Békés Megyei Népújság, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-30-04-01 / 75. szám

ÍRÉKÉS MEGYEI MEGYEI KÖRKÉP 1991. március 30. szombat-április 1., hétfő Vették a lapot... Április elseje a magyar sajtóban is a tréfálkozás, az ugratások napja. Erről a hagyományról lehetősé­geinkhez és humorunkhoz mérten, a nehezedő gaz­dasági helyzet és az embe­reken egyre jobban elural­kodó pesszimizmus ellené­re itt a megyei lapban sem akartunk lemondani az el­múlt évek során. Emlékez­nek még, hírt adtunk pél­dául Maradona ideszerző- déséről, a békéscsabai met­ró építéséről, bordélyház megnyitásáról? Tavaly meg a milliomos amerikai öreg hölgy látogatásáról! Olvasóink mindenesetre vették a lapot, ami fontos és nágyszerü érzés. Mert többek között azt mutatja, hogy mégis van igény a viccre, a nevetésre, és akad még, aki érti a tréfát. Ilyenkor, április elseje közeledtével mindig eszem­be jut, hogy alig néhány esztendeje (talán még egy éve is) kizárólag a legbát­rabb németek mertek a kö­vetkező tréfával előrukkol­ni: „Hallotta már, hogy egyesítik a két Németor­szágot?!" Lám, ami akkor titkolt vágy, tabu, túl me­rész vicc volt, ma már va­lóság. De ne menjünk olyan messzire, maradjunk há­zunk táján! Ha valaki az­zal ugrat bennünket alig néhány esztendeje (talán még egy éve is), hogy az egykori magyar pártlapo­kat nyugati sajtómágnások vették meg, a Békés Me­gyei Népújságot a bécsi Der Standard, valószínűleg jót mosolygunk az áprilisi tréfán. Feltéve persze, hogy vesszük a lapot... N. K. Új fejlécünk „szülöanyja”: Kállai lúlia: hangsúly a Békés megyén... Szeghalom másképp csinálja... Olvasóink bizonyára ész­revették, hogy lapunk ma új néven, új fejléccel jelent meg. Újságunk „homlokát” Káülai Júlia, a Kner Nyom­da grafikusa tervezte. Asz­talán kész tervek és.félig kész rajzok, üres papírok és ötletvázlatok hevernek mű­vészi összevisszaságban. Ju- liika lassan húsz éve ül en­nél az asztalnál, s hál’Isten- nek, sohasem kellett arra panaszkodnia, hogy nincs munkája. — Békési vagyok, s mint az iparművészeti főiskola hallgatója, annak idején itt töltöttem szakmai gyakorla­tomat. Vonzó volt ez az ak­koriban elkészült, modem épület, no meg a Kner hír­neve. Hívtak, hát jöttem, s itt dolgozom immár két év­tizede. öten végezzük jelen­leg a grafikai munkáit, s egyikünk sem unatkozik! Miket terveztél az utóbbi időben? — Ügy érzem, szépen si­került a Szegedi Orvostudo­mányi Egvetem nemrég el­készült folyóirata. Tervezem a Fiume Szálló négynyelvű prospektusát, s persze folya­matosan dolgozom könyve­ken, címkéken, dobozokon. Ez afféle rutinmunká­nak tekinthető? — A mi Szakmánkban igazából nincs ilyen. Állan­dóan kell, hogy legyen ötlet á tarsolyunkban, amibe be- lemarkolhatunk, ha a konk­rét munkára sor kerül. Ilyen­— Amikor megkaptam a feladatot, rögtön elkészítet­tem három vázlatot, amely alapján aztán a kollégák — közülük föltétlenül megem-, líteném Balogh Pál fény- szedő nevét — produkálták .a „végeredményt”, persze, a ma. már nélkülözhetetlen, korszerű technika segítségé­vel. Ami a konkrét igényt illeti, elsősorban arra kel­lett törekednem, hogy az ed­digi Népújság szó hangsú­lyozásával szemben, a Bé­kés megye ... szóösszetétel is hangsúlyt kapjon. Talán máris észrevették az olva­sók közül néhányan, hogy teljesebben szeretné átfogni a régiót a lap, mint eddig. Ügy gondolom, ez kifejezés­re jutott az új fejléc révén, amelyet igyekeztem mérték­tartóra, az Európában gyak­rabban használatos külső megjelenítésűre is tervezni. Végül figyelembe vettem azt is, hogy egyszínű lesz, s a le­hetőség a kiemelésre ezen­túl a kék, illetve a püspök­lila kísérőszín lesz. Termé­szetesen, mint a grafikus, valamennyi munkáját, ezt is elsősorban a befogadók, vagyis az olvasók minősítik majd elsősorban. Remélem azonban, hogy találkozott az ízlésünk, s hamar megbarát­koznak majd az új homlok­zattal. amely nékem elfo­gultság nélkül mondva, egy kicsit a szívemhez nőtt. G. K. Fotó: Gál Edit Az MTI híranyagát olvas­va, a szeghalmi üzemegy­ségbe vittek gondolataink. Vajon ott mi a helyzet? Er­ről kérdeztük az üzemegy­ség vezetőjét, Fülöp Sán­dort. — A szállítás akadozása a Szovjetunió felé, természete­sen nálunk is azzal járt, hogy a termelést a megszokott formában nem tudtuk to­vább finanszírozni. így az­tán, két hete úgy döntöt­tünk, hogy a továbbiakban négynapos munkahétben dolgozunk. — Várhatóan meddig tart ez az állapot? — Pénzügyminiszterünk éppen mo6t tárgyal a Szov­jetunióban. Biztosak va­I MU '■ - ■ ................. k or általában már könnye­dén a papírra vet az ember két-három variációt, amely­ből aztán kiválasztja a leg­jobbat. Ebben gyakran a kollégák 5s segítenek, akik­kel nagyon jól tudunk együtt dolgozni. Mindenkinek van­nak kedvenc területei, ahol a többieknél otthonosabban mozog, s így szfépen meg­oszthatjuk a munkát. Milyen súlyú feladat volt a lap új fejlécének megtervezése? gyunk abban, hogy nem eredménytelenül. Ha a ma­gyar-szovjet tárgyalások eredményesek lesznek, két hét múlva visszaállhat a régi rend, az ötnapos munkahét. — Önök miért ezt a for­máját választották a kény­szerszabadságnak? — Egyrészt • azért, mert más irányban továbbra is vannak kötelezettségeink, melyeket teljesítenünk kell. Másrészt, mert így akartuk elkerülni az elbizonytalano­dást, a pánikhangulatot, s ezzel kívántuk jelezni: sze­retnénk megtartani dolgozó­inkat változatlan összeállí­tásban és létszámban. N. A. Szerelmeskönyv Tevan-kiadásban Dymphna Cusack: Ketten a halál ellen Pontosítás Lapunk tegnap számában, me- gyegyűlésről szóló tudósításban beszámoltunk a délután tartott sajtótájékoztatóról is. A szöveg­ben félreérthető mondat jelent meg, amelyet ezúttal pontosí- tunk: A vagyonellenőrzési bizottság tagjai átkerültek a vagyonátadó bizottságba. A vagyonellenörzé- si bizottság tagjaival egyébként valamennyi párt, így a Fidesz is Egyetértett. További szemé­lyeket javasoltak — tavaly de­cember 7-én a megyei tanács akkori vezetői — a vagyonátadó bizottságba, közöttük Kovács Mihályt, aki korábban a megyei tanácsnál a vagyonkezelői fel­adatokat látta el. Újabb 150 millió dollár Világbanki hitel Magyarországnak A Világbank újabb, ezút­tal 150 millió dolláros hitelt I folyósít Magyarországnak. Az összeg célja, hogy se­gítsen áthidalni az átmenet nehézségéit a munkaerőpia­con: a hitel többek között forrásokat biztosít a felsza­baduló munkaerő átképzésé­hez. a szakképzéshez, illetve a menedzserképzés és a nyelvoktatás fejlesztéséhez. A 15 évre szóló hitel törlesz­tését 5 évi türelmi idő után kell megkezdeni, a változó kedvezményes kamat jelen­leg 7,73 százalék. üzenjen... üzenjen... üzenjen... Igen, egy rózsaszín papí­ron! Ezen érkezzen az üze­net. Valakitől valakinek. Akiknek fontos. Egy elsza­lasztott lehetőség, egy meg- ismételhetetlennek tűnő pil­lanat. egy soha nem feled­hető tekintet miatt. Talán egy rózsaszín papíron írt üzenettel minden megismé­telhető: az a pillanat, az a tekintet, az a szívet markoló boldog érzés. Egy üzenet a rózsaszín pa­píron — ennyi az egész, s meglehet, ettől valaki vagy valakik boldogok lesznek, ne­tán megbocsátanak. Üzenjen! Egy rózsaszín pa­píron száz forintért megje­lentetjük! Adjon fel egy ró­zsaszín pénzesutalványon szerkesztőségünk címére (5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4.) 100 forintot, s az üze­netét írja fel az utalványra, a közleménynek fenntartott helyre, ön leírja, az élet pe­dig megrajzolja (befejezi) a megkezdett történetet. Hogy mit írjon? Íme néhány üze­net a rózsaszín papírról: * * * * Habzsolónak boldog szüli- napot kíván két lány! * * * Gy. M.-nek, Mezőhegyesre. Mit idegeskedsz? Válaszolj! Her­cegnőd. Cicamica! Tudom, hogy nem szeretsz „réten" sétál­ni, pedig nincs jobb a me­zei levegőnél! Vadmacska. * * * Sz. Krisztiánnak. Örülnék, ha észrevennél. A zöldkabátos lány a Százasból. Üzenj! Kérlek, ne hallgass a ba­rátaidra. Én már mindent megpróbáltam. Hidd el. én szívből szerettelek. * * * Nagyon tetszel nekem, Lé- dy Hédy! Találkozzunk! (Kék Lovag) A dolog nem tréfa, hanem a kapcsolatteremtés egy új for­mája. Az üzenetet olvasó ugyanis, ha „veszi a lapot”, ha­sonló feltételek mellett válaszol önnek, nem marad hát más dolga, mint figyelni a lapot. Üzenjen, hogy üzenjenek! Göncz árpád Szabolcsban Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke pénteki munkanapját is Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében töl­tötte. Az államfő programja az 1500 lakosú ör község új általános iskolájában kezdő­dött. ahol Hódi Miklós pol­gármester és Király Attila igazgató köszöntötte. A köz- társasági elnök leleplezte és megkoszorúzta az oktatási intézmény névadójának, Bibó István filozófusnak, az 1956- os Nagy Imre-kormány egy­kori államminiszterének domborművét, melyet Ba- loghné Béres Györgyi, máté­szalkai fafaragó készített. Az eseményen ott volt Bibó Ist­ván lánya és fia, valamint két unokája is. Göncz Árpád ör után Má­tészalka vendége volt, ahol a város polgármestere. Szilá­gyi Dénes fogadta. Az ál­lamfő a polgármesteri hiva­talban ezután a képviselő­testület tagjaival folytatott eszmecserét a térség feszítő gondjairól. Ezt követően a városi művelődési központot kereste fel, ahol Tóth Tibor igazgató kalauzolásában a képzőművészeti stúdió hét szakkörének munkájával is­merkedett. Ismét bebizonyosodott, hogy a kultúra a legbizto­sabb híd, amely összeköt tá­voli földrészeket, kapcsola­tot teremt különböző népek között. Most például Auszt­ráliától Békéscsabáig feszül egy szellemi ív, hiszen a Tevan Kiadó gondozásában újra megjelent az ausztrál írónő, Dymphna Cusack Ketten a halál ellen című regénye. Sokadik magyar ki­adásban kerül az olvasó ke­zébe ez a világhírű könyv, s az első, 1962-es megjele­nésről a regény fordítójának, Vásárhelyi Miklósnak külö­nös emlékei vannak. — Ez a kötet tulajdonkép­pen életem legjelentősebb könyve — mondja Vásárhe­lyi Miklós. — A műfordítói szakmát a váci börtönben tanultam Bibó István, Göncz Árpád és Kovács István tár­saságában. Amikor 1960-ban amnesztiával szabadultam, utána műfordításból éltem. Dymphna Cusack könyvének lefordítása volt az első je­lentős megbízatásom, és mi­vel a regény óriási sikert aratott, általa én is vala­mennyire ismert lettem. A technikai civilizáció ko­rában különös érdeklődésre tarthat számot egy olyan tör­ténet, amely a szolidaritás­ról, az önfeláldozásról, a sze­relemért való áldozatról szól. A Ketten a halál ellen pe­dig éppen ilyen, érzelmektől átszőtt, szerelmes regény. Jó érzékkel választott a Tevan Kiadó, amely ezúttal is az irodalmi értéket és a vár­ható közönségsikert próbálja ötvözni. S amikor a ma­gyarországi ausztrál nagykö­vet jelenlétében, csütörtök délelőtt a kötetet bemutat­ták az írószövetség székhá­zában, a műfordítónak a szerzőről is volt egy derűs története: — Dymphna Cusack balol­dali érzelmű, harcos publi­cista volt, ezért meglepőd­tem, amikor budapesti talál­kozásunk idején egy kon­zervatív, csipkeruhás höl­gyet ismertem meg benne. Szememre vetette, hogy mi­csoda lazaságok vannak itt a szocializmus építésében: maszek munkák, háztáji föl­dek, fusizások. Topogtam egyik lábamról a másikra, mit is válaszolhattam volna. Később egyébként a műfor­dítástól is eltiltottak, és egy szövetkezetben dolgoztam, mint anyagbeszerző. Munka­helyemen nem sokat számí­tott, hogy a Nagy Imre-per egyik elítéltje voltam, de amikor a hölgyek megtud­ták, hogy én fordítottam a Ketten a halál ellen című regényt, mindjárt népszerű lettem. Amerikában divatos, „ve­vőre orientált” külsőben ke­rült ki a kötet a Kner Nyomda gyulai nyomdagépei közül. Ha az olvasó végig­pörgeti a lapokat, mint a mozgókép kockája, váltako­zó nagyságú szívek látványa hullámzik előtte. S á könyv olvasása is bizonyára meg­dobogtatja a szíveket, a zseb­kendő . sem marad szára­zon. A. T. Hz MSZMP tiltakozott Orosháza: nyitva a hivatal ajtaja Az orosházi önkormányzati testület soros ülésén az első na­pirendet megelőzően felolvasták a Magyar Szocialista Munkás­párt tiltakozó levelét, amelyben felháborodásuknak adtak han­got, kifogásolták dr. Varga Ist­ván március 15-i ünnepségen el­mondott beszédét. A párt sze­rint megszegve a pártok közötti megállapodás azon tételét, mely szerint ideológiamentesen, csu­pán a történelmi múltra emlé­keznek, a beszédet mondó kép­viselő szélsőségesen nyilvánult meg. A polgármester név sze­rinti szavazásban kérte az ön- kormányzat tagjait, nyilvánítsa­nak véleményt. Ki ért egyet az MSZMP levelével és ki nem? A szavazás egyértelműen megerő­sítette dr. Varga István képvi­selőt, s kijelentették, hogy az ország komoly történelmi válto­záson ment keresztül, a valós történelmet nem volt módja megtanulni az ifjúságnak, s az ünnepi szónok hitelesen adta vissza a ’48-as forradalom és szabadságharc történelmét. A korábbi testületi ülésen be­ígért családsegítő központtal kapcsolatos döntés nem került végérvényesen lezárásra, mert pénzügyi vizsgálat folyik az in­tézményben. Erre később térnek vissza. A napirendek élén a szerve­zeti és működési szabályzat má­sodik fordulóban történő vitája és elfogadása következett. Leg­utóbb Kiss Sándor képviselő’sé- relmezte azt a korábbi javasla­tot, mely szerint az önkormány­zati képviselőknek előzetesen be kell jelenteniük, ha informálód­ni kívánnak a polgármesteri hi­vatal bármely szakmai szerve­zeténél. A vitában Kiss Sándor álláspontja kerekedett felül, és az önkormányzati törvény pa­ragrafusainak megfelelően, sem­milyen előzetes bejelentést nem kell alkalmazni, a hivatal ajtaja korlátozás nélkül nyitva áll a képviselők előtt. P. J.

Next

/
Thumbnails
Contents