Békés Megyei Népújság, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-20 / 66. szám
NÉPÚJSÁG 1991. március 20., szerda Nagyszénás együttműködik, de... Tévéadót nem kér Széchenyi gráf — harmadszor Itt az ötezres! Hétfőn délután tartotta soros ülését a nagyszénási önkormányzati testület. A napirend ismertetése után Kaczkó Mihály polgármester előzetes beszámolót tartott, amelyben többek között szerepelt a központi orvosi rendelő kivitelezésének kérdése, a déli autópálya okiratának aláírása, a II. világháborús emlékmű avatásának tervezett időpontja, a megyei önkormányzati ülésen elhangzott, a községet is érintő gondok, teendők felelevenítése, kiemelten a kistérségi vízmű megépítése- A polgármester tájékoztatta a testületet, hogy a megyei fórum négy évre kinevezte dr. Baja Jánosnét a nagyszénási szociális otthon igazgatójává; az önkormányzat saját gépkocsiparkjának megújítása érdekében átvett a megyétől egy három és fél éves, jó állapotban lévő, 230 ezer forint értékű Ladát. Az Orosháza város vezetőivel folytatott sajtos, televíziós eszmecsere kapcsán Kaczkó Mihály elmondta. hogy újabb információk jutottak birtokába. Ezek ismeretében (az orosháziam tévéadójának felállításáról van szó, amelyet a környező kistelepülések segítségével kívánnak megvalósítani — a szerk.) viszont az eddigiekhez képest egészen más hozzáállást kell képviselni ebben a kérdésben, mert a falunak — a jó vétel érdekében — saját parabolaantennát kellene felszerelnie, és ki kellene építeni a kábeltelevízió- zásljoz nélkülözhetetlen rendszert. Ez komoly költ- ségterhet róna a településre. A polgármester hangsúlyozta: — Ettől függetlenül együttműködünk az orosháziakkal a »helyi, műsorok szerkesztésében, hogy a lakosság tájékozódhasson a környék életéről is. A szintén orosházi kezdeményezésről, az írott sajtó- ról. egv új napilapról azonban konkrétumokat kevesen tudnak, ebben a kérdésben még dönteniük kell az illetékeseknek. Az előzetes tájékoztatóban elhangzott a gyermek- orvosi ellátás kérdése is. Egy ideje a falunak nincs, illetve nem volt gyermekorvosa. Márciustól dr- Kovács Anikó tart rendelést Nagyszénáson. A napirend további részében a testület a költségvetési üzem munkájáról hallgatta meg Preidl Árpád beszámolóját. Az üzemvezető felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy a cég jogalap nélkül gazdálkodik, éppen ezért szüksége lenne némi iránymutatásra. A testület hosszas vita utáni állásfoglalása röviden így summázható; a költségvetési üzem törekedjen ez évi kapacitásának lekötésére, gazdálkodásában az eredményérdekeltség domináljon. A Park fürdő sorsáról is döntés született: az önkormányzat elvette a költség- vetési üzemtől a strandot, a jövőben az üzemeltetőt pályázat útján választják meg. Harmadik napirendi pontként utcanévváltoztatásokra tettek javaslatot a testületi tagok. A húsz-egynéhány megváltozott utcanév- es házszámtáblacsere kapcsán felmerülő költségeket az ön- kormányzat magára vállalta. Végül az első lakáshoz jutók külön támogatásáról és a közterülethasználati díjak mértékéről döntöttek a képviselők. Csete Ilona — Tessék! Ön a legújabb, és a „legnagyobb magyar” arcképével ellátott bankjegyet tarthatja most a kezében — fogad mosolyogva Menyhért István, a Magyar Nemzeti Bank Békés megyei igazgatója és kezembe ad egy ropogós papírpénzt. — És persze, az áprilisi fizetési borítékban is találkozhatnak már vele. A feltételes mód nem véletlen. Hiszen köztudott, hogy az MNB olyan címleteket „szállít”, amilyeneket a kifizetőhelyek igényelnek. Az igazgatóval az ötezresről beszélgetünk. Arról, amelynek az elején a legnagyobb magyar, gróf Széchenyi István arcképe látható, hátoldalán pedig a Magyar Tudományos Akadémia található — és amit Vagyóczky Károly grafikusművész tervezett. (Csak érdekességként; gróf Széchenyi István rriár szerepelt az 1926-os és az 1928-as kibocsátású ötpengŐ6 bankjegyeken is.) — A jelenleg legmagasabb címletű bankjegyünk egyben a legjobban védett a hamisítással szemben — folytatja a tájékoztatást Menyhért István. — Az 5000 forintost a magyar pénz történetében először nyomják olyan papírra, ami anyagában speciális, a bankjegy függőleges oldalával párhuzamosan futó fém biztonsági szálat tartalmaz. Ez átnézetben, fény felé tartva jól látható. Világviszonylatban is egyedülálló technikával készül... A vakoknak gyakran okoz gondot az egyes címletek megkülönböztetése. Ezért az ötezresre felismerhető értékjelzést helyeztek. A hátoldalára, metszetmélynyomtatás- sal, a felületből kiemelkedő Braille-jelek jelentése: 500Ö. — A nagycímletű bankjegy hallatán általában rosszat sejtünk. A 11. világháború utáni időszak, vagy a közelmúlt jugoszláv és lengyel tapasztalatai megerősítenek ebben a hitben. Hiszen köztudott, hogy minden infláció velejárója a nagycímletű bankjegy kibocsátása. Jól tudom? — Kevesen tudják viszont, hogy néhány fejlett nyugateurópai országban is van ilyen címletű bankjegy. Tény viszont, hogy azok fölöttébb ritkán kerülnek nekünk, kispénzű magyaroknak a kezébe. Az is tény, hogy nálunk a piacgazdaságra való áttérés nehézségei, a költségvetés pozíciója, a támogatások csökkentése, az inflációs várakozások, a bér- és más pénzben: juttatások kiáramlására vonatkozó, nemzetgazdasági célokat is figyelembe vevő társadalmi konszenzus hiánya —, hogy csak néhányat említsék — különösen ebben az évben kedvezőtlenül érintik a forint vásárlóerejét. Biztató viszont az, hogy az év első két hónapjának néhány főbb gazdasági mutatószáma a vártnál kedvezőbb, így esélyeink az infláció tervezett kereteken belül való maradását illetően is jobbak az év elejinél... — Mikor kerül forgalomba az ötezres? — Március 25-én. — Várjuk! B. V. Közmeghallgatás Pusztaföldvárén Jó népek élnek erre (Folytatás az 1. oldalról) Pusztaföldvár szépen fejlődő kistelepüléseink egyike. Az őszi helyhatósági választáson tíztagú önkormányzati testület vette át a falu irányítását. S ekkor közvetlenül (kislistán) választották meg a független jelöltként induló Vetró Lászlót polgár- mesternek. A jegyző Plesócz- ky Ágnes, pályázat útján Orosházáról került a hivatali székbe. Ez az első munkahelye. Valóban két kezdő, államigazgatási gyakorlattal nem rendelkező, de tehetséges fiatal vezeti a kisközséget. A Bartók Béla Művelődési Ház moziterme zsúfolásig megtelt. Az érdeklődők és az önkormányzat tagjai farkasszemet néztek egymással. Vajon mi következik? — fogalmazódott meg mindkét oldalon. A polgármester idegesen nézett végig munkatársain, mintegy támaszt keresve a tekinteteikben. Néma pillanat, s a várakozás csendjét megtörve, kezdetét vette a falugyűlés, vagy ha úgy tetszik, a közmeghallgatás. Vetró László bevezetőjében a választás óta eltelt időszakot elemezte. Szólt az önkormányzat vagyonáról, pénzügyi helyzetéről. — A szerencsésebb települések közé tartozunk. Nem örököltünk adósságot, nincsenek kifizetetlen számláink. Sőt, az öregek napközi otthonára félretett pénz is. hiánytalanul megvan. Nemsokára elkezdhetjük az otthon átalakítási munkáit, folytathatjuk az úthálózat építését. Bár Pusztaföldvárnak van megtakarított pénze, mégsem mondhat le az egyéb bevételekről. Bérbe adták a községi vágóhidat, a két hús- boltot és a régi kenyérboltot. Helyi adót nem vetettek ki, s bíznak benne, hogy e nélkül is meg tudják oldani feladataikat. Erejükhöz mérten a kamatadó-törlesztés támogatására is vállalkoztak. A már elfogadott 1991. évi költségvetés 38 millió 376 ezer forint felhasználását teszi lehetővé. — Célunk az önkormányzati törvényben foglaltak maradéktalan teljesítése. A testület működőképes, párt- csatáktól mentes. Az önkormányzat tagjai átérzik a lakosság iránt érzett felelősségüket, és ennek megfelelően dolgoznak. A polgármesteri hivatal ajtaja nyitva áll mindenki előtt, a testületi ülések is nyitottak — fejezte be beszámolóját Vetró László. A tájékoztató után a polgármester és munkatársai árgus szemekkel figyelték az érdeklődőket, próbálták lemérni a hatást. Ceruzával a kezükben várták a helybéliek kérdéseit, bíráló szavait. De nem az történt, amit vártak. Nem kérdeztek, nem okvetetlenkedtek, mint máshol szokás, ha vezetők és vezetettek ülnek egymással szemben. A pusztaföldváriak köszöntötték a testületet, a polgármestert, megkülönböztetett figyelemmel a jegyzőt, akinek máris javasolták, költözzön ide, éljen közöttük. Van itt üres lakás, rendbe kell hozni, tísak szánja rá magát. „Jó népek élnek erre.” A falu vezetői még fel sem ocsúdtak, máris újabb és újabb ötletek, javaslatok érkeztek — szemből (!). Hogy oldják meg együtt a járdaépítést a Kelet utcán, hogy közösen szépítsék a falut, hogy építsék be az üres telkeket és így tovább. De mindent együtt nem ti, hanem mi — együtt. Kopott a ceruza, telt a fehér papír a sok-sok feljegyzett javaslattól. Majd a kérdésékre került a sor. De megválaszolatlan és kényes kérdés nem akadt Puszta- földváron. A vizsgamunka sikerült. Papp János A Dévaványai Lenin Termelőszövetkezet kárpitosüzemében régi és új bútorokat gyár' tanak .. Fotó: Fazekas Ferent Ha illőben felfedezik... II mellrák gyógyítható (Folytatás az 1. oldalról) zék önmagukat, érzékelni tudják a mellükben esetleg kialakult csomókat. Az ügyellenséget teória leplezheti A beteg nők a gyógyításban esztétikai és lelki tényezők alapján szívesebben választják a mellkímélő módszereket, de ha a betegség súlyossági foka indokolja, hosszú távon a radikális sebészeti beavatkozás (a daganatos emlő eltávolítása és az áttétektől veszélyeztetett testtáj, a hónalj „kitakarítása”). a leghatásosabb, a leghosszabb túlélés reményével biztató megoldási A gyógyító orvos bizalmas beszélgetés során képes lehet meggyőzni betegét erről. Szó esett a Celladam vizsgálati módszerről és a gyógyításról, amellyel kapcsolatban az előadó elítélő véleményét fejtette ki. „Nincsenek számadatok arról, hány beteg kallódott el a fentiek miatt a hivatalos egészség- ügyi hálózatból.’’ Hivatkozott az Országos Immunológiai Intézet professzorának, Petrányi Győzőnek a Celladam diagnosztikával kapcsolatos tudományos szintű, elutasító állásfoglalására, Kovács Ádámmal és munkacsoportjával való vitájára. „Ha valahol jelzik, hogy a medicina által igazolt tételekkel az általuk alkalmazott módszer szembenáll, mint ahogyan a cigarettás dobozon is feltüntetik: Árt az egészségnek, mégis jó néhány millióan szívják Magyarországon — az ilyen magatartás elfogadható, rendben van. Az Orvosi Kamarának és az orvosi szakigazgatási szerveknek kötelessége megfogni, számon- kérni azokat az orvosokat, akik minden tájékozottság nélkül ezeknek az úgynevezett kutatócsoportoknak a szolgálatába szegődnek, és nem kis pénzért hirdetik a téves alapeszméket.” Az előadó hangsúlyozta: az emlő nem nemiszerv, ezért, nem is kimondottan nőgyógyászati felada-t a vizsgálata és gyógyítása. Az onkológiai diagnosztika, a sebészet gyakorlása minimum 10—15—20 év tapasztalást, tudást kíván. Ha egy orvos bárhol az egészségügyi szolgálatban bárkit össze-vissza kezel, azt felelősségre kell vonni. Élő veszély a gyógyításban is, hogy az ügyetlenség leplezésére teóriákat gyártanak. A veszélyeztetett szép nem — Mennyiben kötődik életkorhoz a rettegett mellrák? — kérdeztük a késő délutánig tartó előadás végén a kandidátustól. — Mindenképpen függ tőle fiatal korban ritkább, az életkor előrehaladásával több a 'beteg. Két speciális csúcsot tapasztalunk, az egyik a menstruációs kor végén (40—50 év között), a másik tíz évvel később. Egészen idős korban csökken a szám. A rendszeres szűrést 40—50 év fölött szinte kötelezően ajánljuk. — ön szólt különösen veszélyeztetett nőkről, kik ezek? — Igen, például akik sohasem voltaik terhesek, akik soha nem szültek. Akiknek valamilyen emlőbetegsége volt. Az elhízás veszélyeztető tényező, az operált pajzsmirigy ugyancsak. Veszélyforrás az ionizáló sugárzás (röntgen, rádium) környezete. Akinek nagyon korán kezdődik a menstruációs korszaka, és nagyon későn fejeződik be — ugyancsak a petefészek hatására —, veszélyes lehet. — Ha megállapítják a daganat létét, mikor mondják ki a műtét szükségességét? — A döntés több szakma véleményének szintézisén múlik. Fizikális sebészeti vizsgálat, röntgendiagnózis, tűbiopsziás vizsgálat eredményének azonossága alapján, ha a rosszindulatúság gyanúja, vagy bizonyossága felmerül, akkor határozunk a műtétről. A helyes műtéti sorrend: először mindig a legkisebb beavatkozással kezdjük. Csak magát a tapintható elváltozást távolít- juk el, itt megállunk, és szövettani vizsgálattal folytatjuk. Ennek időtartama 15— 20 perc, ezalatt alszik a beteg. A patológus szövettani eredményétől függően vagy lezárjuk a műtétet, vagy a radikális módszerrel fejezzük be. Az operáció időtartama Szegeden másfél, két óra. A szülés és a szoptatás védelmez — Sokan tartanak a hormonális fogamzásgátlók rákkeltő hatásától. — Ezeknek kimutatott, bizonyító erejű hatása az em- lőkarciómára (emlőrák) nincsen. Kísérleti állatdagana- tókon azonban a fogamzás- gátló szerek kimondottan gyorsítják az emlőráknak mind a növekedését, mind az áttétképződését. Olyan betegnek, akinek már volt emlődaganata, de meggyógyult, tilos egész életében ilyen szereket szednie. — Az egészségügyi felvilágosítás unos-untalan ismétli az önvizsgálat, a szűrés fontosságát. A nők viszont egyfelől nem veszik elég komolyan ezt, másfelől pedig rettegnek a halálos ítéletnek tartott pozitív lelettől. — Akik az önvizsgálatot megtanulják, adnak az egészségükre, igénybe veszik az egészségügy szolgáltatásait, azók járnak jól. Ha nincs baj, ezt állapítják meg, ha van, akkor korai stádiumban hozzákezdhetünk a gyógyításhoz. Ekkor még a rosszindulatú emlődaganat is végérvényesen gyógyítható. A gyógyultaknak legalább félévenként ajánlatos jelentkezniük az orvosuknál, önmagukat pedig havonta ellenőrizzék. A lehetőség adott, de az egészségügy ma még arra nem képes, hogy a hatalmas és növekvő beteganyagot statisztikailag is követhető módon rögzítse, feldolgozza és kezelje. — Mit ajánl, professzor úr, a lányoknak, asszonyoknak? — Ne féljenek a sérüléstől (a betegek első szava, hogy valamikor megütötték! a mellüket és attól alakult ki a daganat), éljenek, táplálkozzanak egészségesen. Ne hízzanak el. Szüljenek sok gyereket, és legalább 6—9 hónapos korukig szoptassák őket. Tanulják meg, gyakorolják az emlő önvizsgálatát. Ha a legkisebb kétségük van, forduljanak szakemberhez! Bede Zsóka