás manapság. Emberek tízezrei nem élhetnek anélkül, hogy környezetüket, lakóhelyüket, városuk múltját, őseik eredetét ne ismernék. A valóságos gyökerekből, a hagyományokból, az értékekből erő, hit meríthető, s éppen ezekre eléggé rászorulunk a mai világban. Nem volt persze minden korban divat, mert nem volt minden hatalom számára kívánatos a múlt feltárása, a nemzeti önismeret. Szomorú, hogy a tudományos kutatást és a közvéleményt túl hosz- szú időn át rövidtávú érdekek vezérelték, csúnyán manipulálták. Megkésve bár. de végül rádöbbentünk: az égyenes tartáshoz nem a tiszta lap kell feltétlenül — az valószínűleg úgysem lenne reális —, hanem sokkal inkábba lapok ismerete, milyenségük vállalása. Polgárosodó, identitástudatát kereső társadalmunk kezébe szép ajándék, hasznos „úti könyv” méltó köntösben a Pe- tőcz Károly tervezte és a gyomai Kner Nyomdában készültBé- késcsaba monográfia. Niedzieiskv Katalin
