Békés Megyei Népújság, 1991. április (46. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-26 / 97. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1991. április 26., péntek © Egyik szemünk sír, a másik... (Folytatás az 1. oldalról) Nincs véleményem, de a 189 igent nem tartom elsöprő sikernek, hiszen együttvéve többen voltak, akik nemmel szavaztak, tartózkodtak, illetve távol voltak. Tárnok Mihály, nyugdíjas tsz-tag, 82 éves (Geszt): — A fáradságos munkával megszerzett földemet annak idején jogtalanul vették el, így a mostani kárpótlást jónak tartom, elfogadom. Dúló György, nyugdíjas pedagógus. 65 éves (Méhkerék) : — Megnyugtató, hogy megszületett a törvény, de az ország gazdasági helyzetét nézve, most nem ennek a rendezésével kellett volna eltölteni az időt. Petényi Szilárd, tsz-elnök, 42 éves (Hunva): — Azzal egyetértek, hogy akitől elvették, adják vissza a földet, de ne rajtunk keresztül, hiszen minálunk is ebből él a falu. Cellái József tanító, 36 éves (Gyomaendrőd: — Arra számítottam, hogy nem fogadják el, a törvény rengeteget változott az eredeti beterjesztéshez képest. Galisz Géza, szállítási vállalati irodavezető, 36 éves (Békéscsaba): — Egy meglévő igazságtalanságot egy másikkal helyettesítünk, s közben elhitetjük mindenkivel, hogy jót teszünk. Kolarovszki Ernő, nyugdíjas fűtő. 67 éves (Békéscsaba): — Nem vagyok érintett, de úgy gondolom, hogy kárpótolni kelll a megrövidített embereket, de most nincs abban a helyzetben Magyarország, hogy ezt kibírta. • Kiss Magdolna, művelődési ház-igazgató, 38 éves (Békéscsaba) : — Nagyon jó, hogy elfogadták. Újkígyóson nagy szüleimtől 20 hold földet vettek el erőszakkal. Selmeczi Mihály, városi sportcsarnok főmunkatársa. 42 éves (Békéscsaha): — Humánus a törvény, de hallottam a tanyasi bácsi véleményét is: „Bagó ez ahhoz képest, amit elbuktunk." Oláh Károly, a Hungária Biztosító kárszakértője, 42 éves (Békéscsaba): — Visz- szaigénylem szüleim földjét, aztán bérbe adom, vagy hasznosítom, aminek több az értelme. Surinné Szász Margit, jegyző. 33 éves (Kétsop- rony): — Kelj', hogy legyen tulajdonosa a földnek. de én még nem tudom elképzelni a tsz szétdarabolását. Pasek Mihály magánvállalkozó. 47 éves (Mezőko- vácsháza): — A tulajdonviszonyok rendezése időszerű volt. Talán már egy évet el is késett. A módjáról, a hogyanjáról döntöttek most a szakemberek, így végre tudjuk mihez tartani magunkat. Liptai István cipész. 33 éves (Mezőkovácsháza): — Messzemenően egyetértek a kárpótlási törvénnyel, és úgy érzem, elfogadható döntés született. Örömmel vettem tudomásul, hogy végre ponit kerüli, e hosszú és vitatott ügyre. Szabó András, mezőgazdasági gépszerelő, 40 éves (Magvarbánhegyes): — Velünk. a középkorosztállyal — akiknek a két gyerekén kívül más öröksége nincs —. ki foglalkozik? A mi sorsunkat nem kárpótolja senki. Kalló Edit főkönyvelő, 36 éves (Elek): — A törvény csalódást okozott, gyakorlati, lebonyolítási gondokat látok, hisz nincsenek meg a papírok, a földhivatalok felkészületlenek. A várható türelmetlenség a téeszek nyakába szakad? (Folytatjuk) Számítógépek a városházán Korszerűsödik a gyoma- endrődi polgármesteri hivatal. Nemrég szavazta meg a képviselő-testület azrt a kétéves — több százezer forintot igénylő — programot, amely a hivatal irodaautomatizálását és informatikai fejlesztését tűzte ki célul. Ennek egyik igen konkrét jelével, mégpedig egy vadonatúj számítógéppel találkoztam a múltkoriban a hivatal előszobájában. — Voltak nekünk már régebbről gépeink, de szétszórva a különböző osztályokon — mondotta dr. Tímár Gyöngyi jegyző. — A cél ezzel a beruházással, hogy egységes adatbankunk legyen, a rendszer minden részét összekapcsoljuk. Mindez persze a gyors, pontos, mindent kielégítő ügyfélszolgálatot segíti elő. Jövőre már az endrődi kirendeltségen is elhelyezünk egy ilyen gépet, s akkor ott is szervezettebben folynak az ügyek. E beruházás révén korszerűbb lesz az adatkezelés, a kalkuláció, a szövegfeldolgozás. A későbbiekben, esetleges bővítés után (alkalmas lesz telex-, telefaxhívások vételére, házi elektronikus .postahálózat kiépítésére is. Román vendégek a Parlamentben Békés megye mutasson példát! Dévaványán találták meg az eltűnt fiát Hz őrmester gyanút fogott... Az SZDSZ meghívására hétfőtől Magyarországon tartózkodik Király Károly, a román parlament szenátusának alelnöke, Márton Árpád, az RMDSZ elnöke, Háromszék megyei országgyűlési képviselő, Komabán Gábor, az RMDSZ országos választmányának tagja és Kusztos Tibor, Háromszék megye kisebbségi vallási bizottságának elnöke. Az SZDSZ frakciójával a képviselőházban találkozott a román küldöttség. Kádár Péter (SZDSZ), a gyulai választókerület képviselője hangsúlyozta, az RMDSZ meghatározó politikai tényező. A szervezet nemzetiségi koalícióban képviseli a Romániában élő kisebbségek érdekeit, és ebből az alapellátásból próbálja magyarországi kapcsolatait alakítani. Ugyancsak fontos, hogy az RMDSZ milyen segítséget kér Magyarországtól a további együttműködéshez. A beszélgetés során elhangzott még: nem mindegy, hogy a parlamentről és szőkébb hazánkról. Békés megyéről, milyen képet, véleményt alakítanak ki Erdélyben. Már most kell gondolnunk arra, hogy a kisebbségi törvény meghozatala előtt milyen konkrét javaslatok kerüljenek a Parlament elé. Békés megyének mindenekelőtt példát kell mutatnia az itt élő kisebbségek, a nemzetiségek békés együttéléséről. Ami a törvény-előkészítést illeti, óvatos, körültekintő munkát kell végezni, s ne legyen benne olyan pont, ami Romániában teszi nehézkessé az ottani nemzetiségi törvény meghozatalát. Minden kisebbségi csoport érdekeit azonos mércével kell mérni. Kádár Péter, aki az Emberjogi Munkacsoport tagja is egyben, kiegészítésképpen elmondta még: a hazai nemzetiségi törvényalkotásnál az itteni kisebbségek sorsa nem lel)gt függvénye annak, hogy mi "történik a magyarokkal határainkon kívül. Nekünk ebben elöl kell járnunk, számítanák ránk, bíznak a húzóerőnkben. Zelman Ferenc Hermeczi József rendőr őrmester, a szarvasi rendőr- kapitányság gyomaendrődi járőre kedden délután négy órakor letette a szolgálatot, aztán hazament Dévaványá- ra. A vasútállomáson találkozott Molnár Andrással, akiről tudta, hogy többszörösen büntetett előéletű. Egv idegen kisgyerekkel volt. Azt állította, hogy az élettársa fia. s elhozta bemutatni a ványai rokonoknak. A fiatal őrmesternek gyanús volt a férfi, meg a hallgatag, tizenkét év körüli kisfiú. Még otthon is beszéltek arról, hogy vajon mit keres itt a börtönből nemrég szabadult Molnár, aki régóta elkerült a faluból, s Budapesten él? Gyanúja hamarosan beigazolódott. Az esti tv-hír- adóban megdöbbenve látott egy fényképet. A rendőrségi hírben közölték, hogy a fotón látható gvermek hétfőn eltűnt a fővárosból. Arról a férfiról is adtak szemol.v- leírást, akivel utoljára látták. Hermeczi József azonnal tudta, hogy Molnárról és a vele együtt lévő fiúról, H. Róbertról van szó. Elindult, hogy megkeresse őket, s még épp időben érkezett a vasútállomáshoz ... A rendőrségi kihallgatás során Molnár András beismerte, hogy a kisfiút — amint megérkeztek Budapestről — az állomás mögé csalta és fajtalankodott vele. A gyermeket visszaküldték szüleihez, a ferde hajlamú férfi rendőrségi kihallgatása pedig folyamatban van. A mindössze 23 éves Hermeczi József — képünkön —, aki szép példáját adta annak. hogy a rendőr szolgálaton kívül is rendőr, tegnap főkapitányi dicséretben és pénzjutalomban részesült. G. K. Fotó: Fazeka« Fereno ........ELŐBB FIGYELJtlNK. TÁJÉKOZÓDJUNK, M ÉRLEGELJ ti N K. GONDOLKODJUNK, ÉS CSAK AZUTÁN BESZÉLJÜNK.’’ MANZONI Vesztes iparvállalatok? Félresikeredett érdekegyeztetés Békésben már február végén megalakult a megyei munkaügyi tanács, azonban most mégis úgy tűnik, a munkaadói oldalon álló érdekképviseletek nem a megye gazdaságában betöltött súlyuk szerint vehetnek részt az MMT döntéseiben. Legalábbis tegnap délután a Dél-magyarországi Gazdasági Kamara Békés megyei szervezetének elnökségi ülésén a jelenlévő tagok erre a megállapításra jutottak. Véleményük szerint a munkaadói oldalon a különböző ágazatok és szektorok csoportosítása is abszurdum, hiszen olyanok kerülnek egy platformra, akiknek érdekei szöges ellentétben állnak egymással. Éppen ezért a DMGK megyei elnöksége a közeljövőben javaslatot tesz egy ésszerűbb, a (munkaadók mögött álló cégek vagy vállalkozók súlyát és érdekeit jobban tükröző átrendezésre. Bár a tanácskozáson megjelenő Kovács Ferenc a megyei munkaügyi hivatal részéről azzal érvelt: a munkaadói oldal a tanács szervezése idején teljes passzivitást mutatott. Még csak szándékát- sem lehet látni annak, hogy esetleg önmagát megszervezi. Ezért kényszerült maga a hivatal, illetve az önkormányzat arra, hogy összehívja a megyei munkaadókat képviselő érdekvé.delmi szervezeteket. Ha annak idején például a kamara, mint az egyik meghatározó szervezete a megyének, élére áll a munkaadói oldal szervezésének, nem alakul ki a mai visszás helyzet. Egyébként a kamara elnöksége tegnap úgy döntött, mindenképpen támogatja azt a kezdeményezést a munkaadói oldalon álló szervezetek részéről, amely a jövőben egyfajta megyei érdekegyeztető fórumot szeretne életre hívni. A kamara részéről a leendő, megyei vagy területi elven működő érdekegyeztető fórumban delegált dr. Megy er Zsolt véleménye szerint mindenekelőtt az alapvető feladatokat és a működési elveket kellene meghatározni. Ugyanakkor leszögezte, éppen a rugalmas működés érdekében egy lazább szervezeti formát tartana célszerűnek. Egyébként az önkormányzat részéről a megyei munkaadók kezdeményezését dr. Simon Imre elnök örömmel fogadta. Dr. Ugrai András elnök pedig többek között hangsúlyozta, a munkaügyi és foglalkoztatási kérdéseken túl igazi szerepét akkor töltené be az új szervezet, ha egyfajta, a megye gazdasági és pénzügyi adottságait figyelembe vevő fejlesztési koncepció következetes irányvonaláért is felelősséget, illetve ütközést vállalna fel az ellenérdekelt önkormányzatokkal és munkavállalókkal szemben. — rákóczi — Hitelnézőben három banknál (Folytatás az 1. oldalról) lan nyereség ejti gondolkodóba az embereket —, a bankigazgató úgy látja, ezeknek a hiteleknek van jövője. Amint megjelennek a bátrak, a megfontoltak, vagyis az igazi vállalkozók. Fruzsa Jáno6 kérdéseinkre válaszolva elmondta, hitelkeretükből az igényeknek mintegy 80 százalékát finanszírozzák. Rz Agrobank szektorsemleges Az Agrár Innovációs Bank Rt. még 1987 februárjában hozta létre Szarvason területi fiókját. Az akkori elhelyezés mostoha körülményei mára alaposan megváltoztak, a cég a múlt év nyarán exkluzív megjelenésű, új irodaházba költözött. Kon- dacs Pál fiókigazgatóval folytatott rövid beszélgetésünk során kérdeztük: — Milyen típusú vállalkozásokat finanszíroznak jelenleg? — Pillanatnyilag 500 szerződésünk „él”, ezeket érthető módon nem kívánom felsorolni. Közöttük találunk ipari, kereskedelmi, mező- gazdasági jellegűeket egyaránt, bár bankunk elnevezése inkább az agrárszektorra utal. De hangsúlyoznom kell, hogy abszolút szektor-, pontosabban ágazatsemlegesen foglalkozunk ügyfeleinkkel. Az 1,2 milliárd forintos teljes kintlevőségeink összetétele ezért rendkívül színes képet mutat. — Melyek a legkeresettebb hitelkonstrukciók? — Sokan érdeklődnek a 26 százalékos világbanki, 5- 10 éves futamidejű, ezen belül 1-2 éves türelmi időszakot magába foglaló hitelek iránt. Ehhez ügyfeleinknek 20 százalék saját erőt kell felmutatnia. A pálmát az Integrált Mezőgazdasági és Exportfejlesztési Program finanszírozása viszi el. A másik nagy népszerűségnek örvendő forma az exportelőfinanszírozási hitel. Bankunk a termelés beindításától kezdve a készáru kiszállításáig finanszírozza a vállalkozást. — Ha most egy vállalkozó bejön ide önökhöz, hány nap átfutási időre lesz szüksége a hitel felvételéig? — Vállalati vagy magán- tulajdonon alapuló vállalkozástól függetlenül — ha a hitelkérelem megfelel a banki követelményeknek — legkésőbb 2 nap múlva a kért összeg rendelkezésére áll. Csökken az igénylők száma Kapualjakban és lépcsőháziakban, garázsokban és alkalmi bodegákban, lakókocsikban és luxusüzletékben jelennek meg a merész „fé- szekrakók”, a vállalkozók. A bátrabbak a keveset is kockáztatják, annak reményében, hogy a „tuti” üzlet a lehető legrövidebb idő alatt meghozza a várva-várt hasznot. Mások viszont pénz és ész nélkül vágnak bele vállalkozásaikba. — így gondolkodtak vagy cselekedtek meggondolatlanul azok, akik az újrakezdési kölcsönből akartak milliókat profitálni — mondja Szász János, a KHB Rt. orosházi fiókjának igazgatója. — Közülük sokan nem mérlegeltek, a biztonsági tartalékra sem hagytak semmit. Ma már szigorú biztosítékrendszerrel dolgozunk éppen azért, hogy a fentieket megakadályozzuk. — A vállalkozási kedvet nem veti ez vissza? — Azt nem, a hiteligénylők száma viszont csökken. Vannak azonban vállalkozók, akik a kedvezőbb hitel- lehetőségek reményében kivárnak. Egyelőre mi is ezt tudjuk javasolni, mivel nekünk is forráshiányunk van. A világbanki hitelekkel kapcsolatban csak annyit mondhatok, hogy borzasztó nagy bürokráciával lehet megszerezni, a megtérülésnek pedig kemény feltételei vannak, nem beszélve az elszámoltatásról. A számadatok önmagukért beszélnek: 1989. szeptember 30-án a kisvállalkozó számlatulajdonosok száma 193 volt, 1990. június 30-án 635, 1991. március 31-én pedig 832. Hitelt kapott 1989. szeptember 30-án 94 ember, 1990. június 30-án 675, 1991. március 31-éig 983 vállalkozó, kft.-k részére vezetett számlák 1989 szeptemberében 2 darab, 1990-ben 34 darab, 1991-ben 78 darab.
