Békés Megyei Népújság, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-13 / 37. szám
1991. február 13., szerda jzmiuKfriti Aki már soka! megélt és véleménye van Miért ezen a szikes talajon nőnek virágok? Kitűnő muzsika, szug- gesztív erejű dzsessz szól a színpadról. Kik ezek a zenészek? Az elektronikus felirat szerint a Jazz Mine-t halljuk. Csabaiak, hisz helyi művészek adták a sportcsarnokban az elmúlt évben a karácsonyi koncertet. Deákkor miért nem hallani őket többet? Viége az improvizatív számnak, a zenészek levonulnak a színpadról. — Köles István — mutatkozik be a rangidős muzsikus. — Fantomzenekar a miénk és erről tudnék mit mesélni... Beszélgetőpartnerem 1962- ben állt először közönség elé. Kész könnyűzenei történelemmel szolgál a „békéscsabai vonulatról”. — Minket, gyerekeket akkoriban rendkívül biztatott egy zenekar — mondja Köles István. — A Balassiban játszottak Dénes Misiék, nagyon színvonalas cool-jazzt. Ezeken a vasárnapi ötórai teákon kaptam meghatározó zenei élményemet, a dzsessz szeretetét. Mi ment akkor a rádióban? A pancsoló kislány, meg az ó, ó csokoládé... És nem a rook and roll. A zenét és a jarnpec stílust megállították a határon. Dénes Misiék örökzöld dzsessz- melódiái azonban zöld utat kaptak a tánciskolában, ahogyan akkoriban nevezték a fiatalok, a „tánc- és illemhelyen”. Persze, hogy a példakép a kitűnő zenekar volt. Meg is alakult hamarosan a barátokból verbuválódott tini együttes. A KISZ akkori városi első titkára támogatta őket: fellépésekről gondoskodott és egyenruháról. A fiúk acélszürke nadrágot és lila zoknit kaptak. A zene amolyan mindenféle volt, de eredménynek könyvelhették el, hogy nem játszottak hamisan és jó hangulatot teremtettek. A VEF-rádión keresztül megérkezett a beatkorszak. Megalakult az Árnyékok nevezetű zenekar — egy srácnak gitárja volt! (Dénes Misi Pestre, a Pannóniába ment, onnan nyugatra velük.) Zenésztársai új együttest alapítottak, a ma is létező Szigmát. Nagy zenei élet bontakozott ki a hatvanas évek közepén Békéscsabán: jöttek dzsesszmuzsikusok Szegedről, szombaton játszott a Balassiban az Árnyékok (eredeti angol számokat koppintottak), s vasárnap a Szigima. A két város közötti zenészbarátság azonban soha nem emelkedett hivatalos rangra. A beat zenei forradalmának mindent elsöprő hangulata volt, de botrányok is kísérték: a KISZ-vezetőképzősök egy alkalommal extázisbán a földön fetrengtek, a Balassiban pedig a fergeteges lábdobogásoktól körberepedt iaz erikély. Vége szakadt a patronálásoknak. — Békés megyében ellenezték-e a hatvanas években a fiatalok zenei mozgalmát? — Szó sincs róla, nagyon is felkarolták! Különböző fesztiválokat, versenyeké rendeztek. Rengeteg zenekar alakult, majd minden faluban. A zsűrizésre viszont jellemző volt, hogy a bírálók között sosem akadt egy zenész sem. Párt-, KISZ-vonalról választották ki őket. A zsűri csak azt figyelte, ki milyen szimpatikus, menynyire kulturált... A gyerekeket ez messze nem érdekelte, tudták a saját sorrendjüket, hogy hová mennek el és hová nem. Hollós Ilona után Mick Jaggert választották. A váltás robbanásszerű, tudatos és ezért szép volt... Országos megmérettetésre az új csapat, a Hét-fő (heten voltak az együttes tagjai) vállalkozott. 1968-tól 73- ig a Melósban játszottak. Salgótarjánban, az országos amatőr könnyűzenei versenyen ezüst diplomát kaptak a „konzisofcból” álló Apostol együttes mögött, a kecskeméti döntőt (Pál István basszusgitár, Szamosi Viktor dob, Kovács János gitár, Csák Géza zongora, Illyés Miklós trombita, Köles István szaxofon, Nagy Károly ének) megnyerték. A katonaság miatt oszlottak fel. Három év szünet után, amit beszélgetőpartnerem a gyulai Dübögőben zenélt végig, megalakult a Hat Szív. Göttler Vilmos (jelenlegi lo- vasbajnökunk), Szamosi Viktor, Illyés Miklós, Nagy Károly, Köles István, Turcsek László, majd helyette Sza- niszló János rendre nyerte a hazai fesztiválokat: 1976- ban Győrben a debreceni Color, Panta Rhei, a Kis- rákfogó előtt. Rádiófelvételek készültek velük, nemzetközi fesztiválokra hívták őket. — Ezek után szerettünk volna zenénknek Békéscsabán erkölcsi támogatást nyerni — folytatja Köles István a történetet. — Pél-. Csilla ajándékai (Folytatás az 1. oldalról) ken is, s nemes szándékukat századokon átörökítve, utódaik ma változatlanul a szeretet jegyében tevékenykednek világszerte. ® Csilla keveset beszélt magáról. Csak annyit árult el, hogy igen sokat dolgozik. Ha hazatér Hamburghoz közeli kastélyukba, akkor is csörögnek a telefonok, dolgoznak a számítógépek, mert nem könnyű fejben tartani azt a rengeteg jajt, bajt, ami gyógyírra vár. Aztán elindul, hogy összegyűjtse jó emberek adományait, és oda juttassa, ahol leginkább várják. Hogy bírja mindezt? Azt mondja, az Ür segíti minden lépését, ö adott neki munkabírást, megértő férjet, gyermekeket. „... bekopogott az Ür szívem ajtaján, azzal a feladattal, melyre azt mondom, hogy a hivatásom. Azt mondom, hogy erre teremtett engem az Isten. Azt mondom, hogy erre készített fel addigi életemmel. Megismertette velem a menekült, a kirekesztett, a szegény, a rokkant-beteg státusát, hogy tudjam, mi van annak a lelkében, s mennyire rászorul az együttérzésből fakadó aktív segítségre az, aki ilyen helyzetben él. ...Beszélek magyarul, németül, angolul, spanyolul, olaszul, franciául. Kutatóként megtanultam a precizitást. Sok emberrel dolgoztam a marketingszakmában. Jó kapcsolatteremtő képességem, emberismeretem kicsit innen is ered. Szóval felkészített engem a mi Urunk Jézus, gondosan" — vallja A szeretet önkéntesei című könyvben. (Szerzője Dobos Marianne.) ® De hogyan került ez a magyar származású, Németországban élő arisztokrata hölgy Békéscsabára? Erről Wagner Sándor tud a legtöbbet mondani, akit a békéscsabai családsegítő munkatársaként, a nagycsaládosok ügyeinek intézőiéként, az utóbbi időben pedig a Csilla nehezen tudná fejben tartani, ki ad, és ki kér segítséget; munkájához nélkülözhetetlenek a számítógépek, a telefon Magyar Máltai Szeretetszolgálat Békés megyei csoportja vezetőjeként tartanak számon. — A fővárosi katolikus szeretetszolgálat révén kerültünk kapcsolatba 1989- ben. Akkor a nagycsaládosoknak kértünk segítséget, s Csilla azt mondta: amint van raktár, jön a kamion. Így is történt. A tanácstól megkaptuk a volt mentőállomás egy részét, s itt tudtuk elhelyezni a szállítmányokat. Még abban az évben több kamionnyi egészségügyi felszerelés, ruha, bútor, élelmiszer érkezett... A bárónő egyébként kétszer járt a megyében, mindany- nyiszor listát gyűjtött arról, mire van szükség. A telefonok, a telefaxok folyamatosan jönnek-mennek az első találkozásunk óta. Nemrég voltunk Csilláék höllingho- feni kastélyában, ahol igazi, mozgalmas élet folyik. Pedig a bárónő nagyon beteg ... ® A máltai lovagok talán maguk sem gondolták annak A höilinghofeni Boeselager-kastély, ahonnan a szeretet szálai szertefutnak Fotó: Kováas Erzsébet Archív felvétel 1981-ből: nemzetközi dzsesszhétvége volt Békéscsabán. Képünkön a Hu- lin-együttes, balról jobbra: dr. Hulin István zongora, Deseő Csaba hegedű, Mentes Ádám basszusgitár, Kelemen István dob, Köles István szaxofon, Fábián Tamás konga. Három ilyen hétvége volt a városban, a negyedikre már nem tartottak igényt. Akkor... dául, hogy részt vehessünk kulturális megmozdulásokon, hogy egyáltalán kezdjen valamit profi muzsikusaival a város. De az akkori művelődési osztályvezető azt mondta: ez az én magánügyem. Ma sem értem, miért az ... Ügy voltunk vele, akkor elmegyünk mindenfelé. Minden létező dzsesszhétvégén felléptünk országszerte. Bár szerettek bennünket, a Hat Szív feloszlott, mert mindig elkedvetlenített bennünket, hogy nem volt igazán hová hazamenni. Szaniszló János elment Amerikába és nélküle már nem folytattuk. Ekkor dr. Hulin István — Etiópiából tért haza egy hadikórház éléről — hívott játszani. Ebből az időből van egy hanglemez is, a tízéves debreceni nemzetközi dzsessz- fesztiválról készített összeállítást 1980-ban a rádió. Az A oldal első száma, a Szombat 13 az én szerzeményem. Hibás-e a város, amely nem tud mit kezdeni kitűnő muzsikusaival? Ha egyes idején, hogy olyan mozgalom alapítói, melyre minden korban^ s a .legfejlettebb civilizációkban is szükség lesz. Egy-ikét évvel ezelőtt senki sem hitte volna, hogy Magyarországon is sorra születnék a szeretetszolgálat helyi szervezetei. A budapesti után másodikként a csabaiak alakították meg a csoportot, mely február 9-én, szombaton kapta meg — hat másik szervezettel együtt — a jelképes zászlót. Ez feljogosít például emblémaviselésre, egyenruhák viselésére, máltai jelű gépkocsi használatára. Persze, nemez a lényeg! A szolgálat négy megyei tagja és a munkájukat segítő 30-40 önkéntes, irodát működtet majd —ehhez kérik most a csabai ön- kormányzat segítségét — ahol panaszokkal, kérésekkel bárki fölkeresheti őket. Munkájukhoz a szerteágazó kapcsolatrendszer nélkülözhetetlen. Csilla segítségével Svájcban új patrónusra leltek, aki már el is küldte az első kamiont kórházi ágyakkal megrakva. Mindenhol jól jön a segítség, bár előfordul, hogy még egy „köszönöm”-re sem futja. Pedig jólesne néha ... A múlt szombatot talán Freifrau von Boeselager bárónő is élete pirosbetűs nap. jai közé sorolja. Ugyanis három és fél évi kemény munka után a budapesti Szent Család plébánián ezen a napon iktatták be a lovagrendbe. A nagyasszonyi cím ez esetben olyan forma, amely rég megtelt tartalommal. Hisz Csilla már nemegyszer bizonyította, hogy a tetteit vezérlő gondolat — „Az életünk nem a miénk. Istentől kaptuk, hogy odaajándékozzuk az embereknek" — nála sokkal több, mint tetszetős szólam. Gubucz Katalin művészeti ágakat, irányzatokat helyez a többi elé, igen. S úgy tűnik, a könnyűzene, a dzsessz kínálta zenei alternatíva itt — bizonyos magasságokból — nem ügy. — Ki merem jelenteni, Békéscsaba könnyűzenei nagyhatalom — mondja Köles István. — A város fejlődésének folyamatában mutathat fel olyan együtteseket, mint amilyen Dénes Misi zenekara volt, a Szigma, a Hat Szív és a mostani Szilánkok, amely ugyancsak nyert országos amatőr versenyt. Magyarország-szerte ismerik a La Fontaine-t és akkor még nem is szóltam a gyulai — sajnos, megszűnt — Névtelen Nulláról. Nem tudom, miért van az, hogy ezen a szikes talajon nőnek ki a virágok? Békéscsaba büszke lehetne zenekaraira: ezt az élvonalat megjárva megítélhetem. A karácsonyi sportcsarnokbeli koncert olyan nívós volt, amire el lett volna szabad jönni. Csak hát az emberekbe bele van sulykolódva az elkeseredés, nem hiszik, hogy egy kulturális megmozdulás billenti ki őke*, tehát nem is kíváncsiak rá. Ezzel önmagunkat ítéljük vidékivé,.. — Fantomzenekar marad a Jazz Mine? — Ahhoz, hogy egy együttes fennmaradjon, fellépésekre van szüksége, amiket valákinek meg kell szervezni. A zenész dolga az, hogy zenéljen. Nem hiszem, hogy ez a muzsika ne kellene — az év végén az ifjúsági házban, a blues kocsmában adott koncertünket az év hangversenyének kiáltották ki. Kulturális értékeink menedzselésében időszerű lenne a szemléletváltás. Különben ..., de inkább optimista leszek. Tavaly összesen két fellépése volt a Jazz Mine-nek. És ez nem magánügy akkor, mikor az élő zene helyett a gépzene, az egykor már nálunk is polgárjogot nyert dzsessz, értéket felmutató rock, pop helyett a lakodalmas kupié tombol. Szőke Margit Olcsóbban a DOMUSBAN! Engedményes román étkezőgarnitúra-vásár a Domus Áruházban a mai naptól, amíg a készlet tart: FLORINA ‘ 10% VERNETIK 10% CÍMÜNK: 100. ISZ. DOMUS ÁRUHÁZ, BÉKÉSCSABA, LAZAR U. 2. SZ. Dili buli a Trófeában 1991. február 15-én fii órától farsangi diszkó, sok-sok meglepetéssel. DJ.: HEVESI TAMÄS. Sztárvendég: Szikora Róbert Felvilágosítás a 21-622-es és a 21-974-es telefonszámokon. JÓ SZÓRAKOZÁST!
