Békés Megyei Népújság, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-12 / 60. szám
IENíHMM 1991. március 12., kedd o Szopóry Imre győri kisiparos műhelyében egy — talán még Kelet-Európábán is ritkaság- számba menő — számítógép-vezérlésű, gravírozó automata gépet helyezett üzembe. A gép különböző feliratok plasztikus, igényes elkészítésére alkalmas. A 4 millió forintos hitelből megvásárolt berendezés jelentős mértékben segíthet a magyar gépipari termékek esztétikumának javításában MTI-fotó A veszprémi példa elrettentő Elég szomorú, hogy egyre többen beszélnek már nálunk szemrebbenés nélkül a kultúra és azon belül a színház válságáról, a művészet kiszolgáltatottságáról, létbizonytalanságáról. Rendszeresen napirenden szerepel a kérdés, hogy holnaptól Iki adjon pénzt a megyék egyetlen színházának fenntartására, s ebben az összefüggésben komolyan felvetődhet Thália templomának bezárása. Ami nem egyszerűen (mondjuk) harminc művész munkahelye (bár ez sem, utolsó szempont), hanem a város (például Békéscsaba) megdöbbentően kevés kulturális műhelyének, meghatározó intézményének — ama „fix pontjának” — egyike, amelyből1 olyan kevés van! — *■: Mi maradna még nekünk itt, Békéscsabán, ha becsuknák holnap a színházat, holnapután a főiskolát, majd a megyei könyvtárat? Bele sem merek gondolni, annyira lesújtó a kép, amivel szembe kellene néznünk vészesen kevés „fix pontunk” elvesztésével. Mert mitől város egy város? Az elegáns Fiume, a szépülő városközpont és az impozáns színházépület egyedül kevés! Mindenesetre megnyugtató, hogy a megyei önkormányzatnak kell a színháza, és a jövőben is biztosítottnak látja zavartalan működését. Csak éppen nem jó, ha a színházi berkekben és a köztudatban szárnyra kapott álhírek pont a békéscsabai színházról szólnak. (Tudom, az egriről is elterjedt hasonló pletyka, de ez nem vigasz.) Vajon törvényszerű, hogy a szinte már megszokott színházi válságot ilyenkor, tavasz elején újabb válsághullámok tetézik? Miért tér vissza évről évre, menetrendszerűen a vidéki színházak életében a félelem? A félelem attól, hogy a fennmaradásért vívott gazdasági küzdelem nem fojtja-e-meg a tartalmat, a művészetet. A félelem attól, hogy a fentről jövő döntés — korábban a megyei tanácsé, most az önkormányzati testületé — színházbarát, művészetszerető, szakértő döntés-e, valóban a társulat és főleg a közönség érdekeit szolgálja-e. A félelmek, a kérdések a Jókai Színházzal kapcsolatban különösen indokoltak, ■mivel az igazgató és a főrendező megbízása egyaránt lejár, újabb pályázatot nem írtak ki a vezető posztokra, ráadásul a küszöbön áll a szerződtetés! időszak, amikor amúgy is felbolydulnak a társulatok. Meghosszabbítják a mandátumukat? Szerencsés a jelenlegi állapot konzerválása minden tekintetben? Ki szerződtet és ki állítja össze a következő évad műsortervét? A veszprémi példa azt sugallja, hogy a színház és az önkormányzat, a művészet és a hatalom konfliktusa örök, csak éppen a szereplők cserélődnek, no meg a szövegek módosulnak némiképp az idők, a divatok változásaival De sugallja azt is, hogy a nagy demokratizálódás közepette olyan sokat bizony nem jutottunk előre a szakértelem, a tudás, a tehetség elismerése felé vezető úton, vagyis ma éppen úgy előfordulhat, hogy hatalmi szó dönt a szakmai helyett, ahogyan tegnap. Hogy a színháznak semmi köze a demokráciához, ott tehetség kell? Emlékszem, ezt egy nagyon jól ismert színházi szakember, vezető mondta már régebben, nem a veszprémi esettel kapcsolatban. Támogatás nélkül — legyen az állami, vagy helyi, önkormányzati — nem megy (ezt már nagyon régen tudjuk), hacsak nem privatizálják a színházainkat is... Nem megy viszont az sem, ha az anyagi segítséggel együtt érkezik a beleszólás a szakmai belügyekbe, döntésekbe, a művészi munkába. Tapasztalatunk bőven van arról hová vezetett minden ilyen kísérlet az elmúlt években, évtizedekben. Miért vezetne jóra ma, vagy a jövőben? Niedzielsky Katalin Március 15-i megemlékezések megyénkben lFolytatás az 1. oldalról) ugyanebben az időpontban tartanak koszorúzást Petőfi szobránál. A városi ünnepség 10 órakor kezdődik. Az Egészségház falán levő Pető- fi-emléktáblánái Banner Zoltán előadóművész, valamint az 1. számú általános iskola tanulóinak műsorát hallgathatják a város lakói. 11-kor ünnepi istentisztelet lesz az Evangélikus Üjtemplomban, majd a templomkertben levő kopjafánál koszorúznak. gyomaendrOd Ünnepi misével kezdődik a program 15-én 9 órakor End- rődön. Az önkormányzat testületé koszorúz, majd a gimnázium tanulói adnak műsort. Gyomán 11 órakor a városház előtti főtéren tartanak megemlékezést, s emléktáblát avatnak abból az alkalomból, hogy 1949 júliusában a településen járt Petőfi Sándor. Dr. Szilágyi Ferenc gyomaendrődi származású nyelvész, író avatja Honti Antal rézdomborítását. Nem marad el a hagyományos koszorúzás sem a templomkertben, a ’48-as emlékműnél. BÉKÉS A 15-i ünnepség 10 órakor kezdődik a városháza épülete előtti téren. Ünnepi beszédet Kökéndy József polgármester tart, majd a zeneiskola, a gimnázium és a művelődési központ együttesei adnak műsort. SARKAD Több éves hagyomány, hogy a Kossuth-kertben tartanak március 15-i ünnepi megemlékezést. A kezdés időpontja ezúttal 10 óra lesz. A Himnusz, a szavalat és az általános iskolák kórusának műsora után Tóth Imre polgármester tart beszédet. MEZÖKOVÁCSHÁZA Városi Ki mit tud?-ot rendeznek 15-én, fél 10-től a polgármesteri hivatal nagytermében a tanulóifjúság részére. SZEGHALOM A Petőfi-szobomál koszorúzás; ünnepség lesz március 14-én, 14 órai kezdettel. Ezt követően, megnyílik a Sárréti Helytörténeti közgyűjtemény Kossuth-téri kiállítótermében áz 1848—49-es szabadságharc emlékére rendezett kiállítás. A művelődési és ifjúsági központ színháztermében 18 óra-' kor kezdődik az 1-es számú és a Sebes György általános iskolák közös ünnepi műsora. Másnap 10 órákor ünnepi istentiszteletre kerül sor a református templomban. A Kossuth-téren 10.30-kor kezdődik a koszorúzási ünnepség. Az ifjúsági házban 15 órától játszóházat rendeznek. b. v.—g. k. Békéscsaba a megyei jogú városok között A városi önkormányzatok képviselő-testületeinek kérésére az Országgyűlés 82/ 1990. számú határozata 1990. december 1-jei hatállyal 20 várost nyilvánított megyei jogú várossá, köztük Békéscsabát. Békéscsaba viszonylag nagy területen fekvő, jelentős külterülettel rendelkező város; alapterülete (227 négyzetkilométer) 12 százalékkal nagyobb, lakónépessége (az 1990. január 1-jei népszámlálás adatai szerint 67 621 fő) viszont alig több mint kétharmada a megyei jogú városok átlagának, így népsűrűsége annak mindösz- sze 60 százaléka; 1990. január 1-jei lakónépessége 1,4 százalékkal kevesebb, mint 10 évvel korábban, s ezzel a változással a 16. helyet foglalja el. Alapvető feladat tehát a város vonzóbbá tétele népességmegtartó képességének növelése. Az ipar jelentős szerepet tölt be a lakosság foglalkoztatásában; a lakónépességre vetített ipari létszám meghaladja, a bruttó állóeszközérték viszont elmarad a megyei jogú városok átlagától (a rangsorban az előbbi alapján a 8., az utóbbi szerint a 14. helyen áll). E két mutató szerinti eltérő sorrend az élőmunka-igénye- sebb, ugyanakkor kisebb eszközigényű könnyűipar átlagosnál nagyobb súlyával magyarázható. Az iparszerkezet módosításával, verseny- képes termékek gyártását biztosító további ipari munkahelyek létesítésével, a munkanélküliség itt is tapasztalható növekedését mérsékelni lehetne. Békéscsaba bolti kiskereskedelmi ellátottsága jobb, mint a megyei jogú városok átlaga, a lakosságra vetített alapterület alapján a viszonylag előkelő 6. helyet foglalja el. Ezt mutatja az összes, s ezen bel ü 1 az ipar- cikkiforgalom 1989. évi egy lakosra jutó értéke is, amely jóval felette van a megyei jogú városok átlagának. Ebben szerepet játszik a vonzáskörzetébe tartozó lakosság vásárlása, valamint a jelentős kishatármenti — főként román — forgalom is. A vendéglátó-ipari egységek 1989. évi 1000 lakosra vetített alapterülete alapján azonban a város elmaradottsága nagy, s ugyanez vonatkozik a kereskedelmi szálláshelyekre is. Békéscsaba ugyan nem rendelkezik különösebb idegenforgalmi vonzerővel, de igazgatási és ellátási szerepköre, valamint Gyula — mint jelentős idegenforgalommal rendelkező város — közelsége indokolttá teszi a szálláshelyek bővítését, a meglevők korszerűsítését. A volt Csaba Szálló felújítása és 1990. év végi átadása — Fiume néven — ugyan valamelyest enyhíti a lemaradást. (A 79 férőhelyes Fiume Szállóhoz étterem, bajor söröző, bár és olasz fagylaltozó tartozik. A mintegy harmadrészt svéd érdékeltséggel felépült szálloda árai azonban csak a nyugati vendégek számára megfizethetőek.) Az infrastruktúrán belül kiemelkedő szerepe van a lakásellátottságnak. A város a 100 lakásra jutó lakosok száma alapján igen jó pozíciót, a 2-3. helyet foglalja el a megyei jogú városok között. E mutató azonban nem fejezi ki a lakások minőségét, ugyanis még igen sok a korszerűtlen, komfort nélküli, vályog falazatú lakás. A mennyiségi lakáshiány, illetve az irreálisan magas lakásárak továbbra is komoly ^ feszültségforrást jelentenek. Számottevő lemaradás mutatkozik az úthálózat, a zárt közcsatorna-hálózat, valamint a köztisztaság területén. Békéscsaba belterületi úthálózata korszerűtlen, csak alig valamivel több, mint a jele szilárd burkolatú; e téren a 18. helyen áll. A köz- művesítettségi színvonal szempontjából alapvető mutató az egy kilométer közüzemi vízhálózatra jutó közcsatorna-hálózat hossza (1989-ben 417 méter), amely a megyei jogú városok átlagárnak 66 százaléka, s csupán 3 megyei jogú városban alacsonyabb. A közműolló nagyobb mértékű nyílásának megszüntetése, a közcsatorna-hálódat eddigieknél gyorsabb ütemű építése tehát az egyik legfontosabb feladat. Az egy lakosra jutó rendszeresen tisztított közterület alapján Békéscsaba a 13., a rendszeres szemétgyűjtésbe bevont lakások aránya alapján a 19. helyet foglalja el, így e téren is bőven van tennivaló. Nagy problémát jelent az egészséges (arzénmentes) ivóvíz biztosítása, amelynek megoldása folyamatban van, s központi pénzeszközökkel is támogatják. Ugyancsak nagy feladatot • 2372 lakos, egy orvos • Jó a lakásellátottság • R szemétgyűjtésben is a 19. helyen jelent az egészségügyi ellátás javítása. Különösen a körzeti orvosokkal való ellátottság kedvezőtlen: egy ál- ' talános és gyermekkörzeti orvosra 1989-ben 2372 lakos jutott, a megyei jogú városok közül a második legtöbb. A 10 000 lakosra jutó működő általános osztályi kórházi ágyak száma igen alacsony; e szempontból Békéscsaba szintén a 19. helyet foglalja el. A kórházi ápolás átlagos tartama is itt a legrövidebb. A gyermek intéz menyi ellátottság egymással ellentétes képet mutat. Amíg 1989- ben a 100 bölcsődei férőhelyre jutó gyermekek száma Békéscsabán volt a legalacsonyabb, addig az óvodáknál ugyanez a mutató a 3. legnagyobb. A bölcsődei férőhelyek kapacitása tehát nincs kihasználva, mig az óvodák az átlagosnál zsúfoltabbak. Az általános és középiskolai osztálytermi ellátottság viszonylag kedvező; 1989- ben egy osztályteremre " 27 általános iskolai és 32 középiskolai tanuló jutott, a megyei jogú városok átlagánál 9, illetve 8 százalékkal kevesebb. A városnak mindössze egy felsőfokú oktatási intézménye van, a tanítóképző főiskola. A helyi felsőfokú képzettségű szakemberhiányt felmérve, a jövőben meg kellene teremteni egy újabb intézmény telepítésének lehetőségét, hiszen egy- egy ilyen intézmény léte, tevékenységének kisugárzó hatása fontos tényezője és mozgatója lehet egy város szellemi életének, fejlődésének. A közművelődési ellátottságot jelző néhány mutató alapján Békéscsaba megközelítően a közepes helyet foglalja el a megyei jogú városok rangsorában. A lakosságra vetített színházi látogatások száma (956) jóval meghaladja a megyei jogú városok átlagát (ez azt jelenti, hogy hozzávetőleg egyszer mindenki volt színházban a városlakók közül), a mozilátogatásoké pedig (5559) csak alig marad el attól. Az 1000 lakosra jutó könyvtári egységek száma is csaknem átlagosnak mondható. Rövid elemzésünkben csak mennyiségi oldalról próbáltuk bemutatni Békéscsaba ellátottságának színvonalát a megyei jogú városokhoz képest. Ezek minőségi háttere nehezen, vagy egyáltalán nem számszerűsíthető, illetve sokrétűbb vizsgálatot igényel. Az egyre szűkülő beruházási pénzeszközök az említett feladatok rangsorolását igénylik, amely az újonnan alakult helyi önkormányzatot igen komoly döntések elé állítja. István Tiborné tájékoztatási osztályvezető, KSH Békés Megyei Igazgatósága A Keller-vonósnégyestöl a Szakcsi Lakatos-trióig Nem vagyunk fesztiválváros — fesztiválmegye sem —, mégis, a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében két komolyzenei rendezvényt tartanak a közeljövőben Békéscsabán és Szarvason. A Nemzeti Filharmónia Békés Megyei Kirendeltségének vezetője, dr. Ambrus Zoltánné olyan eseményekről számolhat be tehát, melyekre eddig nem volt példa. — Korábban nem kapcsolódhattunk a Budapesti Tavaszi Fesztivál eseményeihez, de az idén olyan támogatókat sikerült találnunk, akik lehetővé tették, hogy két ismétlő koncertnek itt is helyet adhassunk. Szarvason, a bérletes hangversenysorozat keretében a Kel- ler-vonósnégyes lép fel március 20-án, szerdán. Műsorukon közreműködik Mohácsi/ Károly zongoraművész. Három nap múlva, március 23-án, szombaton Békéscsabán, a Bartók Teremben lesz ismétlő koncert. Az amerikai Huntingdon trió lép fel. — Ennyit a tavaszi fesztiválról, de ha jól tudom, egyéb meglepetéseket is tartogatnak márciusra. — Valóban. A középiskolásoknak és szakmunkástanulóknak például március 12-én, kedden dzsesszhangversenyt rendezünk a békéscsabai ifjúsági házban. Fél 12 ég 15 órától Szakcsi Lakatos Béla trióját hallhatják a fiatalok. S hogy teljes legyen a kép: Békésen Donizetti Don Pasquaie című operáját ismerheti meg a közönség. N. A.
