Békés Megyei Népújság, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-06 / 55. szám
NÉPÚJSÁG 1991. március 6., szerda II postás egyelőre tovább kézbesíti a nagy nyugdíjakat (Folytatás az 1. oldalról) vizsgálatáról, illetve a nyugdíjkiegészítések megszüntetéséről szóló törvénytervezet, valamint az ahhoz szükséges adatszolgáltatással foglalkozó országgyűlési határozati javaslat vitájában a legnagyobb vihart Balás István (MDF) felszólalása kavarta. A képviselő újólag ismertette az MDF-esiek vizsgálódásainak eredményét, ostorozta az MSZP-t, hogy nem hozza nyilvánosságra adatait. A szocialisták ismét azzal érveltek, hogy hivatalosan nem kérték fel pártjukat az előkészítésben való részvételre. A délutáni ülés kezdetén számos interpelláció és kérdés hangzott el. A válaszok után a képviselők lezárták a nyugdíjak felülvizsgálatáról szóló törvénytervezet általános vitáját. Több hetes szünet után folytatódott az általános vita a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló törvényjavaslatról. A plenum az általános vitát lezárta és a részletes vita előtt felkérte az önkormányzati bizottságot, hogy logtlai- kozzon a benyújtott módosító indítványokkal A képviselőknek nem sikerült az elfogadott napirend végére jutniuk, így a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatokról szóló törvényjavaslat részletes vitája csak a jövő héten kéz- dődhet meg. Az Országgyűlés a keddi munkát a tervezett időpontban, este 6 órakor fejezte be. II Kupaprogramból Békés megye profitálhat A kormányt hosszú ideig azzal ostromolta az ellenzék, hogy igazi, ütőképes gazdasági programot nem tett az asztalra. — Nem szabad lebecsülnünk, hogy a Kupa-terv még az ellenzéki pártok körében is elismerésre, igazán jó visszhangra talált. Dgy is mondhatnám, széles körű elégedettség övezi — összegzi az elmúlt napok tapasztalatait dr. Remport Katalin, a mezőkovácsházi választókerület MDF-es képviselője, aki egyben a Parlament költségvetési, adó- és pénzügyi bizottságának tagja. — Melyek azok a kulcspontok a programban, amelyek alapot adhatnak a bizakodásra, s amelyektől valóban más ez a terv a korábbiaktól? — Elsősorban azért, mert időszakokra bontotta a tervet, pontosan meghatározva, mikor milyen feladatokat kell teljesíteni. Tetten érhető benne az inflációellenesség, s a munkanélküliség visszaszorítása. Ez utóbbi nem azt jelenti, hogy nem lesz munkanélküliség, de minden lehetséges eszközzel — átképzésekkel, szociális Intézkedésekkel — igyekeznek csökkenteni. Nekünk, Békés megyeieknek azért fontos különösen ez a törekvés, mert aggasztóan duzzad a munkanélküliség a mezőgazdaságban. — A kárpótlási törvénytervezet tárgyalásában most kezdődött meg a részletes vita. Erezhető-e valamiféle közeledés a pártolt elképzelései között? — A téma olyan rendkívül fontos, hogy frakciónkban szakemberekből álló mezőgazdasági csoport alakult a módosító tervezetek elkészítéséhez. Emellett folyamatosan egyeztető tárgyalásokat tartunk a koaliciő másik két pártjával, nem eredménytelenül. A kisgazdáktól is remélhetünk közeledést, mert belátták, hogy az ország jövőjéről van szó. A költségvetési bizottság egyébként most készül feldolgozni a törvényjavaslathoz benyújtott 300 módosító indítványt. Mi lesz veled, tejesember? Pásztor Gyula: Új piacokat kell keresni Békés megye 13 képviselője mégiscsak úgy döntött, hogy az állattenyésztés ellehetetlenülése tárgyában benyújtott Interpellációra a földművelésügyi miniszter válaszát elfogadja. Azonban néhány konkrét ellentmondásra is felhívták a tárca vezetőjének figyelmét, illetve kérték arra, hogy a lehető leggyorsabban történjen intézkedés az ágazatban érzékelhető anomáliák megszüntetése érdekében. Az észrevételeket Pásztor Gyula (FKgP) tolmácsolta a délutáni plenáris ülésen. A külkereskedelem liberalizálása a képviselők véleménye szerint még nem mondható teljes körűnek, bár az engedélyezésnél valóban megszűnt a monopolhelyzet. Am, ha a tevékenység oldaláról vizsgáljuk a kérdést, akkor még fellelhetőek bizonyos egyedi jelenségek az öncélú mo- nopolhelyzet védelme érdekében. Például reg* óta exportjogosftványokkal rendelkező cégek vezetői nem igazán engedik be azokat az új vállalkozókat a körbe, akik pedig konkrét külföldi megrendelésekkel a hátuk mögött szeretnék ezen cégek segítségével exportálni például az élő sertést. Képviselőink túl soknak tartják az engedély- köteles áruk listáján megjelölt mezőgazdasági termékek számát. Véleményük szerint ezt mindenképpen célszerű lenne csökkenteni, főleg akkor, ha ez a belső gondok részbeni levezetését jelentheti. Felhívták a miniszter figyelmét arra is, hogy a hazai gabonaárak elszakadtak a tőzsdéi ártól. Hiszen míg a tőzsdén kukoricából tonnánként 6500 forintért köttetnek üzletek, addig a kistermelő 11—12 ezer forintos egységáron juthat hozzá a kiskereskedelmi forgalomban, ha egyáltalán sikerül beszereznie. Éppen ezért arra kérik a minisztert, hogy a gabonaforgalmazó vállalatok takarmányexport-kérelmét addig ne engedélyezzék, amíg a belső' piaci árak nem mozdulnak el a kereslet-kínálat függvényében. A tejtermelés ma Is csak némileg enyhülő gondjaival kapcsolatosan pedig kérik a tárca vezetőjét arra, hogy a tejet és tejtermékeket vegyék le az engedélyköteles áruk listájáról» mert vélhetően a kishatárforgalom újraéledése segíthet a felesleges készletek csökkentésében. A sertéshústermelés gondjait a képviselők véleménye szerint nem oldja meg az a százezer darab túlsúlyos állat exportja, amit a miniszter említ. Üj piacokat kell keresni, s ha ez sikerül, akkor mielőbb kiszállítani az országból. — ..........azonban amennyiben ez a most megi ndult, és hatékonynak tűnő intézkedések a későbbiekben nem folytatódnak, Ismételten fogjuk zavarni a miniszter urat Interpellációval” — tolmácsolta Pásztor Gyula képviselő a Békés megyeiek álláspontját agrárkérdésekben, a jövőt illetően. A tiszaugi híd április ll-lől zárva! Tegnap délelőtt a Szolnoki Közúti Igazgatóság központjában kihirdették a tiszaugi híd javítására kiírt pályázatok versenytárgyalásának eredményéit. Az öt pályázó cég közül nyertes a Budapesti Hídépítő Vállalat. A cég árajánlata 127,7 millió forint, ÁFA nélkül. Egyébként annyit még sikerült megtudnunk, hogy a többi pályázó vállalat közül a 127-es számúnak volt a legmagasabb árajánlata, 174 millió forint. A kivitelezés időtartama sajnos nem a legkedvezőbb, hiszen a pályanyertes vállalat is 13-14 hónapra tervezi a munkálatokat. De állítólag a vesztes pályázók sem tudtak rövi- debb határidőt felajánlani. A zártkörű versenytárgyaláson a pályázó vállalatok és a Szolnoki Közúti Igazgatóság igazgatója, főmérnöke, valamint műszaki osztályvezetője vett részt. Mint megtudtuk, a kivitelezés finanszírozására egyelőre 40 millió forintot utal át a közlekedési tárca, s a tervek szerint a munkálatok teljes ellenértékét csak 1992-ben kapja meg a Budapesti Hídépítő Vállalat. A híd javításához március 15-én kezdi meg felvonulását a budapesti cég, s a teljes lezárásra április 11-én kerül sor. Ez időre üzembe helyeznek egy uszályhidat, s remélhetően, ha kevés késéssel is, de fennakadások nélkül bonyolódhat a forgalom. Várhatóan ez év október 30-tól adják vissza a hidat a forgalomnak, természetesen a korábban is érvényes, 20 tonnás súlykorlátozás mellett. Jövő év március 1-jétől pedig — az ez évi munkálatok eredményétől függően — szeptember 5-éig szünetel a forgalom a Kecskemétet Békéscsabával ösz- szekötő 44-es számú főút tiszaugi közúti-vasúti Tisza- hídján. — rg — Hz orosházi MSZP-nek nincs takargatni valija Lenin-képeket a városnak... Két korábbi számunkban megjelent cikkhez érkeztek levelek Orosházáról. A „Kinek volt gyerekszobája?” és a „Ki érti ezt?” című írások az orosházi Magyar Szocialista Párt vezetésével és vagyonával foglalkoztak. Mint ismeretes, február közepén tudósításban adtunk hírt a városi önkormányzat soros üléséről, ahol Bo-. zsár Lajos, az MSZP elnöke bírálta Varga Zoltán országgyűlési képviselőt, mivel az könyvtárigazgatói fizetését továbbra is felveszi, holott a munkahelyén érdemi feladatokat elfoglaltsága miatt, nem tud végezni. Varga Zoltán a következő testületi ülésen válaszolt erre a felvetésre. Az említett ülésen Szokodi Sándor alpolgármester megjegyezte; a bíráló MSZP-s önkormányzati képviselő sem tud elszámolni pártja vagyonával Kijelentette, hogy színes televízió, telefax és nagy értékű festmények hiányoznak a szocialista párt leltári jegyzékéből, holott azok létéről mindenki tudott. Ilyen előzmények után több újságolvasó kifogásolta a „Ki érti ezt?” című cikkben is, miként lehet képviselő olyan pártnak a vezetője, aki leltárt hamisít? De mint látni fogjuk, erről 6zó sincs, csupán újságolvasóink nem kaptak érdemi választ azóta, mi az igazság a leltár ügyében. Fetser János, az MSZP elnökhelyettese és Szokodi Sándor alpolgármester a hét elején közösen néztek utána a dolognak. Az alpolgármester megmutatta a párt képviselőinek a városi Gamesz irodájában található leltári jegyzéket, amely valóban nem említi azokat az ingóságokat, amelyekről a cikk elején szóltunk. Ennek az az oka, hogy az MSZP megalakulásakor a párt a működéséhez szükséges tárgyi eszközöket megtarthatta és erről saját nyilvántartási jegyzéket, leltárt készített. A Gamesznál ezek azért nem találhatók. A városi nyilvántartásban szereplő egyéb ingóságok mind olyanok, amelyekről a megújult MSZP lemondott. A festmények régi,'munkásmozgalmi alkotások és Lenin-képek tömkelegé. Ha erre igényt tart a város, miként Fetser János fogalmazott, szívesen átadják ingyen és bérmentve. Az MSZP elnöksége vállalja, hogy bármely szervezet, érdek- képviselet, vagy magánszemély, akinek kétségei vannak a tulajdonukban lévő eszközök meglétéről, bármikor betekinthetnek a könyvelésbe, és természetesen a leltárjegyzékbe is. Íme ismét egy példa, amely azt bizonyítja, hogy félinformációk birtokában, a vita hevében a felek kígyót-békát kiabálnak egymásra megalapozatlanul. Ezeket a felvetéseket helyben rendezni lehetett volna — újságcikkek nélkül is. —papp— Hz amatőr filmes szabad, de nincs nyilvánossága A Magyar Független Film- és Video6zövetség felkérésére az idén a sarkadi művelődési központ adott otthonit a dél-alföldi amatőr filmszemlének. A rendezői sorban Bács-Kiskun megye következett volna, ám ott vagy nem akadtak szponzorok, vagy a videósok fogytáik el, mindenesetre tény, hogy onnan egy pályázat érkezett. Szabó Gábor, a házigazda művelődési központ igazgatója, aki maga is tagja az amatőröket tömörítő szövetségnek, úgy. véli, az egyik ok bizonyára a pénz. Drágák az eszközök, a nyersanyag, a fenntartók pénztárcája pedig lapos. A szemle nem egy résztvevője egyébként támogatás nélkül dolgozik, nem tartozik semmilyen szervezethez. Az idei kevesebb pályázat másik Oka: az amatőrök lelkesedését visszaveti a nyilvánosság hiánya. — A mozgalom egyedüli lehetőségei a szemlék — mondja Szabó Gábor. — A szövetség már tett ugyan kísérletet arra, hogy az évente bemutatott és díjazott Címeket forgalmazza, sajnos a törekvés eredménytelen maradt. Most annyi történik, hogy ezeket az alkotásokat átmásolják, nyilvántartják és megőrzik az archívumban. A békéscsabai Soláris Stúdió hasonló elképzelésekkel gyűjtötte össze egy időben a díjnyertes filmeket, amelyeket rendszeresen moziban vetítettek. Ügy tudom, sikerrel, de ez a vállalkozás is abbamaradt, valószínűleg anyagi okok miatt. A televízió sem szentel már figyelmet az amatőr filmeknek, néhány perces műsorát is megszüntette. — Mutatkozott-e a dél-alföldi szemlén valamilyen irányvonal? — Az amatőr arról forgat, amit meglát, ami megtetszik néki. Ebben a sokszínűség a gyönyörű, s hogy nem kell semmilyen irányvonalat követnie. Friss szemléletűekés olyan gyorsan mozdulnak egy-egy jelenségre, hogy a profivi'lág megirigyelheti tőlük. Az amatőr szabad. Sajnálatos a mozgalom elzártsága, mert a társadalmi problémák feldolgozásával óriási értékeket halmoztak fel. A valóság megismerésére a nagyközönség sem tart igényt, a filmtől továbbra is szórakozást vár. Ez a felfogás a dokumentalista profi- világot éppúgy sújtja. Ügy látszik, a Békés megyei amatőr filmesek alkotókedve ugyancsak alább hagyott. A szemléről hiányoztak a békésiek, pedig ott nyaranta alkotótábor 56 létezett. A mozgalomra bizonyára serkentően hatnának az olyan elképzelések, hogy Békéscsaba adjon otthont a következő országos szemlének, Sarkad pedig állandó házigazdája lehetne megyénkben a regionális megmérettetéséknek. A Bartók Béla Művelődési Központban működik a vizuális műhely, s remélhetőleg a szemle mostani szponzorai ezután is segítik a megye amatőr mozgalmának fennmaradását. A filmeseknek, videósoknak ugyanis ez az egyetlen lehetősége a szakmai megmérettetésre, ahol egyben további ösztönzést kapnak az alkotómunkához. Sz. M. A szemlén legnagyobb érték az alapos elemzés. A résztvevők Szobolits Béla Balázs Béla- díjas filmrendezőt hallgatják Fotó. Kazekas Fereno
