Békés Megyei Népújság, 1991. április (46. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-13-14 / 86. szám

© 1991. április 13-14., szombat-vasárnap A pszichológus válaszol Az intelligencia Receptötletek Olcsó vitaminforrások OTTHON--------------------------------------------------------------­Az intelligencia — leegysze­rűsítve — a szellemi alkalmaz­kodóképességet jelenti: az em­ber (vagy állat) képességét új ismeretek keresésére, befogadá­sára, megtartására, és ezeknek a szükség kívánta csoportosításá­ra, majd új feladathelyzetekben való sikeres alkalmazására. Az intelligencia szintje egyé­nenként rendkívül eltérő lehet, vannak kiemelkedően intelli­gens, és vannak fogyatékos vagy elbutult emberek. Ha számsze­rűen, úgynevezett intelligencia­hányadossal (IQ-val) fejezzük ki az intellektus színvonalát, ez még jobban látható. Az egyik oldalon van az értelmi fogyaté­kosok (oligofrének) 0-tól 68-as IQ-ig besorolható teljesítménye. 68-as pontszám felett igen ala­csony, majd alacsony intellek­tuális teljesítményről beszélünk. A középső, átlagos intelligen­cia-övezet 90-110-ig terjed. En­nél magasabb teljesítményt át­lag fölötti, magas, igen magas és kiemelkedő intelligenciaként emlegetünk. Az intelligencia fokát a min­dennapi életben gyakran meg­becsüljük, de pontosan megmér­ni csak lélektani tesztekkel le­hetséges. A többféle próba közül hazánkban Wechsler 1939-ben Amerikában és Németország­ban kidolgozott komplex intelli­genciatesztjének magyar válto­zatát alkalmazzák leggyakrab­ban. Gyermekeknél használatos formáját HAWIK-nak nevezik, a felnőtteket a MAWI-teszttel vizsgálják. A Wechsler-teszt körülbelül egy óra hosszáig tartó, szakkép­zett pszichológus által végzett, bonyolult négyszemközti vizs­gálat. Tíz részpróbából, közte elméleti és gyakorlati feladatok­ból áll: vizsgálják többek között a számolási gondolkodást, az ál- talánosító-fogalomalkotó ké­pességet, a lényegmegragadást, a konstruktív, azaz részeket egy­ségbe illesztő készséget stb. Az eredmények pontozása, értéke­lése, megfelelő statisztikai — életkori — átlagokhoz való ha­sonlítása után születik meg az IQ, és néhány egyéb teszt­mutató. Ezekből nemcsak a vizsgált személy intelligencia­szintje, haneip ezen belül az el­méleti és gyakorlati képességek aránya, egyes szellemi rész­funkciók esetleges hiányossága, veleszületett gyengeelméjűek- nél a fogyatékosság fokozata, és az agyi károsodásban szenvedő betegeknél a szellemi hanyatlás mértéke, jellege határozható meg. Az intelligencia öröklődése és fejleszthetősége gyakran vissza-visszatérő kérdés. Az elérhető szellemi színvonalun­kat az öröklődés alapozza meg: kimutatható, hogy értelmi fo­gyatékos szülők utódai között sokkal több az oligofrén gyer­mek, és megfordítva, okos szü­lők gyermekei közt általában több az értelmes. De ilyen bo­nyolult emberi képességegyüt­tesnél nem érvényesül mecha­nikusan a hozott genetikai prog­ram. A génekben tárolt lehetősé­geket csak a környezeti hatások bontakoztatják ki; megfelelő oktatási-nevelési módszerek és nyitott, igényes környezet híján azok csírájukban elsorvadnak. Másfelől: szerényebb képessé­gekkel érkezett, vagy kisgyer­mekkori agyi károsodást szen­vedett gyermekek is fejleszthe­tők bizonyos mértékig. Legjobb természetesen az, ha mindkét oldal — a megfelelő örökítő anyag és a kellő nevelés —- is adott. Ha a lakosságban kicsi a jó képességű emberek aránya, az mindenkire nézve káros. A ta­nulság kettős. Egyfelől a család- tervezésben jó lenne, ha értelmi fogyatékos személyek egy gyer­meknél többet nem vállalnának. Másfelől a képzésben, az iskolá­ban az oktatás hatékonyságát valami módon növelni kellene; és nem utolsósorban a szülők­nek a széles körű érdeklődést, a gondolkodásbeli nyitottságot, sokoldalúságot, a szellemi igé­nyességet követendő értékké kellene tenniük gyermekeik szá­mára. Dr. Ignácz Piroska------------------------CSALÁD­N em feltétlenül a méregdrága primőrökben kell keresnünk a vitaminforrásokat. Megtalálhat­juk a burgonyában, hagymában, sárgarépában, kelkáposztában — amihez viszonylag olcsón hozzájuthatunk. Legfeljebb új módon, sütve-főzve vagy salátá­nak elkészítve tegyük az asztal- ra. Töltött káposzta Hozzávalók: 2 kg kelkáposz­ta, 5 dkg zsiradék, 10 dkg liszt, 50 dkg darált sertéshús, 10 dkg rizs, 3 dkg füstölt szalonna, más­fél tojás, 2,5 dl tejfel, fűszer- paprika, törött bors, só. A kelkáposzta nagyobb leve­leit leszedjük, leforrázzuk, a vi­zet leszűrjük. A füstölt szalonnát apró kockákra vágjuk, megpirít­juk, és a szalonnakockákat a da­rált hússal, a tojással, a félig megfőzött rizzsel jól összedol­gozzuk. Sóval, borssal ízesítjük, és a masszát a káposztalevelek­be töltjük. A tölteléket ízlés sze­rint kevés fokhagymával is íze­síthetjük. A maradék kelkáposz­tát metéltre vágjuk, lábasba tesszük, ráhelyezzük a tölteléke­ket, kevés vizet öntünk alá, meg­sózzuk és lefedve puhára párol­juk. Világos rántással berántjuk. Tálaláskor paprikás zsiradékkal és tejfellel meglocsoljuk. Hasonlóképpen készíthetünk töltött főzeléket karalábélevél­ből, nyári káposztalevélből is. A nyári töltött káposztához para­dicsompürét is keverjünk. Burgonyasaláta uborkával Hozzávalók: 2 kg burgonya, 2 kávéskanál köménymag, 1 kí­gyóuborka, 2 fej hagyma, 10 dkg szalonna, 1,5 dl fehérbor, 6 evő­kanál ecet, 2 kávéskanál mustár, só, bors. A burgonyát hajával kömé­nyes sós vízben megfőzzük, majd meghámozzuk, felkarikáz- zuk. Az uborkát megmossuk és feldaraboljuk, a hagymát koc­kákra vágjuk. A szalonnát felda­raboljuk és kisütjük, borral és ecettel meglocsoljuk. Hozzáke­verjük a mustárt, sóval; borssal fűszerezzük. A burgonyára és az uborkára öntjük, és tálaljuk. Sárgarépa-káposzta saláta Hozzávalók: 15 dkg sárgaré­pa, 15 dkg fejeskáposzta, 4 evő­kanál borecet vagy citromlé, 3 evőkanál olaj, 1 kávéskanál méz, 1 kávéskanál mustár, só, petrezselyem. A sárgarépát letisztítjuk, megmossuk és hosszú vékony csíkokra vágjuk, a fejeskáposz­tát legyaluljuk. A fejeskáposztát és 4 evőkanál borecetet vagy citromlét a salátás tálba tesszük. Főzőkanállal kevergetjük, míg kicsit puhább lesz, majd hozzá­keverjük a sárgarépát, 3 evőka­nál olajat, 1 kávéskanál mézet és 1 kávéskanál mustárt. A salátát egy csipet sóval és finomra vá­gott petrezselyemmel ízesítjük. Kis tálakban kínáljuk. Sárgarépa-póréhagyma saláta Hozzávalók: negyed kg sár­garépa, 2 vastag póréhagyma, másfél dl húslé (levesporból, il­letve leveskockából), 10 dkg könnyen olvadó sajt, só, szezam mag. A sárgarépákat megtisztítjuk és sós vízben körülbelül 10 per­cig főzzük. Hosszában csíkokra vágjuk. A póréhagymát meg­tisztítjuk, megmossuk és 4 centi­méter hosszú darabokra vágjuk. A póréhagyma darabokat óvato­san a sárgarépa darabokkal kö­rülvesszük, egymás mellé egy tűzálló tálba helyezzük. A húslét ráöntjük, előmelegített sütőbe tesszük, és lefedve fél órát süt­jük. Egy perccel a sütés befeje­zése előtt reszelt sajttal és sze- zám maggal megszórjuk, majd rövid időre ismét visszatesszük a sütőbe, és most már fedő nélkül pirulni hagyjuk. Starsky leszámolt Egészségünkért Szag és illat „Nem, én már nem vagyok Starsky, a jóképű, erős és ro­konszenves nyomozó, akit oly sokszor láttak a képernyőn. Starsky, akit alakítottam, Hutch elválaszthatatlan társa, örökre meghalt. Többé már nem jelenik meg önök előtt. Életem minden percét a család­nak szentelem, melyet az elmúlt években szétrombolt az AIDS. Két esztendeje meghalt a lányom, Ariel, most a felesége­met és ‘hatesztendős fiamat környékezi a halál. Mindketten fertőzöttek. Én most már velük és azokkal akarok törődni, aki­ket megvert a sors, akik a mindmáig megfékezhetetlen betegség, az AIDS áldozatai.” A drámai bejelentés helyszíne a New York-i Mariott Maquis Hotel volt, s aki tette, Paul Michael Glaser 47 esztendős színész, ezúttal nem szerepet játszott, saját monológot adott elő egy jótékonysági rendez­vényen. Starsky rendőrtől ez a szöveg kétségtelenül szokatlan. A Gente magazin szerint Starsky, azaz hogy Glaser fáj­dalomtól meggyötört ember­ként állt a hallgatóság előtt, amikor nyilvánosan is vázolta családi drámáját. Először a fe­leségét fertőzte meg az AIDS; majd a betegség átterjedt az 1981 -ben született lányukra. Aztán a három évvel később született fiú következett. A családfő az egyetlen, aki még egészséges. Glaser szerint a fertőzés eredete az első ter­hesség idején alkalmazott vérátömlesztéshez nyúlik vissza; a vírus az anya vérével jutott be mindkét magzat szer­vezetébe. Sokan vannak, akiknek gon­dot okoz a kellemetlen testszag. Szégyellik magukat, erős illatú dezodorral vagy kölnivel pró­bálják elfedni az erős testillatot. Ez azonban csak ideig-óráig ha­tásos. Mit tehetünk? Mindenekelőtt tudnunk kell, hogy testünk felszínén több mint kétmillió verejtékmirigy talál­ható. Ezek a rajtuk átáramló hajszálerek véréből vonják el a vizet és a sót, ezt ürítik ki a bőrre. A kiválasztott váladék összeté­tele különböző. A hónaljban ke­letkező váladékok olyan anya­gokat tartalmaznak, amelyek­nek egyéni, sajátos szaguk van. A verejtékezés szükséges, ter­mészetesjelenség. Nyáron vagy nagy melegben többet verejté­kezünk, mint télen. Többen ká­rosnak tartják az erős izzadást. Erről pedig szó sincs, hiszen a párolgó verejték lehűti a bőrt, és így védi a szervezetet a túlmele- gedéstől, esetleg a hőgutától. A gond akkor kezdődik, amikor valamilyen ok gátolja a verejték elpárolgását, s emiatt fellazul a bőr felszínét borító szaruréteg. Különösen az összefekvő terü­leteken nem képes a bőr megfe­lelően szellőzni, s így a verejték nem párologhat kellően. Ha a verejték mellé még a faggyú is felhalmozódik, ez a leváló hám­sejteket átalakítja, és így a bőrön amúgy is megtalálható kóroko­zókat szaporíthatja, kedvező táptalajt teremtve számukra. De nincs ok az elkeseredésre. A kel­lemetlen bőrelváltozások mege­lőzhetők. A legfontosabb teendő a mindennapos, alapos tisztál­kodás. Gyakori, hogy az ideges­ség fokozza a verejték kiválasz­tását. Ilyenkor a mosakodás önmagában nem ér semmit. Többen esküsznek a dezodo­rokra, a speciális szappanokra, a különféle spraykre. A szükséges verejtékkiválasztást ugyan nem szüntetik meg, de eltüntetik a bomlási anyagokat, szagokat. Ne használjunk dezodort, ha szőrtelenítettünk, vagy ha a bő­rünk izgalmi állapotban van. Ilyen esetben inkább a gyógy- hintőpor segít. A könnyen izza­dó, molett emberek az alapos, rendszeres tisztálkodás mellet szórják be testük hajlatait hintő­porral. Ez nemcsak befedi, hűsí­ti, szárítja az érzékjeny bőrt, ha­nem védi a kidörzsöléstől is. A parfüm a bőrre való: a nyak köré, ahol a haj kezdődik, a nyakkivágásba, a térdhajlat­ba, de sohasem a hónaljba. A parfümillat ugyanis a hónalj verejtékével keveredve kel­lemetlen, átható szagú lesz. Illa­tos desodort és parfümöt se használjunk egyszerre. Ruháinkra, pulóvereinkre ne csöpögtessünk belőlük, mert nyomot hagynak. Helyette a ru­hásszekrényünkbe a kabátok, a kosztümök, ruhák gallérja alá helyezzünk el egy átitatott tiszta zsebkendőt. Katona Edit Szuperminiben az istentiszteleten? Tetőtől talpig Az együttes azonos minőségű anyagból készült ugyan, de eltérő színben. A felsőrész világosbarna; a szoknya fekete, leheletfinom béléssel ellátva Az „elegáns” latin eredetű szó, s egyik jelentése szerint választékosán ízléses, finom anyagból készült ruházat értendő alat­ta. Azért néztem mindennek „szótárpontossággal” utána, mert ezút­tal azoknak a hölgyolvasóinknak szeretnénk tanácsot adni, akik ünnepélyesebb alkalomra (esküvőre, vacsorameghívásra vagy szín­házi előadásra) készülődnek. Ha egyszerűen akarnánk elintézni a tanácsadást, azt kellene mondanunk, mindegy, mit vesznek fel, csak elegáns legyen. No de mit tekintsünk elegánsnak? — merülhet fel a kérdés, és éppen ezért jó, ha ismerjük a szó pontos jelentését. Ne feledjük, a ruházatunk csak úgy lesz választékosán ízléses, ha mi magunk is azok vagyunk. Mindehhez pedig nélkülözhetetlen az intelligens helyzetfelmérés. Nem lehet figyelmen kívül hagynunk, hogy konkrétan hová, milyen emberek közé megyünk. (ízléstelen például rövidnadrágban vagy szuperminiben megjelenni egy istentiszteleten!) Az elegancia másik fontos építőköve a finom kelme, ami soha nem olcsó, de mindig varázslatos. És most két konkrét ajánlat! Az azonos anyagból készült szoknya­blézer együttes már régi hagyománya az elegáns öltözködésnek. Persze jó, ha tudjuk, az idén a gallér nélküli, egyenes szabású, rövid aljú chanel kabátkák mennek, így tanácsos eleve ezzel variálnunk. S míg a szóban forgó kosztüm az örökdivat, eszterházi pepita szövetből készült, addig a másik kínálatunkat, a szoknya-blúz együt­test könnyen kezelhető, gyűrhetetlen olasz selyemből varrták- Majdnemhogy azt mondanám, szinte teljesen mindegy a fazon, már önmagában a kelme is eleganciát sugároz. A bemutatott darabok pozitívuma, hogy szinte bármilyen korú hölgy viselheti őket, sőt még azok is felvehetik, akik nem tartoznak a „nádszál” kategóriába. ma-ria Az eszterházi kockás kosztümöt — alkalomtól függően — fekete, fehér vagy valamilyen élénk színű inggel, blúzzal variálhatjuk. Mindez kitűzővel, divatékszerekkel még in­kább elengánssá tehető Fotó: Gál Edit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents