Békés Megyei Népújság, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-30-04-01 / 75. szám
o 1991. március 30. szombat-április 1., hétfő MEGYEI KÖRKÉP klÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Az első és az utolsé... (Folytatás az 1. oldalról) hölgy. — A férjem azonnal elhagyna. Csillog a szeme. ahogy visszaemlékszik: — Hót igen. Van aki bevallja, van, aki tagadja, de azt hiszem, bárkinek az életében előfordul, hogy megpörkö lódik. Ki gyógyíthatóan, ki egy életre, Már felnőtt gyerekeim voltak, amikor belebotlottam Feribe. Nem az első látásra bolondultunk egymásba, hiszen jócskán túl voltunk a tinikoron. Én negyven, ő negyvennyolc volt. Eleinte bujkáltunk. Aztán azt latolgattuk, kiterítjük a Icárt'fáinkat, beváltunk mindent otthon és összekötjük az életünket... Teltek a hónapok, mindjobban megismertük egymást. Szerencsére. Mert egyszer csak kiderült: olyan féltékeny természetű, hogy azt nem lehet épp észszel elviselni.' — Az én férjem nem ismerte a . ..zöld- szemű szörnyet”. Legalábbis soha nem mutatta. Így aztán ügy döntöttem, maradok a húsz éve jól bevált házastársammal. Tizennégy év telt el azóta, de ma sem felejtem az utolsó nagy szerelmemet ... [ Mari I Harmincas éveiben járó, barna asszony. Látható örömmel kap a témán. — Az alsó munkahelyemen kirándulást szerveztek Miskolcra. Jelentkeztem. Gyönyörű időt fogtunk ki, ragyogott a nap, jókedvünk volt, azt hittem, enyém a világ. És akkor — tán a sors is így akarta — jött velem szemben egy igazán férfias, sportos küllemű fiatalember. Megszólított, majd elájultam. Valamit kérdezett, már nem emlékszem mit. Szót, szó követett, és beültünk az eüjö cukrászdába, ami utunkba került. Hajnalig beszélgettünk. Azt hiszem így utólag, hogy szerelem volt az első látásra... A fájdalmas búcsú után maradt a sűrű levélváltás. A boldogságtól aludni sem tudtam, a csillagokban jártam, mígnem ... jött egy levél, de nem az Ö írásával. Hogy ne szaporítsam a szót, a felesége írt: lépjek ki az életűkből, mert nemkívánatos harmadik személy vagyok. Akkor nagyon dühös voltam az asszonyra, de ma már vele értek egyet, ugyanis közben férjhez mentem. Lali (bácsi) Magas, őszhajú, jól szituált úriember. A csokor- nyakkendőt olyan sármmal viseli, mint Marion Brando fénykorában. Kihúzza magát. megigazítja diszzseb- kendőjét, sóhajt egyet, aztán belekezd: — Hölgyem, Ön nem is sejti, mennyire megbolondulhat valaki a korától függetlenül is. Hatvan voltam, amikor beleszerettem egy Boticelli-madonnába. Igaz, fele annyi idős volt. minién. De mit számit az? Imádtam, állandóan látni vágytam. Csak úgy tudtam elaludni, ha magam mellé képzeltem öt. írtam a leveleket nyakra-főre, epeked- tem. mint egy szerelmes kisdiák. Elfelejtettem a koromat; ostobaság, de azt gondoltam, én vagyok a világ legboldogabb embere. Hosz- szú, szőke haja, tengerkék szeme, karcsú dereka veit álmaim netovábbja. Szégyellnem kellene, vagy nem? Leskelödtem utána. Teltek a hetek, a hónapok. Láttam kijönni a munkahelyéről, bemenni a gyerekeiért az iskolába. Láttam, amint el- püföli őket. és rájuk üvölt, ha visszafeleselnek. Szóval, nem éppen úgy viselkedett, ahogyan azt egy Boticzlli- madonnától elvárná az ember. Nem azt mondom, hogy kiábrándultam. Csak... nem küldtem el neki azokat a szerelmes leveleket. így hát soha nem tudta meg, hogy valaki hosszú hónapokon át kitartóan és viszonzatlamil imádta __ B éla Vali — Gobucz Katalin Fotó: Fazekas László — Kovács Erzsébet Szerzetesrnrtek Magyarországon (IV.) A Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek A Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek — miirt neve is mutatja — női szerzet, azaz apácarend. Nem tartozik a sok évszázados múlttal dicsekedő rendek közé, ám másfél százados fennállása alatt bebizonyította, hogy nélkülözhetetlen a katolikus leánynevelés területén. A rendet 1833-ban Szent Ágoston Regulája, valamint Fourier Szent Péter és Boldog Alix Le Clerc szabálya szellemében alapította Ger- hardinger Boldog Mária Terézia Bajorországban. Notre Dame nővéreknek is nevezték őket. Hivatalos elnevezése: School Sisters of Notre Dame, rövidítése SS.N.D. Az alapító elsődleges célként a leányok iskolai — és iskolán kívüli — nevelését és oktatását jelölte meg. Ö maga is tanítónő lévén, megfelelő tapasztalatokat szerzett a XIX. század eleji leányoktatásról, leánynevelésről. Amidőn megkezdte a rend a munkát, az alapító hármasával-négyesével küldte a nővéreket (apácákat, rendtagokat) a falvakba, a szegényekhez, valamint azokhoz, akik még ebben a környezetben is a legkiszolgáltatottabbak voltak: a gyermekekhez, fiatal leányokhoz. Tudta, mi fordul meg a nőkön a családban és a társadalomban, ezért akart nekik tudást, helyes értékrendet, szilárd világnézetet, és nem utolsósorban gyakorlati ismereteket is adni. 1848-ban az alapító áthajózott Amerikába, s ott is megvetette az alapokat. Boldog Mária Terézia 1858-ban jött Magyarországra. A nővéreket tulajdonképpen Csajághy Sándor Csanádi püspök hívta Temesvárra, mert korábban megismerkedett hatékony működésükkel. A századfordulóra a temesvári népiskolák (elemi iskolák) már mind a Miasz- szonyunkról nevezett iskolanővérek vezetése alatt álltak, sőt Sr vezették az ottani tanítóképzőt és óvónőképzőt is. Nem véletlen, hogy a rend első magyarországi anyaháza éppen Te- mesvárott volt. Temesvárról indultak a nővérek újabb és újabb iskolaalapításokra, elsősorban Erdélybe és a közeli Bánátba, Bácskába. Az iskolanővérek eleinte csak óvodákat, elemi iskolákat és árvaházakat vezettek, de hamarosan áttértek a nagyobb városokban a leányok középiskolai oktatására. A trianoni békeszerződés során a rend számtalan háza idegen ország területére került, ahol helyzetüket az is nehezítette, hogy azok a katolikus magyar szülők, akik leányaikat a Miasszonyunkhoz járatták, nagyrészt elmenekültek a megszállás elöl. Romániában és Jugoszláviában pedig az ortodox görögkeleti vallást támogatta az államhatalom. 1923-tól tehát Szeged lett a magyar Notre Dame-apá- cák tartományi központja. Az 1948. évi iskolaállamosítások a Miasszonyunk-nő- vérek oktatási intézményeit sem kímélték. A máterokat kiebrudalták azokból az épületekből, amelyekben oly önzetlenül, hozzáértéssel és ügy buzgalom mai munkálkodtak a magyar katolikus leányok neveíése-tanítása érdekében. 1950 augusztusában azonban létrejött egy egyezmény az állam és a katolikus egyház között, amelynek értelmében a Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek visszatérhettek két gimnáziumukba, kollégiumukba. Dr. Csonkaréti Károly Húsvéli rigmusok I kis tsjásfesNi
