Békés Megyei Népújság, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-27 / 72. szám
1991. március 27., szerda o EHEZSZeI' Béla Ottó Keddre virradóra, türelemmel viselt, gyógyíthatatlan be. tegség következtében elhunyt Béla Ottó újságíró. Ötvennyolc évet élt. Hamvasztás után] búcsúztatásáról később történik intézkedés. Szép tavaszi reggelre ébredtünk, és mégis, milyen szörnyű nap ez a mai. Szeretném nem hinni, nem tudomásul venni a hírt, de nem tehetem. Két hete, amikor lidérces álom közepette búcsúznom kellett tőled, még megnyugodva keltem fel. Persze, hogy nem igaz, hogy is lenne, hisz’ nemrégen arról beszéltünk, jöhetne már a jobb idő, rengeteg a dolog a kertben. És ott feküdt a szerkesztői asztalon a cikked is, a két cukorgyárról írtál. Hittem, tényleg hittem, hogy újra • beszállhatsz a Trabcsidba, és irány a megye! Mert megírni való mindig mindenütt akadt. Pedig már akkor is tudtam, mint egy éve, amikor először hallottam alattomos betegségedről, hogy egyszer, nem is olyan sokára, mégis eljön ez a borzalmas reggel. Amikor visszavonhatatlan lesz a hír. Meghalt Béla Ottó kollégánk és barátunk. A minap azt üzented, jobb, ha egyelőre nem megyünk látogatóba, inkább majd, ha meggyógyulsz. Nem akartad a szánalmat visszalátni. Most már örökre itt a dilemma, vajon jól tettük-e? Most már sohasem mondhatom el, amit persze úgyis tudsz, mert érezned kellett sokunkkal együtt; közös beszélgetések, barátság, őszinte mosoly, jókedv nélkül nincs igazi munka. Ha valamiben a legkülönb voltál köztünk, akkor a sokszor lohadó kedvünk felvidításá- ban egészen biztosan. Ami, tudjuk, nagy kincs. Nagy kincset kaptunk hát Tőled valamennyien, mert nem tudok róla, hogy valaha valakivel is rosszban lettél volna. Emlékszel? Mindjárt huszonkét éve, hogy a szerkesztőségbe kerültünk. Véletlenül egy helyről. Ahogy szokták mondani, az élet sűrűjéből jöttél közénk, egy 1963-ban megnyert novellapályázat adta a lökést — talán megpróbálkozol komolyabban is az írással. Jól választottál, hiszen két évtized gazdag termése a fényes bizonyíték: egyetemi diploma nélkül is születik igazi riporter. Rólad aztán igazán nem mondhatja senki, hogy valahonnan „ideültettek”. Pár éve, ezeken a hasábokon Iván Laci bácsit, egyik közös • tanítómesterünket búcsúztattuk. Képtelenség felfogni, hogy most újra gyászkeretet illeszt a nyomdász a fekete sorok köré, és fölül a Te neved szedi ki harminchat pontosból. Ha látnád, tudom, nem állnád meg, hogy ne szólj: „aztán, nekem nehogy elírjatok valamit. Mindig csak hallgatok odakint miattatok ...” Persze, félig viccnek szántad volna, még ha tudjuk is; milyen fránya nehéz a lapkészítés, milyen könnyű százak, ezrek hitelét elveszíteni. Te igazán tudtad, mert állandóan úton voltál, tisztában voltál vele, mit jelent újságírónak, híres riporternek lenni. Naponta hoztad a híreket, s néhány éve ugyan nyugdíjas lettél, de mindezt alig vettük észre ... Ugyanannyit írtál, mint azelőtt, ha nem többet. Mindhiába biztattuk egymást, fölösleges a rohanás, különben is rengeteg munka vár a kerti ház körül. Egyszer, egy parányi közös szabadidőben, lehívtál a vízportra, mutattad a gyönyörű tavirózsákat. Meg a friss gyepet, a gyümölcsöst. Mondd, most mi lesz velük? Hát nem megbeszéltük, hogy együtt metsszük meg a fákat? És a fekete, fotós táskával? Tényleg nem telefonálsz többé ___ hogy „meg k éne írni...?” Nagyon sokan szerettek és tiszteltek, és aki közel áll másokhoz, az sohgsem hal meg. Jó, tudom, számodra ez már nem lehet vigasztaló. De egyszer majd talán még beszélgethetünk erről hosz- szabban is ..., ígérem. Most csak annyit üzenhetek, hogy nem fogunk elfelejteni. F. I. Debrecen várja a pápát A református egyház nyitott szívvel várja imádságra II. János Pál pápát, a debreceni Nagytemplomba —erről Kocsis Elemér, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke levélben ériesí- tette a város önkormányzati testületét. A püspök egyúttal cáfolta azokat a korábban sajtóban megjelent megbélyegző híreszteléseket, miszerint a református presbitérium nem szívesen látná a katolikus egyházfőt a kálvinista Róma jelképében a N agy templomban. R népi ülnökök megbízatása meghnsszabbitva Göncz Árpád köztársasági elnök az igazságügy-miniszter előterjesztésére — az igazságszolgáltatás folyamatosságának biztosítása érdekében — a helyi (városi, kerületi), a Fővárosi Bíróság, a megyei és a munkaügyi bíróságok, valamint a katonai bíróságok népi ülnökei megválasztásának határidejét április 21-éig meghosszabbította. Hazamennek a határőrök... A februárban bevonult határőr újoncállomány 50 százaléka március 30-tól április 1-jén 24 óráig, a többiek pedig április 5-én 14 órától 7- én 24 óráig kapnak eltávozást — tájékoztatta az MTI-t kedden a Határőrség Országos Parancsnoksága. Az ünnepek alatt elsősorban a nős, családos, szociális gondokkal küzdő, valamint a legfegyel- mezettebb és kiváló kiképzési eredményt elért határőrök mehetnek haza. Az „öregebb” határőrök a szolgálati feladatok függvényében, a parancsnokok elbírálása alapján részesülhetnek kedvezményben. „R helyzet foglyai, a foglyok helyzet^" címmel Gaál Béla újságíró-fotóriporter kecskeméti börtönben készült fotóiból nyílt kiállítás az elmúlt héten, Gyulán, az Erkel Ferenc Művelődési Központban. A tárlat március 28-ig látható. flz elnök csak néha mondja: Csendet! Rendet! Amikor Szabad György, az Országgyűlés elnöke kedden beül a brit parlament alsóházába, megnézni, hogyan válaszol John Major miniszterelnök a hozzá intézett képviselői kérdésekre, látványos színjátékban lesz része. A brit parlament abban hasonlít a magyarhoz, hogy folyó — a Temze — partján emelték, stílusa neogótikus és, csakúgy, mint a budapesti, nagyobb, sőt, jóval nagyobb birodalom ügyeit intézte közvetlenül építése után, mint most. Amiben különbözik: megnyitása óta nem kellett kicserélni világhírű jelképét, a Big Ben óráját, nem úgy, mint a magyar parlament kupolájának csúcsdíszét. És: ami a magyar parlamentben itán még most is meglepő, zavaró újdonság, az a londoni parlamentben régi jó szokás — a képviselők, kormánypárt és ellenzék, szinte lélegzetvétel nélkül gúnyolják és pocskondiázzák egymást, hadonásznak, felugrálnak és egymás, valamint a miniszterek szavába vágva kiabálnak. Az általános haj- cihőt csak néha szakítja meg a parókás ház- elnök, „csendet, rendet” kiáltása. A hagyomány szerint nem igazi vitapartner az a miniszterelnök, aki nem tűri, hogy akár programadó beszédébe is belekotyogjanak és nem ad időt a közbeszólónak. A ház méltóságát másféle hagyomány szavatolja: az, hogy a képviselők nem közvetlenül szólítják meg egymást, vagy a minisztereket, hanem látszólag a házelnökön keresztül, harmadik személyben. A jelenet persze akkor igazán látványos, ha mind a 650 képviselő ott ül a két, egymással szemben ielátószerűen elhelyezkedő, zöld bőrborítású padsorban. Kormánypárt és ellenzék egymással szemközt foglal helyet, mint két ellenséges szurkolótábor a mécsesén. Középre, egy ütött-kopott pulpitushoz járulnak szólásra a miniszterek, illetve az ellenzék vezetői, kissé oldalt pedig egy skót juhász bóbiskol — egy munkáspárti képviselő vakvezető kutyája. Ám, az elvileg folyamatosan ülésező brit alsóház évente átlagosan 170 ülésnapján legtöbbször csak egy-két tucat képviselő unatkozik a teremben. A többség legföljebb szavazni jön be, ha van szavazás — ez többnyire a késő éjszakai órákig húzódik. Sok mindenről szavaznak, a kormánypolitikáról, törvényekről, de hagyomány szerint tekintettel vannak a szokásjogra, melyet a bírósági gyakorlat alakít, habár a törvény ma- gasabbrendű, mint a szokásjog. A képviselők ilyetén munkájában a hagyomány és a törvények szelleme az iránytű, hiszen Nagy- Britanniának nincs egységes Írott alkotmánya. A brit parlament két háza közül e században már mindvégig a választott alsóházé volt a döntő szó. A felsőházban az örökletes, illetve életre szóló főnemességet kapott urak ülnek: ez a Lordok Háza. A felsőház elnöke is parókát visel, ráadásul gyapi(Izsákon ül. Végső döntést polgári peres ügyekben hozhatnak a lordok, mert ők az utolsó fellebbviteli fórum. 1190-en vannak a főurak, de az üléseken 320-nál többen még nemigen vettek részt. A legszebbet azonban nem láthatja Szabad György: ez a királynő trónbeszéde, amely mindig novemberben van. Mészáros György Gyula: Mttviharok? Kiszorítási kísérletek? Lapunk tegnapi számában, a gyulai önkormányzati képviselő-testület üléséről szóló tudósításunkban ígéretet tettün k arra, hogy ma visszatérünk a március 11-i zárt testületi ülésen elhangzottakra. Dr. Pocsay Gábor polgármester — Mi történt két hete a gyulai ön- kormányzati testület zárt ülésén címmel — az alábbi nyilatkozatot juttatta el szerkesztőségünkbe. „1991. márc. 11-én a gyulai önkormányzati testület zárt ülést tartott. Bár ennek anyagából egyesek, így például Kádár Péter ország- gyűlési képviselő kiszivárogtatta a neki tetsző részleteket, én, a megtámadott fél csak most tudok beszámolni a nyilvánosság előtt a történtekről. A testület ugyanis most már feloldotta a közlési tilalmat. A zárt ülés kezdetén dr. Kö6tner István' ügyvéd egy géppel írt állásfoglalást olvasott fel, és adott át nekem. Ennek szövege azt tartalmazta, hogy a képviselőtársaik bizalmatlanok velem szemben, mivel megítélésük szerint pártérdekek befolyásolták egyes döntéseimet, a tisztségviselők véleményét figyelmen kívül hagytam, a munkamegosztás elől elzárkóztam (a pontos szöveg megjelent a Népújságban Kádár Péter közlése kapcsán). Az ívet 16-an írták alá, hárman pedig a lap alján jelezték aláírásukkal, hogy a zárt ülésen lefolytatott megbeszélés után alakítják ki álláspontjukat. A felolvasott vádakat meghallgattam és azt válaszoltam, hogy személyi döntéseimet nem »párt- politikai« megfontolások irányították. Igyekeztem lelki- ismeretesen eljárni, a döntések előtt sokak tanácsát kikértem. (A képviselők mellett olyan szakemberekét is, akiknek véleményét én az adott területen mértékadónak tekintettem). Hat esetből csak egyszer tértem el lényegesen a bizottság véleményétől, akkor, amikor a kulturális bizottság által javasolt két alkalmas jelölt közül a második helyen ajánlott Gedeon Józsefet neveztem ki a kulturális osztály vezetőjévé. Gedeon gyakorló tanár, őmellette szólt dinamikus szervező egyénisége, a gyulai kulturális életben végzett munkája, az Értelmiségi Klub, a Filmklub, a Dzsesszklub szervezése, az Erkel Társaság ügyében kifejtett tevékenysége. A polgármester-helyette. sekkel a feladatokat eddig is igyekeztem megosztani, a részletes hatásköri felosztást pedig most dolgozzuk ki. Döntéseim előtt képviselő- társaimat rendszeresen meghallgattam. '■ A zárt ülésen felhozott javító szándékú indítványokkal egyetértettem. Megvalósításukhoz természetesen az egész testület és a hivatal együttes akarata és munkája lesz szükséges. A zárt ülés során a későbbiekben az aláíró 'képviselők közül többen (Danes László, SZDSZ; dr. Köstner István, SZDSZ- lista; dr. Mátrai Mihály, Tar Ferenc, Brejska Károly és dr. Erdei Zoltán, FKgP, dr. Albel Andor, MSZP) kifejtették, hogy nem a lemondásomat kívánják, hanem különböző javításokat a munkámban, , a. testület és a hivatal működésében.) A feladatok tervszerűbb megosztását, a gyorsabb információátadást, a hivatalos anyagok jobb előkészítését.) Ezenkívül még további három aláíró biztosított bizalmáról. Az ülés után több képviselőtársam elmondta, hogy tulajdonképpen megtévesztették őket, javító szándékukat kihasználták. Napok múlva a kisgazdapárti képviselők egységesen határolták el magukat a személyem elleni támadástól. Ezek után talán érthető, miért nyilatkoztam másnap az újságíró kérdésére (»Mégis, mit tenne, ha a testület megvonná a bizalmat öntől?«) így: »...a testület nagy részének bizalmát bírom«. Ha nem bírnám a bizalmukat, akkor a lemondásra szólítottak volna fel, de nem ezt tették, hanem a hibákra hívták fel a figyelmemet. Városom országgyűlési képviselőjének, az SZDSZ-es Kádár Péternek beavatkozása az önkormányzat ügyeibe, s e beavatkozás nyilvánosság előtt elkövetett módja Gyula lakosságának felvilágosítása ürügyén (miszerint nem mondtam igazat, azaz hazudtam), megdöbbentett. A sértést a leghatározottabban visszautasítom. Remélem, hogy erre csak tájékozatlansága miatt kerülhetett sor. Mindazonáltal bízom benne, hogy a képviselő úr elgondolkozik ezen az ízetlen eljáráson. Kérdés most már, hogy miért is volt valójában Gyulán ez az égzengés? Az egyik ok a javító, szándék: a képviselőtársak nagy része szívén viseli a város sorsát, sokkal jobban akar dolgozni, bosszankodik az üresjáratokon, pártszempontok felvetődésének halvány gyanúja esetén is felkapja a fejét (ez igen helyes!). Másrészt, viszont az ügy mögött bizonyos (részben külső) politikai manipulációk is sejthetők. Személyi, illetve csoport gazdasági érdekek, politikai cselszövés tornyozták a vihar hullámait. Bizonyos, hogy eddig döntéseimmel erős egyéni érdekéket is sértettem. S azon a bizonyos éjféli órán, majd az »ügy« tálalása során a tőlem legtávolabb álló eszközökkel és módszerekkel megpróbáltak megtörni és elbizonytalanítaná A számítás nem vált be. A továbbiakban is csak Gyula város érdekeit fogom szem előtt tartani, s bízom abban, hogy a képviselő-testülettel együtt el is érjük a magunk elé kitűzött célt. Bízom abban is, hogy a város vezetése során óhatatlanul jelentkező konfliktusok és véleménykülönbségek a város jövőjét leginkább szolgáló érdekegyeztetéssel fognak megoldódni, s nem fognak sűrűn ismétlődni a műviharok, a kiszorítási kísérletek.” Dr. Pocsay Gábor
