Békés Megyei Népújság, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-27 / 72. szám
o NÉPÚJSÁG 1991. március 27„ szerda* SZERKESSZEN VELÜNK! Mikor indái a 6.30-kor induló busz? Egy kis vidámság Minden reggel igénybe vesszük a Körös Volán Békéscsabáról Gyulára induló fél hetes járatát- Ez a járat minden másnap, amikor Sze- begyinszki András autóbusz- vezető teljesít szolgálatot, a fél hetes indulás helyett 6.30- kor érkezik meg. Ezután annak ellenére, hogy késésben van. csak az eláő ajtót nyitja ki. Így a bérletesek is itt szállnak fel — holott-ők vannak a legtöbben —. ezzel is késlelteti az indulást. Továbbá: miután mindenki felszállt, eszébe jut, hogy le kellene vinni a menetleveleket Miután visszajön, rágyújt holott mögötte van kiragasztva a dohányzást tiltó jelzés! Ekkor már igencsak a kiírttól tíz perccel Később indulunk. Ezután sem úgy megy. mint aki késését De szeretné hozni. Persze, mi azt nem is kívánjuk, hogy az utasok életét veszélyeztesse, csak azt hogy legalább 6.25-kor álljon be. és a kiírtak szerint időben induljunk eL Ezáltal a diákok az iskolából, a dolgozók a munkahelyükről késnek. A minap történt hogy szokásához híven, késve indult el. a Köjálnál volt egy leszálló, akinek a hátsó ajtót nyitotta ki- Az egyetlen felszálló utas, akinek bérlete van, természetesen itt szállt fet Az idő már igencsak háromnegyed hét felé járt. Szébegyinsáki űr képes volt leszállni és hátramenni, hogy megfenyegesse a felszállót: ha még egyszer ott próbál felszállni, megbünteti. Nem tudjuk, mi óidtól, de már hetek óta nem i ár az a buszvezető, aki őt váltja, pedig 5 már 6.25-kor beállít, és időben elindult. Képes volt megtenni 20 perc alatt azt a 13 ton távolságot. A következében a Körös Volán gyulai kirendeltségéhez szólunk. Miután a Volán hibájából késve érkezünk, elvárnánk, hogy ezt igazolják, ők e kérésünket méltatlan hangon elutasítják, mondván, aki nem hiszi el, telefonáljon be. Eddig mindössze egy ízben sikerült kiharcolnunk az igazolást, ami. nem tudjuk, miért, olyan megerőltető, amikor az csupán egy formanyomtatvány. Pár szónál és egy bélyegzőnél több nem szerepel rajta- Befejezésül csak annyit, hogy amíg az árak a csillagokig emelkednek. a szolgáltatások ezzel párhuzamosan egyre lejjebb süllyednek. (33 aláírás) Tisztelt Olvasóink! A megszokott formában ma jelenik meg utoljára a Szerkesszen velünk! rovat. Ez természetesen nem jelent) azt, hogy ezután olvasói panaszokkal nem foglalkozunk, hogy olyasói leveleket, véleményeket nem teszünk közzé, sőt! Továbbra is várjuk soraikat, amelyeket lapunkban az eddiginél jóval gyakrabban — a beérkező levelétől függően akár naponta — tesszük közzé. Gádoroson, az idősek klubjában nemrég farsangot rendeztek- Lázas készülődés, sürgés-forgás előzte meg az ünnepet. Először népdalcsokrokat hallhattunk három nó- takedvelő klubtagtól, majd kezdetét vette a móka és a kacagás. Először belépett az „ifjú pár”. A menyasszonyon fehér fátyol, fején koszorú, kezében virágcsokor. A vőlegényen öltöny, bokrétás kalap. Mosollyal arcukon vonultak a házassági tanácsadóba. ahol ..Brinkmann professzor” és „főnövére” tartott kiselőadást a „házasulandóknak”. Ezután a rögtönzött anyakönywezető előtt kimondták a boldogító igent. Volt vőfény. koszorúspár. házassági tanúk. Amerikából jött nagybácsi (aki néni volt) és nagynéni miniszoknyában (aki bácsi), szakácstánc. Ezen a délutánon- olyan sziporkázóan szellemes és kacagtató műsort láthattak az idős emberek jóvoltából. amely mindenféle előre betanult szöveget és sémát nélkülözött. Talán a humor lehet az, ami most ebben a nehéz gazdasági helyzetben megőrizheti az idős emberek életkedvét Gádoroson a napközi otthon tagjaira igaznak bizonyulhat az idézet amely klubjuk falán olvasható', „Az öregség ne az élet vége. hanem koronája legyen!” Kristóf Tibor. Gádoros Nyílt levél „A kölcsönt vissza Is kell fizetni” című cikk írójához (A* írás, amelyre levélírónk as alábbiakban reagál, március 19-én jelent meg rovatunkban.) Visszhang A Népújság március 12-es számában olvastam Medo- varszky János levelét. Tudom, hogy ez is egy vélemény. amit én vegyes érzelmekkel fogadok. Sok gondolatot vet fel, általánosságokat is. de nekem nem szimpatikusak indítékai, és az sem. ahogyan oktat- Ismerem az általa kifogásolt cikket. és jóL ismerem Lelkes Lajosnét is, akinek sorait szánta. Élete nyitott könyv, nemes embersége, bátor és becsületes küzdelme családjáért mindenki előtt példaértékű lehet. Bármilyen mostoha is volt hozzá a sors. szívében soha nem kapott helyet a harag. Azzal, hogy visszapillant viszontagságos életére, nem bánt senkit: ezek tényék és legfeljebb tanulságul szolgálhatnak. Óriási különbség van azok között, akik maradtak, „bár csábító ajánlatokat kaptak”, míg másokat elüldöztek szülőföldjükről, .és nem kérdezték meg őket, hol akarnak élLevél Zsíros Géza úrnak Miért éppen neki? Ő igazán jól itud mindent. A kérdésem pedig: van-e a kisgazdapártnak tudomása arról, hogy hol van a visszafiatalító épület, avagy hol lesz megépítve? Ma mindenkinek követelése van ebben az országban. Mindenkitől vettek eí valamit. A kisgazdáknak könnyű a helyzetük. Pontosan tudják követelni saját érdekeiket: a földet. Nekem ilyen nem volt, ezért én most tönkretett fiatalságomat követelem vissza. Én vállalom — mondjuk 25 éves koromat is, lemondok a '47-es viszonyokról. Sót, nem ragaszkodom a tehermentességhez sem. Mivel nem tudom azt — a mai fejemmel — mit keltene csinálnom, ■hogy úgy itegyeic, mintha most „’47*’ lenne, és innen induljak. Arra már nem is merek gondolni, hogyan kellene „visszaprivatizálni” egyeseknek elveszett férjüket és elveszett örömeiket? Avagy, veséjüket levert férfiaknak, elúszott tehetségük helyett hogyan kellene (re)privati- záliíi egy 20 évest? Ez a nagyok dolga, fin maradok a sajátomnál. Hisz’ az előbbiek hogyan érhetnének fel mondjuk az elvett 10 kh-al? És ha már kérdezgetek: hogyan és hol igényeljem én is a földemet? Bár jeleztem, hogy nekem nincs (koromnál fogva). De ha a fejlődéstörténetet vizsgálom (a mondás igen régi: minden mozog), akkor nekem is lehetne. Mert ugyebár az én apám épp akkor lendült felfelé az agrárszektorban, ’58—’59-ben, vett három hóid földet. Én úgy gondolom, hogy talán mára már 50 holdja lenne, ■mert jó gazda lett volna. És aki most ugyanennyit „örököl” apjától ma, lehet, most ő írná e levelet, hogy neki nincs semmije (birtokot él lehet herdálni, hozzá nem érteni stb.) Úgy látszik, az evolúció megállni látszik valahol. Szerintem 1947 egy jó befektetés volt. A viszonyok prolongálva lettek 1991-re. De hát mindig van kivétel: ugyanis én is akkor születtem. Én öregedtem 44 évet, a tulajdonviszonyok nem (hála a kommunistáknak). Titokban azért mégis örülök; hál’ Istennek, a szüleimnek nem kell engem reprivatizálni, én maradtam a régi! Ha van valami válasz, azt 44 év múlva kérem, mikor is mai énemet fogom visszakérni. Kiss János, Mezöberény ni. Nem volt bűnük, csak az. hogy magyarnak születtek. Nem szükségszerű a nemzetiségi érzékenykedés. Nem is biztos, hogy helyes az ilyen hangulatkeltés, de ha már itt tartunk, szeretnék én is néhány megjegyzést tenni. Valóban senki nem tehet róla, minek született. Ady is elmondta: előbb EMBER, aztán magyar! Ez ma is vonatkozik mindenkire, minden nemzet fiaira. Nincs is ezzel nálunk semmi probléma, csak ha csinálunk belőle- Lassan mindenkinek az érzékenységére ügyelni kell — és ez nem is baj —. de a magvarok is lehetnek olyan érzékenyek talán, mint mások. Örömmel vettük, hogy 1991. február 9-én Szarvasra látogattak magas beosztású szlovák személyiségek. Mik- losko elnök úr és Meciar miniszterelnök úr látogatása örvendetes tény. és a népeink közötti jobb megértéshez, barátsághoz vezető út jelentős állomása lehet. Ilyen jelentős szlovák személyiségek még soha nem látogattak Szarvasra. Az azért kicsit meglepő volt. hogy a látogatás napján a rádió Déli Krónika műsorában Cseh Éva Szarvast így minősítette: ..Szarvas igazi szlovák te- leoülés.” Egykor valóban az volt' 1722-ben a város újratelepítésekor. de ma már a legutóbbi népszámláláskor a lakosságnak csak mintegy 5#,n-a vallotta magát szlováknak. Tény. hogv a családnevek őrzik az egykor szlovák települést. Senkit nem zavar, én magam Dedig helyeslem, hogy a szlovákoknak van modern iskoláiuk. kollégiumuk (az elmúlt évben adták át új épületszámvát), hogy őrzik anyanyelvűket, hogv Szarvason pávakör gondozza kulturális hagyományaikat, ami egyetemes kultúránk része. Még azt is tudomásul veszem. hoev ■!, helvségnévtáb- la kétnvelvű. és jelzi, hogy itt élnek szlovákok -is! Az a véleményem, hogy szét kell nézni kicsit határainkon túl is. és ami hazánkban nem ügy. abból nem kell mesterségesen ügyet csinálni. Molnár László, Szarvas Tisztelt Asszonyom vagy Uram! Nem tudom, szerencsésnek vagy jómódúnak tudhatja-e magát, amiért egész életéiben nem szorult kölcsönre. A környezetemben élő 60 éves ismerőseimtől megkérdeztem, életük során vettek-e Jel kölcsönt lakásvásárlásra, gázbevezetésre, tatarozásra, tévévásárlásra stb. A megkérdezettek közül mindenki azt válaszolta: igen. On azt Írja, hogy 10-12 éven keresztül gyűjtöttek Önök, 60 évesek egy kis öreg házra. Tisztelettel kérdezem, a mai világban, a mai lakásárak mellett is össze tudna spórolni annyi pénzt, hogy tudjon venni egy lakást kölcsön nélkül? Ismeri ön a mai lakásárakat? Tudja, mennyibe kerül egy kis öreg ház? A Kádár- korszakban — már ne tessék haragudni —, nem a 20, 30 évesek gazdagodhatták meg. És a legjobb tudomásom szerint a mai 60 évesek is vehettek fel lakáskölcsönt, sőt, tévét, mosógépet is vásárolhattak részletre. Persze, ha volt pénzük, készpénzért is megvehettek. Ma is van olyan ember, aki a 6 millió forintos házat zsebből ki tudja fizetni és még nagyon spórolnia sem kell. Jók az értesülései, valóban ötszörösére emelkedtek a bérek. (És az árak?) Negyvenéves vagyok. 1970-ben kezdtem dolgozni. Kezdő fizetésem 1300 forint volt. Ma, 1991-ben nettó keresetem 7500 forint. Ezt az ötszörösére emelkedett magas bért 21 év alatt értem el. Igaz, nem vagyok diplomás, hanem 21 ív óta egy munkahelyen dolgozó gépiró. De sajnos, „pazarlóan” éltünk, mert én és a férjem keresetéből 2 gyermek felnevelése mellett nem tudtam összespórolni lakásra annyit, hogy ne kelljen kölcsönt felvennem. (Pedig a gyermekeim nem jártak egyetemre, ami igen sokba került volna.) A kölcsönt sajnos, felvettem. Vesztemre. Nem voltam elég előrelátó. Nem gondoltam, hogy a kormány a lakásszerződésben rögzített kölcsön kamatát egyoldalúan módosíthatja, felemelheti. Nem az Antall-kormányt szidom, hanem ahogy ön ajánlja a cikkében, saját magamat. Sőt, a fejem a falba verem, hogy miért is nem láttam én ezt előre? ön nyugodtan alszik, én nem! A megemelt kölcsöntartozásom miatt sem, de főként azért, hogy a fiatalok, a gyerekeink hogyan vásárolnak úgy, mint ön, kölcsön nélkül lakást. Nem luocuslakást, hanem egy egyszerű kis lakást. És rettegek. Rettegek, de nem a végrehajtótól, hanem attól, hogy mi lesz holnap. Meddig lesz még munkánk, nem leszünk-e holnap munkanélküliek? Aggódom a fiamért, aki most katona, hogy leszerelése után várja-e a biztos munkahely, hogy becsületesen dolgozhasson. Lesz-e miből gyűjtögetnie egy kis öreg házra? Botos Sándomé, Orosháza Szerkesztői üzenet L K. békéscsabai olvasónknak üzenjük, hogy személyesen keresse fel szerkesztőségünket. Húsvétiéi aBHHKRS MEGYEI HÍRLAP y M-# KÖZÉLETI NAPILAP M Új néven, más tartalommal Kérdések Ebben az országban kik azok. akik körén beiül érvényesül az esélyegyenlőség? Miért érdeke az országnak és a munkásságnak, hogy hazánkban gyárost*, bankárok, vagyis dúsgazdag emberek legyenek Hol vannak azok a munkástömegek. melyek szorgalmazzák ilyen emberek létének szükségességét? Annakidején, a választási programjukban nem hirdették a pártok, hogy ők bizony a gazdagok oldalán kívánják a rendszerváltást végrehajtani- Tudja-e minden állampolgár e hazában, hogy országunk milyen határtalanul nehéz helyzetben van? Tisztelt követelődző uraim, önök úgy gondolják, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben az önök mérhetetlen kártérítési követelései vezetik ki az országot a jelenlegi nehéz helyzetből Biztosra veszem, ha ezt átgondolták volna, netán hazafias érzések tüze lobogna szívükben, akkor előnyben részesítették volna hazánk és népünk boldogulását az időszerűtlen magánérdek helyett. Tisztelt honatyák! Ügy látszik, önök is szorgalmazni kívánják a kártérítési igény- nyél jelentkezők érdekeit. Remélem, hogy a súlyos milliárd okát majd önök és az önök által képviselt gazdagok fogják saját zsebükből finanszírozni. Sajnos, a kiszolgáltatott nép zsebe üres, ezt már nem tudja vállaini. Miért kommunista szólam az, hogy „azé a föld, aki megműveli”? Vagy talán az lenne a minden igazság felett álló. hogy .-azé a föld, aki zsebre vágja a hasznát”? Ideje lenne már. hogv végre azokat az állampolgárokat védjük és tiszteljük, akik tenni akarnak hazánk jövője érdekében. Arra mi a magyarázat, hogy országunkban a 3—5 holdas földbirtok léte életképtelen? Az eddigi háztáji gazdaságok minden idők legtörpébb gazdaságai voltak. Hatékonyságukhoz azt hiszem, nem fér kétség. A földtulajdon lehetősége még aktívabbá tenné őket. Kérdezném a tisztelt parlamenttől és a kormánytól hogy miért intézik úgy az ország sorsát, mintha az a bizonyos 8-9 millió állampolgár nem is lenne? Miért van az. hogv a honatyák a parlamentben vitáznak és marakodnak? Annyit még a legegyszerűbb állampolgár is^szrevesz, hogy nem a pórul járt nép kegyeiért folynak az ádáz viták. Sorolhatnám a kérdések özönét tovább, de ezek helyett inkát* országunk és népünk jövőjét és akaratát kívánom megvilágítani. Egy olyan független, szabad köztársaságot akarunk, melyben nincs kiszolgáltatott és koldus ember. Olyan államot akarunk, melyben minden állampolgár megkapja a becsületesen elvégzett munkája teljes ellenértékét- Legyen az akár szellemi vagy fizikai dolgozó. Állampolgári jogon minden embernek legyen joga életét emberhez méltón élni. Meg kell szüntetni, hogy a marakodások, az ellentétek és anarchiák országává váljék hazánk. Olyan parlamentet és kormányt akarunk, mely képes meglátni országunk lehetőségeit, és fel tudja mérni adottságait, és aszerint irányít minden tekintetben. Ne akarjon senki elfogadtatni a néppel akarata ellenére egy olyan irányba mutató gazdaságpolitikával együtt, járó rendszerváltást, mely nálunknál sokkal nagyobb és gazdagabb országok mintájára épül. Ez az akarat nem lehet nézőpont kérdése. Kell, hogy a történelem kerekét ne hátra, hanem előre forgassuk, és alakítsunk ki országunkban egy kizsákmányolástól mentes jóléti társadalmat. melyet minden állampolgár elfogadhat Még akkor' is, ha Európában elsők leszünk is ennek megvalósításában. Tóth Imié. Körösújfatu
