Békés Megyei Népújság, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-11 / 59. szám
1991. március 11., hétfő o A kisgazdavezér újkori honfoglalása (Folytatás az 1. oldalról) — Lejjebb, lejjebb megyünk, amíg el nem érünk az MDF legmagasabb indítványáig. De akkor még a kárpótlási jegy problémája is ott van. Sajnos, tízünk kivételével a kisgazdafrakció többi tagja is elfogadja azt. Én még primitívebb, embertelenebb és átgondolatlanabb törvénytervezetet nem láttam. Torgyán József azt állította, hogy újabban tömegesen bocsátanak el kisgazdákat, ám ennek részleteiről nem szólt. Javasolta a bérek azonnali emelését, a fiatalok számára nemzetközi lakás- építési akció szervezését, valamint „egyszeri vagyon- dézsrna bevezetését”. — Mi építettünk a világon először földalattit, fogaskerekűt — mondta. — Van egy újabb lehetőségünk: a világkiállítás. Ugyanakkor a javak négyötödét vidékre kell adni, mert a lakosság négyötöde ott él. Beszédét a következőkkel- zárta: — Gyulaiak, békésiek! Ne tűrjük, hogy langyosviz-po- litikát folytasson a kormány! Fogjon össze mindenki! Űj honfoglalást hirdessünk meg! Előre, föl a győzelemért! „A múltunkkal szembe kell néznünk” Szeghalomra látogatott szombaton délután Mécs Imre országgyűlési képviselő, az SZDSZ országos ügyvivője. (Délelőttjét Eleken töltötte.) Érkezéséig dr. Pel- csinszki Boleszláv, a választókerület országgyűlési képviselője ismertette parlamenti tevékenységét. — A rendszerváltás közjogi értelemben megtörtént, a gazdaságban és a társadalomban nem — mondotta Mécs Imre. — A kormány nehezen működik, igaz, nagyok a feladatok is. A kormány azonban még az elvárható mértékig sem felel meg a követelményeknek. Ennek okait keresve említette: — A kormány és a kormánypártok központosított apparátussal a lassú átalakítást választották. A továbbiakban a Parlament törvényhozási nehézségeiről szólt: — A kormány a tervezeteket nem készíti elő kellően. Az önkormányzatok például képtelenek megfelelően működni, hiányoznak a gazdasági törvények is. Bírálta a kisgazdák földprogramját, melyet fikciónak nevezett. Megindokolta az SZDSZ-nek a kárpótlási törvénnyel kapcsolatos legutóbbi állásfoglalását, mely szerint nem kívánnak olyasminek a részleteiről vitázni, amelyet alapvetően elutasítanak. — Nem csak azok a vesztesek, akiktől megfoghatóan elvettek valamit. Mit mondjunk annak a munkásnak, aki 40 évet végigdolgozott, s most hatezer forint nyugdíjat kap? Elmondta, hogy a szabad- demokraták egy valóságos parasztpárttal együtt tudnának működni. Megerősítette: az SZDSZ felkészül a kormányzásra. Ehhez most készítenek programot. — Azt sem bánjuk, ha a kormány „ellopja” tőlünk. De ha a társadalom türelmetlensége még nagyobb lesz: a váltásnak meg kell történnie. Kérdésekre válaszolva Mécs Imre megvédte a politikai és más bűnöket el nem követő, volt tanácsi és egyéb szakembereket. Utalt rá, hogy a „B”-listázás 1945-ben is súlyos hiba volt. „Csak a szakértelem lehet a rendező elv” — mondotta. Egy fiatalember — Kosaras Béla — „szemérmetlenül hatalomra törőnek” • bélyegezte az SZDSZ-t, mondván, hogy nem partner az ország újjáépítésében, s rá akarja magát erőszakolni az országra. — Bő bosszút vettek a zsidók ezen, s a többi keleteurópai országon, a korábbi rendszer kidolgozásával — mondotta a felszólaló. — Zsidó ideológia, zsidó rezsim volt a múlt rendszer. Ne csak mindig rajtunk csattanjon az ostor. Mécs Imre válasza: — A múltunkkal szembe kell néznünk. A zsidókérdést 1945 után szőnyeg alá söpörték. Ennek az eredménye, hogy a fiatalember ilyeneket mond. A zsidótörvények sorozata — amellyel az egész művelt világ előtt szégyenbe kerültünk — nem volt véletlen. Mi, szabaddemokraták, nem vagyunk nemzettől idegenek, magyarok vagyunk. Legfeljebb nem mondogatjuk állandóan. Az SZDSZ sajtóbeli képét 6zóba hozónak azt mondta: — Tévhit, hogy markunkban tartjuk a sajtót. A sajtó önállósodott. Ennek örülni kell. Két év után újra előfizettem a Népszabadságot, egyszerűen azért, mert jó lap lett. Dr. Pelcsinszki Boleszláv többek között felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány és a Parlament feladata, lehetősége és felelőssége két különböző dolog. Az SZDSZ éppen ezt akarja érzékeltetni „a kormány ténykedésével elégedetlen tömegek” előtt: semmi köze nincs e dilettáns kormány tevékenységéhez. Mécs Imre további kérdezők számára részletesen kifejtette a szabaddemokraták álláspontját. k. A. 3. I magyarországi németek folytatják az aláírásgyűjtést A Magyarországi Németek Szövetségének országos választmánya 1991. március lián tartott ülésén ismételten állást foglalt a kárpótlási törvénytervezettel kapcsolatosan folyó aláírásgyűjtés mellett, és hangsúlyozta a jogegyenlőség biztosítása érdekében követeli, hogy a magyarországi németeket azonos elbírálás alapján azonos mértékben és azonos időpontban kártalanítsák, mint inás érintetteket. Az országos választmány meghallgatta dr. Fraindt Tamás országgyűlési képviselő beterjesztendő módosító indítványát, és kifejtette azt az álláspontját, hogy minden képviselői módosító indítványt, amely az igazságos kártalanítás érdekében elhangzik, támogat. Az országos választmány jóváhagyta az éves munkatervet és költségvetést. Magyarországi Németek Szövetsége Legolcsóbb áron! A Hidasháti Állami Gazdaság saját termelésből származó tőkehúst kínál eladásra közűleteknek, viszonteladóknak és a lakosság részére. Marhahúsok: Felezett borjú (35—45 kg,Tél) Negyedelt marha hidegen, faggyú nélkül kicsontozva Sertéshúsok: Lehúzott félsertés Hasított félsertés Formázott szalonna és hág Belsőségek további kedvezi ám 200 kg fölötti vásárlás esetén az árut helybe szállítjuk. A vásárlás helye: a Hidasháti Álami Gazdaság húsüzeme, á. g.-központ, Murony. Érdeklődni: a 41 -266-os telefonon, Szalay. 170 Ft/kg 120 Ft/kg 145 Ft/kg 120 Ft/kg 90 Ft/kg 30 Ft/kg „Hódolat az Esthajnal csillagnak” Eminescura emlékeztek Kétnapos eseménysorozat gazdagította a magyarországi románság kulturális életét a hét végén Gyulán, Hódolat az Esthajnal csillagnak címmel, mintegy gyümölcsöző eredményeként egy múlt hónapi tárgyalásnak. A szegedi románok kulturális egyesületének két tagja Bukarestben járva, beszélgetett többek között a Román Kulturális Liga vezetőivel, akik egy magyarországi kultúr- tumét javasoltak. Az alkalom adott volt, hisz’ ez évben ünnepli a román kultúra Mihai Eminescu, nagy román költő, az Esti csillag szerzője művészi pályakezdésének 125 éves évfordulóját. Ennyit az előzményekről. Következzenek sorrendben a hét végi kétnapos Eminescu- szimpozion eseményeiről a legérdekesebb momentumok. A mintegy 30 fős bukaresti delegáció, Victor Craciun író. publicista vezetésével szombaton délelőtt érkezett Gyulára, ahol az MRSZ székházában az elnökség több képviselője, valamint a gyulai románklub néhány tagja üdvözölte a vendégeket. A barátságos fogadtatás szívélyes hangulatban zajlott, majd ebéd és pihenés után a jeles vendégek felkészültek a délutáni műsorra. Az Eminescu-emlékműsor, amelyre a gyulai román gimnázium aulájában került sor, érdekes volt nemcsak a szakemberek, elsősorban a tanárok számára, hanem elnyerte a többi jelenlévő tetszését is. Annál is inkább, mivel a műsorban: egy zeneirodalmi összeállításból állt, a gimnázium tanulói is részt vettek, és neves romániai művészek, írók, publicisták szerepeltek. A vasárnapi nap közös istentisztelettel kezdődött, majd délben, az Erkel kultúrköz- pontban rendkívül színvonalas gálaműsor következett. A rendezvényre a gyulaiak mellett autóbuszokkal érkezett a közönség a magyarországi románlakta falvakból is. A szűnni nem akaró taps a rangos romániai vendégművészeket, szólistákat, a nagy hozzáértéssel összeállított műsort honorálta, amelyben a legjobb hazai román együttesek is felléptek. Mintegy záróakkordként vasárnap este a vendégek és vendéglátók, a gyulai románklub tagjai egy kedélyes, ugyancsak baráti búcsűfoga- dáson ünnepeltek utoljára együtt, az Esthajnal csillag távoli, de el nem halványuló sugarai alatt A romániai vendégek turnéja Budapesten, majd Szegeden folytatódik. E. I. Fotó: Fazeka® Ferenc Részlet Mihai Emineseii Az Esti csillag című verséből ... — „Komor örökvalóm levedd Vállamról, oldj fel engem, Atyám! S áldassék szent neved A földön, mint a mennyben. Ö, szabj, Uram, akármi árt, Sorsom ha elcseréled, Hiszen Te küldöd a halált, S belőled forr az élet. Vedd vissza örök voltomat. Oltsd el szemem világát, És mindezért cserébe add Egy óra boldogságát! A káoszból vétettem én, Hagyj elnyugodni engem! A nyugalomból lettem én, O, engedj visszamennem...” — „Hyperion, ki egy világ Képében égre szállasz, Ne kérj te tőlem jelt, csodát, Mire nincs mód, se válasz. Azt akarod, emberré válj, S egy légy a földi nemmel? ... Ha minden ember sírba száll, Támadhat újra ember. Sivár ábrándképek gyanánt Ök tűnő szélben élnek — * Az új hullám nyomába szánt, Ha hullám dől a mélynek. ök járnak jó csillag szerint, Vagy balsors hajtja őket, Nekünk halálos perc nem int, Nem mérünk tért s időket. örök tegnapból él, s megyen A Ma halál elébe, Kihúny egy nap a kék egen, Üj nap gyullad helyébe. Ügy tetszik: örök sorsúnk, S halál vigyáz reájuk. Születnek, hogy meghaljanak, S új életet ad haláluk. * De Te, Estcsillag, megmaradsz. Akárhol is leáldozz. Az ösformokhoz számítasz, Az egy-örök csodákhoz. — S kiért vennéd fel a halált? Fordulji, Siess legottan A bolygó föld felé tehát. Hogy lásd, mi várna ottan.” ... Berde Mária farditása Vámok, gépkocsik, devizaszabály-sértések Az elmúlt évben az ország külkereskedelmi vámbevétele az Áfával együtt 14S milliárd forintot tett ki, 16,3 százalékkal többet, mint 1989-ben — közölték az MTI érdeklődésére a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságán. Ugyanakkor az utasforgalomban kiszabott vám mindössze 176 millió forint volt, majdnem 80 százalékkal kevesebb az 1989. évinél, s csak egytizede a korábbi évek vámbevételének. Jelentősen csökkent a magán- * forgalomban behozott személy- gépkocsikból származó vámbevétel. Az elmúlt évben 26 363 autót hoztak be; ennek több mint felét mozgáskorlátozottaknak vámkezelték, így összesen csak 576 millió forint vámot szabtak ki. 1989-ben 68 065 gépkocsi után 3 milliárd 410 millió forint volt a vámbevétel. Az elmúlt évben 303 millió forint értékben sértették meg külföldi fizetőeszközzel a magyar devizaszabályokat. Az őszszeg több mint nyolcszor annyi, mint 1989-ben (37 millió forint)‘ volt. Ugyancsak figyelemreméltó* hogy háromszorosára nőtt a forinttal. illetve takarékbetéttel elkövetett, devizajogszabályt sértő cselekmények értéke* amely tavaly 104 millió forint volt* szemben az 1989. évi 30 millióval. A 4659 elkövető egyharma- da magyar, kétharmada pedig külföldi. -L-’i • .
