Békés Megyei Népújság, 1991. április (46. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-30-05-01 / 100. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1991. április. 30., kedd—május 1., szerda \ Sajtótájékoztató a pápalátogatásról Öt napig ránk figyel a világ „Szabadság, Egyenlőség, Testvériség” (Folytatás az 1. oldalról) nyel kötik meg a biztosítást. Az ilyen jellegű látogatások a biztosítótársaságokkal szerte a világon adott forgatókönyv szerint zajlanak. Nem volt szó róla, de nyil------f— ---------------*---------v ánvaló: a Hungária számára ez az üzlet minden eddiginél nagyobb erkölcsi tőke. És ha már üzletről esett szó, mellékelten közzétesz- szük azt a védjegyet, amely garancia lehet arra, hogy a látogatás idején várhatóan óriási kegytárgypiacon az értékeset kapják pénzükért a tárgyi emlékeket keresők. Keressék tehát az M-betűvel kombinált keresztet is! (fábián) EDÜ-záró Gyulán (Folytatás az 1. oldalról) laműs.ort, melyet az eredeti elképzelések szerint a szabadtéri .színpadon mutattak be az együttesek, a szólisták. Az EDÜ résztvevői nagyrészt csak most ismerhették meg a többiek produkcióit, hiszen a versenyek egy időben, több helyszínen zajlottak. / Soha lelkesebb közönséget — összegezhetjük a fogadtatást. Míg az egyes kategóriák győzteseinek közvetlenül a versenyek után adták át az okleveleket, plaketteket, a különdíjakat a gálán vehetik át az arra érdemesek. A versmondók közül Ig- nácz Mihály, a mezőberényi Petőfi Sándor Gimnázium tanulója, szólóénekben Szekeres Adrienne, a szentesi Horváth Mihály Gimnázium tanulója, szólóhangszer-kategóriában Wágner Tamás, berettyóújfalui Zalka Máté Gimnázium tanulója, Vígh Róbert és Vígh Richard, a szeghalmi Péter András Gimnázium tanulói, néptánc- kategóriában a Hódmezővásárhely ’90 citerazenekar és az aradi néptánccsoport, könnyűzenében a gyulai Erkel Gimnázium Aquarell együttese, egyéb kategóriában a debreceni Ady Endre Gimnázium csoportja, modern táncban a kalocsai Szent István Gimnázium dzsesszbalettesei, prózamondásban a munkácsi Nagy Márta, irodalmi színpad kategóriában az aradi magyar tannyelvű líceum diákjai kaptak különdíjat. Az EDÜ programsorozata lapzártakor még, tart. A háromnapos fesztivál eseményeire, a díjazottak névsorára lapunk május 3-ai számában visszatérünk. Sz. M. Május 2-án Jön az olasz vállalkozók elnöke A Kis- és Középvállalkozói Egyesület és az ECONO- MIX Rt. meghívására május 2- án népes delegáció élén Békés megyébe érkezik az olasz vállalkozói szövetség elnöke. A küldöttséget az első napon a békéscsabai önkormányzati vezetőik a városiházán fogadják. Május 3- án 14 órától a küldöttség tagjai a megyeházán rendezendő fórumon találkoznak az egyesület és a Vállalkozók Országos Szövetsége területi csopontjániaic vállalkozóival. A találkozón részt vesznék a megyei önkorI mányzat vezetői is. „NEM KELL VISSZANÉZNÜNK, HACSAK AZÉRT NEM, HOGY TANULJUNK A MÚLTBÉLI HIBÁKBÓL, ÉS HASZNUNK LEGYEN A DRÁGÁN SZERZETT TAPASZTALÁSBÓL.” GEORGE WASHINGTON A DELTEXKER RT. Békéscsabai lerakatának Textil- és Ruházati Kisüzletében az alábbi árukat kínáljuk, amíg a készlet tart: Öltönyök &2Ar6rff 4 270 Ft 2 658 Ft Nadrágok 799 Ft Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 8.00-tól 17.00 óráig flz első viharsarki szegényparaszti megmozdulások centenáriumára P ontosan egy évszázada annak, hogy a természet megújhodását jelképező május elsején és az utána következő két napon öntudatos és bátor földmunkások tömeges kiállásukkal, vérük hullatásával Orosházán -és Békéscsabán bejegyezték magukat a magyar nép történetébe, ötven nappal később Battonyán, 1894 áprilisában Hódmezővásárhelyen törtek ki az országos históriában hasonló fontossággal elismert „zendülések” a mezővárosok szegényebb csoportjainak széles körű részvételével. A megmozdulások robbanásszerű hirtelensége, a kétkezi munkások és asszonyaik dacos-kemény „engedetlensége” az elrettentésre már felkészült államhatalom csendőri, rendőri és katonai erőinek azonnali brutális beavatkozását váltotta ki. A hatalom különböző szintű vezetőit a megszokott és jól bevált szemlélet vezérelte egyértelműen jogtipró intézkedéseik során: a fegyveres fellépés erőt demonstrálva ijessze meg az elégedetlenségre leginkább „kapható” tömeget, s ezzel együtt fojtsa meg a folyamatosságra képes szervezkedést. Az ürügyet és a közvetlen fegyverhasználat jogosultságát minden esetben a köztisztviselők, a középületek, a közrend védelme indokolta. A száz évvel ezelőtt történt drámai események részleteinek felidézésére ezúttal nem vállaikozhatunk. A jeles évforduló alkalmából inkább arra törekszünk, hogy az 1890 és 1906 közötti viharsarki „paraszt szocializmus” (az elnevezés Rubinek Gyula 1895-ben kiadott könyvében szerepel először következetesen) általánosabb értékelését adjuk. Az utóbbi idők történeti kutatásait summázva elsősorban azt emeljük ki, hogyan illeszkedett a népi mozgalmak sokarcú folyamatába a földmunkásmozgalom, merre nyúltak vissza és tovább az eszmei kapcsolatai, mit jelentett az alföldi parasztság különböző rétegei számára az érdekvédelemben és a politikai műveltség alapjainak a megismerésében. Arról sem feledkezhetünk el, hogy a földmunkásmozgalmak okainak, hátterének korabeli elemzésével az ország számos képzett szakembere (az agrárközgazdászok, a korszerű növénytermesztés és az agrárbázisú iparágak úttörői, öntözéstervezők, demográfusok és mások) kezdte el a kcztudatban addig többnyire mellőzött Alföld fejlesztési lehetőségeinek kimunkálását. Az 1890-ben — dátumszerűen kifejezve az orosházi munkáskor május 26-i megalakulásával — elindult viharsarki földmunkás-szervezkedés szerves előzményei a jobbágyvilág utolsó szakaszának széles hatású közösségi érdekvédelmi megmozdulásaihoz, főképpen a mi megyénkben is ismeretes zsellérlázadásokhoz, együtt tes ‘kérvényezésekhez nyúlnak vissza. A módosabb telkesgazdák és a, töredékföldet használó zsellérek esetenként közösen fordultak szembe a földesúrral, a megyével, az elöljárósággal. 1848-ban a jobbágyrendszer megszüntetése már megmutatta a volt zsellérek számára, hogy pár holdjukhoz nem tudnak továbbiakat szerezni, inkább azt is elvesztik. A föld nélküli agrárszegénység és a kisföldűek érdekeit képviselő Táncsics Mihálynak már 1848-tól tábora volt a mi tájunkon, s ez a tábor magáévá tette Táncsicsnak az egyenlőségeszményre épülő, a kor utópista szocialista gondolataiból is táplálkozó eszmevilágát. Táncsicsot Kossuth helyett is, Kossuth mellett is szerették, ennek jegyében választották 1869- ben az orosházi választókerület országgyűlési képviselőjévé. T áncsics orosházi népvezér barátja, az 1889- ben meghalt Kertész György, továbbá a budapesti ipari munkásszervezkedésekkel szoros kapcsolatban álló, képzett szocialista apostol, Gintner István és köre jelentette a folyamatos összekötő szálat 1890 és az azt követő évek tömegessé vált szervezkedései és az 1860— 1870-es évtizedek paraszti és kézműiparos olvasókörei, a helyi önkormányzat demokratizálását célzó törekvések, az országgyűlési választásokon a tömeghangulatban kifejezésre juttatott ellenzékiség között. A negyvennyolcasság radikális szegényparaszti felfogásának a népi igazságérzet szerint jogtalanul elvett, s a megélhetés egyetlen biztosabb forrását jelentő földek visszaszerzéséért folytatott szívós küzdelem teremtett biztos alapot. Békéscsabán Zsibrita János széles támogatást élvező mozgalma, majd magányos harca, Békésen, Vésztőn, Gyulán, Battonyán és másutt szintén a földesurak javára, a vagyonosabb gazdák hasznára kifundált régebbi megállapodások felülvizsgálatának követelése táplálta a parasztság kisföldű és nincstelen rétegeinek szemléletét. A magyar vidék népe úgy érezte, hogy a „magas politika” szerepvivői, a gazdasági élet főszereplői cserbenhagyták, a kiegyezés utáni légkörben számtalanszor deklarált állampolgári jogaiból a hétköznapok gyakorlatában egyre inkább kiszorítják. Az 1880-as évékre már igen súlyossá alakult agrárválság nyomában járó munkanélküliség és bérleszállítás szorításából kiutat kereső szegénység legtájékozot- tabb elemei számára a testvéri összefogásban rejlő, sorsfordító erőt csillantotta fel a hazai ipari munkásság egyre erőteljesebb szervezkedése. A marxi alapokon 1890 decemberében megalakult Magyarországi Szociáldemokrata Párttal és előd- szervezeteivel Orosházáról kiépített és minden hatósági megtorlás ellenére vállalt kapcsolat eszmei töltése nehezen szorítható be bármilyen sablonba. A németországi ipari munkásság viszonyaira szabott eszmevilágból a viharsarki agrárszegénység lényegében azt vette át, amit törés nélkül be tudott illeszteni addigi gondolkodásába, ami új elemekkel erősítette igazságérzetétv Végső elemzésben — s a „paraszt szocializmus” szervezetekben megtestesült és azon kívüli célkitűzéseit és minőségét a későbbiekben is figyelembe véve — azt kell kimondanunk, hogy a polgári demokratikus eszményekhez és a belőlük kisarjadt szocialista alapelvekhez csatlakoztak tájunk szervezett földmunkásai. Ezért hímezték az asszonyok a nevezetes orosházi zászlóra a nagy francia forradalom klasszikus polgári jelszavait — amelyek a mi tájunkon száz évvel később sem jutottak el a megvalósulásig. A városi ipari munkásság mozgalmával fenntartott kapcsolat leginkább a közvetlen gazdasági követelések megfogalmazásában, a tömeges szervezés és tudatformálás gyakorlatában, így a művelődés iránti igények erősítésében segített. Az összefogás először fogadta be a felelős politizálás nemzetközi kapcsolódású mezőnyének legalább a mellékvonalába kezdetben Békés—Csanád— Csongrád megyék szegény- parasztságát, majd az akkori országterület síkföldi részének zömét. A töredékföl- desek és földmunkások sok útkereséssel teli, 1896-tól kezdve irányzatokra szakadozott, a radikalizálódás és a lehiggadás fázisait egyaránt bőven felmutató mozgalma kihatott a birtokos parasztságra is. A parasztság rétegeinek többségét átfogó, önálló parasztpárt megszervezésével csak ilyen mozgalmi és szervezeti törekvések, vajúdások után próbálkozhatott Achim L. András vagy Nagyatádi Szabó István, még ha jórészt eltérő alapállásból is. A z egy évszázada kirobbant feszültségek mögötti politikai küzdelmek így ágyazódtak bele ki- téphetetlenül a mi vidékünk, s az egész magyar társadalom történetébe. Szabó Ferenc Az első fészekre való Manapság majdmindegyik önkormányzat célja az első lakáshoz jutók támogatása. Hogyan tervezi a rendelkezésére álló összeget elosztani az új'ikígyósi önkormányzat? A kérdéssel Újkígyós jegyzőjét, Bálint Istvánná dr.-t kerestük fel: — Sajnos mindössze 1 millió 700 ezer forintunk van, ezért a jogosultságot nagyon be kellett határolnunk. Csak az kaphat támogatást, aki állandó lakója a településnek, és itt is akar lakást venni, építeni. Kitétel, hogy a 'házastársak egyike sem töltötte be még a 35. életévét, és nincs lakástulajdona, résztulajdona, határozatlan időre szóló bérleti vagy bérlőtársi jogviszonya. Fontos feltétel, hogy a házaspárnak rendelkeznie kell saját tőkével, legyen az pénz, vagy akár építőanyag ... — Ha a megadott feltételeknek megfelelnek, mennyi pénzt kaphatnak? — 150 ezer forintig adható támogatás. — Kik vagy ki dönti el, hogy kinek mennyi adható? — A képviselő-testület. — Volt-e már igénybejelentés a támogatásra? — Kilenc házaspár keresett eddig meg, akik — úgy tűnik — megfelelnek a feltételeknek. — Ha valaki az elmúlt évben vásárolta, vagy építette a lakását, jelentkezhet pénzért? — Csak az 1991. január után vásárolt, épített lakásokra vonatkozik a rendelet. — Hol kell beadni a kérelmet és meddig? — Az újkígyÓ6Í önkormányzathoz május 7-ig. b. v.
